Berlin csaknem egy éve finanszírozza Ukrajna hozzáférését a francia Eutelsat műholdas internetszolgáltatásához, miközben Európa igyekszik csökkenteni függőségét Elon Musk Starlink hálózatától – derül ki a Reuters cikkéből.
Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója elmondta, hogy jelenleg kevesebb mint ezer terminál működik Ukrajnában – szemben a Starlink mintegy 50 ezer termináljával – de „heteken belül” 5-10 ezer új készülék telepítését tervezik. A további finanszírozás kérdése még tárgyalás alatt áll.
Donald Trump elnök Ukrajnával szemben tanúsított „ellenségesebb” hozzáállása aggodalmat keltett Európában a Starlink-függőség miatt, különösen mivel Elon Musk közel áll az amerikai elnökhöz. A Starlink jelenleg kulcsfontosságú internetkapcsolatot biztosít az ukrán hadsereg számára.
Az Eutelsat OneWeb divíziója a Starlink fő versenytársa az alacsony Föld körüli pályán működő műholdas internetszolgáltatások terén. A vállalat aktív tárgyalásokat folytat az Európai Unióval egy hosszú távú megoldásról az IRIS² műholdprojekt keretében.
Amikor olyan helyzetben vagy, mint Ukrajna, minden lehetőséget nyitva akarsz tartani – hangsúlyozta Berneke, hozzátéve, hogy észszerű „B-tervvel” rendelkezni.
A Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) tanulmányozza a korábban a USAID által finanszírozott energetikai- és infrastrukturális programok támogatásának lehetőségét Ukrajnában, jelentette be a JICA ukrajnai irodájának vezetője, Hideki Matsunaga az Új Európa Központ által szervezett 5. ukrán–japán fórumon, közölte az Ukrinform.
Matsunaga elmondása szerint az USAID és a JICA megközelítése különbözik, és ez megnehezíti bizonyos kezdeményezések átállását, különösen a jogi szférában és a civil társadalom finanszírozásában. A JICA ugyanakkor igyekszik felmérni, hogy milyen hiányosságok merültek fel az energetikai szektorban, és igyekszik megoldásokat találni ezek kezelésére.
„De szeretnénk látni, hogy milyen hiányosságok keletkeztek az energiaszektorban, és megpróbáljuk ezeket a lehetőségekhez mérten pótolni. Természetesen vannak költségvetési korlátaink, de szeretnénk többet tenni… Természetesen komolyan el kell gondolkodnunk az energetikai szektoron és az infrastruktúrán, és meg fogjuk vitatni ezeket az ágazatokat”, mondta a JICA ukrajnai irodájának vezetője.
After a 6 week review we are officially cancelling 83% of the programs at USAID.
The 5200 contracts that are now cancelled spent tens of billions of dollars in ways that did not serve, (and in some cases even harmed), the core national interests of the United States.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését.
Donald Trump kormánya az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 5800 projektjének finanszírozását függesztette fel, számolt be a The New York Times.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését. A felfüggesztett projektek között szerepelnek a HIV-kezelési programok, jelentős malária-ellenőrzési programok az afrikai országokban, a gyermekbénulás felszámolására irányuló globális erőfeszítések és az alultápláltság elleni küzdelemre irányuló projektek.
Meg kell jegyezni, hogy eltörölték a gyermekbénulás elleni védőoltási programra szánt 131 millió dolláros UNICEF-támogatás pályázatát is, amelyből több millió gyermek vakcináját fizették ki. Egy 90 millió dollár értékű szerződést is felmondtak a Chemonics-szal, hogy hálókat, malária teszteket és kezelést biztosítson, amely 53 millió embert védett volna meg.
Az Egyesült Államok emellett törölte az éhező gyermekek megsegítésére irányuló jemeni FHI 360 projektet, az AIDS elleni küzdelem Globális Alapjának gyógyszerköltségvetésének 10%-át, a WHO tuberkulózis gyógyszereinek fő ellátási csatornáját, amely csaknem hárommillió ember kezelését biztosította, valamint az Elizabeth Glaser Alapítvány HIV-kezelési projektjeit, amelyek 350 000 embert láttak el gyógyszerrel Lesothoban, Tanzániában és Eswatiniben.
Ezenkívül törölték az Ebola kezelését segítő projekteket Ugandában, a nemi erőszak és a családon belüli erőszak áldozatainak menhelyeinek finanszírozását Dél-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy ivóvízellátási projektet stb. Szintén törölték az ENSZ UNAIDS-ügynökségének finanszírozását, amely segített az országoknak a HIV-kezelés javításában.
A tájékoztatás szerint az Igazságosság mindenki számára és a Digitális átalakulás támogatása programokról van szó, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium a kedvezményezett vagy a címzett.
Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma közölte, hogy két nemzetközi technikai segítségnyújtási projekt, amelyeket az USAID támogatott, jelenleg felfüggesztésre kerültek az Egyesült Államok kormánya finanszírozásának leállítása miatt.
A minisztérium kiemelte, hogy jelenleg új partnerek bevonásán dolgozik a programok finanszírozásának helyreállítása érdekében.
Hogyan befolyásolja ez az igazságszolgáltatási rendszert?
A finanszírozás leállítása miatt ideiglenesen felfüggesztették azon bizottságok munkáját, amelyek bírák és a bűnüldöző hatóságok vezetőinek kiválasztásával foglalkoznak. Ezen bizottságok közé tartozik:
Etikai Tanács
Közszolgálati Tanács nemzetközi szakértőkkel
A Gazdaságbiztonsági Iroda vezetőjének kiválasztására vonatkozó bizottság
A Legfelső Antikorrupciós Bíróság bíráinak kiválasztására vonatkozó bizottság
Korábban az USAID Ukrajnában a USA Külügyminisztériumának utasítására felfüggesztette minden nemzetközi program finanszírozását 90 napra.
Egyéb minisztériumok is érintettek
A Sportminisztérium egy projekt kedvezményezettje, és két projekt címzettje az USAID-nál.
A Szociális Politikai Minisztérium két projekt címzettje, amelyek finanszírozása felfüggesztésre került.
A Digitális Minisztérium tovább dolgozik digitális kezdeményezéseken, annak ellenére, hogy a finanszírozás leállt.
A Kulturális Minisztérium négy projekt kedvezményezettje és egy projekt címzettje az USAID-nál.
A Veteránügyi Minisztériumnak nincs aktív projektje az USAID-del.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője, Olekszij Antont beszélt arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.
„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.
Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.
És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.
Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:
azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
a méltányos jólét megteremtése;
integrálódás az Európai Unióba;
nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
a magánberuházások ösztönzése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt.
Egyre drágább
Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.
Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz – mondta a szakértő.
Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.
Magyarország is besegít
A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.
A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.
Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.
Kritikus infrastruktúra
A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.
Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen – tette hozzá.
Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.
A Miniszteri Kabinet 5,1 milliárd hrivnyát különített el a „Made in Ukraine” politika részét képező programokra, többek között 2 milliárd hrivnyát humanitárius aknamentesítésre – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a kormány február 14-i ülésén, írta az Ukrinform a kormányfő Telegram csatornájára hivatkozva.
„Ma 5,1 milliárd hrivnyát különítünk el olyan programokra, amelyek a „Made in Ukraine” politika részét képezik: 2 milliárd UAH-t többek között a mezőgazdasági területek humanitárius aknamentesítésére. Az ukrán gazdák 100%-os kártérítést kaphatnak földjeik aknamentesítéséért, és a lehető leghamarabb folytathatják a munkát”, mondta.
Smihal megjegyezte, hogy 1,6 milliárd UAH-t fordítanak a hazai áruk és szolgáltatások iránti belföldi kereslet támogatására. Ezek a Nemzeti Cashback programok és az ukrán ipar termékeinek kompenzációja, többek között berendezések és gépek vásárlása esetén.
A miniszterelnök elmondása szerint további 500 millió hrivnya jut az Ukrajnában gyártott mezőgazdasági gépek beszerzésének kompenzációjára. Ennek a programnak köszönhetően a kormány arra számít, hogy az idei évben 10-15 százalékkal emelkedik az gépek és berendezések gyártása.
500 millió UAH-t különítünk el az ipari parkok kiváló minőségű infrastruktúrájának létrehozására. Ezt a forrást hét ipari park mérnöki és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a hálózatokhoz való csatlakozásra fordítjuk” – jegyezte meg. A kormányfő hozzátette, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása is folytatódik támogatásokkal és megfizethető hitelekkel.
Ukrajnának 20 milliárd dollárt kell bevonnia a fegyvergyártás fokozására, csak így tudja visszaverni Oroszországot – mondta Herman Szmetanin, az ország stratégiai iparért felelős minisztere.
Az ország védelmi ipara sokat fejlődött, a finanszírozás azonban továbbra is a szűk keresztmetszet.
A kedvezőtlen helyzet most az, hogy tőke híján kihasználatlan kapacitások is vannak a szektorban. Tény, hogy Ukrajna saját erejéből csak a katonai termelési igény felét tudja finanszírozni.
A legtöbb szempontból nagyobb kapacitással rendelkezünk, mint amit a forrásaink segítségével ki tudunk használni – mondta Szmetanin a davosi világgazdasági fórumon.
Kijev közben keresi a finanszírozást: az úgynevezett dán modellre alapoznak, amelynek lényege, hogy a szövetséges kormányok fizetik az ukrán létesítményekben gyártott lőszert.
Az Ukrajnánál sokszorosan több erőforrással rendelkező Oroszország elleni küzdelem aszimmetrikus döntéseket és lépéseket igényel – mondta Szmetanin. Gyors fejlesztési kényszer is jeletkezik, ugyanis a fronton felmerülő igények szinte azonnali válaszokat követelnek, jó példa erre a katonai drónok gyors fejlesztése.
„Ahhoz, hogy ezt a csatát egyenlő feltételek mellett vívjuk meg Oroszországgal – mondta Szmetanin –, szoros viszonyban kell lennünk szövestégeseinkkel.”
Havi 2,5 milliárd ukrán hrivnyát osztanak szét az Ukrán Fegyveres Erők dandárjai között drónok vásárlására – írja az Unian Rusztem Umjerov védelmi miniszter sajtószolgálatára hivatkozva.
A tárcavezető közlése szerint decemberben a védelmi minisztérium 1,1 milliárd hrivnyát utalt át közvetlenül a fegyveres erők harcoló egységeinek drónok vásárlására.
Umjerov szerint ez lehetővé tette a dandárok igényeinek gyors kielégítését és a központi irányítás diverzifikálásának növelését.
„Elemeztük ezt a tapasztalatot, és úgy döntöttünk, hogy a kezdeményezést megnöveljük. Ma a Miniszteri Kabinet támogatta a védelmi minisztérium javaslatát. Mostantól kezdve havonta 2,5 milliárd hrivnyát osztanak szét a fegyveres erők dandárjai között drónok beszerzésére. Az egységparancsnokok ezeket a pénzeszközöket a frontfeladatok elvégzéséhez leghatékonyabb drónok megvásárlására használhatják majd fel. Ez egy újabb lépés afelé, hogy a legrugalmasabb rendszert hozzuk létre, ami biztosítja a hadsereg számára mindazt, amire szükségük van Ukrajna védelméhez” – mondta a miniszter.
A megválasztott elnök eskütételét és az esemény biztonságát közpénzből fizetik, de a ceremóniát számos más esemény is övezi, amit adományokból finanszíroznak. Trump megdöntötte a saját korábbi rekordját, több mint 250 millió dollárt gyűjtött a beiktatására.
A megválasztott elnökkel korábban ellenséges hangnemet megütő vállalatok vagy épp a különböző területeken szabályozói változásokat forszírozó cégek is öntötték az adományokat a ceremóniára, amely így akár a legdrágább is lehet az amerikai történelemben.
A beiktatás pontos költségeit nehéz megállapítani, hiszen például az erre szánt közpénzek egy része nincs feltétlenül lebontva. A belbiztonsági minisztérium a ceremónia költségeit nemzetbiztonsági eseményként számolja el, ám ezen a könyvelési soron nem csak ez a nap szerepel.
Becslések szerint Trump első beiktatása nyolc évvel ezelőtt mintegy 200 millió dollárt emésztett fel, melynek jelentős részét tették ki a rendőri és a tömeget kontrolláló kiadások, de magánadományokból is összejött mintegy 100 millió dollár a beiktatást övező eseményekre.
A beiktatásra adományozók között olyan cégeket találhatunk, mint a Meta, a Pfizer, az OpenAI vagy az Amazon, de szólnak hírek arról is, hogy az Apple-vezér Tim Cook sem sajnál egymillió dollárt a ceremóniára. The New York Times (NYT) információi szerint így a beiktatásra szánt adományok elérték a 250 millió dollárt.
Az egyik legtöbb pénzt az XRP kriptovalutát kiadó Ripple adta, amely 5 millió dollárt sem sajnált a beiktatásra, igaz, ezt kriptóban ajánlották fel. A NYT írása után az adományozók körében feltűnt a Microsoft, az Apple és a HP is, míg az AP hírügynökség már 170 millió dolláros összegyűjtött összegről beszélt, ami a ceremóniáig akár a 200 millió dollárt is elérheti.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Hatalmas költségvetési hiányt ért el Románia. Az év utolsó két hónapjában pusztán hitelből finanszírozza magát, ami olyan rossz gazdaságpolitikára mutat, mint sehol máshol az unióban. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul.
Aggasztó képet fest Románia államháztartásáról egy friss európai tanulmány. Az Agenda Austria kutatóintézet elemzése szerint az ország már október 24-én elköltötte teljes éves bevételét, így az EU-ban egyedülálló módon több mint két hónapot kizárólag hitelből finanszíroz. A 8 százalék fölé várható költségvetési hiány és a növekvő adósságteher sürgős gazdasági reformokat sürget, miközben más uniós országok jóval felelősebb gazdálkodást folytatnak – írja a Magyar Nemzet a Maszol cikke alapján.
Aggasztó helyzetben van Románia
Egy friss tanulmány szerint Románia pénzügyi helyzete az Európai Unióban a legsúlyosabb. Az ország már október 24-én elköltötte az idei teljes költségvetési bevételeit, így az év fennmaradó részében hitelekből él.
A tanulmány készítői szerint ez meggyengült költségvetési helyzetet demonstrál. Rámutattak, hogy más tagállamok is küzdenek hasonló problémákkal, de nem ilyen mértékben, mint Romániában.
Románia jelenlegi gazdálkodása olyan, mint egy nagy lábon élő dzsentrié, akinek lyukas a nadrágja és a cipőtalpa. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul, ha el akarja kerülni a további eladósodást és gazdasági nehézségeket.
Az idei román költségvetési hiány várhatóan meghaladja a 8 százalékot, és mintegy 150 milliárd lej hitelt (30 milliárd euró) kell felvennie a kiadások fedezésére. Emellett a korábbi hitelek kamatai is tetemes terhet rónak az országra, idén körülbelül 37 milliárd lejt (8 milliárd eurót) emésztenek fel.
