A G7-ek csoportjának pénzügyminiszterei a hírek szerint beleegyeznek, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna megsegítésére fordítsák – írja a Bloomberg a szombaton aláírandó közlemény tervezetére hivatkozva.
Az észak-olaszországi Stresa városában ülésező tisztviselők a nyilatkozatban rögzítik a tervet és az elért eredményeket, azzal a céllal, hogy a vezetők júniusban, az ország déli részén tartandó találkozójukon átvehessék a stafétabotot.
„Megvitatjuk azokat a lehetséges rendszereket, amelyek révén az orosz államadósság befagyasztott eszközeiből származó rendkívüli bevételeket Ukrajna javára lehetne fordítani” – olvasható a közleménytervezetben. „Megerősítjük, hogy a saját jogrendszereinkkel összhangban az orosz szuverén vagyon a mi joghatóságainkban mindaddig befagyasztva marad, amíg Oroszország meg nem fizeti az Ukrajnának okozott károkat”.
Korábban az Egyesült Államok azt szorgalmazta, hogy a G7-ek használják fel a mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz központi banki alapból származó jövőbeni bevételeket, amelyek nagy része Európában van „eltárolva”.
A terv akár 50 milliárd dolláros segélycsomagot is felszabadíthatna Ukrajna számára.
A G7-ek vezetői a héten 30 milliárd eurónyi orosz eszköz felhasználásával Ukrajnának nyújtott hitelről tárgyalna az észak-olaszországi Stresában tartandó találkozójukon – írta a The Guardian.
A hitel ügyében ugyanakkor nem egységesek az álláspontok, az országok egy része ugyanis vitatja a 270 milliárd eurónyi befagyasztott állami vagyon hitelfedezetként való felhasználásának jogszerűségét.
A befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna rendelkezésére bocsátásának mikéntjéről folyó vita több mint egy éve holtponton van – emlékeztet a lap –, miután a teljes vagyonlefoglalás jogszerűségéről – szemben a befagyasztással – az azt támogató országok még nem tudták meggyőzni a jegybankelnököket, sem a G7-csoporton belül nem tudtak elegendő támogatást szerezni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten jogi és gazdasági kifogásokat emelt az eszközök teljes lefoglalása ellen, de az Egyesült Államok – erős brit támogatással – eltökélt abban, hogy megpróbálja megkerülni ezeket a kifogásokat.
A vagyontárgyak befagyasztásáról a vagyonelkobzásra, elidegenítésre való áttérést nagyon alaposan meg kell vizsgálni – mondta Lagarde, hozzátéve, hogy a vagyon elkobzása kezdené megszegni azt a nemzetközi jogrendet, amelyet meg akarunk védeni, és azt akarjuk, hogy Oroszország és a világ minden országa tisztelje.
A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 csoport tagjai szerdai csúcstalálkozójukon közvetlen importtilalomban állapodtak meg 2024. január 1-től az orosz gyémántokra, amit a drágakövek közvetett importtilalma követ majd feltehetően márciustól – derült ki a megbeszélés után kiadott állásfoglalásból.
Az elsőként bevezetendő importtilalom az Oroszországban bányászott és csiszolt gyémántokra, a márciusban életbe lépő pedig a más országokban csiszolt orosz gyémántokra vonatkozik.
A tájékoztatás szerint a G7-országokban szeptember 1-ig eredetigazoló hitelesítési mechanizmust hoznak létre a drágakövek nyomon követésére. A tilalom hatálya nem terjed ki az ipari gyémántokra.
A szerdai online csúcstalálkozón, amelyen a szolidaritás jegyében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vehetett, a G7 tagjai (Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán és saját képviselővel az Európai Unió) további támogatásukról biztosították Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
A vezetők humanitárius tűzszünetre szólítottak fel az Izrael és a radikális iszlamista Hamász palesztin szervezet között zajló gázai övezeti fegyveres konfliktusban.
„További sürgős intézkedésekre van szükség a súlyosbodó humanitárius válság kezelésére és a polgári veszteségek minimalizálására a Gázai övezetben. Ennek elősegítése végett további humanitárius szüneteket támogatunk, erre bátorítunk” – tették hozzá. Egyben felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a Hamász, a libanoni Hezbollah és a jemeni húszi szélsőségesek támogatásától a régióban.
Új, Moszkva elleni szankciókat jelentettek be a G7-országcsoport tagjai pénteken a csoport hirosimai csúcstalálkozóján, a büntetőintézkedések az orosz gyémántüzletet érintik.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió szintén korlátozza az Oroszországgal folytatott gyémántkereskedelmet.
„A gyémántok nem az örökkévalóságnak szólnak” – fogalmazott Michel, szójátékával a híres James Bond-film címére utalva.
Hozzátette, hogy a G7-ek emellett igyekeznek meggyőzni a szankciók fontosságáról azokat az államokat is, melyek nem tagjai az országcsoportnak. A csúcsra több ilyen országot, például Indiát is meghívták.
Mindeközben az Egyesült Királyság szintén büntetőintézkedéseket tett közzé a Moszkvának évente több milliárdos hozamot biztosító orosz gyémántbányászat és -kereskedelem ellen.
A G7-csoport külügyminiszterei már áprilisban bejelentették, készek az Oroszország elleni szankciók fokozására. A háromnapos, ugyancsak Japánban tartott tanácskozáson Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok vezető diplomatái követelték az orosz erők azonnali, feltétel nélküli kivonását az ukrán területekről.
A világgazdaság ellenálló képességéről tett tanúbizonyságot különböző válságokkal szemben, beleértve a koronavírus-járványt és az ukrajnai helyzetet – áll a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek a japán Niigatában tartott találkozója után szombaton elfogadott közös közleményében.
„A világgazdaság ellenálló képességet mutatott számos sokkhatással szemben” – áll a dokumentumban, amely példaként felsorolja a koronavírus-járványt, valamint az Ukrajna körüli helyzetet és az ezzel összefüggő inflációnövekedést a világon. „Mindazonáltal ébernek és rugalmasnak kell maradnunk makrogazdasági politikánkban a globális gazdaság kilátásaival kapcsolatban megnövekedett bizonytalanság közepette” – áll a közleményben.
A miniszterek és a jegybankok vezetői hangsúlyozták: „továbbra is szorosan együttműködünk a felügyeleti és szabályozó hatóságokkal a pénzügyi szektor fejlődésének nyomon követése érdekében, és készek vagyunk a megfelelő intézkedések megtételére a pénzügyi stabilitás és a globális pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében”.
A közlemény más országokat is felszólított az Oroszország elleni szankciós intézkedésekhez való csatlakozásra, és megerősítette, hogy a G7-országok az ukrán konfliktus rendezéséig befagyasztva kívánják tartani az orosz vagyont. A közlemény aláírói megerősítették azt az elhatározásukat, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozzák, hogy Oroszország megkerülje az ellene életbe léptetett szankciókat. Egyben kinyilvánították elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, ameddig az szükséges.
A dokumentumban ígéretet tettek arra, hogy kordában tartják az inflációt, miközben segítik az emelkedő árak miatt leginkább szenvedőket. Egyben elkötelezték magukat, hogy együttműködnek a stabilabb, diverzifikáltabb ellátási láncok kiépítse céljából az energiabiztonság és a makrogazdasági stabilitás javítása érdekében.
A közlemény nem tartalmazott konkrét említést Kínáról.
Idén Japán elnököl a G7-ben és ennek keretében már több magas szintű találkozót szervezett például a külügyminiszterek, valamint digitalizációs és technológiai miniszterek részvételével.
A G7-ek csúcstalálkozóját május 19-21. között tartják Hirosimában.
A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és betartását sürgették vasárnap a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) gazdasági miniszterei.
A tárcavezetők a Japánban tartott, kétnapos egyeztetés után kiadott közös közleményben hívták fel a figyelmet az egyezmény fontosságára, egyúttal azt vetették Oroszország szemére, hogy „az élelmiszert geopolitikai kényszerítőeszközként használja”.
A G7 államai készek támogatni Ukrajna újjáépítését, beleértve a mezőgazdasági földek aknamentesítését és a mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítását – szögezték le.
A miniszterek emellett aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai háború a világ élelmiszerellátásra gyakorolt hatása miatt, beleértve a gabona, a műtrágya és az üzemanyag árának jelentős drágulását.
„A konfliktus csak tovább mélyítette az élelmiszer-bizonytalanságot, miközben az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése szintén súlyos következményekkel bír a vizekre és a föld minőségére nézve” – tették hozzá.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították. Ezt követően Moszkva bejelentette, hogy 60 nappal meghosszabbítja az egyezmények hatályát, de figyelmeztetett, hogy ennek elegendőnek kell lennie az ENSZ-szel kötött megállapodás teljesítésére is.
Az egyezményről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter várhatóan a héten egyeztet António Guterres ENSZ-főtitkárral New Yorkban.
A G7-ek az Oroszországba irányuló export közel teljes tilalmát fontolgatják − jelentette pénteken a Kyodo hírügynökség japán kormányzati forrásokra hivatkozva.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna szövetségesei „az Oroszországba irányuló legtöbb export teljes betiltását” fontolgatják. A hírek szerint a G7-országok tisztviselői a jövő hónapban Japánban tartandó csúcstalálkozó előtt megvitatják az ötletet − írja a The Guardian.
Matsuno Hirokazu japán kabinetfőtitkár a Bloomberg jelentéséről kérdezve azt mondta, hogy a kormány tudomást szerzett róla, de tartózkodik attól, hogy kommentálja a G7-országok és a hasonlóan gondolkodó nemzetek közötti eszmecserét az Oroszország elleni esetleges további szankciókról.
A G7 országok fenntartják a tengeri szállítású orosz olajra vonatkozó 60 dolláros hordónkénti árplafont annak ellenére, hogy a nyersolaj világpiaci ára emelkedik – közölte a koalíció egyik tisztviselője a Reutersszel.
A G7-ek és Ausztrália a 60 dolláros ár felülvizsgálatát követően döntöttek a felső határ fenntartásáról, amelyet decemberben állapítottak meg azzal a céllal, hogy csökkentsék Moszkva lehetőségeit az ukrajnai háború finanszírozására – mondta a tisztviselő névtelenséget kérve.
A döntés azután született, hogy az olajárak négy hete emelkednek az OPEC+ által bejelentett termeléscsökkentés, valamint a kínai fogyasztás élénkülése következtében. A piac hétfőn konszolidálódott, a Brent az amerikai nyersolaj határidős jegyzései hordónként 80 dollár felett tartották magukat.
Az orosz nyersolaj a Brenthez képest 30 dollár körüli árengedménnyel érhető el.
A koalíció tisztviselői arra a következtetésre jutottak, hogy az árplafon működik az orosz bevételek korlátozása és az energiapiac stabilitásának fenntartása szempontjából, de a tisztviselő hozzátette, hogy folytatják az egyeztetést a hatékony ellenőrzés és végrehajtás biztosítása érdekében.
A koalíció fokozni fogja az árplafon és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kijátszása elleni küzdelmet is, beleértve a megtévesztő gyakorlatok alkalmazását a biztosításhoz és más koalíciós szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében a plafon felett forgalmazott kőolaj esetében.
A G7 országok azt tervezik, hogy útmutatást adnak a szolgáltatóknak, hogy segítsenek azonosítani a kijátszásra utaló jeleket, mint például a hajók helymeghatározásának manipulálása vagy a szállítási, fuvarozási, vám- és biztosítási költségek különválasztása magától az olajtól – mondta a tisztviselő.
Hétfőn az amerikai pénzügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az amerikai vállalatoknak az árplafon lehetséges kijátszására vonatkozóan. Azt ajánlotta, hogy a kereskedők őrizzék meg azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az orosz olajat és olajtermékeket a plafonon vagy az alatt vásárolták.
Az olajárplafon megtiltja a G7-ek és az Európai Unió vállalatainak, hogy szállítási, biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak orosz olajra és olajtermékekre, ha azokat a plafon felett adják el. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szintén korlátozásokat vezetett be az orosz olajimportra.
A tisztviselő megjegyezte, hogy a Nemzetközi Energiaügyi Hivatal (IEA) egy nemrégiben készült jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a G7-ek szankciórendszere „korlátozta a globális nyersolaj- és termékellátást, ugyanakkor korlátozta Oroszország exportbevételi képességét”.
Az IEA pénteken közölte, hogy Oroszország márciusi olajbevétele az előző havihoz képest 1 milliárd dollárral 12,7 milliárd dollárra nőtt, de még így is 43%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az orosz nyersolajexport tartósan napi 3 millió hordó felett volt, és a globális piacok stabilan működtek – mondta a G7 tisztségviselője.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A „tavaszi találkozók” keretében lezajlott tárgyalások eredményeinek köszönhetően Ukrajna több mint 5 milliárd dollár összegben kap további támogatást – közölte szombaton Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A kormányfő tájékoztatása szerint a „hét nagy” országcsoport pénzügyminiszterei a „tavaszi találkozók” keretében lezajlott tárgyalások eredményei alapján több mint 5 milliárd dolláros kiegészítő támogatást biztosítottak Ukrajnának. Elsősorban Franciaország, Németország és Nagy-Britannia további támogatási csomagjairól van szó.
Ukrajna miniszterelnöke azt is bejelentette, hogy Svájc 1,8 milliárd frankot biztosít Ukrajnának a következő hat évben. Dánia egy speciális alapot hoz létre, és azt tervezi, hogy 1 milliárd euróval tölti fel. Spanyolország, Írország, Japán, Litvánia, Lettország, Izland és Hollandia további támogatást nyújt Ukrajnának – jelezte Denisz Smihal.
A G7-es országcsoport 2023-ban legalább 39 milliárd dollár pénzügyi támogatást kíván juttatni Ukrajnának – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál a G7-es országok pénzügyminisztériumai és központi bankjai vezetőinek találkozója eredményeként elfogadott dokumentumra hivatkozva.
A dokumentum szövege szerint „2023-ra, az ukrán kormány igényeinek megfelelően, 39 milliárd dollárra növeltük költségvetési és gazdasági támogatási kötelezettségeinket.” Csütörtökön Bangalore-ban találkozót tartottak a G7-es országok pénzügyminisztériumainak és jegybankjainak vezetői, pénteken pedig a G20-as országcsoport hasonló találkozójára kerül sor.
A G7-es országok csoportjába Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok tartozik.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a G7-es országok új eszközt kívánnak létrehozni az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók alkalmazásának koordinálására, hogy megszigorítsák és javítsák a korlátozások betartását.
Christian Lindner német pénzügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának további pénzügyi támogatásra van szüksége a G7-es országoktól.