Kazahsztán nem fogja betartani az Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központ bíróságának döntését, amely lehetővé tette az ukrán Naftohaz számára, hogy mintegy 1,4 milliárd dollárt hajtson be az orosz Gazpromtól egy választottbírósági ítélet alapján, jelentette ki Jerlan Szarszembajev, az ország igazságügyi minisztériumának vezetője a Zakon.kz-nek adott interjújában.
Elmondása szerint a Nemzetközi Pénzügyi Központ bíróságának döntése eljárási jellegű, nem végleges és nem kötelező érvényű.
„A Kazah Köztársaság nem válik tranzitplatformmá olyan határozatok végrehajtásához, amelyeknek nincs jogi kapcsolatuk vele. A köztársaság jogi mechanizmusai nem rendelkeznek az olyan viták elbírálásáról, amelyek nem kapcsolódnak a joghatóságához, és amelyekkel kapcsolatban a Nemzetközi Pénzügyi Központ bíróságának szóban forgó határozatát nem hajtják végre Kazahsztán területén” – jegyezte meg Szarszembajev.
Hozzátette, hogy a határozat még nem lépett hatályba, és az alperes részvétele nélkül fogadták el. Ezért a Gazpromnak 14 napja van a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem benyújtásához.
„Ez nem végleges döntés: ismertető jellegű, és még nem lépett hatályba” – magyarázta a miniszter.
Annak ellenére, hogy Kazahsztán az 1958-as New York-i Egyezmény részese, a miniszter megjegyezte, hogy a külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtását a nemzeti jog szabályozza. Azt is kijelentette, hogy a végrehajtási kérelmet az alperes tartózkodási helyén vagy ingatlanán kell benyújtani.
Mint ismeretes, a Nemzetközi Választottbíróság döntése a Naftohaz és a Gazprom közötti vitáról szól az orosz gáz Ukrajna területén történő tranzitjáról szóló vitában. A felek közötti vita a 2019-es, Ukrajnán keresztül történő gáztranzitra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos. Miután a Szohranovka állomáson keresztüli tranzitot 2022-ben leállították, az ukrán vállalat kártérítést követelt az orosz monopolistától.
Akkor a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 200 ezer svájci frank perköltség megfizetésére, valamint a Naftohaz bírósági eljárásban felmerült 250 ezer svájci frank költségeinek megtérítésére kötelezte az orosz vállalatot.
Ukrajna leállította az orosz gáztranzitot Ausztria irányába, a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) helyi üzemeltetője azonban továbbra is küldi a számlát a Gazpromnak, amelyet a Sberbankon keresztül szeretne kifizettetni – írja az EurAsia Daily. Az orosz energiavállalat bíróságon támadta meg az osztrák követelést, amelyet most megpróbál érvényteleníteni.
Az EurAsia Daily megjegyzi: azzal, hogy Ukrajna január 1-jétől egyoldalúan leállította a gáztranzitot, ezzel egyúttal Olaszország felé is megszűnt az orosz gázellátás, holott a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) üzemeltetője korábban még biztosította az olaszokat a tranzitellátás fenntartásáról.
Idézik az Interfax orosz hírügynökség beszámolóját, miszerint azonban a TAG GmbH továbbra is havonta számlákat küldött a Gazpromnak, és már megpróbálja azokat a Sberbankon, mint garanciavállalón keresztül behajtatni. Az EurAsia Daily arról is ír, hogy a TAG és a Gazprom között hosszú távú, „szállíts vagy fizess” feltételek szerint hatályban lévő szerződés van érvényben. A Gazprom keresetet nyújtott be a követelések érvénytelenítésére, amelynek helyt adott a szentpétervári bíróság.
„A Gazprom Export LLC az orosz bírósághoz fordult a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) üzemeltetőjének követeléseinek érvénytelenítésére. A Gazprom Export kérelmére a bíróság megtiltotta a Sberbanknak, hogy a TAG javára garanciális kifizetéseket teljesítsen.”
„A Gazprom rámutatott, hogy a biztosító intézkedések elmulasztása megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a jelen ügyben hozott bírósági határozat végrehajtását” – közölte a szentpétervári törvényszék az Interfax orosz hírügynökséggel, az EurAsia Daily szerint.
Egy nemzetközi választottbírósági határozattal összhangban fizetési felszólítást küldtek az orosz vállalatnak. Elutasítás esetén a Naftohaz megkezdi a vagyon kényszer-behajtásra vonatkozó stratégia végrehajtását.
A Naftohaz Csoport fizetési felszólítást küldött az orosz Gazprom vállalatnak 1,37 milliárd dollár kifizetésére a zürichi nemzetközi választottbíróság 2025. június 20-án kézhez kapott végleges határozatával összhangban, számolt be a Naftohaz sajtóosztálya június 24-én, kedden.
Az összeg magában foglalja a 2019-es megállapodás szerinti gáztranzit szolgáltatások tőketartozását, a büntetéseket, valamint a Naftohaz által felmerült összes jogi költség megtérítését – jegyezte meg az ukrán vállalat.
„Amennyiben a Gazprom megtagadja a határozat önkéntes végrehajtását, a Naftohaz megkezdi egy olyan stratégia végrehajtását, amelynek célja az orosz vállalat vagyonának erőszakos visszaszerzése” – áll a jelentésben.
A választottbírósági eljárás tárgya a Gazprom gáztranzit kifizetésének 2022 májusától történő felfüggesztése volt, amely megsértette a „take or pay” (vidd vagy fizess) elv szerinti szerződéses kötelezettségeket. 2022 szeptemberében a Naftohaz választottbírósági eljárást indított, amelyet a Gazprom orosz bíróságokon keresztül próbált megakadályozni. Ennek eredményeként egy svéd, svájci és izraeli választottbíróság az ukrán vállalat javára döntött.
A Naftohaz sajtóosztálya hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a csoport folytatja az Oroszország által 2014-ben illegálisan eltulajdonított krími vagyon miatt fizetett 5 milliárd dolláros kártérítéssel kapcsolatos választottbírósági ítélet végrehajtásának folyamatát.
„A végrehajtási folyamat különböző szakaszokban tíz joghatóságban zajlik. Finnországban és Franciaországban már vannak első eredmények – orosz vagyont foglaltak le. Más országokban a munka folytatódik. Jogi stratégiai okokból további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra”, közölte a Naftohaz.
Hiába fordult nagyot a Gazprom jövedelmezősége 2024-ben az előző évi rekordveszteség után, a többségében orosz állami tulajdonú energiaóriás vezetősége nem javasol osztalékfizetést a tavalyi profitból.
Az orosz költségvetés így idén sem támaszkodhat a világ legnagyobb földgáztermelőjétől érkező kifizetésre.
A legnagyobb orosz vállalat hatalmas eredményességi fordulatot vett az elmúlt egy évben, azt követően, hogy 2023-ban – 1999 óta először – veszteséges volt, ráadásul közel hétmilliárd dolláros rekordveszteséggel zárta a tavalyelőtti évet, nem függetlenül az orosz–ukrán háború miatt Moszkvára kirótt nyugati szankciók hatásaként, melyek következtében összeomlott az Európába irányuló gázexport.
A tavalyi esztendő ehhez képest már sokkal szebben fest az 1,22 ezermilliárd rubel – 14,9 milliárd dollár – adózott nyereséggel.
A társaság 2019-ben elfogadott osztalékpolitikája alapján a korrigált nettó nyereség 50 százalékát kell osztalékfizetésre fordítania. Ukrajna 2022 februárjában kezdődő orosz inváziója óta ugyanakkor csak egyszer, a háború kitörésének évében fizetett évközi osztalékot a Gazprom.
Magas kamatterheket nyög a Gazprom
Egyes elemzők a kifejezetten eredményes 2024 év után ugyanakkor arra számítottak, hogy újrakezdheti a részvényesi juttatás folyósítását a vállalat.
A Gazprom óvatosságát a megugró adósságterhek indokolhatják a kiugróan magas kamatkörnyezetben. Az orosz jegybank ugyanis tavaly október óta rekordmagas szinten, 21 százalékon tartja az irányadó alapkamatot.
A vállalat kamatkiadásai ennek is betudhatóan duplájára, 482,5 milliárd rubelre nőttek.
A magas kamatok miatt a Gazprom kamatfizetései idén emelkedni fognak, ezért a vállalat valószínűleg úgy döntött, hogy az osztalékfizetés helyett inkább az adósságteher további csökkentésére összpontosít – vélekedtek a PSB elemzői.
A Gazprom részvényeinek 38,4 százaléka közvetlenül az orosz állam tulajdonában van, de Moszkva több állami cégen keresztül is rendelkezik további érdekeltséggel. Az orosz állami költségvetés a megtermelt Gazprom-eredmény, a cégben lévő tulajdonrésze és a vállalat osztalékpolitikája alapján több milliárd dolláros osztaléktól esik el.
A Gazprom Nyeft és a Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb olajtársaság, a Naftna Industrija Srbije (NIS) immár harmadjára is felmentést kapott az amerikai szankciók alól – közölte szombaton Aleksandar Vucic szerb elnök.
A NIS üzemelteti Szerbia egyetlen, 4,8 millió tonna kapacitású olajfinomítóját, mely az ország fogyasztásának nagy részéért felel, és a szankciók életbelépése elvágná ellátásától – jegyzi meg a Reuters. Vucic elnök közlése szerint az újabb felmentés június 27-ig él.
Az amerikai pénzügyminisztérium január 10-én vezetett be szankciókat az orosz olaj ellen, 45 napot adott a Gazprom Nyeft számára, hogy szabaduljon meg részesedésétől a NIS-ben.
A szerb kormány és a NIS eddig kétszer szerzett felmentést az intézkedés alól egy-egy hónapra, miközben igyekszik megegyezni az orosz cégekkel. A második felmentés hétfőn járt volna le. Február 26-án a Gazprom Nyeft a NIS 5,15 százalékát átadta a Gazpromnak a megoldás érdekében, így részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,3 százalékra nőtt. A cégben a szerb állam 29,87 százalék tulajdonrésszel rendelkezik, míg a maradék a kisrészvényeseké.
A NIS finomítója ellátása 80 százalékát a horvát Janaf vezetéken keresztül kapja, a maradék a belföldi termelésből származik.
A Gazprom teljes „készpénzpárnája” 17%-kal csökkent az év során. A valuta részesedése 24%-ról 0,4%-ra csökkent.
A Gazprom – az Oroszországból exportra szállított vezetékes gáz monopólium-szállítója – székhelyének devizatartalékai több mint ötvenszeresére csökkentek 2024 végére. Ezt bizonyítja a cég a folyó héten közzétett jelentése.
Miután az év elején 77,37 milliárd rubel volt a Gazprom devizaszámláján, év végére már csak 1,37 milliárdja volt. A központi banki árfolyamán átszámítva a csökkenés 862 millió dollárról 13,5 millió dollárra, azaz 98,5%-ra csökkent.
A Gazprom teljes „készpénzpárnája”, beleértve a rubelt és a folyószámlákat is, 17%-kal csökkent az év során – 321,5-ről 267,1 milliárd rubelre. A valuta részesedése 24%-ról 0,4%-ra csökkent.
Ez a jelentés csak a Gazprom-csoport anyavállalatát és annak fő gázüzletágát veszi figyelembe, és nem tartalmazza a leányvállalatokat, beleértve az olajvagyont, az LNG-t és az energetikát. De ismertté vált, hogy a központi iroda a vállalat készpénztartalékának körülbelül egyharmadát teszi ki, amely szeptember 30-án 933 milliárd rubelt tett ki. A Gazprom a teljes „készpénzpárna” devizaszerkezetét nem hozza nyilvánosságra.
Az orosz Gazprom energetikai vállalat 1076 milliárd rubel – közel 13 milliárd dollár – nettó veszteséget könyvelt el az orosz számviteli szabványok (RAS) szerint, szemben a 2023-as 695,570 milliárdos nyereséggel – írta az Interfax hírügynökség.
A Gazprom kommentárja szerint a veszteségeket a Gazprom Neft – a vállalat olajipari leánya – részvényei piaci értékének 852 milliárd rubeles csökkenése és a halasztott jövedelemadóra fordított kiadások 444 milliárd rubeles növekedése okozta.
Az összes bevétel 11,3 százalékkal, 6,257 ezermilliárd rubelre nőtt, míg az önköltség csak 10,7 százalékkal emelkedett.
Ennek eredményeként a bruttó nyereség 14 százalékkal, 1,444 ezermilliárd rubelre nőtt. Az értékesítési veszteség egyharmaddal 197 milliárd rubelre csökkent.
Az egyéb szervezetekben való részvételből származó bevétel 801 milliárd rubelt tett ki, miközben a kamatkövetelések 2,3-szeresére nőttek, 350 milliárd rubelre.
Nehéz éven van túl a Gazprom
A vállalat a nemzetközi szabványok (IFRS) szerint a csoport konszolidált nyereségéből számítja ki az osztalékot, amely a gázüzletág mellett az olaj-, az energia- és az LNG-üzletágakat is magában foglalja. Az osztalékpolitika előírja az osztalékalap kiigazítását a nem készpénzes tételek miatt.
Az IFRS szerinti beszámoló közzététele április vége előtt várható.
