Ukrajna a tervek szerint fél évszázad múlva lemond a fosszilis tüzelőanyagok használatáról – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök szerdán egy nemzetközi konferencián, adta hírül a strana.ua hírportál.
A kormányfő az első ukrán-német energetikai nap alkalmából tartott online konferencián felszólalva elmondta, hogy Ukrajna hamarosan csatlakozik az Európai Unióban 2017-ben létrehozott szövetséghez, amely azt tűzte ki célul, hogy a tagjai 2030-ig lemondanak a kőszén használatáról. Ukrajna azt tervezi, hogy 2050-re csökkenti a szénbányák számár, és 2070-ig befejezi a fosszilis tüzelőanyagok használatát és klímasemlegessé válik – tette hozzá.
Smihal mindazonáltal jelezte, hogy Ukrajnának nehéz lesz elérnie a fosszilis tüzelőanyagok nélküli energiatermelést nemzetközi műszaki és pénzügyi támogatás nélkül.
Ahogyan a világ egyre inkább távolodik a fosszilis energiahordozóktól a tiszta energia felé, úgy alakulnak át folyamatosan a globális energiapiaci viszonyok. Kína pedig ennek során igyekszik egyre nagyobb szerepet kiharcolni magának.
A folyamatosan zajló globális energiapiaci átalakulás közepette egyre többször kerül elő az olajpiaci csúcs elérése, ami azt jelenti, hogy a globális olajkereslet eléri a tetőpontját, ahonnan már tartós csökkenés következik. Ez pedig alapjaiban formálhatja át a globális viszonyokat az energiaszektorban.
Hosszú ideig egyértelmű volt, hogy a globális olajpiacot elsősorban a közel-keleti olajhatalmak, illetve az OPEC uralja. Az elmúlt években azonban bekövetkezett egy fordulat, ahogy az USA elkezdte elárasztani a piacot palaolajjal, felborítva az erőviszonyokat – írja az Oilprice.com elemzése.
A közelmúltban viszont az amerikai palaszektor komoly bajba került, ugyanis az olajár beszakadása igen nehéz helyzetbe hozta a kitermelőket – a magas költségek miatt magas olajárra volna szükségük a nyereséges működéshez.
Jóllehet egy ideje már kongatták – sokszor alaptalanul – a vészharangot az amerikai palaszektorral kapcsolatban, most úgy tűnik, az idei év valóban érezhetően visszafoghatja az amerikai palaolaj nemzetközi súlyát.
Ezzel párhuzamosan azonban egy másik folyamat is elindult, aminek következtében Kína szerepe igen komolyan megnőhet a világpiacon. Hszi Csin-ping vezetése alatt ugyanis az ország hatalmas erőfeszítéseket tett a befolyásának növelésére, aminek egyik központi eleme az Egy Övezet Egy Út nevű, 2013-ban beindított nagyszabású nemzetközi projekt, amelynek részeként Kína immáron 70 országban hajt végre különböző infrastrukturális beruházásokat.
Az energia pedig központi része Kína nemzetközi terveinek. Peking ennek keretében egyre jobban hangsúlyozza, hogy 2060-ra karbonsemleges gazdaságot akar működtetni, aminek következtében folyamatosak a beruházások a megújuló energiaforrásokba. Ennek persze jelentős környezetvédelmi aspektusai is vannak, azonban igen fontos, hogy Kína biztosítani kívánja a saját energiabiztonságát.
A következő időszak egyik nagy kérdése tehát a globális energiakereskedelem alakulása lesz. Kína ugyanis jelenleg hatalmas importigénnyel bír, de ez várhatóan csökkenni fog, ha az ország folyamatosan növeli a hazai ellátási kapacitását. Ha pedig mindeközben az olajpiac valóban eléri a tetőpontját, az amerikai palaszektor pedig tartósan nehéz helyzetbe kerül, akkor az USA és az OPEC is azzal találhatja szemben magát, hogy Kína lassan, de folyamatosan a globális energiapiac élére tör.