Pénzmosásról és egyéb törvénytelen banki műveletekről árulkodnak a most nyilvánosságra került úgynevezett FinCEN-iratok, amelyek a pénzügyi világ eddigi legnagyobb kiszivárogtatásának tűnnek.
A 2657 dokumentumot 88 ország több száz újságírója vizsgálta közel másfél éven keresztül. A legfontosabb következtetés: ha a bankokra bízzuk a pénzmosás elleni védekezést, abból semmi jó nem sülhet ki, hiszen ők elsősorban a profitban érdekeltek.
A kiszivárogtatott dokumentumok nagy részét a Pénzügyi Bűncselekményekkel Foglalkozó Hálózat (FinCEN) tizenhét éven keresztül készült jelentései adják, amelyekben több mint 200 ezer gyanús pénzügyi tranzakciót vizsgáltak 1999 és 2017 között. Így az ügy fontosságát egyrészt az iratokat átfogó hosszú időszak adja, másrészt a pénzügyi tranzakciók mértéke: összesen több mint kétezer milliárd dollár pénzmozgásáról van szó.
A FinCEN egy amerikai hivatal, amely olyan ügyekkel foglalkozik, mint a pénzmosás, a gazdasági szankciók kikerülése, a terrorizmus finanszírozása és egyéb, súlyos gazdasági bűncselekmények. Az 1990-ben alapított szervezet az amerikai Terrorizmus és Pénzügyi Hírszerzés Hivatala alá tartozik és gyakorlatilag a világ minden részébe be van csatornázva az amerikai valuta nemzetközi használata miatt.
A FinCEN dokumentumait a BuzzFeed News szerezte meg 2017 után. Bár a hírportál nem fedte fel a forrásait, az amerikai hatóságok ez év januárjában ítélték börtönbüntetésre a pénzügyminisztérium munkatársát, Natalie Mayflower Sours Edwards-t a BuzzFeednek való kiszivárogtatás miatt. Miután a BuzzFeed reálisan felmérte a dokumentumok mennyiségét, és világossá vált, hogy ezzel egyedül nem boldogulnak, segítséget kértek az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumától (ICIJ). Így a FinCEN-ügyön végül több mint négyszáz újságíró dolgozott a világ 88 országából, többek között a francia LeMonde, az angol BBC, a német Süddeutsche Zeitung vagy a japán Aszahi Simbun oknyomozói. A munka tizenhat hónapig tartott, és az anyag az eredetileg megszerzett dokumentumok mellett újabb iratokkal gazdagodott.
Az ICIJ szerint a legfontosabb következtetés az, hogy milyen szörnyű következményekkel jár az, hogy ha magukat a bankokat bízzák meg világszerte a pénzmosás elleni védekezés megszervezésével – miközben hatalmas profitokra tehetnek szert azzal, amit elvileg ki kellene hogy védjenek. Az ügy jól jelzi azt is, hogy milyen nagy segítséget jelent a pénzmosás a korrupt, autoriter rendszerek számára, írja az ICIJ. Az újságírók szerint az amerikai hatóságok lépései, a bankokat ért fenyegetések és pénzbüntetések egyáltalán nem értek célba, és nem gátolták meg a bankokat abban, hogy továbbra is az illegális pénzműveleteken profitáljanak.
Vagyis: hiába a nemzetközi intézkedések a pénz kifehérítését illetően, a hatóságok nem tudják megállítani a pénzügyi bűncselekményeket.
A kiszivárogtatás egyik legnagyobb érintettje a német Deutsche Bank, amelyre 1,3 ezer milliárd dollár gyanús tranzakció esett – vagyis a vizsgált esetek 62 százaléka. Az amerikai hatóságok az elérhető adatok szerint több millió dollárra büntették a bankot, ám eredménytelenül. A BuzzFeed szerint így a Deutsche Bank az egyik kulcsjátékos volt a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a globális terrorizmus szereplői számára. A fontosabb ügyek között további iráni és észak-koreai érintetteket is találunk, akik a nemzetközi pénzintézeteken keresztül kerülték ki az ellenük irányult gazdasági szankciókat.
Ugyanakkor, ahogy azt az oknyomozó újságírók kiemelik, a FinCEN jelentései csupán a 0,02 százalékát jelentik a pénzügyi szervezetek által 2011 és 2017 között bejelentett több mint 12 millió gyanús esetnek.
