A gazdákat segítő csomagot fogadott el pénteken a lengyel kormány, ennek értelmében a többi között kiegészítő támogatást fizetnek a gabonafélék felvásárlási árához, és részben visszatérítik az üzemanyagok jövedéki adóját.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a kormányülést követő sajtókonferencián közölte: a több kormányrendeletből és egy törvénytervezetből álló csomag értelmében literenként 0,26 zlotyval, 1,46 zlotyra emelik azt az összeget, amelyet a gazdáknak visszatérítenek a dízelolaj utáni jövedéki adóból. A kormány emellett az Európai Bizottság jóváhagyását kéri ahhoz, hogy további 0,54 zlotyval megemelhessék a termelőknek a dízelolaj literenkénti támogatását.
A 300 hektárnál kisebb termőfölddel rendelkező gazdáknak, akik április 15-e és június 15-e között adnak el búzát, tonnánként 1400 zloty támogatással egészítik ki a felvásárlási árat. Támogatást fizetnek más gabonafélék után is, és a műtrágya csökkentett árát is megőrzik.
Az eladott gabona után nyújtott támogatás célja, hogy a gazdák kiürítsék raktáraikat a nyári betakarítás előtt.
Az összesen mintegy 10 milliárd zloty értékű támogatási csomagot a lengyel állami költségvetésből fedezik.
A támogatási csomagot múlt szombaton Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke jelentette be. Varsó aznap átmenetileg betiltotta a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. Az importtilalom továbbra is érvényes, péntektől viszont – a kedden kötött lengyel-ukrán megállapodás értelmében – újból lehetővé vált az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitja. A többi között a lengyel balti-tengeri kikötőkbe irányuló szállítmányokat azonban az eddigiekhez képest megszigorított feltételek mellett engedik be Ukrajnából. A rakományokat leplombálják, és elektronikus nyomkövetést alkalmaznak.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Megállapodtak az eurózóna pénzügyminiszterei az uniós gazdasági csomagról a csütörtök késő estébe nyúló tárgyalások után. Az egyezségett ma fogják véglegesíteni egy újabb videókonferencia keretében, amelyen azoknak az uniós országoknak a pénzügyminiszterei is részt vesznek majd, amelyek nem használják a közös pénzt.
A húsz órán át tartó tárgyalássorozatot követően az Eurócsoport elnöke, Mário Centeno egy 50 milliárd eurós mentőcsomagról számolt be, amelynek 3 pillére a munkavállalókat, a cégeket és a tagországokat is segíteni fogja a koronavírus okozta károk enyhítésében:
100 milliárd eurós munkahelyvédelmi program indul az Európai Bizottság javaslatára, amelyre a tagállamoknak nyújtott hitelt nyújt majd fedezetet,
200 milliárd euró értékben hitelez majd az Európai Befektetési Bank a bajbajutott kis- és középvállalkozásoknak,
240 milliárd euró értékben hitelez a tagállamoknak az Európai Stabilitási Mechanizmus, amelyből az egészségügyi kiadásokat lehet majd fedezni.
A spanyol és olasz kormányok legfőbb követelése egyelőre nem teljesül azzal kapcsolatban, hogy közös eurókötvények kibocsátából finanszírozzanak egy új európai Marshall-programot a koronavírus utáni gazdasági újjáépítésre. Ahogy Centano diplomatikus fogalmazott, a tagállamok „továbbra is dolgozni fognak egy gazdaságfellendítési terven”.
A 2021-27-es keretköltségvetésről szóló tárgyalásokkor is tapintható észak-dél ellentét éleződött ki végletesen az elmúlt hetekben. A spanyol és olasz kormányok, illetve kevésbé hangosan a franciák is, hetek óta szolidaritást kértek az európai kollégáiktól. De költségvetési fegyelem iránt elkötelezett államok – főként Németország, Ausztria, Hollandia és Finnország – mereven elutasították a közös adósság ötletét.
Két hétig tartó huzavona után kedden már úgy tűnt, a pénzügyminiszterek meg tudnak állapodni a Centeno által most véglegesített három pontban, de az Európai Stabilitási Mechanizmus hiteléhez kötött feltételek miatt végül nem született eredmény a hét első felében tartott videókonferencián.
Úgy tűnik azonban, hogy csütörtökre mindegyik tárgyalópartner engedékenyebbé vált. Az olaszok és a spanyolok belementek abba, hogy az eurókötvények helyett a 2008-ban kezdődő gazdasági válság alatt létrehozott, az EU-tól független nemzetközi intézményként működő garanciaalaptól kapjanak hitelt.
A tagállamok a GDP-jük legfeljebb 2 százalékának értékében vehetnek fel hitelt, amelynek felhasználását az Európai Bizottság fogja felügyelni. A pénzt csak az egészségügyi kiadásokra lehet fordítani, ami beletartozik a járvány megelőzése és a kezelése is.
Ez azonban nagyon messze van attól a gazdaságélénkítő vagy kárenyhítő programtól, amelyet a legnehezebb helyzetben lévő államok szerettek volna elérni. Noha Centeno szerint ezúttal nem az történt, mint az előző gazdasági válság idején, mikor az EU „túl keveset és túl későn” tett a bajbajutott államok megmentésére.
