Jelentős visszaesés jeleit mutatja az orosz gazdaság, a hadiipari kiadások már egyre kevésbé tudják ellensúlyozni a hiányosságokat, a szankciók pedig napról napra jobban éreztetik hatásukat – közölte a Wall Street Journal.
A legfrissebb gazdasági mutatók vészjelzéseket adnak: a gyártási tevékenység csökken, a fogyasztói kiadások szűkülnek, az infláció pedig makacsul magas szinten marad, ami megterheli az állami költségvetést – számolt be a Wall Street Journal friss elemzésében.
Az orosz tisztviselők nyíltan elismerik a recesszió kockázatát. Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy Oroszország a „recesszió küszöbén áll”, míg Anton Sziluanov pénzügyminiszter a helyzetet „tökéletes viharként” jellemezte.
A vállalatok a mezőgazdasági gépgyártóktól a bútorgyártókig csökkentik termelésüket. A központi bank július 3-án bejelentette, hogy a hónap későbbi részében megvitatja az irányadó kamatláb ismételt csökkentését, a júniusi csökkentést követően.
Bár elemzők szerint ez a gazdasági megtorpanás valószínűleg nem változtatja meg Vlagyimir Putyin elnök háborús céljait – mivel Ukrajna semlegesítésére irányuló törekvése felülírja a szélesebb gazdasági aggodalmakat –, remekül rávilágít a háborús gazdaság korlátaira.
A lassulás azt jelzi, hogy a nyugati szankciók, bár nem jelentettek azonnali kiütést, egyre inkább éreztetik hatásukat.
Ha a szankciók tovább szigorodnak vagy a globális olajárak esnek, Oroszország gazdasága még súlyosabb instabilitással nézhet szembe.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy Oroszország gazdasági növekedési modellje, amely túlzottan a katonai kiadásokra támaszkodik, fenntarthatatlan, és szükségessé teszi a civil gazdasági kapacitások összehúzódását, hogy felszabadítsa a munkavállalókat a háborús gépezet számára, ami nem életképes hosszú távú stratégia.
Oroszország 2022-ben rövid ideig recesszióba zuhant, azonban a hadiipar felpörgetése gyorsan növekedésbe lendítette az országot. Jelenleg a katonai kiadások az orosz GDP 6%-át, a kormányzati költségvetés 40%-át teszik ki. Mindemellett Moszkva átirányította olajexportját Kínába, elektronikai cikkek és más fontos, szankciók miatt kiesett termékek terén pedig jelentős támogatást kap az ázsiai országtól.
Oroszország gazdasága egy ideig gyorsabban növekedett, mint sok fejlett gazdaság. Azonban a katonai kiadások okozta „cukorsokk” miatt elszabadult az infláció, ez pedig arra kényszerítette a központi bankot, hogy rekord 21%-ra emelje a kamatlábakat annak megfékezése érdekében.
A hivatalos adatok szerint az orosz GDP növekedése az első negyedévben 1,4%-ra lassult az egy évvel korábbihoz képest, jelentősen csökkenve a 2024 negyedik negyedévi 4,5%-ról. Az S&P Global beszerzési menedzserindexe azt mutatta, hogy Oroszország feldolgozóipari ágazata júniusban több mint három éve a legélesebb ütemben zsugorodott, és az új autóeladások közel 30%-kal csökkentek éves szinten júniusban.
A Rostselmash, az ország legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója májusban bejelentette, hogy a kereslet hiánya miatt csökkenti a termelést és a beruházásokat, valamint előrehozza 15 000 alkalmazottja számára a kötelező éves szabadságot. Szibériában a Rosseti Szibir áramhálózat-üzemeltető közölte, hogy a magas adósság miatt a csőd szélén áll, leállítja a beruházásokat és díjemelést javasol az ipari felhasználók számára.
Ezek a gazdasági kihívások fokozzák a Kremlre nehezedő nyomást azáltal, hogy csökkentik pénzügyi kapacitását az ukrajnai háború finanszírozására. A kormány a háború alatt költségvetési hiánnyal működött, és előrejelzései szerint ez legalább további két évig folytatódni fog.
Ez a fiskális feszültség lehetőséget adhat a nyugati országoknak erőteljesebb szankciók bevezetésére.
Az olajárak esése egy másik jelentős kockázatot jelent Oroszország számára, mivel az energiaeladások a költségvetési bevételek mintegy harmadát teszik ki. Az orosz nyersolaj ára következetesen az idei költségvetésben feltételezett szint alatt maradt, és Oroszország olaj- és gázbevétele júniusban a legalacsonyabb szintre esett 2023 januárja óta a Pénzügyminisztérium adatai szerint.
Ukrajnában 2025 januárjában a bruttó hazai termék növekedését 1,5% becsülik, ami kevesebb, mint decemberben (1,7%) – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tárca megjegyezte, hogy a gazdasági növekedés januári lassulása az exportőrök aktivitásának csökkenése miatt következett be. A feldolgozóipar, a belföldi kereskedelem és az építőipar továbbra is pozitív dinamikát mutatott. Ugyanakkor a mezőgazdaságban az állattenyésztési termékek termelése csökken az előállítási költségek emelkedése miatt.
„A bányászatban és a közlekedésben is visszaesés volt tapasztalható. Ennek oka a donyecki régióban található bányák működésének felfüggesztése, amelyek a frontvonalon helyezkednek el. Az áramellátásban is fennakadások voltak a hatalmas rakétatámadások miatt” – áll Gazdasági Minisztérium jelentésében.
Tartós negatív hatást jelent a kilépés a kétoldalú kereskedelmi forgalomra az EU-val. Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz.
A Brexit mélyreható és tartós negatív hatással van az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti áruforgalomra, amely az angliai Aston Egyetem kutatóinak becslése szerint 2021 és 2023 között 17 százalékkal volt alacsonyabb ahhoz képest, amilyen akkor lehetett volna, ha az ország a közösség tagja marad.
A frissen nyilvánosságra hozott tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy milyen gazdasági károkat okozott Nagy-Britannia kilépése a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából. Kiderül belőle az is, hogy a negatív hatások idővel egyre erőteljesebbek, hiszen 2023-ban nagyobb volt a visszaesés a brit exportban, mint a megelőző években.
„Ez nem csupán átmeneti, rövid távú zavarról árulkodik az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, hanem mélyebb strukturális változásokról, amelyek valószínűleg tartósan fennmaradnak” – idézte a CNN internetes oldala a tanulmányt.
A 2016-os népszavazást követően, 2020. december 24-én zárult le a Brexit, amikor a két fél végül megállapodott a kereskedelmi kapcsolatokról.
Kihívás az új kormány számára
A tanulmány megállapításai alapján nyilvánvaló, mekkora kihívás ez a munkáspárti kormány azon törekvéseire, hogy beindítsa a gazdasági növekedést, amely a legfőbb prioritása. Ez lesz a jövő hónapban bemutatandó költségvetés első számú célkitűzése is.
Keir Starmer kormányfő javítani akarja a kapcsolatokat az EU-val, „ledönteni a kereskedelmi korlátokat”, azt azonban folyamatosan kizárja, hogy az ország ismét csatlakozzon a vámunióhoz, ami pedig segítene a célja elérésében.
Az EU fontosságát Nagy-Britannia szempontjából pontosan megmutatják a számok: az export adja a GDP majdnem egyharmadát, a brit árukivitel 48 százaléka pedig a 27 tagállamba irányul.
Egész ágazatok estek ki
A jelentés szerint azonban meredeken csökkent az EU-ba exportált brit áruk választéka, és az olyan ágazatokban, mint az élelmiszeripar és a ruhaipar, a kisvállalkozások a megnövekedett költségek és a bürokrácia miatt egyszerűen felhagynak a kivitellel.
A tanulmány vezető szerzője, Jun Du közgazdászprofesszor szerint a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás „jelentős akadályokat vezetett be” az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelembe.
A kapcsolatok javítása érdekében a kutatók azt javasolják a kormánynak, hogy helyezze előtérbe az „ágazatspecifikus” megállapodásokat olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, egyszerűsítse a vámeljárásokat a digitális technológia segítségével, és biztosítsa a szabályozás szorosabb összehangolását az EU-val.
Sürgős politikai beavatkozások nélkül az Egyesült Királyság gazdasági pozíciója és a világpiacon elfoglalt helye tovább gyengül – figyelmeztetett Du.
Gazdaságilag nem érte meg
A számok alapján eddig is nyilvánvaló volt, hogy gazdasági szempontból nem érte meg a Brexit. A UK in a Changing Europe nevű akadémiai kutatóintézet becslése szerint a Brexit a 2016-os népszavazás és tavaly július között a 2–4 százalékkal zsugorította a brit GDP-t.
A kormány számára gazdasági előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) szerint pedig hosszú távon az új kereskedelmi kapcsolat várhatóan 4 százalékkal csökkenti Nagy-Britannia kibocsátását ahhoz képest, mint ha az ország az EU-ban maradt volna.
A Financial Times emlékeztetett, hogy az Aston University kutatása a Resolution Foundation közgazdászainak munkájára épül, akik arra figyelmeztettek, hogy a Brexit kiszorítja az Egyesült Királyságot az uniós ellátási láncokkal való integrációtól függő, magasabb termelékenységű gyártási tevékenységekből.
Sophie Hale, az intézet vezető közgazdásza szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági károk még messze nem tetőztek, bár nem világos, hogy a visszaesés mekkora részét okozza az új kereskedelmi megállapodásokra való átállás, illetve az uniós szabályozástól való eltérés.
„Akárhogy is, egyértelmű, hogy a Munkáspártnak sürgősen cselekednie kell, hogy megakadályozza a további romlást, és megvédje az Egyesült Királyság gazdasági érdekeit” – jelentette ki.
A különböző nyugati márkák számára egyre nagyobb akadályt jelentenek a muszlim országokban a termékeikkel szemben meghirdetett bojkottfelhívások, melyek világszerte tovább erősítik a fogyasztás növekedésének lassulását.
Egyiptomtól Indonézián keresztül Szaúd-Arábián át Pakisztánig egyre több olyan gyorsétterem vagy étel- és üdítőmárka küzd a fogyasztók bojkottjával, amelyekről úgy vélik, hogy a cégek támogatják Izrael gázai háborúját. Olyan vállalatokról beszélünk, mint a Coca-Cola, a KFC, a Starbucks, a Mondelez és a Pizza Hut, melyek ugyanakkor óvakodtak második negyedéves jelentéseikben túlságosan ragozni a témát, nehogy olajat öntsenek a tűzre.
A világszerte működő társaságok mégis képesek átvészelni a vihart, és a tiltakozás hatása is limitált a cégek eredményén, ám a helyi franchise-tulajdonosok számára ennél kiterjedtebb.
A Financial Times beszámolója szerint a közel-keleti KFC-ket és Pizza Hutokat is üzemeltető, a szaúdi vagyonalap, illetve a dubaji befektető Mohamed Alabbar kezében lévő American Brands nyeresége például a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékot zuhant, noha 81 új éttermet nyitott az idei év első felében.
Hiába cáfolnak a nyugati márkák
A bojkottfelhívások hatását az sem tompítja, hogy a nyugati márkák igyekeznek cáfolni azt az állítást, hogy bármelyik oldalt támogatnák a háborúban, miközben Pakisztánban a kormány a múlt hónapban azt ígérte, hogy bizottságot fog létrehozni az Izraelt közvetve vagy közvetlenül támogató cégek azonosítására.
A Coca-Cola Pakistan palackozója, a török székhelyű Coca-Cola Icecek a pakisztáni eladások közel 25 százalékos csökkenéséről számolt be, amit a makrogazdasági ellenszéllel indokolt. A török cég vezetője el is ismerte, hogy a cég földrajzi helyzete miatt tekintettel kell lenniük a lakosság érzékenységére. Ezt az amerikai anyavállalatnál is hasonlóan gondolják, így a Coca-Cola öt hónapja nem hirdet Pakisztánban.
Malajziában a Starbucks helyi üzemeltetője, a Berjaya Food májusban már sorozatban másodjára számolt be veszteséges negyedévről, miközben a bevétele 48 százalékot zuhant. Indonéziában a Starbucks igyekszik eloszlatni azokat a híreszteléseket, hogy köze lenne a közel-keleti háborúhoz, így Jakartában, az ország fővárosában több üzletben is ki van írva, hogy nem támogatják anyagilag Izraelt.
Egyiptomban a PepsiCo azután került még nagyobb bajba, hogy a bojkottfelhívások árnyékában a „Maradj szomjas” szlogennel hirdette üdítőit,
és a helyi hírességeket is kritikák érték. Ám az eladások zuhanása mögött több országban – így Pakisztánban vagy épp Egyiptomban – nem egyszerű kibogozni a bojkott, valamint a gazdasági nehézségek hatását. Ráadásul a multinacionális vállalatok egyre erősebb helyi versenytársakkal néznek szembe, és egyre kevésbé él az az elképzelés, hogy a nyugati márkák prémiumminőségűek volnának, a narratíva pedig egyre inkább a protekcionizmus, a hagyományok és nemzeti bajnokok irányába tolódik.
Technikai recesszióba került Csehország, miután a tavalyi utolsó két egymást követő negyedévben is csökkent a bruttó hazai termék az előző negyedévhez viszonyítva – mutatott rá a Cseh Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott pontosított statisztikai jelentésében. A 4. negyedévben a csökkenés 0,4 százalékos volt az előző negyedévhez viszonyítva, egy tizeddel rosszabb a március elején közölt, még részben becslésekre hivatkozó adatnál. A 3. negyedévben a csökkenés 0,3 százalékos volt, míg az első két negyedévben mérsékelt növekedés volt negyedéves összevetésben – mutat rá a jelentés.
Éves összehasonlításban a negyedik negyedévi GDP 0,3 százalékkal, egész évben pedig 2,5 százalékkal növekedett.
Éves szinten minden negyedévben nőtt a GDP tavaly, de a növekedés üteme lassult. Az elsőben 4,7 százalék, a másodikban 3,5 százalék, a harmadikban pedig 1,5 százalék volt a GDP növekedési üteme. Az éves szintű, 2,5 százalékos GDP növekedés egy százalékkal gyengébb eredmény, mint 2021-ben.
A 4. negyedévben és az egész évben is a statisztikusok szerint csökkentek a cseh háztartások reálbevételei és kiadásai. A Csehországban működő külföldi tulajdonú cégek adózás utáni nyeresége tavaly a GDP 6,2 százalékát tette ki, ami 300 milliárd koronát jelent. Ebből az összegből a cégek 124 milliárd koronát újra Csehországban fektettek be. „Az adatok a külföldi beruházások magas nyereségességét jelzik” – mutatott rá a CSÚ.
Általános elemzői vélemény, hogy a recesszió rövid életű lesz, és a cseh gazdaság az év közepétől kezdve már lassan növekedni fog.
Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak is jelentős szerepük volt.
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben 48,2-re csökkent a szeptemberben mért 49,1-ről és az augusztusi 49,6-ról. Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis a 48,2-es októberi kompozit adat a szeptemberi és az augusztusi mérőszámhoz hasonlóan a brit gazdaság lendületének lassulását mutatta. Az S&P Global a felméréshez fűzött helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a múlt hónapban mért aktivitási index 2021 januárja óta a legalacsonyabb. A brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor aktivitási mérőszáma az októberi kompozit indexen belül 48,8-ra csökkent a szeptemberi 50,0-ről és az augusztusi 50,9-ről, vagyis már a brit szolgáltatási ágazat aktivitása is lanyhul. Tim Moore, az S&P Global gazdasági igazgatója az októberi teljes körű BMI-felmérés csütörtöki ismertetéséhez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a szolgáltatási szektor üzleti vállalkozásai 21 hónapja nem jelentettek a mostanihoz hasonló ütemű aktivitási visszaesést az ágazatban. Moore szerint az októberi felmérésbe bevont vállalatok közül sokan kiemelték, hogy a belpolitikai bizonytalanság és az előző kormány kudarcba fulladt „miniköltségvetése” után emelkedésnek indult hitelpiaci költségek erősítették a kockázatkerülési és a kivárási hajlamot a vállalati partnerek körében. Ehhez járult hozzá az is, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt visszaestek a nem alapvető fontosságú szolgáltatásokra fordított kiadások. A politikai bizonytalanság Nagy-Britanniában szokatlan mértékére vall, hogy a brit kormány élén nem egészen két hónapon belül három miniszterelnök váltotta egymást. Boris Johnson szeptember elején távozott a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki posztról, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán az alsóházi tory frakció lemondásra kényszerítette. Utódja, Liz Truss alig 45 napig vezette a Konzervatív Pártot és a kormányt, mivel az egykori pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által szeptember végén beterjesztett átfogó, ám a piaci szereplők által jórészt fedezetlennek ítélt adócsökkentési program súlyos piaci felfordulást okozott. A font példátlan ütemű árfolyamgyengülése és a brit állampapírok hozamának meredek emelkedése soron kívüli jegybanki intervenciót is szükségessé tett, és végül az adócsökkentési program legnagyobb részét vissza kellett vonni. Truss először menesztette Kwartenget, majd a múlt hónap végén maga is lemondott, miután a tory frakció ellene fordult. A Konzervatív Párt alsóházi frakciócsoportja a múlt héten Rishi Sunak volt pénzügyminisztert választotta a Konzervatív Párt vezetőjévé, így Sunak lett az új brit miniszterelnök.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csaknem két éve nem mért mélypontra süllyedtek és immár három hónapja visszaesést jeleznek a brit gazdaság aktivitásának csütörtökön ismertetett végleges októberi mutatói. A borús számokban az elmúlt hetek belpolitikai és pénzügyi felfordulásainak...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1667513220
[modified] => 1667496954
)
[title] => Csaknem két éve nem mért mélységben a brit gazdaság aktivitása
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31339&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31339
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31340
[image] => Array
(
[id] => 31340
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[original_lng] => 203305
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/1663754782-jc8birunu-md.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1667489754:5
[_thumbnail_id] => 31340
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2784
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831512401002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 847
[1] => 367
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági visszaesés
[1] => Nagy Britannia
)
)
[6] => Array
(
[id] => 13082
[content] =>
Veszélybe került az ukrán gázvezetékrendszer az Északi Áramlat-2 (ÉÁ-2) orosz–német földgázvezeték építése miatt, aminek nincs semmi értelme – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter lapinterjúban, adta hírül szerdán a korrespondent.net hírportál.
Az ukrán diplomácia vezetője a Ceenergy News energetikai szakportálnak nyilatkozva elmondta: az elkövetkező néhány év meglehetősen nehéz lesz Ukrajna gázvezetékrendszerére nézve, mivel a jelenleg érvényben lévő tranzitszerződés az orosz Gazprommal 2024 végén lejár. „Oroszország sok éven át igyekezett lejáratni Ukrajnát mint megbízható gáztranzitőrt, de nem sikerült neki. Most megpróbálja megkerülni Ukrajnát” – mutatott rá.
Kuleba kiemelte, hogy mostanáig nincs semmilyen magyarázat arra, egyáltalán miért volt szükség még egy földgázvezetékre. Szerinte a meglévő gázszállító kapacitások teljesen lefedik nemcsak a jelenlegi keresletet, hanem Oroszország exportlehetőségeit is. „Piaci igény az ÉÁ-2-re nem volt és nincs, viszont vannak világos orosz politikai célok: Ukrajna szerepének az értéktelenné tétele az európai gáztranzitot illetően, és államunk meggyengítése az orosz agresszióval történő határozott szembenállásában.”
A nagy-britanniai éttermek csaknem tíz százaléka tönkrement a koronavírus-járvány tavaly tavaszi elhatalmasodása óta – áll két üzleti és szakmai tanácsadó cég vasárnap ismertetett átfogó közös felmérésében.
Az AlixPartners és a CGA a brit kormány által a járvány megfékezését célzó korlátozások feloldására kidolgozott menetrend következő, hétfői nyitási időpontja elé időzítette a tanulmány közzétételét. A nyitási program alapján hétfőtől az éttermek, a pubok és a bárok megnyithatják beltéri kiszolgáló helyiségeiket, kinyithatnak a mozik, a színházak, a koncerttermek, a múzeumok és a stadionok, ismét fogadhatnak vendégeket a szállodák és egyéb turisztikai szálláshelyek, és lehetővé válik a turisztikai célú utazás Nagy-Britannián belül. Az AlixPartners és a CGA vasárnap bemutatott tanulmányából azonban kitűnik, hogy a tavaly márciusban elrendelt első járványügyi zárlat előtti számnál sokkal kevesebb szereplője maradt a brit vendéglátószektornak, így a hétfői teljes nyitás után a tavaly márciusinál számottevően kisebb számú étterem, bár és pub lesz felkereshető. A felmérés szerint a csődök az egyes kategóriákon belül az éttermeket érintették a legsúlyosabban. A tanulmány készítőinek meghatározása szerint az elsősorban ételfelszolgálásra szakosodott vendéglátóhelyek száma tavaly március 20-án – az első korlátozási rendelkezéscsomag életbe lépése előtt néhány nappal – 43 126 volt, közülük mára 38 922 maradt meg, vagyis 4204 étterem végleg bezárt. Ez azt jelenti, hogy tavaly március óta a nagy-britanniai éttermek 9,7 százaléka megszűnt. Az átlagon belül még súlyosabb a veszteség azoknak az éttermeknek a körében, amelyek a közepes árfekvésű, „hétköznapi” piaci szektorba tartoztak és így a legnépesebb vendégkört vonzották: az e kategóriába tartozó éttermek 19,4 százaléka – csaknem az ötödük – tönkrement. Az AlixPartners és a CGA felmérése szerint az elsősorban szeszesital-forgalmazásra szakosodott nagy-britanniai vendéglátóhelyek – pubok, bárok – száma 61 229-ről 57 783-ra csökkent tavaly március óta, vagyis 5,6 százalékuk szűnt meg a járvány kezdete óta eltelt több mint egy évben. A brit kormány nyitási menetrendjének előző, április 12-i időpontjában azok a vendéglátóhelyek nyithattak ki, amelyek szabadtéren – teraszokon, kerthelyiségekben – meg tudják oldani a felszolgálást. Az AlixPartners és a CGA vasárnap ismertetett felmérése szerint azonban ezzel a nagy-britanniai vendéglátóhelyek nem egészen egyharmada – 32,9 százaléka – tudott élni, vagyis az éttermek, pubok több mint kétharmada továbbra sem nyithatott ki. A vendéglátószektor kilábalási folyamata így valójában csak a hétfőtől lehetővé váló teljes nyitás után kezdődhet – áll a tanulmányban.
Az Egyesült Államok kávéellátása egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, miközben az ára folyamatosan emelkedik, köszönhetően a globális gazdasági válságnak.
Az elmúlt néhány hónapban hatéves mélypontra került a kávéutánpótlás mértéke az USA-ban még úgy is, hogy Brazíliában 2019-ben rekord magas termést takarítottak be, ám a szárazság és a koronavírus-járvány megéreztette hatását az egy évvel későbbi eredményeken.
Latin-Amerika exportja jelentősen visszaesett, a kávé piaci árának fluktuálása pedig párhuzamban állt azzal a tőzsdei jelenséggel, ami főként a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárásokkal volt összefüggésben.
A Bloomberg riportjából kiderült, hogy az arabica kávé és a kávébab importja 8,3 százalékos csökkenést mutatott februárban, ezzel történelmi minimumra került.
Mivel kevesebb a raktárakban rendelkezésre álló kávé mennyisége és a brazil termesztés is alábbhagyott az utóbbi hónapokban, ezért szakértők szerint az árak további szignifikáns emelkedésére lehet számítani.
Az Adidas német sportcikkgyártó konszern vizsgálja, hogy milyen stratégiai lehetőségei vannak a Reebok márkát illetően. Az Adidas nem zárja ki azt sem, hogy eladja amerikai székhelyű leányvállalatát.
Az Adidas hétfőn közölte, hogy az új ötéves stratégiája meghatározására irányuló tervezés részeként felmérik az alternatívákat a Reebok vonatkozásában. A stratégiai lehetőségek között szerepel a Reebok értékesítése, de a megtartása is. A végleges döntést március 10-én hozzák nyilvánosságra, amikor hivatalosan ismertetik a vállalat új stratégiáját – írta az MTI.
A bajorországi központú Adidas 2006-ban vásárolta meg 3,8 milliárd dollárért a Reebok 100 százalékos tulajdoni hányadát azzal a céllal, hogy hazai földön szálljon harcba a rivális Nike-val. A Reebok azonban 2018-ig veszteséges maradt, és a talpra állás elhúzódása miatt a befektetők folyamatosan szorgalmazták, hogy az Adidas szabaduljon meg tőle.
Az Adidas 2016-ban indította el a Reebok pénzügyi szanálási programját, és a tervezettnél két évvel korábban, már 2018-ban nyereségessé vált a bostoni székhelyű vállalat. A novemberben közölt idei harmadik negyedéves beszámoló szerint az Adidas márkából származó bevételek 2, míg a Reebok termékekből származó bevételek 7 százalékkal csökkentek.
Elemzők szerint a Reebok vonzó célpont lehet magánbefektetési vállalatok vagy más kisebb, ugyancsak az amerikai piacra igyekvő sportszergyártók számára. Az Adidas 1,48 százalékos pluszban, 287,50 eurón zárt hétfőn a frankfurti tőzsdén, kedd délelőtt pedig 0,10 százalékos pluszban, 287,80 eurón jegyezték.
