Az ukrán gazdák szeptember 12-ig 29,15 millió tonna gabonát és hüvelyest arattak le 7 millió hektárról, ami a vetésterület 62%-ának felel meg – közölte az Ukrán Gazdasági, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium.
A főbb eredmények:
búza – 22,18 millió tonna (5 millió ha),
árpa – 5,29 millió tonna (1,34 millió ha),
borsó – 611,6 ezer tonna (265,7 ezer ha),
kukorica – 192,2 ezer tonna (54,1 ezer ha),
egyéb gabonafélék és hüvelyesek – 801,1 ezer tonna (291,5 ezer ha).
Megyei bontásban:
Odessza megye vezeti a rangsort: 3,44 millió tonna (1,09 millió ha),
Vinnyicja megye: 2,4 millió tonna (432,4 ezer ha),
Kirovohrad megye: 2,2 millió tonna (535,5 ezer ha).
Olajos növények:
repce – 3,24 millió tonna (1,27 millió ha),
szója – 354,3 ezer tonna (204,7 ezer ha),
napraforgó – 885,3 ezer tonna (570,3 ezer ha).
Cukorrépa: 155,1 ezer tonna (3,3 ezer ha).
A kukorica betakarítása már hat megyében megkezdődött: Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Szumi és Cserkaszi régióban.
A rekordhőség miatt a korai kalászosok termése 5 %-kal, a későieké körülbelül 15 %-kal lesz kevesebb a vártnál – jelentette ki hétfőn Tarasz Viszockij megbízott agrárpolitikai miniszter az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij elmondta: „Sajnos a melegnek negatív hatása is van. Nyilvánvaló, hogy az ilyen atipikusan magas hőmérséklet a növények stresszét okozta, és nem maradt következmények nélkül.” Hozzátette, hogy most fejeződik be a korai gabonanövények, a búza, az árpa és egyebek betakarítása. „Itt megviselte a növényeket a meleg, de nem volt olyan drasztikus, a délkeleti régiókban 10-15 % lesz a terméscsökkenés. A középső és északi régiókban viszont éppen ellenkezőleg, nagyobb lesz a termés, így az átlagos kiesés 5 % körül lesz” – jegyezte meg.
A megbízott tárcavezető szerint ugyanakkor a hatás jelentősebb lesz a késői gabonafélékre, a kukoricára, a szójára és a napraforgóra. „Előzetesen úgy tűnik, hogy a legtöbb régióban csökkenni fog a hozam, nem mindegyikben. Ma úgy néz ki, hogy 15 %-kal lesz alacsonyabb a termés” – emlékeztetett Tarasz Viszockij.
Ukrajna ezer tonna búzalisztet adományozott és szállított le a palesztin nép számára – jelentette be csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.
A közlemény szerint a szállítmányt a „Gabona Ukrajnából” humanitárius program keretében, egy három részre osztott adomány első részeként juttatták el „az Izrael és a Hamász gázai konfliktusa sújtotta” palesztinokhoz.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az X közösségi felületen azt írta, hogy az adományból több mint 100 ezer palesztin családnak jut majd. Létfontosságúnak nevezte a segélyt „a bizonytalan ellátástól szenvedő és éhínség fenyegette ártatlan civilek számára”.
A 2022 februárjában indított orosz támadás komoly fennakadásokat okozott Ukrajna gabonatermelésében és -exportjában és azt eredményezte, hogy az ukrán hajókat érő orosz fenyegetés miatt számos, az ukrajnai gabona hagyományos felvevőpiacának számító afrikai és közel-keleti ország búzaellátása került veszélybe. A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna végül tavaly nyáron tudta ismét használhatóvá tenni azt a fekete-tengeri útvonalat, amelyen át azóta ismét exportálni tudja gabonáját a távoli piacokra.
Törökország sikeres projektnek tartja a Fekete-tengeri gabonakezdeményezést, amelynek működését újra lehetne indítani – Törökországon keresztül.
„Nagyon jól kezdtük (a Putyinnal folytatott tárgyalásokat – a szerk.), különösen a Fekete-tengeri gabonafolyosót illetően. Tudniillik 30 millió tonna gabonát szállítottunk át a folyosón. Megkérdeztem a véleményüket egy új folyamat elindításával kapcsolatban” – mondta Erdogan újságíróknak.
Elmondása szerint Putyint érdekelte a lehetőség, és megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz a szegény afrikai országok gabonával való ellátására Törökországon keresztül.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az Európai Unió vámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Ez lesz az első élelmiszeripari korlátozás az Oroszországi Föderáció Ukrajnába való teljes körű inváziója után. Erről a Financial Times számolt be.
Mint megjegyeztük, Brüsszel régóta ellenáll a Lengyelország és a balti államok nyomásának, hogy korlátozzák az orosz és fehérorosz importot, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés megzavarhatja a globális élelmiszerpiacokat és károsíthatja a fejlődő országokat. A terveket ismerők szerint azonban az Európai Bizottság a következő napokban tonnánként 95 eurós vámot vezet be az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára.
A kiadvány beszélgetőpartnerei szerint ez legalább 50%-os áremelkedéshez vezet, és tönkreteszi a keresletet. 50%-os vámot vetnek ki az olajos magvakra és feldolgozási termékeikre is.
Az érintett termékek – gabonafélék, olajos magvak és származékaik – Oroszországból származó uniós importja 2023-ban rekordszintet, 4 millió tonnát ért el, ami a teljes uniós felhasználás 1%-a.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az EU szigorítja az ukrán gabonaexport ellenőrzését, hogy csillapítsa a gazdálkodók aggodalmait.
A gazdálkodók tiltakozása miatt az Európai Unió megerősíti a megállapodások betartásának ellenőrzését az ukrajnai gabonaimport során. Ezt Adina Valean közlekedésért felelős európai biztos jelentette ki – írja a Reuters.
„A határok lezárása soha nem jó ötlet, különösen a szomszéddal való határok, akiknek égetően szüksége van a kapcsolatra. Amíg a megállapodásokat megfelelően teljesítik, addig nem lehet gond, és a végrehajtás megerősítésén dolgozunk” – mondta.
Valean hangsúlyozta, hogy az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a fuvarozók ne sértsék meg a megállapodásokat és a tranzithoz való jogukat.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna készen áll arra, hogy a lengyel hatóságok ellenőrizzék a határon az ukrán gabona minőségét – jelentette ki Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai miniszter egy szerdai tévéműsorban.
„Ez egy kis probléma, hadd ellenőrizzék kollégáink. Nem félünk az ellenőrzésektől” – válaszolta a tárcavezető Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes nyilatkozatára, amelyben utóbbi azt mondta, hogy az összes ukrán gabonát további ellenőrzésnek vetik alá a határon, mert szerintük rossz a minősége.
Szolszkij kiemelte, hogy valójában csekély mennyiségű gabonát exportál Ukrajna Lengyelországon keresztül, mert az ukrán gazdálkodók 90 százaléka már harmadik hónapja a tengeri kikötőkön keresztüli exportot részesíti előnyben. Emellett Ukrajna folyamatosan különböző szinteken tárgyal Lengyelországgal a mezőgazdasági termékek szállításával kapcsolatos kérdésekről. „Igyekszünk segíteni partnereinknek ennek a kérdésnek a megoldásában. Ugyanakkor határozottan elítéljük a provokációkat, amelyeket a határon láttunk” – szögezte le Szolszkij.
A miniszter azt is hozzátette, hogy tavaly decemberben ötmillió tonna gabonát, egyéb őrleményt és olajat exportáltak az ukrán tengeri kikötőkből, és hozzávetőleg egymillió tonnát a Dunán keresztül, a szomszéd országokon át pedig kevesebb mint egymillió tonna lisztet, olajat és gabonát.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Michal Kolodziejczak, Lengyelország mezőgazdasági miniszterhelyettese kijelentette, hogy a minisztérium véglegesítette azon cégek listáját, amelyek ukrán gabonát importáltak, és jelenleg vizsgálják a jogalapját a lista nyilvánosságra való hozatalának – számolt be az RMF24, közölte a Jevropejszka pravda.
Kolodziejczak elmondta, hogy a lista különböző forrásokból származó adatok alapján készült, az előző kormány által összeállított lista pedig pontatlan.
„Most végre elkészült a cégek teljes listája. Ezen a héten tisztázzuk annak közzétételének jogalapját, hogy minden lengyel lássa, ki gazdagodott meg, amikor a lengyel gazdáknak nagy problémájuk volt” – mondta.
A miniszterhelyettes hozzátette: az információ „döbbenetes”, és arra utal, hogy 6 milliárd zlotyt (1,38 milliárd eurót) fizettek ezért az ukrán gabonáért.
„330 ezer tonna műszaki gabonát, repcét és kukoricát importáltak, ami a lengyel piacra került… A legolcsóbb Ukrajnából származó búza tavaly 51 zlotyba került tonnánként, 20-szor kevesebbet, mint a lengyel gabona haszonküszöbe” – mondta a tisztviselő.
Kiürült a gazdálkodók pénztárcája, mivel a jövedelmük jelentősen csökkent az export nehézségei miatt az elmúlt két évben. Az agrárminiszter szerint az ukrán gabona gyengébb minőségű lehet idén, sőt, a vetés területe is csökkenhet.
Ukrajna arra számít, hogy a 2024-es tavaszi vetésterülete a tavalyival megegyező lesz, bár a legrosszabb forgatókönyv szerint némi csökkenés is előfordulhat – mondta Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter pénteken a Reuters hírügynökségnek. Ez az első hivatalos előrejelzés a vetéssel és az ukrán gabona mennyiségével kapcsolatosan.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-termelője, de termésmennyisége csökkent, mióta Oroszország megtámadta és jelentős területeket foglalt el Kelet-Ukrajnában. A háború felhajtotta a gabona világpiaci árát és megzavarta a szállításokat.
Mennyit vetettek el eddig idei aratásra a gazdálkodók?
Az ukrán gazdálkodók tavaly tavasszal összesen 12,75 millió hektáron vetettek, amiből 5,7 millió hektár gabona. A vetésterületbe 4 millió hektár kukorica, 5,3 millió hektár napraforgó és 1,78 millió hektár szójabab tartozott. Őszi búzát azonban kisebb területen vetettek a gazdálkodók a rossz időjárás miatt: 4,2 millió hektáron az egy évvel korábbi 4,4 millió hektár helyett. Ukrajna tavaly 280 ezer hektáron vetett tavaszi búzát, amit idén meg kell növelni, hogy az év során ugyanannyit arathassanak, mint tavaly.
A miniszter elmondta, hogy a szója vetésterületét növelnék, ám a jó minőségű szójavetőmagok hiánya komoly akadályt jelenthet, mivel a napraforgómag viszonylag alacsony ára és a kötelező vetésforgó megakadályozhatja a napraforgó vetésterületének jövőbeni növelését.
Ukrajna tavaly a kukoricának csak egy részét takarította be, mintegy 28,7 millió tonnát.
Szolszkij szerint a pénzhiány és az export nehézségei miatt kénytelenek spórolni és gyengébb minőségű búzavetőmagot használni a gazdálkodók.
Spórolnak a gazdálkodók, rosszabb lesz az ukrán gabona minősége
A tárcavezető elmondta, hogy az őszi búza eddig komolyabb károsodás nélkül vészelte át a telet, de a jövőbeli termés minősége nem egyértelmű.
A vetőmagjaink egyre rosszabbak – sajnálkozott a miniszter.
Az ukrán gazdálkodók jövedelme jelentősen csökkent az elmúlt két évben az export nehézségei miatt.
Oroszország inváziója előtt Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonatermelője volt, és értékben kifejezve az áru az ukrán export felét tette ki.
Ukrajna a háború előtt közel 110 millió tonna gabonát és olajos magot takarított be, de 2023-ra az összesített termés alig több mint 81 millió tonnára csökkent, mivel a terület nagy részét megszállták.
Az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitszállítása Moldován keresztül 2024-ben a jelenlegi tarifákhoz képest 27%-os kedvezménnyel történik. Erről az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztériuma számolt be.
„A megállapodások eredménye szerint idén kedvezményt biztosítanak az ukrán mezőgazdasági termékek Moldovai Köztársaság általi tranzitszállítására. Ez a jelenlegi tarifák 27 százaléka” – közölte a minisztérium.
Hatályba lépett az ukrán kormány és a moldovai kormány közötti megállapodás is, amely a Dnyeszter folyó feletti határátkelő megépítését írja elő az államhatáron Jampil és Cosăuţi települések térségében.
