Franciaország növeli robbanóanyag termelését Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt. Az előállított termékek egy részét a tervek szerint Kijevbe szállítják – írta a Reuters.
Megjegyezték, hogy a francia Eurenco cég visszahozta az ország „elveszett képességeit”, és rámutatott arra, hogy Európa képes újjáéleszteni védelmi ipari szektorát. A lőport elsősorban „több ezer tüzérségi lövedékben” fogják felhasználni, amelyek nagy része Ukrajnába kerül.
„Teljesen abszurd azt látni, hogy egy olyan ország, mint Franciaország, a 2000-es évek elején csökkenti lőportermelési kapacitását” – mondta Sebastian Lecornu francia védelmi miniszter.
Megjegyezte, hogy az ország képes bombahüvelyeket és moduláris tölteteket gyártani, lőport azonban nem tudott. Ebben a kérdésben Lecornu szerint, Franciaország Európától és az EU-n kívüli országoktól egyaránt függött.
A cég 100 millió euró (108 millió dollár) befektetést kapott, többek között a védelmi ipart támogató uniós programból.
A társaság várhatóan évente mintegy 1200 tonna lőpor granulátumot állít elő, majd a termelést 1800 tonnára növelik. Ez körülbelül 100 000, köztük 155 mm-es kaliberű tüzérségi lövedék gyártását teszi lehetővé, többek között a Caesar tarackokban is alkalmazzák.
Az Eurenco projekt igazgatója, Damien Ayesa a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a termelés 10%-át belföldre szállítják, a többit pedig exportálják, főként Ukrajnába. A gyártás várhatóan a hét minden napján, 24 órában működik.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Oroszország 30-szor többet termel.
Franciaország tizennyolc év után újraindította a lőporgyártását, amelynek célja saját hadiiparának megerősítése, valamint Ukrajna támogatása. A projektet 100 millió euróval támogatta a francia kormány, amelynek felét az Európai Unió támogatási programja állta.
Franciaország újraindította a 2007-ben felfüggesztett lőporgyártását, hogy Ukrajna támogatását és saját védelmi iparát erősítse – számolt be róla a Reuters. Az előállítással az Eurenco francia robbanóanyag-gyártót bízták meg.
A lőporgyártásnak a 14. századra visszanyúló hagyománya van Franciaországban. Az Eurenco már az első világháborúban is lőport gyártott, azonban a hidegháború vége után már nem kezelték prioritásként a fegyvergyártást. Damien Ayesa, a projekt igazgatója elmondta, hogy a termelés 10 százaléka kerülne belföldi felhasználásra. A gyártás legnagyobb részét Ukrajna támogatására szánnák.
A francia kormány 100 millió euróval támogatta a projektet, amelynek fele az Európai Unió hadiipari támogatási programjából származik. Az Eurenco kevesebb mint egy év alatt építette ki az új infrastruktúrát. A tervek szerint évente mintegy 1200 tonna lőporszemet gyárthatnak, ami idővel 1800 tonnára emelkedne. Ez a mennyiség körülbelül 100 ezer tüzérségi lövedék megtöltéséhez elegendő. A lap szerint Oroszország harmincszor többet termel, ami jól mutatja, hogy Európának mennyivel kellene többet gyártania. Az Európa Unió is fegyverkezne Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben jelentette be, hogy a tagállamoknak konkrét lépéseket kell tenniük Ukrajna védelme érdekében. Kiemelte, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint Kijevnek harci eszközökre van szüksége, beleértve 5 milliárd euró értékű lőszert. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már az unió felfegyverzési tervét is bejelentette.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta Európában is egyre nagyobb befektetéssé vált a fegyvergyártás. A Rheinmetall hadiipari és technológiai cég tavaly közölte, hogy lőszergyárat építenek Litvániában. A német cég néhány hónappal később már egy új európai hadiipari óriásvállalat alapítását is bejelentette. Az olasz Leonardo hadiipari gyártóval közösen egy új vállalat létrehozásában állapodtak meg, amelynek részeként nehéz harckocsikat és páncélozott harcjárműveket készítenek. Az 50-50 százalékos közös tulajdonú cég székhelye Rómában lesz, az operatív központ pedig az észak-olaszországi La Spezia kikötővárosban, ahol a Leonardo már rendelkezik üzemmel.
A Rheinmetall 2022 nyara óta közösen működtet a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) hadiipari vállalattal egy műszaki ellátóközpontot, ahol a Baltikumban állomásozó NATO-csapatok harci járműveit, és az Ukrajnának átadott Leopard-2-ket tartják karban.
Ukrajna és Franciaország 19 helyreállítási projektet hagyott jóvá az ukrán kritikus infrastruktúra újjáépítése érdekében, összesen 200 millió euró értékben.
Ukrajna gazdasági minisztere, Julia Szviridenko párizsi látogatása során a francia kormánytisztviselőkkel és vállalkozókkal megvitatta azokat a projekteket, amelyek a 2024 októberében aláírt, 200 millió eurós megállapodás keretében valósulnak meg.
A megállapodás értelmében Franciaország összesen 19 projektet valósít meg az egészségügy, az energia, az infrastruktúra, a humanitárius aknamentesítés és más területeken. Mindezeket 5-16 hónap alatt kell végrehajtani.
A 200 millió euróból 60 milliót az energia támogatására fordítanak.
A francia kormány tervei szerint nem a vállalatok, hanem a gazdagok adózása biztosíthatja, hogy növelje a védelmi kiadásokat az egyre duzzadó költségvetési deficit és a magasabb hitelköltségek ellenére. Az ötletet még az előző, Michel Barnier vezette kabinet vetette fel, és az elnyerte Eric Lombard pénzügyminiszter „érdeklődését” is.
„Állandósítani kívánjuk ezt az adót, de mindenekelőtt olyan hozzájárulást szeretnénk, amely küzd az úgynevezett költségvetési túloptimalizálás ellen” – nyilatkozta kedden a Franceinfo rádiónak. „Azoknak az embereknek, akiknek jelentős megtakarításaik vannak, hozzá kell járulniuk az adóhoz. Ezt fontolgatjuk” – ismerte el a Bloomberg tudósítása szerint.
Lombard azt is megerősítette, hogy nem akarja megemelni a vállalatok adóját, mivel ez a lépés munkahelyeket veszélyeztetne.
A francia kormány vizsgálja, hogyan növelhetné védelmi kiadásait az európai erőfeszítések részeként, hogy kevésbé támaszkodjon az Egyesült Államokra Donald Trump újraválasztási után és tovább támogassa Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.
A gazdagok adózása a megoldás?
A növekvő deficit és a magas hitelköltségek miatt azonban csekély tere van a manőverezésre. Az eurózóna második legnagyobb gazdasága évente több mint 50 milliárd eurónyi kamatot fizet a hitelezőinek – nagyjából ugyanakkor összeget, mint amennyit a védelemre fordít, emlékeztetett Lombard.
Franciaországnak azonban többet kell költenie a védelemre, méghozzá sürgősen.
„Messzebb és gyorsabban kell mennünk” – emelte ki a Reuters a rádiónak adott nyilatkozatából.
A pénzügyminiszter azonban a szociális ellátáshoz nem óhajt hozzányúlni. „Fenn kell tartanunk a francia szociális védelmi rendszert. Ez feltétlenül szükséges. A megoldás az lesz, hogy más módot találjunk” – tette hozzá.
Franciaország és az EU is keresi az utat
A miniszter szerint a megoldás része lehet, hogy átalakítanak katonai termelésre bizonyos ipari létesítményeket, amelyeket be kellett zárni, vagy amelyeknek a működése veszélyben van.
Franciaország mellett Brüsszel is keresi a megoldásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden jelentette be, hogy Európai Unió 150 milliárd euró összegű hitelkeret létrehozását javasolja a védelmi kiadások növelésére, miután évtizedeken át alulfinanszírozás jellemezte a szektort.
Közölte azt is, hogy a tagállamok dönthetnek arról, hogy az uniós kohéziós forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítják.
Sürgeti a védelmi kiadások emelését Emmanuel Macron francia elnök is, aki az európai vezetők vasárnapi londoni találkozóján felszólította a kollégáit, hogy növeljék a GDP 3 százaléka fölé az erre a célra fordított összegeket. Ehhez Párizsnak is nagyot kell lépnie előre, mert egyelőre 2,1 százaléknál tart, vagyis éppen csak teljesíti a jelenleg érvényben lévő NATO-előirányzatot. A 2 százalékot is csak tavaly érte el.
A franciák továbbra is az atomenergiára tesznek, sok tucat reaktor működik az országban.
Karácsony napjaiban elindult a legújabb és legnagyobb teljesítményű atomerőmű Franciaországban, a normandiai Flamanville 3 reaktor. Emmanuel Macron az ország nagyszerű pillanatának nevezte az új reaktor elindítását. Hozzátette: az alacsony karbonkibocsátású energiával történő újraiparosítás jelenti az ökológia francia modelljét.
Franciaországban utoljára 25 éve adtak át új erőművet.
Az újabb erőmű több éves csúszással készült el, de most már rendben üzemel.
A francia energiatermelés mintegy kétharmadát adják az atomerőművek: szám szerint 57 reaktor üzemel az országban.
Ezzel párhuzamosan a szomszédos Németország, Európa vezető ipari hatalma sorban lekapcsolta atomerőműveit, most egy sem üzemel az országban. Ezért gyakran előfordul, hogy Franciaországból importálnak ott előállított, gyakran atomenergiából származó áramot a hazai szükségletek kielégítésére.
Ukrajna több mint 150 millió eurót kapott a védelmi-ipari komplexum finanszírozására Dániától, Franciaországtól és Litvániától, számolt be a védelmi minisztérium.
Rusztem Umjerov tárcavezető elmondása szerint 111 millió eurót a megállapodások végrehajtására Ukrajna Védelmi Minisztériuma, a Stratégiai és Ipari Minisztérium és a Dán Védelmi Minisztérium együttműködése keretében költenek. Ez az összeg a honvédséget a hazai termelés legfrissebb eszközeivel erősíti meg.
További 29 millió euró a francia kormány támogatása. A pénzt Ukrajna biztonságának és védelmének megerősítésére fordítják. A litván nemzetvédelmi minisztérium, az ukrán védelmi minisztérium és a stratégiai ipari minisztérium közötti memorandum értelmében 10 millió eurót különítenek el az ukrán védelmi ipar fejlesztésére.
A pénzből rakéták, mélycsapású drónok és tüzérségi berendezések gyártását finanszírozzák.
Franciaország 5,7 millió euróval „töltötte fel” Ukrajna energetikai támogatási alapját, hogy támogassa az ukrán atomenergia-ipari projektek fejlesztését. Ezt az Ukrajnai Energiaügyi Minisztérium jelentette be.
A megfelelő megállapodást az Energiaügyi Közösség titkárságának igazgatója, Artur Lorkovszkij és Franciaország Ukrajna segélyezésekkel és újjáépítésével foglalkozó különleges megbízottja, Pierre Elbron írták alá, Hermann Haluscsenko, Ukrajna Energiaügyi Minisztere jelenlétében, a Rebuild Ukraine Construction and Energy 2024 nemzetközi konferencián Varsóban.
A francia parlamentben előzetesen támogatták azt a javaslatot, amely kötelezné a polgárokat arra, hogy évente hét órát dolgozzanak ingyen, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt. Erről a Reuters hírügynökség számolt be.
Az Élizabeth Duano jobbközép szenátor által javasolt módosítás a 2025-ös költségvetéshez előírja, hogy a franciáknak évente további hét órát kell dolgozniuk, amelyért nem kapnak bért.
Ugyanakkor a munkáltatóknak ezen órák után további társadalombiztosítási járulékokat kell fizetniük.
A várakozások szerint az intézkedés körülbelül 2,5 milliárd euró bevételt hoz majd a költségvetés számára az extra munkavállalói járulékok révén. Azonban ezt még elutasíthatják a költségvetés végső megszavazásakor.
„Már régóta nem láttam Roman Abramovicsot, de hogyha itt járt volna, akkor se mondanám meg egy újságírónak” – mondta mosolyogva egy vendéglős Antibes-ban, ahol a francia állam rátette a kezét Putyin kedvenc oligarchájának luxusvillájára röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
„Ez az egész régió a gazdag külföldiek pénzéből él. Régebben ezeken a földeken parasztok gazdálkodtak, aztán jöttek a gazdag turisták, és minden megváltozott” – vázolja a helyzete a Politicónak a francia Riviéra múltját Nizza városának egykori főügyésze, Éric de Montgolfier, hozzátéve: „itt minden bűzlik a korrupciótól.”
Senkitől sem illik megkérdezni, hogy honnan származik az a rengeteg pénz, amelybe manapság egy szép birtok belekerül a tengernél. Ha pedig mégiscsak vizsgálat indul, akkor Párizsból leállítják mondván: „az sértheti Franciaország diplomáciai érdekeit.”
Nurszultan Nazarbajev egykori kazah elnök például így menekült meg egy vagyonosodási vizsgálattól a Riviérán. Mi a helyzet az orosz oligarchákkal, akiket az Európai Unió számtalan szankcióval sújt amióta Putyin elnök csapatai átlépték Ukrajna határát.
„Ha diszkréten viselkednek, akkor senki sem zaklatja az orosz oligarchákat a Riviérán” – hangsúlyozza Nizza egykori főügyésze.
Ha egy oligarcha méregdrága birtokát a francia állam zárolja, ez nem jelenti azt, hogy a milliárdos nem rendezhet pompás fogadásokat a villában. Éppúgy használhatja birtokát mint korábban, „csak” nem adhatja el másoknak. A birtok fenntartása továbbra is az oligarcha költsége. Két orosz oligarcha beperelte az uniót, mondván: igazságtalan az ellenük hozott szankció, miután ők nem támogatják Putyin háborúját. A bíróság igazat adott Mihail Fridmannak és Pjotr Avennek.
Az orosz elit régóta kedveli Franciaországot, a francia sokáig az arisztokrácia második nyelve volt a cári Oroszországban. A Szovjetunió bukása után a dúsgazdag oroszok ellepték a Riviérát , ahol örömmel fogadták őket hiszen a pénznek nincs szaga. Monacóban a hercegi család is üzletelt az orosz oligarchákkal.
Putyin Ukrajna elleni agressziója után záporoznak a szankciók az oroszokra, de az egész rendszer jogilag annyira bonyolult, hogy jóformán senki sem igazodik ki benne. Az oroszok ügyvédei pedig könnyen meglelik a kiskapukat.
Így végeredményben a francia állam nem háborgatja az oroszokat, ha azok szépen csendben élvezik a Riviérát: „legalább egy tucat luxusingatlan van Antibes-ban, amely szankcionált orosz oligarchák tulajdona. Ha diszkrétek, akkor senki sem zavarja őket. Itt nálunk a gazdagok kerülik a feltűnést” – meséli Antibes polgármestere.
Szavai szerint nem zárt be a Moszkva-piac Antibes-ban, épp ellenkezőleg: terjeszkedik a Riviérán, ahol nemrég nyitott újabb luxusüzletet Cannes-ban. Kaviár és más orosz ínyencségek mind megtalálhatóak itt annak ellenére, hogy már több mint két és féléve tart a háború Ukrajnában, ahol Zelenszkij elnök számíthat Franciaország támogatására is.
Az orosz kisemberek távoztak a francia Riviéráról Putyin 2022. februári agressziója után, de az oligarchák maradtak. Az orosz turisták számának csökkenése már a Covid idején megkezdődött: tavaly 70 százalékkal esett vissza a turistaforgalom a 2019-es rekordhoz képest.
Ennek ellenére a Riviérán még hirdetések csábítják az orosz vásárlókat ingatlanvásárlásra. A helyi ingatlanosok többsége nem működik együtt a hatóságokkal, nem hajlandók figyelembe venni az orosz oligarchák elleni szankciós listákat.
Titokban továbbra is vesznek ingatlanokat az oroszok a Riviérán. „Elvben kérnünk kellene tőlük az útlevelüket, és meg kellene kérdeznünk: honnan is származik a pénzük, de egyetlenegy ingatlanos sem teszi ezt meg. Szépen lebonyolítanak egy részvényügyletet Monacóban és máris megvan az üzlet” – magyarázza a helyzetet egy ingatlanos, név nélkül. A legtöbb oligarchának több útlevele is van: brit, ciprusi vagy máltai, ez is könnyíti az üzletelést. Roman Abramovicsnak például izraeli útlevele is van, melyet maga az államelnök adott át neki a repülőtéren, mert akkoriban ő volt Izrael leggazdagabb polgára.
Monaco sok lehetőségeket kínál a diszkrét pénzmosásra, és az orosz oligarchák élnek is a lehetőséggel. Egyáltalán nem véletlen, hogy hajlandók kifizetni 50 ezer eurót egyetlen négyzetméterért egy luxusingatlanban. Abból indulnak ki, hogy ez a pénzmosás legbiztosabb módja: a pénzt befagyaszthatják szankciókkal, de az ingatlant sokkal nehezebb elvenni.
Az orosz gazdagok így nyugodtan élvezhetik a Riviérát, ahol több szervezet is gondoskodik a jólétükről. Ilyen például a La Maison de la Russie (Oroszország háza) kulturális szervezet Nizzában. Helene Metlov, a szervezet vezetője szerint az oligarchákat nem zaklatják a hatóságok, míg az átlagorosz csak nehezen őrizheti meg a tartózkodási engedélyét Franciaországban.
Oroszország konzulátust működtet a Riviérán Villefranche sur Merben. Szergej Galaktyionov konzul szerint az elmúlt két évben sokkal több a munkájuk, mint a korábbi békeidőkben. Az orosz konzult széles mosollyal üdvözlik a francia rendőrök a Riviérán. „A politikai válság ellenére az oroszok hűségesek maradtak Franciaországhoz és különösen a Riviérához” – hangsúlyozta az orosz konzul.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Eredetileg szeptember 20-ig kellett volna Franciaországnak beadnia a túlzottdeficit-eljáráshoz kapcsolódó adósságcsökkentési terveit, azonban valószínűleg a 2025-ös költségvetés tervezetével együtt, október közepén nyújtják majd be az Európai Bizottságnak – számolt be a Financial Times.
A késedelemre azért került sor, mert Franciaország idén várhatóan a GDP legalább 5,6%-át kitevő államháztartási hiánnyal néz szembe, ami részben a helyi hatóságok megnövekedett kiadásainak köszönhető. Barnier, aki tapasztalt politikus és az EU korábbi brexit-tárgyalója, azzal az ijesztő feladattal néz szembe, hogy a 2025-ös költségvetést egy ideológiai vonalak mentén élesen megosztott parlamenten keresztülvigye. Az október elején kezdődő költségvetési vita lesz új kormányának első nagy próbatétele.
Franciaország egyike annak a hét uniós tagállamnak – Magyarország mellett –, amelyek ellen túlzott hiány esetén követendő eljárás van folyamatban, mivel megsértette a blokk azon szabályait, amelyek a GDP 3%-ában korlátozzák az éves hitelfelvételt. Az Európai Bizottság a tagállamok által benyújtott többéves tervek alapján idén ősszel utasításokat ad ki a kiadások csökkentésére vonatkozóan. A helyzetet azonban tovább bonyolítja Franciaország politikai instabilitása, mivel két hónappal a választások után még nincs új kormány.
Varga Mihály a Portfoliónak azt mondta, hogy a magyar hiánypálya csökkentésére vonatkozó terveket októberig küldik el a Bizottságnak.
Barnier, aki kijelentette, hogy nem kívánja tovább növelni Franciaország adósságállományát, különböző politikai erők nyomásával néz szembe a kiadási tervekkel kapcsolatban. Jelenleg a parlamenti pártok vezetőivel konzultál egy stabil koalíció megalakításáról, amihez szüksége van a Les Républicains pártja, más konzervatívok, centrista csoportok támogatására, és esetleg a szélsőjobboldali Rassemblement National hallgatólagos beleegyezésére. A közelgő költségvetést szakértők Franciaország V. köztársaság alatti történetének legnagyobb kihívásaként jellemezték.