Katar a múlt héten bejelentette, hogy leállítja a termelést évi 77 millió tonna kapacitású létesítményében. A világ legnagyobb földgázkereskedői vis maiort hirdettek a katari termelés leállása miatt – jelentette a Reuters forrásaira hivatkozva.
Néhány vállalat, amely cseppfolyósított földgázt vásárol a QatarEnergytől, köztük a Shell, a TotalEnergies és néhány ázsiai cég, vis maior helyzetet hirdetett az általuk gázt szállító ügyfeleik számára.
Katar, a világ második legnagyobb LNG-exportőre, a múlt héten bejelentette, hogy leállítja a termelést évi 77 millió tonnás kapacitású létesítményében, és vis maiort hirdetett az LNG-szállításokra.
A Shell, a világ legnagyobb LNG-kereskedője, és a TotalEnergies hosszú távú partnerségi kapcsolatot ápol a QatarEnergyvel, és partnerek a vállalat hatalmas bővítési projektjében az Északi Mezőn, amelynek célja a kapacitás növelése 2027-re.
Az elemzők becslése szerint a Shell évente 6,8 millió tonna katari LNG-t fogyaszt, míg a TotalEnergies évente 5,2 millió tonnát értékesít a világ minden táján élő ügyfeleknek.
A szakértők szerint nehéz megjósolni, hogyan reagálnak majd a piacok erre a vis maiorra. De ha a Shell és a TotalEnergies leállása elhúzódik, a globális gázárak megemelkedhetnek.
A termelés növekedése valószínűleg lehetővé tette a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének növekedését is, állítja a Bloomberg.
A Kínával kötött megállapodás, miszerint megkezdik az amerikai szankciók hatálya alá tartozó Arctic LNG 2 projektből származó cseppfolyósított gáz szállításának lehetővé tette a termelés maximális növelését a 2023 decemberi üzembe helyezés óta. Azonban legfeljebb két hónap van hátra, mielőtt az üzemanyagot exportálják a Novatek projektből, számolt be a Bloomberg egy, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.
Szeptemberben az Arctic LNG 2 átlagos napi termelése 17,9 millió köbméter volt. Ez a legmagasabb érték az üzem történetében, és 14%-kal magasabb az augusztusi előző maximumnál.
A termelés növekedése valószínűleg az LNG-termelést is fellendítette, mivel a Novatek megkezdhette a szállításokat Kínába. Hét hajó rakodott ki a dél-angliai Beihai LNG-terminálon, mióta az első, szankciós rakományt szállító tartályhajó augusztus végén megérkezett Putyin kínai látogatása előtt. Egy másik már úton van, a tartályhajók követési adatai szerint.
Az LNG-t eddig főként a kamcsatkai Koryak FSU úszó gáztárolójából szállították Beihaiba, ahová 2024 óta exportálnak gázt az Arctic LNG 2-ből. A szükséges tartályhajók hiánya miatt az Arctic projektből keletre történő szállítások a nyári hónapokra és a kora őszig korlátozódnak.
Az Egyesült Államokban belső egyeztetések folytak arról, hogy orosz nukleáris meghajtású jégtörő hajókat használjanak fel az alaszkai gáz- és cseppfolyósított földgáz (LNG) projektek fejlesztésének támogatására. Ez egyike lehet azoknak a fontos témáknak, amelyek napirenden voltak a Trump–Putyin-csúcstalálkozó keretében – értesült a Reuters.
Az amerikai elnök korábban már közölte, hogy az alaszkai csúcstalálkozón „nagy tétek” lesznek. A Reuters értesülése alapján most kiderült, hogy Trump korántsem csak az orosz–ukrán háborúra gondolt. A jégtörőkkel kapcsolatos ötletet a Fehér Ház tisztviselői a lehetséges megállapodások egyikének tekintik. Ez igazolja a Trump-doktrínát, amely szerint a geopolitikai konfliktusokat üzleti alapon lehet enyhíteni.
Oroszország üzemelteti a világ egyetlen nukleáris meghajtású jégtörő flottáját, amely kulcsszerepet játszik az Északi-tengeri útvonal egész éves hajózási hozzáférésének fenntartásában. Ez az útvonal stratégiai fontosságú a globális energia- és kereskedelmi szállítások szempontjából.
Közös gazdasági érdekek segíthetik az alkut. Az északi-sarkvidék közös kiaknázása is kiemelt téma lehetett Putyin és Trump találkozóján.
A Trump-adminisztráció azon dolgozik, hogy az Alaszka távoli északi részén kitermelt gázt ázsiai vásárlókhoz juttassa. A terv szerint egy 44 milliárd dolláros beruházás keretében, 1300 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítanák a gázt.
Az amerikaiak marketingje szerint ez csökkentené az orosz LNG-től való függőséget – ezek szerint az orosz infrastruktúra felhasználásával.
Egy másik, szintén az ázsiai piacokra irányuló projekt a Qilak LNG, amely évi 4 millió tonna LNG kitermelését és szállítását célozza. Mead Treadwell, a Qilak LNG egyik alapítója szerint nem lenne szokatlan, ha egy amerikai LNG-projekthez orosz jégtörőket használnának fel. A nukleáris jégtörők emellett elősegíthetnék az építőanyagok és berendezések szállítását Alaszka eldugott térségeibe, ahol korlátozott az infrastruktúra, és zordak az időjárási körülmények.
Ukrajna sürgős gázimportra kényszerül az orosz támadások utáni kitermelés visszaesése miatt, egymilliárd köbméter földgáz vásárlására 410 millió dolláros hitelt fordít – számolt be az rbc.ua hírportál a Naftohaz állami gázipari vállalat sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtószolgálat arról tájékoztatott, miszerint a Naftohaz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) 270 millió eurós kölcsönt, valamint 140 millió eurós támogatási finanszírozást vont be a norvég kormánytól a NORAD alapon keresztül. A források az EBRD-n keresztül érkeznek.
„A kapott források rendkívül fontosak a Naftohaz számára. Közel 1 milliárd köbméter gáz vásárlását teszik lehetővé, ami kritikus jelentőségű a következő fűtési szezon stabil lebonyolításához, különösen háborús körülmények között és az energetikai infrastruktúránkat ért rendszeres támadások esetén” – mondta el Roman Csumak, a Naftohaz vezetője.
Ukrajnában 40 %-kal csökkent a földgázkitermelés az orosz rakétacsapások után, Kijev ezért februárban és márciusban 800 millió köbméter gáz importját tervezi Európából, hogy kompenzálja a termelés visszaesését – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírirodának egy névtelen ukrán forrás elmondta: „A mostani fűtési szezonban nélkülözhetnénk az importot, de a kitermelést ért támadások arra kényszerítenek bennünket, hogy a hazai termelés csökkenésének kompenzálására gázimportot alkalmazzunk.” Oroszország már számos rakéta- és dróntámadást intézett Ukrajna villamosenergia-ágazata ellen a 2022-es inváziója óta, de az elmúlt hetekben fokozta a gázmezők elleni támadásokat.
Az állami tulajdonú Naftohaz és a DTEK nagy energetikai magánvállalat közölte, hogy Oroszország februárban legalább kétszer támadta és rongálta meg létesítményeiket. A csapások előtt Ukrajna mintegy 52 millió köbméter gázt termelt naponta, télen pedig 110-140 millió köbmétert fogyasztott naponta. A hiányt gáztárolókból fedezték.
Az ukrán gázszállító rendszer üzemeltetőjének jelentése szerint az ország február elején kezdte növelni a gázimportot, azóta a mennyiség csaknem tízszeresére nőtt, és meghaladta a napi 20 millió köbmétert. A forrás- és energiaügyi illetékesek nem hozzák nyilvánosságra a gáztermelés jelenlegi szintjét. Ukrajna elsősorban lakások fűtésére és háztartási szükségletekre használ gázt.
Ukrajna fő gázkitermelő létesítményei ki vannak téve az orosz támadásoknak, mivel a frontvonalban lévő Harkiv megyében és a szomszédos Poltava megyében találhatók. A forrás arról számolt be, hogy Ukrajna gáztárolóiban csekély a gáztartalék, de a tervezett importtal és hazai gáztermeléssel az ország képes lesz túlélni az általában október végén kezdődő és áprilisban végződő fűtési szezont anélkül, hogy az ipar és a háztartások korlátozására lenne szükség.
A forrás arról számolt be, hogy Ukrajnának tavasszal el kell kezdenie a 2025/26-os téli szezonra vonatkozó gázbetározást, valamint mintegy 13 milliárd köbméter gázt kell felhalmozni. A jelenlegi szezon elején 12,9 milliárd köbméter gáz volt az ukrán tárolókban. A forrás megjegyezte: még nem világos, hogy március után mennyi gáz importálható, ez ugyanis a helyi termelés mértékétől függ, amit közvetlenül érint majd az orosz rakétacsapások intenzitása.
Ukrajna földgáztermelése tavaly újabb mérföldkövet ért el, meghaladva a 19 milliárd köbmétert, ami 2,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A kormány célja, hogy a következő években elérje a 20 milliárd köbméteres éves termelést, amiben az állami vállalatok továbbra is jelentős szerepet játszanak – írta meg az ukrán hírügynökség.
A bruttó gáztermelés 2024-ben 2,2 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, több mint 19 milliárd köbméterre – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Elmondása szerint az elkövetkező évek stratégiai célja a gáztermelés 20 milliárd köbméter fölé növelése. Azt is hangsúlyozta, hogy a kormány feladatul tűzte ki az Energetikai Minisztérium és az ukrán Naftohaz számára, hogy különös figyelmet fordítson az Ukrajna, mint „Európa gázbiztosítéka” koncepció kidolgozására.
Az ExPro tanácsadó cég számításai szerint a bruttó földgáztermelés nagy részét a Naftohaz csoporthoz tartozó állami vállalatok biztosították: az állami tulajdonú UGV 14,55 milliárd köbméter bruttó földgázt termelt 2024-ben, ami 4,6%-kal több, mint 2023-ban. Ez a vállalat legmagasabb termelési volumene 2019 óta, amikor a vállalat 14,9 milliárd köbmétert termelt.
Nem csak az UGV, hanem a PJSC „Ukrnafta” is növelte kitermelését: 1,17 milliárd köbméter földgázt termelt ki, 6,6%-kal többet, mint az előző évben. Ez is rekord, 2016 óta a legmagasabb kitermelési érték.
Ugyanakkor a magáncégek 2024-ben 8%-kal csökkentették a földgáztermelésüket (3,4 milliárd köbméterrel) – derül ki az ExPro adataiból.
Ebből pedig az látszik, hogy a megnövekedett kitermelés főleg az állami cégeknek köszönhető.
Az első fél évben az Ukrhazvidobuvannya ukrán állami vállalat 8,8 százalékkal termelt ki több gázt, mint az előző év azonos időszakában, ami új rekordnak számít – közölte a cég kedden.
A közlemény szerint a társaság 2024 első felében 6,913 milliárd köbméter gázt termelt ki.
A Naftohaz cégcsoporthoz tartozó gázkitermelő vállalat 41 új kutat helyezett üzembe, ebből 14 nagy hozamút. Ez utóbbiakból a napi kitermelés meghaladja a 400 ezer köbmétert – mondta el Szerhij Lahno, a vállalat vezérigazgatója az MTI szerint. Megjegyezte, hogy a vállalat a régi, de korszerűsített kutakból is jó gáztermelést ért el. Az Ukrajinszka Pravda hírportál adatai szerint a gázkitermelő vállalat 9,85 milliárd hrivnyát fizetett be az ország költségvetésébe az év elejétől májusig elért eredményei alapján.
Az elmúlt évben az ukrán Naftohaz 86 új kutat indított, az idei év eleje óta pedig még hetet – jelentette a miniszterelnök.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke felszólította az ukrán Naftohazt, hogy 2024-re 15 milliárd köbméterre növelje gáztermelését.
„Az energiafüggetlenségünkhöz és fenntarthatóságunkhoz közvetlenül kapcsolódó feladat az energiaforrások termelésének növelése. Először is a gáztermelésről beszélünk” – mondta a miniszterelnök.
„Fontos, hogy a vállalat az elmúlt két évben a legmagasabb termelést érte el az adott időszakban. 2024-re a Naftohaz feladata körülbelül 15 milliárd köbméter gáz előállítása” – mondta Smihal.
Ukrajna történelme során idén lesz képes először saját kitermelésű földgázból fedezni a fűtési szezon alatti igényt – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy szerdai tévéműsorban.
A kormányfő közölte, hogy még mintegy tízmilliárd köbméter gáz van az ukrajnai tározókban. Hangsúlyozta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat és az ország legnagyobb gázkitermelője, az Ukrhazvidobuvannya állami vállalat 11 százalékkal növelte termelési volumenét, valamint új kutakat is nyitottak.
„Jelenleg körülbelül tízmilliárd köbméter gáz van a tározóinkban, és a mostani fűtési szezont valóban kizárólag Ukrajnában termelt gázon éljük át” – fogalmazott a kormányfő. Smihal kiemelte még, hogy Ukrajnának ezzel együtt a villamosenergia-fogyasztása is kiegyensúlyozott marad a tél végéig.
Hollandia „elővigyázatosságból” ideiglenesen újraindítja ország északkeleti területén fekvő groningeni gázmezők termelését, mivel az előrejelzések szerint a hét közepére mínusz hat fokig csökkenhet a hőmérséklet az országban.
Hans Vijlbrief kitermelő ipari ágazatokért felelős miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy „minimális” mennyiségű gázt fognak kitermelni Groningenben, ahol a tavaly októberben, 60 évi tevékenység után hivatalosan megszűnt a termelés.
A holland kormány 2018-ban azt a döntést hozta, hogy fokozatosan fel kell számolni a kitermelést a gázmezőkön, mert a környéken egyre gyakoribbak a földrengések. Fenntartották azonban a lehetőséget, hogy a teljes leállás után, vészhelyzet esetére öt fúrási hely még egy évig nyitva tartson.
Vijlbrief a holland parlamentnek küldött feljegyzésében közölte, hogy két fúrási ponton „körülbelül két napon keresztül” szivattyúznák a gázt, amíg a hőmérséklet nem emelkedik nulla fok fölé, ami az előrejelzések szerint már csütörtökön bekövetkezik.
A groningeni gázkitermelő régióból származó teljes bevételből 360 milliárd euró az államkasszába folyt be, míg 66 milliárd eurót a Shell és az ExxonMobil, a holland gáz elosztására 1963-ban létrehozott NAM társaság tulajdonosai között osztottak fel.
A holland parlament egyik különbizottsága egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az állam és az olajvállalatok kizárólag a profitszerzésre koncentráltak, és évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták a groningeni lakosok biztonságát. 1986 óta több mint 1600, legalább 3,6-es erősségű rengés rázta meg a tartományt. Mintegy 85 ezer épület rongálódott meg, és az otthonok csupán 30 százalékát sikerült újra biztonságossá tenni. A kormány tavaly áprilisban 22 milliárd euró kártérítést ajánlott fel a károsult térség számára.
