Brüsszel nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, Japánra és Nagy-Britanniára, hogy gyorsítsák fel a 45 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának még ezen a héten – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi üléseire. Ott azt tervezi, hogy személyesen győzi meg a G7-partnereket az úgynevezett ERA-hitel kifizetéseinek felgyorsításáról – ez egy olyan vészhelyzeti finanszírozási program, amelyet a G7 még 2024-ben hagyott jóvá, és amelyet az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel biztosítottak.
Az EU már átutalta a rá eső részt – 18,1 milliárd eurót. Az ERA-kölcsön teljes összege azonban 45 milliárd euró, és körülbelül 7 milliárd euró még mindig kint van. Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem nyújtotta be a rá eső részét. Dombrovskis szerdán és csütörtökön találkozik a G7 minisztereivel. Külön megbeszéléseket is terveznek: Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel április 15-én, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel április 16-án.
A stratégiai olajtartalékok összehangolt felszabadításáról dönt hétfőn a G7 országok pénzügyminiszterei, miután az Irán ellen indított háború következtében elszabadult olajár miatt veszélybe került a világgazdaság stabilitása – jelentette a Financial Times.
A lap szerint a tagok a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) koordinálásával lépnének, eddig hárman – köztük az USA – jelezte, hogy támogatja az ötletet.
A hétvégén második hetébe lépett háború következtében hétfőre negyedével emelkedett az olajár a világpiacon, miután több nagy exportőr is visszafogta termelését és exportját a harci cselekmények miatt, és egyre többen tartanak attól, hogy a háború elhúzódásával hosszabb távon is fennmaradnak az ellátási zavarok.
Utoljára 2022-ben volt ilyen drága az olaj. Elemzők arra számítanak, hogy a hordónkénti ár akár a 120 dollárt is meghaladhatja, ha sokáig fennmarad a konfliktus.
A stratégiai olajtartalékot Magyarországon már felszabadították, miután egy orosz támadás következtében leállt a Barátság kőolajvezeték, és az ukránok még nem indították újra.
Az ukrán kormány képviselői a G7+ formátumban tartott energetikai Rammstein-ülést, amelyen bemutatták Ukrajna lépéseit az energiarendszer ellenálló képességének növelésére. Olekszij Kuleba, a közösségek és területek fejlesztéséért felelős miniszter, valamint a helyreállításért felelős miniszterhelyettes a Telegramon hangsúlyozta, hogy a nemzetközi partnerek készséget mutattak a támogatás folytatására, főként a közel 500 millió dollár értékű új humanitárius segélycsomagok formájában.
A találkozón a partnerek megerősítették az ország támogatását, többek között a következő összegekkel: az Egyesült Államok több mint 400 millió dollár, az Egyesült Királyság majdnem 23 millió euró, Hollandia 23 millió euró, Németország 60 millió euró, Olaszország 10 millió euró, további 50 millió euró pedig 2026-ra van betervezve. Kuleba megköszönte a gyors reagálást és a gyakorlati segítséget az elmúlt hetekben és napokban, kiemelve az EU, a nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények szerepét.
A kormány célja a további támogatás felhasználása négy kulcsfontosságú területen: a decentralizált hő- és vízenergia-termelés bővítése, a Nemzeti mobil energetikai tartalék feltöltése, a kritikus eszközök „bankjának” létrehozása gyors reagálás céljából, valamint az energiaobjektumok fizikai védelmének kiterjesztése. Kuleba hangsúlyozta, hogy ezzel a segítséggel Ukrajna nemcsak a tél során biztosítja polgárai védelmét, hanem hozzájárul Európa stabilitásához és biztonságához is.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa felszólította a G7-országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását, mivel Belgium továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására épülő finanszírozási programot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Euractiv európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Dombrovskis megjegyezte, hogy az országoknak fel kell gyorsítaniuk az Ukrajnának nyújtott kifizetéseket a tavaly júniusi megállapodás szerinti G7-hitelből, hogy a jövő év elején áthidalhassák a pénzügyi hiányt. „Tárgyalásokat folytatunk más nemzetközi donorokkal, hogy kiderítsük, áthelyezhető-e a támogatásuk az év elejére” – mondta.
A biztos szerint az adományozók között szerepel Nagy-Britannia, Kanada, Japán és az Egyesült Államok. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez elegendő lehet Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezésére a jövő év első negyedévében, bár ez „még a jövő zenéje”.
A kiadvány megjegyezte, hogy az EU már kifizette a G7-kölcsön rá eső részét, amely 18,1 milliárd eurót tesz ki. A csomag mintegy 14 milliárd euróját azonban más országok, nevezetesen az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Nagy-Britannia még nem fizette ki. A becslések szerint Ukrajna a jövő év első negyedévében 12 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe.
Dombrovskis nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor az EU egy Ukrajnának szóló külön „jóvátételi kölcsönről” próbál tárgyalni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával. Az Európai Bizottság abban reménykedik, hogy ráveszi Belgiumot a terv támogatására a decemberi vezetői csúcstalálkozó előtt. Ezek az erőfeszítések azonban csütörtökön komoly kudarcot vallottak, amikor Bart de Wever miniszterelnök élesen bírálta a tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének írt levelében.
A két legnagyobb orosz olajipari vállalat ellen hozott büntetőintézkedések után az Egyesült Államok kezd kifogyni az ötletekből, hogy milyen orosz szankciók vethetők még be Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében – ezt maga Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismerte el a hét legfejlettebb ipari ország tárcavezetőinek találkozója előtt.
Nos, a részünkről már nem sok minden maradt szankcionálásra, hiszen megbüntettük a nagy olajipari vállalataikat, amit mindenki kért tőlünk – jelentette ki Rubio.
Washington a múlt hónapban vezetett be büntetőintézkedéseket a Lukoil és a Rosznyefty ellen, hogy csökkentse a Kreml olajbevételeit, amelyekből nagyrészt finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A Rosznyefty németországi eszközeit a kormány állami felügyelet alá helyezte, az eladásukra a cég haladékot kapott április végéig.
A Lukoil nagyobb bajban van: eleinte úgy tűnt, hogy sikerült megtalálni a tökéletes vevőt a külföldi eszközeire, a Guvnor azonban visszalépett az üzlettől. A cégnek november 21-ig kell eladnia 12 milliárd dollár értékű külföldi vagyonát, amelyből akár a Molnak is juthat egy falat, de a gondjai egyre sokasodnak.
Legértékesebb vagyontárgya esetében, az 1,8 milliárd értékű Nyugat-Kurna-2 olajmezőn vis maiort kellett hirdetnie, Bulgáriában és Romániában pedig a kormány készül átvenni a finomítóit. Előbbit az is sürgeti a szükséges lépések megtételére, hogy csupán egy hónapnyi benzintartaléka maradt.
Mások is mentességet akarnak az orosz szankciók alól
Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik mentességet kapott Donald Trump amerikai elnöktől a szankciók alól, de mások is ezért ácsingóznak, kardinális kérdés azonban az is, hogy mennyire hajtják végre a büntetőintézkedéseket.
„A szankciókat ki kell kényszeríteni, szóval mindenki tudja, hogy nem hozunk szankciókat, hogy aztán ne kényszerítsük ki azokat. Mert ez áll érdekünkben” – idézte a Politico Rubiót.
A szankciók kikényszerítésének egyik módja az orosz árnyékflotta büntetése – azé a több száz tankeré, amelyek illegálisan szállítják az orosz olajat szerte a világon.
A kérdés fel is merült a G7 külügyminiszteri értekezletén, amelyet a héten tartottak Kanadában.
Rubio szerint azonban ebben az ügyben az európaiak tehetnek lépéseket, mivel a hajók egy része „hozzájuk sokkal közelebb” tevékenykedik.
Ukrajnának vannak még ötletei
Az Európai Unió már a 19. orosz szankciós csomagon dolgozik, megcélozta már
a cseppfolyósított földgázt (LNG),
a bankokat,
a kriptokereskedelmet,
és tovább szigorít az árnyékflottával szemben is.
Az ukrán kormány szerint van még mit büntetni, és kész együttműködni ebben a partner országokkal. „Ami Rubio kijelentését illeti, miszerint a szankciók lehetőségei kimerültek… vannak még teljesen objektív lehetőségek. Több nagy olajipari vállalat, bank, flotta, infrastruktúra. És alkatrészek és védelem. És fizetések. És az Északi-sarkvidék” – mondta Vladiszlav Vlaszjuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókkal foglalkozó megbízottja.
„Továbbra is együttműködünk az amerikai partnereinkkel, a G7-ekkel és másokkal. További szankciók lesznek” – ígérte.
Ukrajna számára fontos, hogy az orosz olaj árának felső határa hordónként 30 dollár legyen, és ennek a G7-vezetők, köztük az Egyesült Államok közös döntésének kell lennie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kanadában a G7-vezetők találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Arra kérem önöket, hogy működjenek együtt az Egyesült Államokkal az orosz olaj szigorú árplafonjának bevezetésében. A jelenlegi javasolt ár hordónként 45 dollár, de sok szakértő egyetért abban, hogy a valóban hatékony szint 30 dollár.” Szerinte Ukrajnának a partnereivel együtt ezt „fájdalmassá kell tennie Oroszország számára”.
„A 18. uniós szankciócsomagnak az orosz energiaipart és bankokat is sújtania kellene. Fontos, hogy Ukrajna évi 40 milliárd dolláros költségvetési támogatást kapjon – a rugalmasságunk érdekében, hogy országunk tovább tudjon lépni. És ennek a G7-vezetők, köztük az Egyesült Államok közös döntésének kell lennie” – zárta szavait Volodimir Zelenszkij.
A G7 országok többsége kész csökkenteni az orosz olaj úgynevezett árplafonját, még akkor is, ha Donald Trump amerikai elnök úgy dönt, hogy eláll ettől a kezdeményezéstől. Ahogy az European Pravda is beszámolt róla, a Reuters négy tájékozott forrásból értesült erről.
Reuters beszélgetőpartnerei elmondása szerint az EU és az Egyesült Királyság kész vezetője lenni annak az orosz olaj „árplafonjának” csökkentésére irányuló kezdeményezésnek, és önállóan cselekedni – a többi G7 európai ország és Kanada támogatásával.
Ügynökségi források elmondása szerint egyelőre nem tudni, hogy az Egyesült Államok, valamint Japán milyen döntést hoz ebben a kérdésben.
„Az európai országok az olajár-plafon 60 dollárról 45 dollárra való csökkentését szorgalmazzák. Pozitív jelzések érkeznek Kanadából, az Egyesült Királyságból és esetleg Japánból is. A G7-et fogjuk felhasználni arra, hogy megpróbáljuk bevonni az Egyesült Államokat” – mondta az egyik forrás a Reutersnek.
Az ügynökség forrásai kifejtették, Washington támogatása az „árplafon” csökkentésében nem szükséges Nagy-Britannia globális tengeri biztosítási piacon betöltött dominanciája és az EU nyugati olajszállító tartályhajó-flottára gyakorolt befolyása miatt.
Az USA támogatása azonban elengedhetetlen a dollárban denominált olajfizetések és bankrendszerük tekintetében.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy folyósította Ukrajnának a G7 országokkal közösen jóváhagyott, mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – számolt be a Felvidék.ma az MTI nyomán.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök – a tervek szerint – segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik.
Ukrajna állami költségvetése 3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól a G7-ek ERA kezdeményezés keretében a befagyasztott orosz vagyonból, az EU összesen 18 milliárd eurót biztosít Kijevnek hasonló módon – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ez az első olyan európai uniós forrás, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek biztosítanak.” Szerinte Ukrajna ezt a forrást a kiemelt költségvetési kiadásokra fogja irányítani.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a G7 ERA kezdeményezése általában 50 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajnának, amelyből 20 milliárd dollárt az Európai Unió biztosít. „Ily módon megvalósítjuk az Oroszország fizet elvet, és erősítjük Ukrajna pénzügyi stabilitását 2025-ben” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az ukrán Legfelső Tanács elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna 50 milliárd dollárt kapjon a G7-országoktól, anélkül, hogy kötelező lenne visszafizetni, ha nem kap kártérítést Oroszországtól.
Az ukrán parlament a 12232-es számú törvényjavaslatot fogadta el, amely lehetővé teszi az Ukrán Pénzügyminisztérium számára, hogy betöltse a Hitelügynökség szerepét, és megállapodásokat kössön feltételes kötelezettségekről. Ez megnyitja az utat az 50 milliárd dolláros hitelhez a G7 országaitól, amelynek visszafizetése az orosz kártérítések kifizetésétől függ.
