Varsó az európai gazdák védelmét követeli az ukrán mezőgazdasági termékek importjának „negatív hatásaival” szemben.
Az EU Mezőgazdasági Tanácsa január 26-án, hétfőn Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Ausztria kérésére megvitatta az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás ügyét.
A négy ország azt követeli, hogy védjék meg az európai gazdákat az ukrán mezőgazdasági termékek importjának „negatív hatásaitól”.
A négy állam szigorúbb védelmi eszközök bevezetését szorgalmazza az európai gazdák támogatása érdekében.
Ukrajnával kapcsolatos fő kifogások és követelések:
A védelmi mechanizmusok elégtelensége. Az aláírók szerint az Ukrajnával kötött jelenlegi megállapodás rendelkezései nem felelnek meg teljes mértékben az agrárszektor igényeinek. Különösen az a probléma, hogy a meglévő védintézkedések csak az újonnan nyújtott kedvezményekre vonatkoznak, és nem terjednek ki a legtöbb olyan mezőgazdasági termékre, amelyekre a kedvezményeket korábban állapították meg.
Szabványok egységesítése. A négy ország azt követeli, hogy az ukrán importra ugyanazok a szabványok vonatkozzanak, mint az EU termelőire. Ez nemcsak az élelmiszer-biztonságra terjed ki, hanem az állatjóléti normákra, a növényvédő szerek és antibiotikumok használatára, valamint a klímavédelmi előírásokra is.
Érzékeny ágazatok. Aggodalmak merülnek fel az Ukrajnával kötött megállapodás hatásaival kapcsolatban olyan ágazatokban, mint a cukor-, hús-, gabona-, tejtermék-, valamint a zöldség- és gyümölcstermelés.
Kompenzációs alap. Lengyelország és partnerei egy külön alap létrehozását sürgetik az európai mezőgazdasági termelők veszteségeinek kompenzálására, amelyek a nagy mezőgazdasági exportőrökkel – köztük Ukrajnával – kötött szabadkereskedelmi megállapodások következtében keletkeznek.
Moldova nem hosszabbítja meg az ukrán gabonaimport engedélyezési rendszerét, ehelyett az ország visszatér a hagyományos importhoz – jelentette Ludmila Katlabuga moldovai agrárminiszter a Point hírportálnak.
A jelenlegi jogszabályi keret már nem teszi lehetővé a korlátozás fenntartását.
„A 170-es számú törvény értelmében a gabonaimport engedélyezési rendszere nem teszi lehetővé a meghosszabbítást. Ennek következtében visszatérünk a normál importhoz” – magyarázta Katlabuga.
Ugyanakkor a hatóságok megtartják a szigorúbb gabonapiaci ellenőrzési mechanizmust, hogy szükség esetén gyorsan be tudjanak avatkozni a komoly egyensúlytalanságok megelőzésére.
A gazdálkodók szövetsége közleményében figyelmeztetett, hogy ha nem hosszabbítják meg az ukrán gabonaimport engedélyezési rendszerét, a helyi piac összeomlásával kell számolni.
Horvátország tavaly 4 milliárd euró értékben importált élelmiszert, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint 2023-ban. Az elmúlt évben ráadásul jelentős mértékben megnőtt a harmadik országokból, főleg Ukrajnából behozott termékek aránya is. Az olcsó, a legtöbb esetben rossz minőségű termékek pedig, akárcsak a régió többi országában, ott is leszorították az árakat, ami a horvát gazdáknak azért is óriási gond, mert tavaly súlyos aszály pusztított az országban.
A száraz időjárás hatása a számokon is meglátszik. Tavaly például
125 millió tonna búza termett, ami 15 százalékkal elmarad a megszokottól.
A kukorica esetén még ennél is nagyobb az eltérés, 2024 őszén ugyanis 160 millió tonnát arattak le a szlavóniai gazdák, ami 20 százalékkal marad el a sokéves átlagtól.
A kormánytól kértek segítséget a horvát gazdák
A termékek ára azonban a növekedő termelési költségek és a termőföldek drágulása ellenére folyamatosan csökken.
2021-ben egy tonna búzáért 245 eurót fizettek a horvát malmok,
2024-ben már csak 175 eurót.
A kukorica esetében pedig
a korábbi 230 eurós ár helyett
most csak 150 euró körüli összeget adnak tonnánként.
De az árzuhanás minden terméknél megfigyelhető.
A gazdákat emellett különösen felháborítja az, hogy bár tőlük kevesebbért vásárolják fel a termést, a boltokban minden egyre drágább. A rossz anyagi helyzet miatt a gazdák egy része nem tudja, hogy miből fedezi a tavaszi vetés költségeit. A megoldást a kormánytól várják, azt szeretnék elérni, hogy az illetékes minisztérium hozza előre a területi alapú támogatások kifizetését, és lépjen fel az Ukrajnából beáramló termékek ellen.
A miniszter félrelép
A horvát mezőgazdászok helyzetén tovább ront az is, hogy az év elején botrány rázta meg az ügyükkel foglalkozó minisztériumot. Az agrárminiszterről ugyanis több kompromittáló felvétel is napvilágot látott. Az egyiken egy mozgó autó ablakán keresztül lövöldöz a levegőbe pisztollyal, a másikon pedig ittasan egy illegálisan tartott AK–47-es gépfegyverrel lövöldözött a levegőbe. Az ügy miatt a tárcavezető lemondott, nemrég pedig le is tartóztatták.
Csehország a jövő héten az Európai Tanács ülésén javasolni fogja az orosz és fehérorosz gabona behozatalának betiltását az Európai Unióba.
Ezt Marek Vyborny, Csehország mezőgazdasági minisztere nyilatkozta a Cseh Televízió adásában – írja a Novinky.
„Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a gabona és az olajos növények szerepeljenek a szankciók listáján, és ne kerüljenek be Európába” – mondta Vyborny.
Petr Fiala miniszterelnök az Európai Tanács ülésén ismerteti Csehország álláspontját.
Az Eurostat adatai szerint tavaly 1,5 millió tonna gabonát importáltak Oroszországból az EU-ba, ami több, mint az ukrajnai háború előtt. Például Spanyolország, ahol terméskiesés volt, sokszorosan többet importált.
„Nincs ok arra, hogy az agresszort azzal támogassuk, hogy orosz gabonát vásárolunk Európában” – hangsúlyozta Vyborny.
A miniszter szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy az orosz gabonaimport esetleges betiltása után alapvetően megemelkedjenek az élelmiszerek árai.
„Csehországnak exportfeleslegei vannak, az egész világon voltak többletek” – tette hozzá a miniszter.
Margita Balashtikova, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, az ANO ellenzéki mozgalom tagja támogatná a betiltást, de szerinte nehéz lenne betartatni.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Románia miniszterelnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnöktől várja a gabonaexport engedélyeztetésével kapcsolatos javaslatokat.
Románia miniszterelnöke, Marcel Čolaku kijelentette, hogy Románia 30 napra betilthatja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát, ha az ország erre vonatkozó exportkérelmet kap, számolt be az RFI.
Hozzátette: a gabonaexport-engedélyezéssel kapcsolatos javaslatokat várja Denisz Smihal ukrán miniszterelnöktől.
Marcel Čolaku megjegyezte, hogy az Európai Bizottság engedélyeztetési rendszer bevezetését kérte az EU-országokba irányuló gabonaexportra. Elmondása szerint Smihal is ugyanezt az álláspontot képviselte, mondván, továbbra is nagyon szigorú ellenőrzésekre lenne szükség.
Románia miniszterelnöke egyben kijelentette, hogy miután az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó tilalmat, „Románia egyetlen kilogramm búzát vagy más gabonafélét sem fog importálni”. Megjegyezte, hogy egyetlen vámhivatalnál sem kértek gabonakivitelt.
„Ha lesz romániai export igény, akkor mindenképpen kérni fogom a földművelésügyi és a gazdasági minisztert, hogy közösen rendeljék el, hogy amíg minden tisztázódik a helyzet, a korlátozást 30 nappal hosszabbítsák meg. Ismétlem, egyelőre nincs export igény, és szeretném biztosítani a gazdákat, hogy nem lesz olyan helyzet, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt” – hangsúlyozta Čolaku.
Ukrajna arra számít, hogy az Európai Bizottság holnap, azaz szeptember 15-én eltörli a gabonaimportra vonatkozó korlátozásokat – közölte csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Ukrajna arra számít, hogy az Európai Bizottság betartja szavát, és holnap eltöröl minden korlátozást az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozóan.” Kuleba szerint a korlátozások bármiféle kiterjesztése elfogadhatatlan, mivel aláássa az egységes piac alapelveit, a társulási megállapodást és az Európai Unió vállalásainak hitelességét.
Egyes EU-tagországok már tavasszal önállóan korlátozták az ukrán gabona behozatalát. Ezt követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy jóváhagyja a vonatkozó korlátozásokat. Így Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia leállította az Ukrajnából származó gabonaimportot. Az EB határozata szeptember 15-ig érvényes. A bizottság többször ígéretet tett arra, hogy a tilalmat nem hosszabbítják meg.
Moldova csatlakozik az Európai Bizottság határozatához, miszerint ideiglenes korlátozásokat vezet be bizonyos élelmiszerfajták Ukrajnából való importjára – jelentette be Volodimir Bolja földművelésügyi miniszter Mikola Szolszkij ukrán kollégájával folytatott tárgyalások során, közölte a minisztérium sajtószolgálata.
A tilalom négy mezőgazdasági termék importjára vonatkozik: búza, kukorica, repce és napraforgó. Ezzel egyidejűleg ezen mezőgazdasági termékek tranzitja engedélyezett.
Bolja elmondta, hogy a Moldovában kialakult gabonahelyzet kapcsán született a döntés.
„A raktárakban jelentős a hazai gabona mennyisége, ami nyomást gyakorol a gazdákra. Attól tartanak, hogy nem lesz helye az új termésnek. Ugyanakkor a hazai gabonaexport dinamikája csökkenő tendenciát mutat, nőttek a logisztikai költségek, és összeomlottak a nemzetközi tőzsdei árak. Gazdáinknak fel kell használniuk gabonakészleteiket, és fel kell készülniük az új mezőgazdasági szezonra” – jelentette be a moldovai miniszter.
Hozzátette, Moldova nyitott a további lépések megvitatására mindkét ország gazdái problémáinak megoldására, és konstruktív párbeszédet remél az ukrán hatóságokkal.
Az Európai Bizottság rendkívüli és ideiglenes megelőző intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan azzal a céllal, hogy enyhítsék az ukrajnai gabonát érintő uniós importkorlátozás ideiglenes feloldása okozta nehézségeket – közölte a brüsszeli testület kedden.
Az uniós bizottság közleménye szerint az autonóm kereskedelmi intézkedésekről szóló rendelet kivételes biztosítéka alapján elfogadott intézkedésekre öt tagállamban – Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában – tapasztalt súlyos logisztikai problémák okozta rendkívüli körülmények miatt van szükség.
Az intézkedések kezdetben négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án lépnek hatályba és június 5-ig érvényesek.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az már látszik, hogy Magyarországon az őszi kalászosgabonák területe nagymértékben növekedett, és az is előre jelezhető, hogy kukoricáé csökken – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Polgár Gábor, a magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója.
Abban viszont bizonytalanok a szakértők, hogy ez a termőterület-csökkenés milyen mértékű lesz. Azt azért valószínűsítik a VSZT-nél, hogy nem fogja elérni azt a mértéket, amelyen tavaly gyakorlatilag megsemmisült, vagyis a 240 ezer hektárt.
A kukorica piaci helyzetét nagyban meghatározza az ukrán mezőgazdaság helyzete – mondta a szakértő. Ennek nemzetgazdasági jelentősége ugyan növekszik, de teljesítménye rohamosan romlik: tavaly 30 százalékkal kevesebb gabonafélét és olajosmagot állítottak elő, ebben az évben pedig a gabonatermelés az ukrán szakmai szervezet szerint a tavalyinál is 37 százalékkal alacsonyabb lesz, ami azt jelenti, hogy a 2021-estől 60 százalékkal marad el.
Ráadásul csak most végeztek a tavalyi termés betakarításával, így a tavaszi munkák csúsznak, illetve elmaradoznak. Nagy kérdés, mi lesz a gabonafolyosóval, amellyel kapcsolatban az a hír, hogy még folynak a tárgyalások. A jelenlegi megállapodás március 18-án lejár, Ukrajna próbálja gyorsítani, az oroszok lassítani a hajók mozgását, így fele annyi hajó tud kifutni, mint tervezték.
Ha Oroszország keresztbe fekszik a megállapodásnak, akkor az ukrajnai kukorica a szárazföldi csatornákon fog exportra kerülni. Ez keskenyebb és drágább a tengerinél, és az időzítés sem mindegy. A világpiacon éppen helyet cserél a kifutó brazil és az amerikai kukorica, így a meghatározó importőr EU még inkább támaszkodik majd az ukrajnai árura. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) márciusi előrejelzésében lefelé módosította a kukorica várható termését és világpiaci forgalmát egyaránt: 148 millió tonnás termésre és 1157 millió tonnás felhasználásra számít, így a készletek csökkennek.
A szakértő szerint az ukrán kukorica tartósan jelen lesz a magyar piacokon, mégpedig nyomott áron, ami nem tesz jót az egyébként még mindig erős termelési kedvnek.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
