Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy folyósította Ukrajnának a G7 országokkal közösen jóváhagyott, mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – számolt be a Felvidék.ma az MTI nyomán.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök – a tervek szerint – segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik.
Ukrajna állami költségvetése 3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól a G7-ek ERA kezdeményezés keretében a befagyasztott orosz vagyonból, az EU összesen 18 milliárd eurót biztosít Kijevnek hasonló módon – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ez az első olyan európai uniós forrás, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek biztosítanak.” Szerinte Ukrajna ezt a forrást a kiemelt költségvetési kiadásokra fogja irányítani.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a G7 ERA kezdeményezése általában 50 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajnának, amelyből 20 milliárd dollárt az Európai Unió biztosít. „Ily módon megvalósítjuk az Oroszország fizet elvet, és erősítjük Ukrajna pénzügyi stabilitását 2025-ben” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az ukrán Legfelső Tanács elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna 50 milliárd dollárt kapjon a G7-országoktól, anélkül, hogy kötelező lenne visszafizetni, ha nem kap kártérítést Oroszországtól.
Az ukrán parlament a 12232-es számú törvényjavaslatot fogadta el, amely lehetővé teszi az Ukrán Pénzügyminisztérium számára, hogy betöltse a Hitelügynökség szerepét, és megállapodásokat kössön feltételes kötelezettségekről. Ez megnyitja az utat az 50 milliárd dolláros hitelhez a G7 országaitól, amelynek visszafizetése az orosz kártérítések kifizetésétől függ.
Ukrajna és az Európai Unió egyetértési megállapodást írt alá, amely 18,1 milliárd euró folyósításához volt szükséges, jelentette beDenisz Smihal miniszterelnök.
Elmondása szerint ez a G7-ek, 50 milliárd dollár értékű csomagjának része, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből biztosítanak.
„Egy ilyen lépés nem csak támogatás, hanem precedens is arra, hogy Oroszországot felelősségre vonják bűntetteiért, és elindítsák azt a folyamatot, amely arra irányul, hogy az agresszor fizesse meg a brutális háborút”, fogalmazott Smihal.
Japán a G7-országok hitelének részeként több mint 3 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételből fizetnek vissza – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Nikkei japán hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a japán híriroda úgy tudja, hogy Ukrajna 471,9 milliárd jent (3,09 milliárd dollárt) kap Japántól a G7-országok által kidolgozott program keretében az összesen 50 milliárd dollárból. A kölcsönt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) nyújtja a Világbankon keresztül.
Japán továbbá hozzájárul annak ellenőrzéséhez, hogy ezeket az alapokat ne katonai célokra használj fel Ukrajna.
A G7 vezetői konszenzusra jutottak arról, hogyan biztosítsanak Ukrajnának mintegy 50 milliárd dollárt. Ezeket a hiteleket befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó bevétel biztosítja.
Ez áll a G7-ek október 25-én, pénteken kiadott közleményében. A G7 vezetői emellett hangsúlyozták, hogy Oroszországnak a nemzetközi jognak megfelelően le kell állítania illegális agressziós háborúját, és meg kell fizetnie az Ukrajnának okozott károkat.
A G7 a befagyasztott orosz eszközök terhére hiteleket nyújt Ukrajnának.
A G7-országok vezetői konszenzusra jutottak arról, hogyan biztosítsanak Ukrajnának mintegy 50 milliárd dollárt az Emergency Acceleration of Revenue Program (ERA) keretében. A közlemény szerint ezeket a kölcsönöket az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételből fizetik a G7-országok jogrendszerén és a nemzetközi jogon belül.
A G7 azt is megjegyezte, hogy a pénzeszközöket több csatornán keresztül folyósítják az Ukrajnának nyújtott költségvetési, katonai és újjáépítési segélyek támogatására, összhangban a jelenlegi jogszabályokkal és a G7-tagországok vonatkozó jogrendszerével.
„Célunk, hogy az év végére megkezdjük a források kifizetését” – hangsúlyozták a G7 vezetői.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna további 1 milliárd dollár értékben kap támogatást a G7+ partnerektől az energiaszektor szükségleteire – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a támogatásról szóló döntés a G7+ koordinációs csoportjának magas szintű berlini ülésén született. A G7+ partnerek a legutóbbi támadásokat követően több mint 1 milliárd dolláros kiegészítő támogatást jelentettek be az ukrán energiaszektor számára.
A partnerek kijelentették, hogy miután Oroszország március 22-én ismét hatalmas támadásokat indított a kritikus energetikai infrastruktúra ellen, az ukrán energiarendszer mintegy 9 GW beépített villamosenergia-termelési kapacitást veszített el.
„Mi, a G7+ Ukrajnának nyújtott energiatámogatási koordinációs csoport tagjai és Ukrajna kormánya elítéljük Oroszország lépéseit, és követeljük, hogy a civilek életére pusztító hatással lévő, kritikus infrastruktúra elleni támadásokban részt vevőket vonja felelősségre az igazságszolgáltatás” – áll a partnerek közleményében.
A partnerországok kiemelték az ENTSO-E erőfeszítéseinek fontosságát az Ukrajnába irányuló villamosenergia-export növelésére, és hangsúlyozták, hogy a 2024/2025-ös téli időszakra fokozott erőfeszítéseket tesznek a sérült energiatermelési és szállítási infrastruktúra javításához szükséges berendezések biztosítására.
Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Marcsenko aláírta a hivatalos adósság kifizetésének felfüggesztéséről szóló egyetértési megállapodás módosításait Ukrajna hivatalos hitelezőinek csoportjával a G7 és a Párizsi Klub országaiból. A hírt a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata közölte.
Az aláírók Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok kormányának képviselői voltak. Marcsenko megköszönte a G7 országainak a megértést, s elmondta, hogy ez lehetővé teszi a költségvetés terheinek csökkentését az IMF-program végéig, és a devizalikviditás megtakarítását a szociális kiadások biztosítása érdekében.
Ez az elképzelés összefügg azzal a ténnyel, hogy egyes országok továbbra is nagy mennyiségű árut exportálnak Oroszországba.
Ukrajna néhány kulcsfontosságú szövetségese, köztük az Egyesült Államok, azt fontolgatják, hogy teljes mértékben betiltják az Oroszországba irányuló exportot. Ez az Oroszországi Föderációra nehezedő gazdasági nyomás jelentős növekedéséhez vezethet az általa kirobbantott háború miatt.
A Bloomberg az ügyben jártas forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a G7 illetékesei tárgyalnak erről az ezen államok vezetőinek májusban Japánban tartandó csúcstalálkozója előtt. A cél az, hogy az Európai Unió országait bevonják a tervbe. Az ötlet még vita tárgyát képezi, és változhat.
A források szerint a javasolt megközelítés teljesen megváltoztatná a jelenlegi szankciórendszert, az előírt feltételek kivételével minden exportot betiltanának. Ha a G7-ek vezetői jóváhagyják a lépést a csúcson, akkor meg kell állapodni, hogy pontosan mi kerüljön a kivételek listájára. Az egyik forrás szerint valószínűleg gyógyszereket és mezőgazdasági termékeket, köztük élelmiszereket is tartalmazhat.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Három fő módja van az ukrán energia-infrastruktúra folyamatos lövetésével kapcsolatos probléma megoldásának: a szövetségeseknek több légvédelmi rendszerrel kell ellátniuk Ukrajnát, több energetikai felszerelést kell szállítaniuk, és szigorítaniuk kell az oroszellenes szankciókat – közölte kedden Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitterren, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kuleba ismertette, hogy részt vett a G7-es országok külügyminisztereinek találkozóján. Mint jelezte, köszönetet mondott mindazon államoknak, amelyek beleegyeztek abba, hogy Ukrajnának újabb támogatásokat nyújtsanak az orosz csapások által megrongált energetikai infrastruktúra helyreállításához.
„Három fő módja van az Ukrajna energiarendszere elleni orosz támadások problémája megoldásának: 1) több légvédelmi rendszer biztosítása Ukrajnának; 2) több felszerelés küldése az energiarendszer helyreállításához, ami a mai találkozó fókuszában volt; 3) szigorú szankciók az orosz rakétaipar ellen” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
