Hivatalosan is elindult az Ukrajna, Magyarország és Románia határ menti régiói közötti gazdasági együttműködés fejlesztését célzó BusinessBridge. Üzleti együttműködés a határokon átnyúló régiók fejlesztéséért elnevezésű nemzetközi projekt.
Amerikai kongresszusi képviselők azt javasolják, Ukrajna adja át az Egyesült Államoknak az ásványkészletei felére vonatkozó jogokat, ezt a kezdeményezést Volodimir Zelenszkij elnökkel ismertették, de ő visszautasította – számolt be az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Josh Rogi, az amerikai újság tudósítója azt írta: „Több törvényhozó itt Münchenben azt mondta nekem, hogy egy amerikai kongresszusi küldöttség bemutatott Zelenszkijnek egy olyan dokumentumot, amelyet alá akartak íratni vele, és amely Ukrajna ásványkészleteinek 50%-ának a jogait a jövőben átruházza az Egyesült Államokra, de Zelenszkij udvariasan megtagadta az aláírást.”
Ezt az információt hivatalosan még nem erősítették meg. Az Elnöki Hivatal egyúttal arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és J. D. Vance amerikai alelnök tárgyalásait követően az ukrán és az amerikai csapat megállapodott abban, hogy folytatják az országok közötti gazdasági partnerségről szóló dokumentum kidolgozását. További részleteket nem közöltek.
Az amerikai elnök és a kanadai kormányfő arról is tárgyalt, hogy csökkentik a függőségüket más országoktól a kulcsfontosságú ásványok és a félvezetők terén. A kormányfők Kína előretörése miatt tartják különösen fontosnak az együttműködést. Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő pénteken Ottawában megegyeztek, hogy közösen szállnak szembe a tekintélyelvű rendszerekkel.
Joe Biden kanadai látogatása során arról is tárgyalt, csökkentik a függőségüket más országoktól a kulcsfontosságú ásványok és a félvezetők terén.
Kanadában bőségesen megtalálhatók az akkumulátorokhoz és elektromos autókhoz szükséges ásványok, de jelenleg Kína uralja a világpiacot.
„Úgy vélem, hihetetlen lehetőségünk van együttműködni, így Kanada és az Egyesült Államok mindennek a forrása lehet és mindennel elláthatja magát itt Észak-Amerikában, amire szükségünk van a megbízható és rugalmas szállítási láncokhoz” – jelentette ki Joe Biden az ottawai parlamentben mondott beszédében.
„A közös jólétünk szorosan kapcsolódik a közös biztonságunkhoz“ – tette hozzá az amerikai elnök. Joe Biden szerint a két országnak mint NATO-tagállamnak a NATO területének minden centiméterét meg kell védenie.
Justin Trudeau kijelentette, hogy a két ország együttesen áll ki Ukrajna mellett.
„Az életmódunk miatt ugyanakkor számos veszélynek vagyunk kitéve” – mondta a kanadai miniszterelnök, aki beszédében háromszor is leszögezte, hogy a biztonságpolitika klíma- és gazdaságpolitika is egyben.
Kína élesíti a versenyt Joe Biden nem egészen egy héttel Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása után utazott Kanadába.
„Az egyre rámenősebb Kína miatt élesedő verseny láttán nem kétséges, miért fontos, hogy egymáshoz forduljunk egy észak-amerikai piac kiépítésében, ami mindent magában foglal a félvezetőktől a napelemekig” – mondta Justin Trudeau.
Joe Biden bejelentette, 50 millió dollárt, 18 milliárd forintnyi összeget fordítanak arra, hogy több amerikai és kanadai vállalatot vonjanak be félvezetők kiszerelésébe. Kanada 250 millió kanadai dollárt, vagyis majdnem 66 milliárd forintnyi összeget szán a közeljövőben félvezetőprogramokra.
Arról is megállapodtak, hogy a két ország energetikai szakértőkből álló bizottságot hoz létre, amely a tiszta energiaforrásokra összpontosít, és ígéretet tettek, hogy közösen dolgoznak a modern technológiákhoz szükséges kulcsfontosságú ásványok Észak-amerikai ellátási láncának létrehozásában.
A két vezető a találkozót megelőzően már megállapodott az illegális bevándorlás megállításáról a közös amerikai–kanadai határon. Kanada a megállapodás részeként vállalta, hogy befogad 1500, az amerikai kontinensről érkezett bevándorlót.
A tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón Joe Biden kijelentette, hogy a nyugati országok ezzel kapcsolatos aggodalma ellenére Kína eddig még nem szállított fegyvert Oroszországnak.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem teszik meg, de eddig még nem tették meg” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy nem veszi könnyedén sem Kínát, sem Oroszországot. Joe Biden úgy vélte, a két ország közeledéséről szóló információk feltehetően túlzók voltak.
Az amerikai elnök – egy nappal azután, hogy amerikai légicsapásokat rendelt el Szíriában, amelyben Irán-barát fegyveresek haltak meg – kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de kész erővel megvédelmezni az embereit. A légicsapás megtorlás volt egy haszakai dróntámadásra, amelyben egy amerikai meghalt, öten pedig megsebesültek.
A bankszektorral kapcsolatban Biden leszögezte, hogy a bankok elég jó állapotban vannak, és nem látja úgy, hogy robbanás veszélyeztetné a pénzügyi ágazatot.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai elnök és a kanadai kormányfő arról is tárgyalt, hogy csökkentik a függőségüket más országoktól a kulcsfontosságú ásványok és a félvezetők terén. A kormányfők Kína előretörése miatt tartják különösen fontosnak az együttműködést.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1679758920
[modified] => 1679741787
)
[title] => Amerika és Kanada nagyszabású gazdasági együttműködésbe kezd
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36454&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36454
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 36455
[image] => Array
(
[id] => 36455
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden.jpg
[original_lng] => 124733
[original_w] => 1200
[original_h] => 920
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden-300x230.jpg
[width] => 300
[height] => 230
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden-768x589.jpg
[width] => 768
[height] => 589
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden-1024x785.jpg
[width] => 1024
[height] => 785
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden.jpg
[width] => 1200
[height] => 920
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden.jpg
[width] => 1200
[height] => 920
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/trudeau-and-biden.jpg
[width] => 1200
[height] => 920
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1679734587:4
[_thumbnail_id] => 36455
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1445
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1679751725
[_oembed_c48f22deb6cfd3bf073fdca44e42ec23] =>
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek bejelentették egy átfogó gazdasági partnerségi megállapodás megkötésére irányuló szándékukat, az erről szóló közös nyilatkozatot hétfőn írt alá Julia Szviridenko gazdasági miniszter és Thani bin Ahmed Al Zeyoudi külkereskedelmi államtitkár – írja a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata – írja az Interfax-Ukrajna.
„Az Egyesült Arab Emirátusokkal kötött Átfogó Gazdasági Partnerségi Megállapodás feltárja a kereskedelem és a befektetések terén folytatott együttműködésünkben rejlő teljes potenciált, ezáltal segítve üzleti közösségeinket a fejlődésben és az új lehetőségek kihasználásában” – idézte az ügynökség Szviridenkót.
Al Zeyoudi szerint Ukrajna az első európai ország, amellyel az Egyesült Arab Emírségek átfogó gazdasági partnerségi megállapodást szándékoznak kötni, ez hangsúlyozza Ukrajna fontosságát az Emirátusok számára.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek bejelentették egy átfogó gazdasági partnerségi megállapodás megkötésére irányuló szándékukat, az erről szóló közös nyilatkozatot hétfőn írt alá Julia Szviridenko gazdasági miniszter és Thani bin Ahmed Al Zeyou...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1670422560
[modified] => 1670421664
)
[title] => Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek átfogó gazdasági partnerségről kívánnak megállapodást kötni
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32739&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32739
[uk] => 32632
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32633
[image] => Array
(
[id] => 32633
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1.jpg
[original_lng] => 69084
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/image-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1670414464:5
[_thumbnail_id] => 32633
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2396
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_285e2f224fee6e76275ab3b80436ad44] =>
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az ország tengeri kikötői blokád alatt vannak, a világ számos országa viszont számít az egyelőre az országban rekedt rengeteg gabonára. A háború kezdete óta most végre sikert értek el a szállításokban.
Sikerült a több mint 71 ezer tonna ukrán kukoricát szállító rakomány lerakodása a héten a romániai Konstanca fekete-tengeri kikötőjében. Ez volt az első azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – írta az Index a Comvex kikötőüzemeltető cég vezetőjének közlése alapján.
Mivel a háború miatt, immár több mint két hónapja blokád alatt vannak a tengeri kikötői, a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre arra kényszerült, hogy a nyugati határon át vonattal, vagy a Duna kis kikötőin keresztül Romániába küldje a szállítmányokat. Pénteken viszont sikerült egy kukoricával megrakott szállítóhajót kijuttatni az országból. Ez azt jelenti, hogy először tudott tengeren exportálni a háború kezdete óta mintegy 71 ezer tonna terményt.
A megtermelt gabonafélék és olajos magvak 98 százalékát vízi úton vitte ki az országból Ukrajna, mivel a vasúti szállítás jelentősen magasabb költségekkel jár.
Az ukrán gabona hiánya máris óriási inflációt okozott több országban, és az Infostart is írt arról, hogy globális válságot okozhat a tartós kiesés. (A szintén nagy exportőr Oroszország vámot vetett ki a gabona és a napraforgóolaj exportjára.)
A hét elején sikeresen befejeződött mintegy 35 000 tonna ukrán vasérc berakodása is. Egy másik hajó berakodása pedig május 15-e körül várható a Reuters beszámolója szerint.
Eddig mintegy 80 000 tonna ukrán gabonát küldtek Konstancába, és további 80 000 tonna már úton van oda. Az Európai Unióhoz tartozó Románia Bulgáriával, Törökországgal, Grúziával, Ukrajnával határos a Fekete-tengeren, amely így a gabona- és a kőolaj-szállítmányok fő szállítási útvonala lett. Ahhoz, hogy ezt a kikötőt más forrásokkal is összekössék, további infrastruktúra-fejlesztések szükségesek.
Ukrajna Bulgáriával is kötött együttműködési megállapodást a napokban, amelynek egyik sarokköve épp az, hogy Kijev használhatja a bulgáriai Várna kikötőjét az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek exportjára.
Az állampolgárok szabadabb mozgásától a könnyebb munkavállaláson át a kereskedelmi folyamatok könnyítéséig számos területet lefed az a hat megállapodás, amelyet kedden írt alá Várhelyi Olivér bővítési biztos jelenlétében Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia vezetője.
A korábban „nyugat-balkáni mini-Schengenként” emlegetett együttműködési csomag a három szomszédos ország között időközben a „Nyitott Balkán” (Open Balkan) nevet vette fel, és a tervek szerint a benne foglaltak a jövő év elejétől fokozatosan a gyakorlatban is megvalósulnak.
Edi Rama albán miniszterelnök, Zoraj Zajev (leköszönő) északmacedón kormányfő és Aleksander Vučić szerb elnök az albániai Elbasanban gyűltek össze a hármójuk között elviekben már idén nyáron elhatározott „Nyitott Balkán” formális véglegesítésére. A hat egyezmény, amelyet kézjegyükkel láttak el, magában foglalta az egymás munkaerőpiacához való szabad hozzáférést, egymás állampolgárainak elektronikus azonosítási rendszerének összekapcsolását, továbbá kiterjedt az állam- és növényvédelem, valamint az élelmiszerbiztonság területére is.
A gyakorlatban mindez azt tudja majd jelenteni, hogy az egyezmények alapján a három nyugat-balkáni ország állampolgárai a határon várakozás nélkül tudnak majd egymás területére belépni, külön engedély igénylése nélkül tudnak egymásnál munkát vállalni, a polgárok iskolai/szakmai képesítéseit egymás között elismerik, továbbá minimális ellenőrzés mellett kerülhet sor egymás határain átívelő áruforgalomra és szolgáltatások nyújtására.
A cél egy, az európai egységes belső piachoz hasonló, egymás közötti határokat kiiktató közös kereskedelmi, beruházási övezet megteremtése, már az érintett államok remélt EU-tagságának bekövetkezte előtt.
Alexandar Vučić az egyezmények kapcsán úgy fogalmazott, hogy mivel az Európai Unióban „bővítési fáradtság” van, a tagságra váró országoknak saját erőből kell az „európai modell” minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak.
A megállapodásból egyelőre kimaradt Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró. Az előbbi kettő elsősorban azért, amiért Szerbia továbbra is megtagadja Koszovó önállóságának elismerését, Montenegró pedig értesülések szerint attól tart, hogy nyitása az EU-tagságtól még láthatóan távol álló szomszédokkal lassíthatja az esetében már folyamatban lévő csatlakozási folyamatot az EU-hoz.
A hármak kapcsán mindenesetre Edi Raman albán elnök már egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat. Ők hárman egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni – mutatott rá az albán államfő.
Rama a keddi aláírás alkalmával mindenesetre sietett leszögezni, hogy a kezdeményezés „nyitva áll a régió másik három országa előtt is”. Hasonlóképpen, Vučić is arról beszélt, hogy kívánatos lenne a további szomszédok bekapcsolódása is, mert ezzel a következő genergáció jövője számára teremtenek jobb alapokat.
Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos elismerő szavakkal méltatta az aláírt megállapodásokat, és a kezdeményezés népszerűsítésére, kiterjesztésére biztatta a három ország vezetőit.
Zoran Zajev a maga részéről elismerte, hogy számára ez volt az első és utolsó „Nyitott Balkán” csúcstalálkozó, lévén a közeljövőben megválik majd kormányfői hivatalától. Az egyezmény szerinte kellően demonstrálja: a három ország nem törődik bele, hogy az „EU-bővítési folyamat túszaként” állandó kivárásra legyen ítélve. A „mini-Schengen” összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni és kifelé növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy „folytassa a kiegyenlítést” az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára – jelezte a francia elnöki hivatal.
A tájékoztatás szerint a G20-as országcsoport Rómában megrendezendő csúcstalálkozója és a skóciai Glasgowban tartandó jövő heti nemzetközi klímacsúcs előtt, amelyen a kínai elnök nem lesz jelen, a két vezető a jelentősebb nemzetközi kérdésekről egyeztetett, egyebek mellett a koronavírus miatti járványhelyzetről, a klímaváltozással kapcsolatos teendőkről, a kereskedelmi kérdésekről, az iráni nukleáris programról, valamint az afganisztáni helyzetről. Miután a jövő év elején Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, Emmanuel Macron arra kérte a kínai elnököt, hogy folytassa az európai-kínai kapcsolatokban megkezdett kiegyenlítést a nagyobb kölcsönösség irányában, mindenekelőtt a kínai piacok hozzáférhetőbbé tételében az uniós tagállamok számára – hívta fel a figyelmet az Elysée-palota. Emmanuel Macron azt is szorgalmazta, hogy Kína „foganatosítson konstruktívabb megközelítést az Európai Unió tagállamaival, valamint az Európai Parlament képviselőivel és intézményeivel szembeni ellenintézkedések megszüntetésével. Ezeket azért léptette életbe Kína, mert március 22-én az EU Külügyek Tanácsa az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket fogadott el a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a muzulmán ujgurokkal szembeni üldöztetés miatt. A kérdésben a francia elnök azt kérte Kínától, hogy tartsa tiszteletben a kényszermunka elleni és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeinek ratifikációját érintő kötelezettségvállalásait. Az éghajlatváltozást érintően Emmanuel Macron arra ösztönözte Kínát, hogy tegye közzé a nemzeti szintű vállalásait és azt, hogyan képzeli el konkrétan a karbonsemlegesség elérését. A kínai elnök szeptemberben jelentette be az ENSZ közgyűlésén, hogy 2060-ig Kína nullára akarja csökkenteni a károsanyag-kibocsátását. Ehhez Peking, egy vasárnap megjelent közlemény szerint, 2060-ig 20 százalékkal kívánja csökkenteni a fosszilis energiaforrások használatát.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnö...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1635324300
[modified] => 1635318118
)
[title] => A francia elnök azt kérte Kínától, hogy jobban nyissa meg a piacát az uniós országok számára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16341&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16341
[uk] => 16362
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 16342
[image] => Array
(
[id] => 16342
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron.jpg
[original_lng] => 45521
[original_w] => 700
[original_h] => 481
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron.jpg
[width] => 700
[height] => 481
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron.jpg
[width] => 700
[height] => 481
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron.jpg
[width] => 700
[height] => 481
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron.jpg
[width] => 700
[height] => 481
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/hszi-csin-ping-macron.jpg
[width] => 700
[height] => 481
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635343764:2
[_thumbnail_id] => 16342
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3907
[_algolia_sync] => 831496942002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 601
[1] => 29555
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági együttműködés
[1] => Hszi Csin-ping
)
)
[7] => Array
(
[id] => 6749
[content] =>
Nagy-Britannia készen áll a kereskedelmi kapcsolatok fenntartására az Európai Unióval akkor is, ha a kapcsolatrendszer feltételeiről nem születik megállapodás – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője.
Nagy-Britannia január 31-én kilépett az EU-ból. Távozása napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, aminek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kapcsolatok szabályairól. A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val, ám az erről tartott eddigi hét tárgyalási fordulón London és Brüsszel egybehangzó nyilatkozatai szerint nem történt érdemi előrelépés. A nyolcadik forduló kedden kezdődik Londonban.
David Frost a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak adott interjúban kijelentette: az EU nem fogadja el, hogy Nagy-Britannia a nemzet életében kulcsfontosságú területeken saját ellenőrzése alá kívánja vonni jogalkotását, a maga módján intézné ügyeit és élni akar a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) által kínált szabadsággal. A brit főtárgyaló szerint London viszont nem lesz hajlandó olyan feltételeket elfogadni az egyenlő versenyhelyzet megteremtése érdekében, amelyek továbbra is az EU-hoz kötnék Nagy-Britanniát.
Az egyik legvitatottabb kérdésről, a brit területi vizeken érvényesítendő halászati jogokról Frost azt mondta: „hatalmas a szakadék” a két fél álláspontja között, és erről még nem is folytak építő jellegű tárgyalások. David Frost szerint az Európai Bizottság elfogadja, hogy Nagy-Britannia független tengeri ország, és ezt az uniós tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier is sokszor hangoztatja,ám nem vonja le az ebből eredő jogi következtetéseket.
A brit főtárgyaló kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit királyi haditengerészet járőrözést kezdhet-e januártól, az átmeneti időszak lejártával a brit területi vizeken a brit halászati jogok védelmére. Frost úgy fogalmazott: nem kíván részletekbe bocsátkozni arról, hogyNagy-Britannia miképp ellenőrzi majd területi vizeit, de a brit kormány feladata lesz, mint ahogy annak meghatározása is, hogy ki férhet hozzá e vizekhez, ha nincs halászati megállapodás az EU-val.
A brit tárgyalásvezető erőteljesen bírálta az előző miniszterelnök, Theresa May Brexit-tárgyalási gyakorlatát, mondván: May kormánya meghatározó pillanatokban hátrált meg, és ebből az EU azt a következtetés vonta le, hogy nem kell komolyan venni, amit a britek mondanak.Ezért az idén a munka jelentős része abból áll, hogy ráébresszük az EU-t: komolyan gondoljuk, amit mondunk, és nekik is komolyan kell venniük álláspontunkat- tette hozzá.
David Frost hangsúlyozta: a brit kormány „egyáltalán nem fél” attól a lehetőségtől sem, hogy végül nem születik kétoldalú kereskedelmi megállapodás az EU-val. Folytatja, sőt gyorsította is az előkészületeket az egyezmény elmaradása esetére, és készen áll arra, hogy ilyen körülmények között is fenntartsa kereskedelmi kapcsolatait az unióval.
Boris Johnson brit miniszterelnök már korábban közölte az EU-val, hogy London nem hajlandó meghosszabbítani a december 31-én lejáró átmeneti időszakot akkor sem, ha nem sikerült megállapodásra jutni a kapcsolatrendszer feltételeiről.
Ha addig nem születik kétoldalú kereskedelmi egyezmény, Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódhat, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
Az üzleti szektor folyamatosan figyelmezteti a brit kormányt ennek kockázataira.
A minap a brit közúti fuvarozók egyesülete küldött levelet Johnsonhoz, közölve: katasztrofális fennakadásokat okozhat a nagy-britanniai beszállítói hálózatokban a kereskedelmi megállapodás elmaradása, és a brit kormány nem fordít erre kellő figyelmet.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Az elektromos és hidrogén cellás hajtású autókat, kamionokat és furgonokat gyártó Nikola jelezte, hogy készek partneri megállapodást kötni a Hyundai Motorral annak érdekében, hogy továbbfejlesszék a hidrogén hajtású technológiát a koreai gyártó segítségével.
A koreai Chosun Ilbo újságnak adott interjújában a Nikola alapítója, Trevor Milton elmondta, hogy szívesen működne együtt a Hyundai-jal. Hozzátette, hogy eddig kétszer tettek erre ajánlatot, azonban a koreai cég ezeket elutasította.
A Nikola számára viszont komoly előrelépést jelentene egy partneri megállapodás, hiszen kevés nagy autógyártó áll a hidrogén hajtású járművek pártján, jelenleg a Toyota és a Hyundai a technológia legnagyobb támogatói.
A Nikola szóvivője a Reutersnek elmondta, hogy Milton hatalmas tisztelettel tekint a Hyundai-ra, a céget a hidrogén hajtású technológia egyik úttörőjeként tartja számon. Hozzátette, hogy a Nikola alapítója továbbra is azon lesz, hogy sikerüljön megállapodni a koreai autógyártóval.
Ugyan Milton azt mondta, hogy a Nikola már tett ajánlatot, a Hyundai szerint ez nem történt meg.
A Hyundai szerint ha érkezik hivatalos ajánlat, akkor szívesen tárgyalnak és meghallgatják a javaslatokat egy esetleges együttműködéssel kapcsolatban.
Párizs és Berlin is csatlakozott azokhoz az európai fővárosokhoz, amelyek az európai gazdaság járvány utáni felépülést zöld keretek között szeretnék megvalósítani.
Félő, hogy a koronavírus-járvány következtében leálló gazdaság az újraindítás után még nagyobb károsanyag-kibocsátással hozza majd be a kiesést.
„A Zöld megállapodásnak kell a középpontban lennie a koronavírus-járvány után a gazdaság újraindításában. Ez biztosítja a megfelelő döntéseket a gazdasági válságra, miközben Európa gazdaságát fenntarthatóvá és klímasemlegessé teszi” – tették közzé az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei a Climate Home News-on.
A nyilatkozatot április 9-én tették közzé és eddig 10 EU-tagország környezetvédelmi minisztere írta alá, így Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország, 10-én pedig Elisabeth Borne, a francia környezetvédelmi miniszter is csatlakozott az aláírókhoz, őt pedig hamarosan Svenja Schulze követi Németország képviseletében. A 13.-ik aláíró Görögország lesz.
A koronavírus-válság enyhítésére szolgáló uniós mentőcsomagot már elfogadták, a korábbi, március 26-i csúcstalálkozón pedig az EU-s vezetők a zöld és digitális átállást magába foglaló megoldás kidolgozását sürgették. Szintén a gazdaság zöld felépítésének a fontosságára hívta fel a figyelmet Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
