A gazdasági szakértők 2%-os GDP-csökkenést jósoltak, ha a háború Ukrajnában 2026-ig elhúzódik és intenzívebbé válik. Ez a legrosszabb forgatókönyv. Erről a Nemzetközi Valutalap (IMF) Memorandumában van szó.
A forgatókönyv azt modellezi, hogy mi történik, ha a háború 2026 közepéig eltart.
A legrosszabb forgatókönyv szerint 2025-ben 2%-kal, 2026-ban pedig 0,5%-kal csökken a GDP. A háború elhúzódása miatt kevesebb menekült tér vissza Ukrajnába, mint a bázis forgatókönyv szerint.
A pénzügyi hiány a legrosszabb forgatókönyv szerint 162,9 milliárd dollárra rúg, ami 14,1 milliárd dollárral több, mint a bázis prognózis (148,8 milliárd dollár).
A legrosszabb forgatókönyv alapján az IMF úgy véli, hogy a katonai támogatás csökkenhet, ami tovább súlyosbítja a biztonsági helyzetet, rontja a gazdasági mutatókat, és a pénzügyi hiány több területen is érezhetőbbé válik.
Az IMF kiemeli, hogy Ukrajna a háború alatt aktívan reagált a gazdasági kihívásokra, egyensúlyozva az operatív intézkedéseket és a társadalmi szükségleteket. A további stabilitás érdekében növelni kell az adóbevételeket, külső finanszírozást kell bevonni, erősíteni kell a monetáris politikát, és optimalizálni kell az állami kiadásokat.
Lengyelország elnöke, Andrzej Duda arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy emeljék meg a védelmi kiadások célkitűzését legalább a GDP 3%-ára, és emlékeztetett arra, hogy ezt a témát a nyári hágai csúcstalálkozón javasolja megvitatni.
Duda Lengyelország NATO-tagságának 26. évfordulója alkalmából levelet küldött a NATO tagállamai vezetőinek, amelyben arra kérte őket, hogy emeljék meg a kötelező védelmi kiadások küszöbét 2%-ról legalább 3%-ra a GDP-hez viszonyítva.
„Legutóbbi látogatásom során a NATO főhadiszállásán hivatalosan kértem Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól, hogy a következő hágai csúcstalálkozón emeljük fel a kérdést a tagállamok védelmi kiadásainak emeléséről legalább a GDP 3%-ára. Már nincs időnk beszélgetni. Döntésekre van szükség. Most kell cselekednünk” – hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország elnöke, Andrzej Duda arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy emeljék meg a védelmi kiadások célkitűzését legalább a GDP 3%-ára, és emlékeztetett arra, hogy ezt a témát a nyári hágai csúcstalálkozón javasolja megvitatni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742041680
[modified] => 1741994324
)
[title] => Duda felszólította a NATO-országokat, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 3%-ára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58148&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58148
[uk] => 58097
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58098
[image] => Array
(
[id] => 58098
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda.jpg
[original_lng] => 175520
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/e0b4117-duda.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741987124:5
[_thumbnail_id] => 58098
[_edit_last] => 5
[views_count] => 827
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 187570
[1] => 428
[2] => 32594
[3] => 313917
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrzej Duda
[1] => GDP
[2] => NATO
[3] => védelmi kiadások növelése
)
)
[2] => Array
(
[id] => 57508
[content] =>
A lett kormány arról döntött, hogy jelentősen növeli az ország védelmi kiadásait, 2027-től a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát fordítja erre a célra.
Andris Spruds lett védelmi miniszter azt mondta, hogy idén a GDP 3,45 százalékát költik védelmi kiadásokra. Ezt a mértéket jövőre 4 százalékra, 2027-től pedig 5 százalékra növelik.
A védelmi miniszter elmondta, hogy a cél elérése érdekében minden minisztériumnak felül kell vizsgálnia kiadásait, a fő beruházási terület a légvédelem, a lőszergyártás és a pilóta nélküli technológiák fejlesztése lesz.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta többször hangoztatta, hogy az európai NATO-tagországok emeljék a GDP 5 százalékára védelmi kiadásaikat. Az amerikai védelmi miniszter ennél is továbbment. Nem prioritás Európa biztonsága – jelentette ki.
Pete Hegseth szerint az orosz–ukrán háborút csak tárgyalással lehet lezárni, Ukrajna számára pedig a biztonsági garanciákat európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk. Az amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy az európai biztonság elsődlegesen a NATO európai tagállamainak felelőssége, ezért Európának kell vállalnia a vezető szerepet Ukrajna jövőbeli támogatásában, Európának kell biztosítania a katonai és humanitárius segélyek többségét.
Emellett a béke kora véget ért a NATO főtitkára szerint. Mark Rutte azt mondta, át kell állni háborús gondolkodásmódra, fel kell készülni arra, ha már nem lesz többé béke.
A háború ellenére Ukrajna gazdasága tovább élénkül, az egy főre jutó GDP túllépte a háború előtti szintet – jelentette be pénteken Andrij Teljupa gazdasági miniszterhelyettes, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Teljupa elmondta, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) egy olyan gazdasági mutató, amely az egy főre jutó áruk és szolgáltatások átlagos termelésének szintjét méri egy országban egy bizonyos időszak, általában egy év alatt. Kiszámítása az ország teljes GDP-jének a lakossághoz viszonyított aránya.
Ez a mutató lehetővé teszi az ország lakossága átlagos jóléti szintjének felmérését, valamint a különböző országok vagy régiók gazdasági fejlődésének összehasonlítását. A magasabb egy főre jutó GDP általában magasabb életszínvonalat jelez.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint az ukránok reálbére (az inflációt is figyelembe véve) 2024 harmadik negyedévében 7,2 %-kal haladta meg a háború előtti szintet.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna gazdasága 28,8 %-kal esett vissza a háború első évében, 2022-ben. A következő 2023-as évben viszont a gazdaság már 5,5 %-kal nőtt.
A 2024-es év végén Ukrajna államadóssága elérte a 7 billió hrivnyát, az államadósság a GDP-hez viszonyított mértéke elérte a 92%-ot, számoltak be a Forbes Ukraine elemzői.
Ez a teljes államadósság, amely Ukrajna közvetlen adósságán kívül az állam által garantált tartozásokat is tartalmazza.
Megjegyeztél, hogy az államadósság szerkezetének oroszlánrésze (96%) közvetlen államadósság, a fennmaradó 4% pedig az állam által garantált tartozás. Összehasonlításképpen 2023-ban az államadósság 5500 milliárd hrivnya volt, ami a GDP 84%-át tette ki.
Az államadósság 2024-es növekedését a háborús költségvetés finanszírozásához szükséges jelentős külső és belső hitelfelvétel okozta.
Az államadósság növekedésének másik jelentős tényezője a hrivnya árfolyamának gyengülése a világ vezető devizáival szemben, ami növeli a devizaadósság mértékét.
2021-ben, a teljes körű invázió előtt az államadósság 2670 milliárd hrivnya volt, azaz a GDP 49%-a.
Az izraeli gazdaság a vártnál erőteljesebben növekedett 2024 harmadik negyedévében, ami részben ellensúlyozza a Hamász palesztin szervezettel tavaly októberben kirobbant gázai konfliktus óta tapasztalt gyengélkedést. A gazdasági teljesítmény javulása ugyanakkor arra utal, hogy a kamatlábak csökkentésére egyelőre nem lehet számítani.
Az izraeli statisztikai hivatal vasárnap közzétett első becslése szerint Izrael GDP-je éves szinten 3,8 százalékkal bővült a július–szeptemberi időszakban.
Ez jelentősen meghaladja a Reuters által készített elemzői felmérésben szereplő 2,9 százalékos várakozást. Az egy főre jutó GDP ugyanebben az időszakban 2,6 százalékkal emelkedett.
A gazdasági növekedés motorja elsősorban a fogyasztói kiadások 8,6 százalékos bővülése, valamint az állóeszköz-beruházások – különösen a lakásépítés – 21,8 százalékos megugrása volt. Az export 1,7 százalékos emelkedése szintén hozzájárult a pozitív eredményhez, ami ellensúlyozta a kormányzati kiadások 10,8 százalékos visszaesését.
Figyelemre méltó, hogy kizárólag az üzleti szektor GDP-je 5,4 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben. Ez jelentős javulás a második negyedév 0,3 százalékos éves növekedéshez képest.
A gazdasági teljesítmény javulása ellenére az izraeli gazdaságot továbbra is terheli a Gázában zajló konfliktus, amely a Hamász 2023. október 7-i, Dél-Izrael elleni támadása óta tart, és azóta a libanoni Hezbollah elleni összecsapásokra is kiterjedt.
Az infláció továbbra is kihívást jelent az izraeli gazdaságpolitika számára. A pénteken közzétett adatok szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben 3,5 százalékon stagnált, ami meghaladja a kormány által kitűzött 1-3 százalékos éves céltartományt. A kormányzati tisztviselők elsősorban a háborúval összefüggő ellátási problémákat okolják az infláció magas szintjéért, miközben globálisan az áremelkedés üteme többnyire mérséklődik.
Az izraeli jegybank következő kamatdöntő ülésére november 25-én kerül sor. A központi bank januári kamatcsökkentése óta változatlanul hagyta az irányadó rátát, hivatkozva a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatt lazább költségvetési politikára.
Bár előre sejteni lehetett, hogy a közelgő választások miatt minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány, ez pedig 8 százalék körülire növeli az amúgy is igen magas költségvetési hiányt – ezt nyilatkozta a Krónika Online-nakBálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A lap emlékeztet rá, hogy román kormány is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, amit időközben 6,9 százalékra emelt. Ugyanakkor az Európai Bizottság becslései szerint a deficit még ennél is magasabb lesz, és 7 százalék körül alakul, de még az uniós testületnél is van a legpesszimistább.
A román Költségvetési Tanács előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Mindez nem független attól, hogy Romániában idén választási szuperév van, összesen négy választást tartanak:
először, június elején az Európai Parlamenti képviselőit és az önkormányzatokat választotta meg egyidejűleg Románia,
ezt követően december 1-jén rendezik meg parlamenti választást,
majd jön az államelnök-választás első fordulója november 24-én, második fordulója pedig december 8-án.
A választási osztozkodás jegyében emelkedtek például jelentősen, 40 százalékkal a nyugdíjak Romániában idén nyáron, de a minimálbér is kétszer fél év leforgása alatt. A jegybankár szerint ennek azonban meg lesz böjtje, és figyelmeztetett, hogy egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja mérsékelni, a költségvetési hiányt, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is.
Közgazdász szemmel nem nagyon látja azt sem, hogyan lehetne adóemelések nélkül gyors ütemben érezhetően mérsékelni a költségvetési hiányt.
Szerinte mindez azért probléma, mert ha nem oldódik meg, és nem történnek határozott lépések, akkor előbb vagy utóbb a piacok fognak megbüntetni, tehát egyszerűen elfogy majd a finanszírozás, nem lesz olyan befektető, aki hajlandó lenne a román költségvetést finanszírozni.
Jelezte, hogy egy hete is 346,7 millió lej kölcsönt vett fel a román állam különböző bankoktól.
Ukrajna jövőre nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetbe kerülhet. Ha a nemzetközi segély nem lesz elegendő, az országnak további belsőforrásokat kell keresnie – jegyezte meg az IMF, írta Jurij Doscsatov az RBC-Ukrajina cikkében.
Változás az IMF alapforgatókönyvében: a háború 2025-ben véget ér
Korábban az Ukrajnára vonatkozó negatív forgatókönyvet valószínűtlennek tartotta az IMF, most azonban ez lett az alapja a Valuta alappal való együttműködésről szóló memorandumnak. A legújabb becslések szerint 2025-re vége lesz a háborúnak, ami csökkenti a jövő évi 1%-os GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásokat, míg 2025-ben még 2,5%-os visszaesést is jeleznek. Az infláció 2024-ben elérheti a 12%-ot, 2025-ben 10%-ra, 2026-ban pedig 8%-ra, emellett a kormány optimistább mutatók alapján dolgozta ki a 2025-ös költségvetést.
Negatív forgatókönyv, mely szerint a háború 2026-ban ér véget
Az IMF egy másik, még negatívabb forgatókönyve a háború végét 2026 közepére jósolja. Ebben az esetben a gazdasági növekedés minimális lesz, a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban tovább nő. Ilyen feltételek mellett Ukrajnának további 35,7 milliárd dollárra lesz szüksége a már tervezett 151,4 milliárdhoz, ami még nagyobb külföldi és belföldi bevételt igényel a költségvetési stabilitás fenntartásához.
Nemzetközi támogatás a partnerektől 2025-ben
Ukrajna jövőre 38,6 milliárd dollárt vár partnereitől, többek között az Európai Uniótól, az EBRD-től és számos szövetségestől. Az IMF már felülvizsgálta a 2025-ös forráselosztási programot, és azt csaknem 810 millió dollárral növelte. Ukrajna a tervezett két részlet helyett négyet kap, így elkerülhető a segélyek megérkezésének késése, ahogyan 2024-ben is történt.
„Az IMF úgy alakította át a részletek ütemezését, hogy biztosítsa a pénzeszközök ütemesebb áramlását az év során, és elkerülje a hosszú megszakításokat, amelyek a stabilitást veszélyeztetik” – magyarázta Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke.
Hozzátette: a részletek számának növekedése lehetővé teszi az Alap számára, hogy megerősítse Ukrajnával szemben támasztott követeléseit, és erősítse a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Ez a döntés összefügg a más nemzetközi partnerek finanszírozási ütemtervének korrekciójával, amelyek az IMF előrejelzései alapján történnek.
A nehéz gazdasági helyzet esetében az ország nemcsak külföldi bevételekre számíthat, hanem belföldi forrásokra is. Ez magában foglalhatja az adórendszer felülvizsgálatát, a magánbefektetések vonzását, valamint az aktívabb intézkedéseket a dereguláció és a vállalkozások támogatása érdekében. A hazai finanszírozás jelentős növeléséhez azonban a szakértők szerint strukturális reformokra és a költségvetési kiadások további ellenőrzésére lesz szükség, hogy megakadályozzák az adósságteher növekedését.
Ki fogja finanszírozni Ukrajna szükségleteit?
A nagyszabású pénzügyi kihívások hátterében Ukrajna intenzívebbé teszi a tárgyalásokat a külföldi finanszírozás bevonásával kapcsolatban. A főszereplők között szerepel a G7-országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek készek milliárdos segélyek nyújtására. Az Európai Unió közel áll a 35 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás végleges jóváhagyásához. Ennek az összegnek a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek garanciájaként kell megjelennie, és a döntés már átment az Európai Parlament és az EU Tanácsa jóváhagyásának szakaszán. Az Egyesült Államok is kapott egy közleményt az akár 20 milliárd dolláros összeg lehetséges kiutalásáról. Ezzel egy időben Nagy-Britannia mintegy 3 milliárd dollár kölcsön kiutalását jelentette be. A soron következő – Japán és Kanada álláspontja, amelyek konszolidálják a G7 pénzügyi kötelezettségeit.
A finanszírozás teljes összegét azonban korlátozza az orosz eszközökből származó jövőbeni bevétel, így Ukrajna a hitelezők részéről akár 50 milliárd dolláros támogatásra számíthat. Mindazonáltal minden partnerország esetében külön megállapodásokat terveznek egyedi feltételekkel.
Ezen túlmenően az Ukrajna Facility program keretében az EU 50 milliárd eurós támogatást tervez 2027-ig, az USA pedig tavasszal döntött úgy, hogy összesen 61 milliárd dollár értékben nyújt pénzügyi segítséget Ukrajnának.
A pénzügyi támogatás biztosítékai és ígéretei azonban még nem garancia minden terv megvalósítására. „Még mindig fennáll annak a kockázata, hogy Ukrajna a kelleténél kevesebb külföldi forráshoz jut, bár a tavalyi évhez képest csökkent, jegyezte meg Danyilo Hetymancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke. Elmondása szerint jelenleg a végső szakaszban van egy 50 milliárdos hitel kidolgozása a befagyasztott orosz vagyon terhére.
Az adóemelés a hitelezők egyik követelése
A nemzetközi hitelezők ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna belföldi forrásokat is keresne a költségvetési hiány fedezésére. A legutóbbi IMF-memorandum ezt a követelményt tükrözi. A bevételek hiányának növekedése vagy az új kiadások szükségessége esetén Ukrajna fontolóra veszi az adók, többek között az áfa-kulcsok emelését. „Az áfa alapkulcsának emelése hatékony eszköz ebben a szakaszban”, áll a dokumentumban.
Az emelés 2%-től – akár 22%-ig is lehet. A végső döntés azonban elhúzódott, de ha jövőre megsértik a finanszírozás alapforgatókönyvét, akkor az áfaemelés reális verzióvá válik. „Ha reálisan nézzük, az IMF ragaszkodhat az áfaemeléshez, hogy elkerülje az adókulcsok sürgős felülvizsgálatát, ahogy az a hadiadó esetében történt”, kommentálta Vitalij Vavriscsuk, az ICU csoport makrogazdasági kutatási igazgatóságának vezetője.
A memorandum lehetőséget biztosít arra, hogy újra bevezessék a részleges devizafelügyeletet negatív pénzügyi forgatókönyv esetén. A hrivnya árfolyamának rögzítése ugyan nem kerül szóba, de a devizavásárlásra és a külföldi tőkekivonásra vonatkozó korlátozások bevezetésére sor kerülhet. Az ilyen intézkedések segíthetik a devizapiac stabilizálását, feltéve, hogy csökken a külföldi támogatás.
Jelenleg a 2024-es külföldi finanszírozás beérkezésével kapcsolatos várakozások optimisták. Ukrajna év végéig több mint kétmilliárd dollárral számol, többek között az IMF következő, 1,1 milliárd dolláros részletével, amelynek decemberben kell megérkeznie.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt – írta meg a Cnbc.
Az IMF éves Fiscal Monitor jelentésében arra figyelmeztet, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100%-át.
A növekvő adósságszint jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik. A szervezet becslése szerint, ha ezt a két országot kizárnák a számításokból, a globális GDP-arányos államadósság mindössze 20% körüli értékre csökkenne.
Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta: „Az államadósság rosszabb lehet, mint amilyennek látszik.” Hozzátette, hogy a kormányok adósságszámításai gyakran optimista előfeltevéseken alapulnak, és hajlamosak az alulbecslésre.
A jelentés rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. Egyrészt a biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, másrészt szembe kell nézniük a magasabb adókkal szembeni ellenállással, miközben az államadósság szintje egyre kevésbé fenntartható.
Különösen nehéz helyzetben vannak a Szaharától délre fekvő afrikai országok. Ezekben az államokban a szegénység enyhítését célzó kiadások szükségessége, az alacsonyabb adózási képességek és a kedvezőtlenebb finanszírozási feltételek együttesen jelentenek kihívást.
Az IMF figyelmeztet, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek miatt fennáll a hirtelen eladások veszélye a piacokon, ha a befektetők túlságosan rossznak ítélik meg egy ország költségvetési helyzetét. Ez a bizonytalanság még a magasabb adósságtűrő képességgel rendelkező fejlett gazdaságokban, például az Egyesült Államokban és Kínában is problémát jelenthet, és magasabb hitelfelvételi költségekhez vezethet más országokban is.
Ukrajna államadóssága 2025-ben először haladja meg a bruttó hazai termék 100 %-át, idén ennek a mutatónak csak a 3-5 %-a lesz az adósság összege, de a következő években az előrejelzések szerint az adósság nem csökken a GDP 100 %-a alá –számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandum szövegére hivatkozva.
Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna államadóssága idén a GDP 95,6 %-a, jövőre pedig 106,6 %-a lesz. Ugyanakkor 2026-ban még egy százalékponttal nő az adósság 2025-höz képest. Bár 2027-ben 5 százalékponttal kellene csökkennie 102,6 %-ra. Negatív forgatókönyv esetén azonban az államadósság idén a GDP 97 %-a lesz. A következő években növekedni fog. Az adósságteher 2025-ben a GDP 117,5 %-át, 2026-ban 132,1 %-át, 2027-ben pedig már az állam bruttó hazai termékének 134,3 %-át teszi ki.
Az adósságterheket növelő főbb kockázatok között az IMF a háború időtartamát és intenzitását emeli ki, beleértve az energiainfrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Ukrajna gazdasági potenciáljának csökkenésével járnak. Emellett az adósságot negatívan befolyásoló tényezők közé tartozik a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatására való hosszú várakozás.
„Mindkét forgatókönyv (alapállapot és negatív – a szerk.) azon alapul, hogy az adományozók teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket (a G7-kezdeményezés keretében is). A késedelmek vagy a forráshiány például a szociális kiadások csökkenéséhez vezethet. Vagy a belföldi adósság, amely jelentős gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokkal jár” – áll a dokumentumban.
Az IMF megjegyezte, hogy Ukrajna ez év augusztusában sikeresen befejezte az államadósság nagyarányú átstrukturálását, mintegy 20,5 milliárd dollár értékben (vagyis körülbelül 24 milliárd dollár tőkésített kamattal együtt). Ez lehetővé tette Ukrajna állam- és garantált adósságának 9 milliárd dolláros csökkentését. A pozitív hírek között megemlítette a G7 biztosítékait is az 50 milliárd dolláros többéves támogatásról Ukrajnának.
Az IMF hangsúlyozta, hogy a politikai kiigazításokat és a mélyrehatóbb strukturális reformokat még évekig folytatni kell. Bár hozzátette, hogy egyes reformok hosszú távon hatással lehetnek a társadalmi feszültségekre.
