Elindul a moldovai háztartások gázellátása a MET-csoport rövid távú megállapodása alapján. Moldova gázellátása még január 1-jén állt le, miután megszűnt az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitja.
Február 14-től kezdődően, egy rövid távú megállapodás keretében, megkezdődik a moldovai háztartások gázellátása – jelentette be a magyar hátterű, svájci központú MET-csoport. Ezt megerősítette Dorin Recean, Moldova miniszterelnöke is.
A MET közleménye szerint a megállapodás létrejöttéhez elengedhetetlen volt az uniós, ukrán és moldovai nagynyomású gázhálózat-üzemeltetők együttműködése. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a MET korábban jelezte: az ukrán fél részvétele kulcsfontosságú a moldovai gázszállítás megvalósításához. Lapértesülések szerint a szállított gáz semmiképpen nem Oroszország felől érkezik Moldovába.
A Bloomberg információi alapján a rövid távú megállapodás várhatóan 16 napra szól.
Moldova január 1-je óta földgáz nélkül maradt, mivel Ukrajna megszüntette az orosz gáz tranzitját az ország területén keresztül. Ez súlyos energiaellátási zavarokat okozott, különösen a fűtési szezon közepén.
A MET hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet humanitárius válságot teremtett, amely azonnali beavatkozást igényel nemcsak a vállalat, hanem az egész európai közösség részéről is. A cég reméli, hogy Moldova hosszú távon több alternatív gázforráshoz is hozzáfér majd, beleértve az EU által felajánlott támogatási csomagot, amelyet a MET is támogat.
A szállítást a MET Gas and Energy Marketing végzi, amely a moldovai határon adja át a gázt a Tiraspoltransgaznak. Ezt követően a Moldovagaz továbbítja azt a végfelhasználókhoz.
Az EU február 1. és 10. között már 20 millió eurót biztosított a több mint 350 ezer lakosú Dnyeszteren túli terület gázellátására, azonban a térség vezetése elutasította az EU további 60 millió eurós támogatási ajánlatát, mivel az a fogyasztói tarifák fokozatos emeléséhez kötődött.
A MET közleményéből nem derül ki, hogy a szállítás pontosan meddig tart és mekkora mennyiségre vonatkozik. A pénzügyi részletekről annyi ismert, hogy a Tiraspoltransgaz előre kifizeti a Moldován keresztüli tranzit költségeit a Moldovagaz számára, mégpedig a dubaji székhelyű JNX General Trading LLC közreműködésével.
Ukrajna nem utasította vissza az Azerbajdzsánból Európába irányuló gáztranzitot, nem járul hozzá azonban az orosz gáz tranzitjának visszaállításához – jelentette be szombaton Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben a moldovai kollégájával, Maya Sanduval közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán elnök elmondta, hogy az azerbajdzsáni gáz tranzitjáról tárgyalt Azerbajdzsán vezetőjével, Ilham Alijevvel. „Ma a termelése nagyon nagy – mintegy 40 milliárd köbméter. Körülbelül 14–15 milliárd köbmétert használnak fel. Nagy az exportja. Az exportkapacitása 25 milliárd köbméter. Az infrastruktúránkat is használhatjuk, ha Európa országainak szüksége van rá, nem orosz gáz szállítására” – hangsúlyozta.
Az ukrán államfő szerint Ukrajna soha nem tagadta annak lehetőségét, hogy az azerbajdzsáni gáz tranzitja a területén keresztül történjen. „De azt mondtam, hogy nem szállítunk tovább orosz gázt. Nem hagyjuk, hogy az oroszok keressenek. És az azerbajdzsánok keressenek? Örömmel. Segítsünk a szlovákoknak? Örömmel. Ezt gyorsan megtehetjük. Aláírhatunk egy szerződést, gyorsan igazodunk, amikor jelzést fogunk kapni Tiraszpolból, Szlovákiából és más európai országok lakosaitól” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Az ukrajnai gáztranzit leállításából eredő fő probléma nem az, hogy hiány lesz gázból, hanem az, hogy magas lesz az ára – hangsúlyozta Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a tárca honlapján megjelent közleményben.
A szlovák tárcavezető közleménye szerint a gáztranzit leállításának következtében főként a közép-európai végfelhasználók kerülnek nehéz helyzetbe. Ez a jelenség nem csak Szlovákiát érinti, hanem más országokat is, hiszen a gáz Szlovákia területén át más országokba is áramlott.
Megmutatkozik, hogy a legfőbb probléma jelenleg nem a gáz hiánya lesz, hanem annak emelkedő ára. És ezt az államnak kell majd kompenzálnia, viszont az államnak ugyancsak bevételkiesései lesznek a tranzitdíj elmaradásából, ami legkevesebb 500 millió eurót tesz majd ki, és ez az összeg fog hiányozni ahhoz, hogy a megemelkedő árak ne gyűrűzzenek be a háztartásokba – mutatott rá Juraj Blanár a közleményben.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök is többször bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon egyoldalú döntését, amely alapján január elsejétől leállt az ukrán gáztranzit. Robert Fico akkor hangsúlyozta:
„Volodimir Zelenszkij döntése a tranzitbevételek kiesése miatt évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz Szlovákiának, az Európai Unió tagállamainak pedig csak a gázárak növekedése következtében 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez, miközben a döntés Oroszországnak gyakorlatilag semmilyen kárt sem okoz.”
Az ukrajnai gáztranzit leállítása után kialakult helyzetről keddre háromoldalú egyeztetést terveztek Brüsszelben az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttségeinek részvételével, ezt azonban hétfőn az EB lemondta, tekintettel arra, hogy a találkozón az ukrán fél nem készült részt venni.
Kedden a pozsonyi kormányhivatal sajtóközleményben tudatta: a találkozónak új időpontot találtak, arra január 9-én Brüsszelben kerül sor. Az ezúttal bilaterálisnak tervezett találkozón Robert Fico miniszterelnök és Denisa Saková gazdasági miniszter, illetve az EB küldöttsége vesz majd részt.
Ukrajna leállította az orosz földgáz szállítását saját gázszállító rendszerén keresztül, a döntést nemzetbiztonsági érdekek alapján hozták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tranzit 2025. január 1-jén 07:00 órakor leállt. Ukrajna erről megfelelően tájékoztatta nemzetközi partnereit. „Leállítottuk az orosz gáz tranzitját, ez történelmi esemény. Oroszország piacokat veszít, pénzügyi veszteségeket fog szenvedni. Európa már döntött az orosz gáz elhagyásáról. A Repower EU európai kezdeményezés pedig pontosan azt vetíti előre, amit ma Ukrajna tett” – mutatott rá Herman Haluscsenko energetikai miniszter.
Az Energetikai Minisztérium megjegyezte, hogy Ukrajna gázszállító rendszere január 1-jétől az orosz gáz tranzitja nélküli üzemmódban működik. Az ukrán infrastruktúra előre fel van készítve a nulla tranzit módban való működésre és az ukrán fogyasztók megbízható gázellátására.
Ukrajna 2025. január 1-jén reggel 7:00 órakor leállítja az orosz gáz tranzitját, az ötéves szerződés a végéhez közeledik – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ukrajna álláspontja nagyon világos: következetesen betartjuk az orosz eszközök és erőforrások, valamint a gáz és az olaj szankcionálását. Ellenezzük az agresszor bármilyen támogatását az orosz gáz vagy olajmolekulák eladásán keresztül.” Szerinte ez az ukrán elnök álláspontja, és ez az ukrán kormány álláspontja.
„A mai napon úgy tudjuk, hogy a gáztranzit-szerződés 2025. január 1-jén lejár. Reggel 7:00 órakor ennek a megállapodásnak a megkötése kapcsán fizikailag is le lesz tiltva a tranzit” – mondta el Smihal, megjegyezve, hogy a tranzit újraindítása az Európai Bizottság kérésére lehetséges, ha nem orosz gázról van szó.
A miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy Ukrajna kénytelen folytatni az orosz olaj tranzitját az Európai Energia Chartának megfelelően. „Egyelőre nem szeghetjük meg a társulási szerződést. Ezért a cég az európai fél kérésére technikailag folytatja a tranzitot. De azon dolgozunk, hogy 100%-os szankciókat vezessenek be az orosz molekulákkal szemben” – tette hozzá Denisz Smihal.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram-üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
„Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni, és megfelelő megállapodást elérni”
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva”
– tette hozzá.
Az ukrán miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Oroszország energiaexportját az Ukrajna elleni háború finanszírozására, valamint a többi európai és uniós ország elleni destabilizáló tevékenységének folytatására használja fel. A Ficóval folytatott megbeszélés az áramellátás terén folytatott együttműködés fokozását is érintette, az elmúlt héten az ukrán áramimport 30%-a Szlovákiából származott – mutatott rá Denisz Smihal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdeményez a gázszállítások, valamint az üzemanyag Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. Szlovákia nem akar geopolitikai okokból többet fizetni a gázért, mint amennyit szükséges – jelentette ki.
Szlovákia rendkívül intenzív nemzetközi tárgyalásokat folytat a 2025-ös gázszállításokról – mondta Fico.
„Ezek a döntések rengeteg buktatót rejtenek magukban, mert ukrán részről politikai nyilatkozatok hangzanak el, és nyomás nehezedik a keletről nyugatra irányuló szállítások megszakítására” – idézi a Bloomberg a szlovák kormányfőt.
Szlovákia az Ukrajnán keresztül áramló orosz gáz egyik legfontosabb vásárlója. A Kreml közel három éve tartó háborúja miatt Ukrajna világossá tette, hogy nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Szlovákia azonban folytatja a tárgyalásokat arról, hogy a gáz január 1-jétől továbbra érkezzen.
Szlovákia elutasítja a nyomást, hogy csak nyugati gázt fogadjon el. Nem látjuk okát annak, hogy geopolitikai okokból többet fizessünk a gázért, mint amennyit szükséges – mondta Fico. „Ezért az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, kivételesen intenzív tárgyalásoknak lehetnek tanúi különböző szinteken és különböző országokban, már a jövő héttől kezdve”.
Az európai vállalatok nem állnak közel egy olyan megállapodáshoz, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gázimportot Azerbajdzsánból származó szállítással helyettesítené – közölte pénteken a szlovák állami gázcég, az SPP, elutasítva azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint közel volt a megállapodás.
A Moszkva és Kijev közötti, az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázexportról szóló, öt évre szóló jelenlegi megállapodás az év végén lejár, ami arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy alternatív gázforrások után kutasson, többek között Azerbajdzsánból, miközben tárgyalásokat folytat az ukrán útvonal nyitva tartásáról.
Oroszország kijelentette, hogy a szomszédjával vívott háború ellenére hajlandó folytatni az Ukrajnán keresztül történő szállítást, Kijev azonban elutasította, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával a gázexportról.
A Bloomberg csütörtökön az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy magyar és szlovák vállalatok közel állnak ahhoz, hogy szerződést írjanak alá akár évi 12-14 milliárd köbméter gázra Azerbajdzsánból.
Rendszeresen tárgyalunk a témáról partnereinkkel, de az SPP részvételével készülő gázszállítási szerződés közelgő megkötéséről szóló információ nem igaz – közölte az SPP a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az SPP vezető szerepet játszott abban, hogy Oroszország és Ukrajna háborúja ellenére is megpróbálja nyitva tartani a tranzitot, mivel az alternatív útvonalak költségesebbek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén szkeptikusan nyilatkozott az egyezségről, amikor pénteken újságírók kérdezték.
Arról, hogyan fognak alakulni az események, hogyan lesz továbbra is biztosított az ellátás, figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna már bejelentette, hogy nem hajlandó meghosszabbítani ezt a megállapodást, most nem tudok semmit mondani – mondta.
Az idén várhatóan összesen 14 milliárd köbméter orosz gázt exportáltak Ukrajnán keresztül, ami töredéke a háború előtti szintnek.
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.
Ukrajna biztonsági feltételt szabott Azerbajdzsán és Szlovákia számára, hogy továbbra is a területén keresztül szállítsanak gázt – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál elemző cikkében.
A hírportál szerint ilyen szállításra csak akkor kerülhet sor, ha Azerbajdzsán vagy Szlovákia megállapodik Oroszországgal a gázszállító rendszer tárgyai elleni támadások megengedhetetlenségéről.
A mai napig nem zajlanak aktívan a konzultációk az Európai Unióba irányuló gázszállítás 2024 utáni folytatásáról. Azerbajdzsán hónapok óta nem vett részt ezeken.
„Úgy gondolom, hogy a bakui aktivitás szinte nullára csökkentése összefügg Oroszország helyzetével, amelynek így vagy úgy részt kell vennie ebben a folyamatban” – feltételezte a hírportál informátora, aki szerint ezt a témát még Szlovákiával sem tárgyalták részletesen.