Az észt védelmi minisztérium szerint Oroszország gazdasága hamarosan képtelen lehet megbirkózni a háború költségeivel.
Az Ukrajna elleni orosz teljes körű invázió kezdete óta 187 hét telt el, és az észt védelmi minisztérium nem látja a harcok gyors befejezésének jeleit. Ugyanakkor az orosz társadalomban fokozatosan csökken a háború támogatottsága.
Az ország gazdasági nehézségeit közvetlenül befolyásolja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának célzott rombolása, valamint az ukrán drónok hatékonyságának növekedése.
„Ukrajna taktikája javult, és maguk a drónok is technikailag fejlettebbek lettek: nagyobb a robbanóanyag mennyisége, nőtt a sebességük, és csökkent a láthatóságuk. Összességében ez eredményt hoz” – mondta Kaju.
Emellett – szavai szerint – Oroszországban csökken a hadsereg számára alkalmas állampolgárok száma.
Az Európai Bizottság lassuló inflációval és gazdasági növekedéssel számol, amit a fogyasztás és a beruházások pörgethetnek. Az EB szerint egyedül Ausztriában várható recesszió, míg a legnagyobb mértékű gyorsulást Málta produkálhatja.
Az infláció az év közepére 2,1 százalékra lassul az euróövezetben, 2026-ban pedig 1,7 százalékra csökken az Európai Bizottság (EB) legfrissebb előrejelzése szerint. A gazdasági bővülés a 2025-ös 0,9 százalékról jövőre 1,4 százalékra gyorsul az euróövezetben, ami optimistább becslés az Európai Központi Bank legutóbbi, márciusi előrejelzéséhez képest. Az Európai Unióban idén 1,1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos bővülés várható.
A bizottság abból indul ki, hogy az amerikai vámok 10 százalékos szinten maradnak, egyes termékeknél magasabb vámokkal, míg más árucikkeknél vámmentességgel számolnak. A brüsszeli tisztviselők úgy látják, hogy a bizonytalanság nyomasztja a belföldi keresletet, de a munkaerőpiac továbbra is erős marad, a 2026-os fellendülést a belső fogyasztás és a beruházások pörgethetik.
Az EB szerint egyedül Ausztriában várható recesszió: idén 0,3 százalékkal zsugorodhat a gazdaság, míg jövőre 1 százalékkal nőhet. Nyugati szomszédunk a magas energiaárak és munkaerőköltségek miatt szenved. Németországban nulla százalékkal stagnálásra lehet számítani 2025-ben, 2026-ban pedig 1,1 százalékos emelkedésre.
Málta produkálhatja a legnagyobb mértékű gyorsulást: a gazdaság 4,1 százalékkal bővülhet ebben az évben, míg jövőre 4 százalékkal.
Magyarországon 2025-ben 0,8 százalékos, 2026-ban 2,5 százalékos lehet a növekedés. Az EKB a következő, június 5-i kamatdöntéssel egy időben saját negyedéves előrejelzéseit is ismerteti. A befektetők kamatvágásra számítanak, mivel sok döntéshozó osztja azt a nézetet, hogy az amerikai vámok lefelé irányuló nyomást gyakorolnak majd az árakra.
Érdemes megemlíteni, hogy az Eurostat hétfőn közzétett, végleges adatai szerint az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban 2,2 százalékon, az előző havival azonos szinten állt az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szerint. Az Európai Unió éves inflációja áprilisban 2,4 százalékra csökkent a márciusi 2,5 százalékról.
A tagországoknak egyeztetniük kell arról, hogyan helyezzék el Európát abban a helyzetben, amit a globális kereskedelmi rendszer paradigmaváltásaként lehetne leírni – jelentette ki az Európai Bizottság kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztosa Luxembourgban hétfőn.
Maros Sefcovic a tagországok kereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva leszögezte, a tagországi szakminiszterek megbeszélésének középpontjában annak áttekintése kell álljon, hogy az Európai Unió miként készítse elő következő lépéseit az Egyesült Államokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatait illetően.
A minisztereknek tárgyalniuk kell arról, hogy az EU miként készítse fel kereskedelmi rendszereit az esetleges kereskedelmet érintő eltérítésekre, illetve miként biztosítsa, hogy a „jelenlegi nagyon nehéz helyzetben” támogatást nyújtson az európai vállalatoknak – hangoztatta.
Egyeztetésre van szükség továbbá arról is, hogy az EU miként gyorsítsa fel a kereskedelmi tárgyalásokat a világ többi részével annak biztosítására, hogy a kereskedelem 87 százaléka továbbra is a szabályokon alapuló rendszeren belül működjön, tiszteletben tartva a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), „és mindazokat a szabályokat, amelyeket sok-sok évtizede betartunk” – tette hozzá érkezésekor a kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztos.
Michal Baranowski, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Lengyelország gazdaságfejlesztési és technológiai minisztériumának államtitkára a tanácsi elnökség nevében elmondott érkezési beszédében azt mondta, a globális gazdaság történetében sosem vezettek be olyan vámtarifákat, mint amilyeneket az elmúlt hetekben.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a száz évvel ezelőtt alkalmazott vámok az akkori válságok súlyosbodásához vezettek, ami végül munkahelyek millióinak elvesztését, politikai szélsőségek megjelenését okozta.
„A nemzetközi konfliktusok a nagy gazdasági világválságok forrásai, ez a tét. Remélem, mindannyian tanulunk a történelemből” – fogalmazott.
Világos, hogy a kialakuló konfrontációnak nem lesz nyertese – tette hozzá a lengyel politikus.
Oroszország költségvetési hiánya a növekvő kormányzati kiadások miatt 2 700 milliárd rubelre szökött 2025 első két hónapjában – közölte kedden a pénzügyminisztérium, amit a Reuters szemlézett. A tárca hozzátette, hogy az alacsony olajárak miatt a kulcsfontosságú energiaipari bevételei csökkenhettek.
Oroszország kiadásai megugrottak az elmúlt három évben és a költségvetés más zsebeiből is a katonai és védelmi szektorba irányítja a forrásokat, amióta a Vlagyimir Putyin megindította Ukrajna invázióját.
Az ország tavalyi egész éves költségvetési hiánya mintegy 34 milliárd dollár, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százaléka volt. Ez az idei első két hónapban a GDP 1,3 százalékát tette ki, szemben a tavalyi év azonos időszakának 0,6 százalékával, azaz 1,13 milliárd rubellel.
Az év elejei kiadások 8050 milliárd rubelre rúgtak, ami 30,6 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest a minisztérium előzetes adatai szerint.
A költségvetési bevételek 5 340 milliárd rubelt tettek ki, 6,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb összeg a nem olaj- és gázipari bevételekből érkezett és 11,1 százalékkal 3 780 milliárd rubelre emelkedett.
Alig két hónap alatt a kormány a 2025-re tervezett 41 470 milliárd rubeles összkiadás közel ötödét elköltötte, és ennek mintegy 41 százalékát védelemre és biztonságra fordítja.
Moszkva arra számít, hogy a hiány idén a GDP 0,5 százalékára esik a megnövekedett adóbevételeknek és a reálértéken csökkentett szociális kiadásoknak köszönhetően.
A megnövekedett kiadások és a költségvetési ösztönzők magasabb inflációt okoztak, ami miatt a központi bank magasan tartja a kamatlábakat. A februári kamatdöntésnél Elvira Nabiullina jegybankelnök 21 százalékom tartotta a kamatlábakat, és kiemelte, fontos, hogy a kormány tartsa magát a költségvetési hiányra vonatkozó terveihez.
Az olajárak csökkenése a vártnál nagyobb költségvetési hiányt okozhatnak Oroszországban
Az olajárak február elejére 2021 vége óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek a nyugati szankcióknak és az OPEC+ döntése következtében. Mivel az energiaszektor az orosz költségvetési bevételek mintegy harmadát alkotja, az olajárak csökkenése valószínűleg emeli a hiányt. A minisztérium közlése szerint a január-februári energiabevételek 3,7 százalékkal estek.
Habár az olaj- és gázbevételek meghaladták az alapprognózist, fennáll a veszélye annak, hogy a csökkenő árak miatt a bevételek is esnek a minisztérium keddi közlése szerint.
Az alacsonyabb olajárak, a költségvetési megszorítások, valamint a rossz vállalati adósságok növekedése az Oroszországot fenyegető legfőbb gazdasági kockázatok közé tartoznak – emlékeztetett a Reuters több, februári, belső kormányzati megbeszélésre készített dokumentumra. Ezekben az Egyesült Államok és az OPEC olajkitermelésének esetleges megugrását jelölték meg a legfőbb aggodalomként. Ez azóta megtörtént.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.
Ukrajnának két olyan régiója van, ahol nem nőtt a szegénységi szint 2021-hez képest, ezek Kárpátalja és Csernyivci megye – jelentette ki csütörtökön Ljudmila Cserenko, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet életszínvonal-kutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Cserenko elmondása szerint „ez két olyan régió, amelyeket feltételesen nem érintett a háború, pontosan a szegénység mértékével összefüggésben.” Mint jelezte, a többi megyében nőtt a szegénység, csak eltérő módon. A szegénység észrevehetően nőtt az északi Csernyihiv és Szumi megyékben.
A szakember elmondása szerint az olyan régiókban, mint Kijev, Harkiv és Dnyipropetrovszk, nem nőtt ilyen jelentősen a szegénységi szint. „Ukrajnában átlagosan 1,7-szeres a növekedés, ezekben a régiókban pedig hozzávetőlegesen 1,3-1,5-szeres, vagyis 30-50%-os. Azaz kisebb mértékben szenvedtek. Ez annak köszönhető, hogy ezek a gazdasági húzórégiók voltak, és a háború közelsége ellenére azok is maradtak” – mutatott rá.
Cserenko arról is beszámolt, hogy Herszonban nagyon nehéz a helyzet, „mert egyszerűen nincs munkahely”. Amellett, hogy a harcok állandó nagyon közeli veszélye áll fenn, továbbra is nagy gondjaik vannak a gazdaságot illetően – emlékeztetett.
A szakember utalt arra, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat a háborús időszakban minden vizsgálatot leállított. „Ezért nincs hivatalos statisztika arról, hogy mi történik a háztartások szintjén. 2023 végén azonban az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a támogatásával az Állami Statisztikai Szolgálathoz hasonló módszertannal tanulmányt készítettek az ukrán háztartások életkörülményeiről” – mondta el Ljudmila Cserenko.
Ha Trump büntetővámot vet ki a kínai termékekre, azok az európai piacokat árasztják majd el, s egyre erősödik a nyomás az öreg kontinensen, hogy javítsa versenyképességét. Az amerikai elnök vámfenyegetéseit tárgyalásokkal és nem háborúval célszerű rendezni – nyilatkozta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke felszólította Európa vezetőit, hogy működjenek együtt Donald Trumppal a vámok ügyében, és vásároljanak több, az Egyesült Államokban gyártott terméket. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a heves kereskedelmi háború a globális gazdasági növekedés megtörésének veszélyével fenyeget – derül ki a jegybankár interjújából, amelyet a Financial Timesnak adott.
Az EKB vezetője Trump második elnöki mandátumának megnyerése óta adott első interjújában úgy vélekedett, hogy az EU-nak „nem megtorlásra, hanem tárgyalásra” van szüksége a megválasztott elnökkel, aki akár 20 százalékos általános vámmal fenyegetett minden nem kínai amerikai importra.
Lagarde arra is figyelmeztetett, hogy egy „kereskedelmi háború senkinek sem áll érdekében”, és „a GDP globális csökkenéséhez” vezetne. Ugyanakkor megkérdőjelezte Trump programját: Hogyan lehet Amerikát újra naggyá tenni, ha a globális kereslet csökken?
Trump győzelme aggodalmakat keltett szerte a világon, így Európában, Brüsszelben is, attól tartanak, hogy a vámok eltörölnék az EU-nak az USA-val szembeni nagy kereskedelmi többletét, és a régió gyártóit a termelés áthelyezésére ösztönöznék.
Lagarde „csekkfüzet”-stratégiát javasol
Lagarde szerint Európának „csekkfüzet”-stratégiával kellene megbirkóznia egy második Trump-időszakkal, amelyben felajánlja, hogy „bizonyos dolgokat megvásárol az Egyesült Államoktól”, például cseppfolyósított földgázt és védelmi felszereléseket.
Ez jobb forgatókönyv, mint a puszta megtorló stratégia, amely egy olyan „tit-for-tat” folyamathoz vezethet, amelyben senki sem lesz igazán nyertes – mondta az EKB elnöke.
Az Európai Bizottság, amely az EU 27 tagállamának kereskedelempolitikáját irányítja, még mérlegeli, hogyan reagáljon.
Az előkészületekben részt vevő tisztségviselők szerint az amerikai export, köztük a mezőgazdasági termékek, valamint az LNG és a fegyverek vásárlásának növelése is a megfontolás alatt álló lehetőségek között szerepel.
Az EU arra is készül, hogy lehetővé tegye az amerikai vállalatok számára, hogy részt vegyenek az uniós adófizetők pénzéből megvalósuló közös katonai beszerzéseket támogató kezdeményezésekben, és hogy szorosabban igazodjon a Fehér Házhoz a Kínával kapcsolatos kereskedelmi és geopolitikai politikájában.
Trump utálja Powellt
Lagarde központi bankárhoz képest szokatlanul nyíltan fogalmazta meg véleményét a megválasztott amerikai elnökről, és az év elején azt mondta, hogy egy második Trump-időszak „egyértelműen fenyegetést jelent” Európára nézve. A Federal Reserve-ben dolgozó kollégája, Jay Powell gondosan kerülte, hogy véleményt nyilvánítson Trumpról, annak ellenére, hogy Trump első ciklusa alatt erősen kritizálta a Fedet, például azt tweetelte, hogy az amerikai jegybankelnök „nagyobb ellensége” az amerikai gazdaságnak, mint Kína.
Lagarde elmondta, hogy a 2024-es év folyamán „kissé megváltozott” a gondolkodása arról, hogyan kezeljen egy második Trump-periódust, és azt mondta, hogy Európa felelőssége is az, hogy az amerikai választási eredményt arra használja fel, hogy a szükséges változásokat ösztönözze egy olyan gazdaságban, amely nehezen tud lépést tartani riválisaival.
Európa lemaradásban van. De nem mondanám, hogy nem tud felzárkózni – mondta.
Amerika helyett Európába áramlik majd a kínai dömpingáru
Közgazdászok szerint Trump fenyegetése, hogy jelentős vámokat vet ki az Egyesült Államokba irányuló kínai exportra, arra késztetheti a pekingi gyártókat, hogy termékeikkel elárasszák az európai piacokat, ami további veszélyt jelent a hazai versenyképességre.
Az olcsó termékek dömpingje súlyosbítaná a feszültséget az EU és Kína, az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere között, és további nyomást gyakorolna a Covid–19-járvány kitörése óta gazdasági stagnálással sújtott régióra.
Az EKB elnöke szerint a politikai döntéshozóknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a kínai áruk ilyen „átirányítási forgatókönyvét”.
Célszerű figyelmen kívül hagyni Trump kampányretorikáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy összpontosítsanak a nem kínai importra. Erre 10 és 20 százalék közötti vámok bevezetését javasolta.
Az a tény, hogy egy tartományt tesz közzé, azt jelenti, hogy nyitott a vitára – mondta, hozzátéve, hogy ez lehetőséget teremt arra, hogy „leüljünk az asztalhoz, és megnézzük, hogyan tudunk együtt dolgozni”.
Ízetlen a holland paradicsom, mégis megeszik
Lagarde szerint még túl korai lenne felmérni, hogy az amerikai vámok milyen hatással lesznek az euróövezet inflációjára. „Rövid távon talán (…) egy kis nettó inflációt okozhat”, utalt a gazdasági tevékenység valószínűsíthető csökkenésére és a devizaárfolyamok ingadozására. Európa számára a hivatalba lépő Trump-kormányzat kereskedelemmel és transzatlanti együttműködéssel kapcsolatos álláspontja „a szükséges újraindítás gyorsítója” – mondta Lagarde.
Arra a véleményre, hogy Európa gazdasága annyira elavult és megcsontosodott, hogy a kontinens „múzeummá” változik, Lagarde megjegyezte, hogy „ez egy elég vonzó múzeum, ha engem kérdez”. Rámutatott, hogy a kontinensen „rengeteg az innováció”, és példaként a holland mezőgazdasági ágazatot említette:
Tudta, hogy Hollandia a mezőgazdasági termékek második legnagyobb exportőre a világon? Nézzék meg az ország méretét!
Azzal a gyakori kritikával szembesítve, hogy a holland paradicsomnak nincs íze, így válaszolt: „De megeszik őket.”
[type] => post
[excerpt] => Ha Trump büntetővámot vet ki a kínai termékekre, azok az európai piacokat árasztják majd el, s egyre erősödik a nyomás az öreg kontinensen, hogy javítsa versenyképességét. Az amerikai elnök vámfenyegetéseit tárgyalásokkal és nem háborúval célszerű...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733245860
[modified] => 1733195600
)
[title] => Christine Lagarde szerint Trumppal tárgyalni kell, nem háborúzni
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55241&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55241
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55242
[image] => Array
(
[id] => 55242
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg
[original_lng] => 111770
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1733188400:12
[_thumbnail_id] => 55242
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1947
[_oembed_90ecf3820f5eb7d00404edd1dd5e15e1] =>
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
A kormány ösztönző intézkedései ellenére úgy tűnik, maga a kínai elnök sem igazán hisz abban, hogy a gazdaság újra életre kel. Az intézkedések óta tartott első nagyobb volumenű beszéde legalábbis erről tanúskodik.
A kínai kormány fogyasztásra ösztönző intézkedése egy egészen hajmeresztő tőzsderalit indítottak el a kínai piacon, és az elnök sincs ünnepi hangulatban. Az intézkedések óta a nemzet állapotáról tett megjegyzéseiben Hszi Csin-ping „tomboló viharokra” figyelmeztetett és azt üzente országának: készüljön fel a nehéz időszakra.
Ezzel együtt ugyanakkor úgy mutatott rá a következő időszakra, mint egy nehezebb, leküzdendő, de nem leküzdhetetlen akadályra – írja a Business Insider.
Mint azt hétfőn mondta Pekingben, a Kínai Népköztársaság 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében, az előre vezető út nem lesz zökkenőmentes:
„Minden bizonnyal lesznek nehézségek és akadályok, és komoly kihívásokkal találkozhatunk, például erős széllel, magas hullámokkal vagy akár heves viharokkal” – jelentette ki.
Ugyanakkor nem említett szót arról az élénkítő csomagról, amelyet kedden mutatott be a kormány. Ennek részét képezi, hogy államkötvényeket bocsátanak ki 284 millió dollár értékben, valamint, hogy csökkentik a jelzáloghiteleket és a rövid lejáratú kamatokat is.
Ugyan ezek okot adhatnak az optimizmusnak a mélyen szenvedő kínai gazdaság számára, a szkeptikusok szerint valószínűtlen, hogy azt a nagy rakás problémát a politika megváltoztatásával meg lehetne oldani.
Az elnök szavai a Nép Nagy Csarnokában óvatosságot tükröztek ugyan, ennek ellenére az állami ünnepség nem maradt csinnadratta nélkül.
A koronavírus-járvány miatt Kína mintegy három évig alkalmazta az úgynevezett zéró-Covid politikát, ami a vállalkozások jelentős részét tönkretette, a fogyasztók pedig spórolni kényszerültek, emellett pedig a kínai ingatlanpiac is gyengélkedett. A Barclays elemzői szerint a kínai háztartások ez idáig 18 billió dollárnyi vagyont veszítettek, ami egy háromfős háztartásra vetítve nagyjából 60 ezer dollárnyi vagyonvesztést jelent.
A román pénzügyminisztérium jelentős államkötvény-kibocsátást tervez szeptemberre. A tárca közlése szerint összesen 5,68 milliárd lej (1,26 milliárd dollár) értékben kívánnak hazai kincstári kötvényeket és váltókat értékesíteni – írja a Reuters.
A tervek között szerepel tíz kötvénytender lebonyolítása, melyek futamideje 1,3 és 13,4 év között változik. Emellett egyéves kincstárjegyekre is terveznek aukciót. A teljes összegből 675 millió lej értékű kötvényt nem versenyeztetett tendereken kívánnak értékesíteni.
Az idei év eddigi részében Románia már jelentős összegű adósságot bocsátott ki. A belföldi piacon több mint 83 milliárd lej értékben adtak el államkötvényeket. Emellett négy alkalommal vettek fel hitelt a külföldi piacokon, összesen 4 milliárd dollár és 7,2 milliárd euró értékben. Utóbbiba beletartoznak a 2036-os lejáratú zöld kötvények is.
Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap kiadott első becslése szerint a GDP éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült az április–júniusi időszakban, ami messze elmarad a Reuters 4,4 százalékos konszenzusától.
Az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.
A növekedést a fogyasztói kiadások (12 százalék), az állóeszköz-beruházások (1,1 százalék) és a kormányzati kiadások (8,2 százalék) emelkedése hajtotta, ellensúlyozva az export 8,3 százalékos visszaesését – jelentette a brit hírügynökség.
Az első negyedév jobb lett a vártnál
Az első negyedévi GDP növekedését viszont az előzetes 14,4 százalékról felfelé, éves szinten 17,3 százalékra módosították, ez azonban még mindig nem hozta vissza a 2023. negyedik negyedévi 20,6 százalékos zsugorodást.
A statisztikai hivatal szerint 2024 első fél évében Izrael gazdasága éves szinten 2,5 százalékkal nőtt, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 4,5 százalékos bővüléssel.
„A gazdaság nehezen lábal ki a háborúból, főként a kínálati és nem a keresleti problémák miatt” – mondta az adatokkal kapcsolatban Jonathan Katz, a Leader Capital Markets vezető közgazdásza.
Hiányoznak a palesztin munkások
Megjegyezte, hogy a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését.
A csütörtökön kiadott adatok szerint az inflációs ráta a júniusi 2,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett júliusban, vagyis meghaladja a kormány 1–3 százalékos éves inflációs célját.
Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb augusztus 28-án dönt a kamatokról. Januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi és júliusi üléseken viszont változatlanul hagyta a kamatlábat, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.
„Mivel a gyenge növekedési adatok kínálati és nem keresleti problémákból erednek, várhatóan nem támogatják a kamatcsökkentést, különösen a júliusi fogyasztói árindexben szereplő infláció gyorsulására utaló jelek és a geopolitikai kockázatok magas szintje mellett” – vélekedett Katz.
