Kína mára Oroszország legfontosabb gazdasági partnerévé lépett elő, miközben Belarusz továbbra is Moszkva legszorosabb szövetségese maradt a nyugati térségben.
Erről az Ukrinformnak nyilatkozva beszélt Oleh Luhovszkij, az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat vezetőjének első helyettese. Elmondása szerint jelenleg több mint 60 közös kínai–orosz projekt van folyamatban, amelyek összértéke meghaladja a 100 milliárd dollárt. Ezek a beruházások számos kulcsfontosságú területet érintenek, az ásványkincsek kitermelésétől és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésétől kezdve egészen a hadiiparig.
Luhovszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína aktívan segíti Oroszországot a nyugati szankciók megkerülésében. Ennek részeként alternatív elszámolási rendszerek kiépítésén dolgoznak. Emellett Peking csúcstechnológiás berendezéseket is szállít Oroszországnak, elsősorban numerikus vezérlésű (CNC) szerszámgépeket. 2025-ben a Kínából származó szerszámgép-import aránya megközelítette a 35 százalékot.
Nagyszabású üzleti fórumot tartották a napokban Ungváron, ahol cseh és ukrán képviselők találkoztak egymással. A rendezvényre több mint ötven résztvevő regisztrált. A konferencia célja az volt, hogy erősítsék a gazdasági kapcsolatokat, cseh befektetéseket vonzzanak Kárpátaljára, növeljék a logisztikai képességeket és felgyorsítsák az ukrán üzleti szféra európai integrációját.
Hszi Csin-ping kínai elnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott dél-koreai tárgyalásai során kijelentette, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködés a mozgatórugója kell legyen a kínai–amerikai kapcsolatoknak, nem pedig a buktatójának vagy konfliktus egyik pontjának, áll a két ország vezetői közötti tárgyalásokról szóló közleményben, amelyet a kínai külügyminisztérium tett közzé – írta az Ukrinform.
„A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak kell továbbra is a kínai-amerikai kapcsolatok egyensúlyozó alapjának és hajtóerejének lenniük, nem pedig a buktatójának vagy konfliktus egyik pontjának. Mindkét félnek figyelembe kell vennie az együttműködés hosszú távú előnyeit, és el kell kerülnie a kölcsönös megtorlás ördögi körébe való beleesést” – hangsúlyozta Hszi.
Elmondása szerint a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban bekövetkezett legutóbbi fejlemények – kölcsönös vámok, kereskedelmi korlátozások, kikötői díjak stb. – mindkét fél számára tanulságosak voltak, ezért a tárgyalócsoportoknak folytatniuk kell munkájukat és megállapodásokra kell jutniuk. „A két ország tárgyalócsoportjainak folytatniuk kell a konzultációkat az egyenlőség, a tisztelet és a kölcsönös előnyök elvei alapján, folyamatosan szűkítve a vitatott kérdések listáját… és be kell fejezniük a munkát, kézzelfogható eredményeket kell elérniük Kína, az Egyesült Államok és az egész világ gazdaságának megnyugtatása érdekében” – mondta a kínai vezető.
Hangsúlyozta, hogy a párbeszéd jobb, mint a konfrontáció, és Pekingnek és Washingtonnak minden szinten fenn kell tartania a kommunikációt a kölcsönös megértés javítása érdekében.
„Tekintettel a két ország eltérő nemzeti körülményeire, bizonyos nézeteltérések elkerülhetetlenek, és mivel a világ két legnagyobb gazdaságáról van szó, és az időszakos súrlódások normális jelenségnek számít… A kínai–amerikai kapcsolatokat azonban minden szinten és minden csatornán keresztül fenn kell tartani a kölcsönös megértés javítása érdekében, az illetékes intézményeknek erősíteniük kell a párbeszédet és a cseréket, valamint kölcsönösen előnyös együttműködést kell kialakítaniuk” – jegyezte meg Hszi.
Meggyőződése szerint Kínának és az Egyesült Államoknak pozitívan kell együttműködnie a regionális és nemzetközi színtéren is, közösen kell felelősséget vállalniuk globális nagyhatalmakként, és együtt kell működniük mindkét ország és a világ javára.
„Mindkét félnek támogatnia kell egymást, és pozitív eredményekre kell törekednie, előmozdítva a világgazdasági növekedést és javítva a globális gazdasági kormányzást”, összegezte a kínai vezető.
Az amerikai elnök négynapos közel-keleti útitervében Izrael nem szerepel. Szaúd-Arábiába látogatott Donald Trump, szakítva az amerikai diplomáciai hagyományokkal, miszerint egy új elnöki ciklus első hivatalos útja az Egyesült Királyságba, Kanadába vagy Mexikóba vezet.
A közel-keleti útnak gazdasági célja van: Trump jelentős új amerikai befektetéseket akar előkészíteni. Kedden Mohamed bin Szalmán koronaherceggel találkozott.
A következő négy napban kétoldalú tárgyalásokat folytat Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségelben. Trump a gazdaságot élénkítő eredményeket akar felmutatni választóinak és az üzleti élet szereplőinek azzal, hogy új amerikai befektetéseket készít elő a Perzsa-öböl államaiban, mivel új importvámjai jelentős visszaesést okoztak a kereskedelemben.
Trump közel-keleti útitervében Izrael nem szerepel.
A Sky News úgy tudja, a megállapodáscsomag több területet is érint, köztük kiemelten szerepel egy szándéknyilatkozat, melyet az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia védelmi minisztériumai között kötöttek. Ennek célja a szaúdi fegyveres erők korszerűsítése és katonai képességeinek fejlesztése.
Az együttműködés nem csupán a védelmi szférát öleli fel: energetikai és bányászati projektekről szóló megállapodások is a részét képezik, melyek az elkövetkező években tovább mélyíthetik a két ország gazdasági kapcsolatait. – számol be róla a liner.hu.
A brit vállalatok a politikai feszültségek okozta aggodalmak miatt csökkentik üzleti kapcsolataikat Kínával, ami valószínűleg fokozza az inflációs nyomást – mondta a Brit Iparszövetség (CBI) vezetője egy szombaton megjelent interjúban.
Tony Danker, a CBI főigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozott erről.
Tavaly még Kína volt Nagy-Britannia legnagyobb importforrása, a teljes behozatal 13 százalékát adta, míg az áruexportban a hatodik legnagyobb célország volt a hivatalos brit kereskedelmi statisztikák szerint.
Az elmúlt években azonban nőttek a brit biztonsági aggodalmak, amelyeket a kialakult nézeteltérések tápláltak. A múlt héten a brit külügyi hírszerző szolgálat vezetője, Richard Moore azt mondta, hogy Kína most a terrorizmus elleni munkát megelőzve a legfontosabb prioritás számára.
A Konzervatív Párt részéről – Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter – kijelentette, hogy keményebb álláspontot kívánnak képviselni Kínával szemben.
Danker szerint a Kínával kapcsolatos növekvő amerikai aggodalmak miatt a brit vállalatok is óvatosabbak lettek a kínai beszállítóktól való függőséggel kapcsolatban, de leváltásuk aligha képzelhető el az inflációs nyomás erősödése nélkül.
A brit infláció a múlt hónapban 40 éves csúcsra, 9,4%-ra emelkedett, részben az ukrajnai orosz invázió okozta energiaár-emelkedés miatt.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
