Románia és az amerikai Critical Metals Corp megállapodást írt alá egy ritkaföldfém-feldolgozó üzem megépítéséről a romániai Brassó városában. Az üzem az Egyesült Államokbeli vállalat által Grönlandon kitermelt érceket dolgozza majd fel.
A miniszter szerint a létesítmény azt a koncentrátumot fogja feldolgozni, amelyet az amerikai cég Grönlandon bányász.
Ivan elmondta, hogy a projekt hozzájárul ahhoz, hogy Románia globális szereplővé váljon a ritkaföldfém-iparban. Hozzátette: április közepéig a román hatóságok meghatározzák az üzem építésének finanszírozási feltételeit, valamint azon fémek listáját, amelyeket a létesítmény feldolgoz majd.
A kezdeményezés a teljes gazdasági ciklust lefedi: a grönlandi Tanbreez lelőhely erőforrásainak kitermelésétől a feldolgozáson át egészen a végső ipari felhasználásig Európában és az Egyesült Államokban
– mondta.
Románia energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy az ország jelentős veszteségeket szenved a ritkaföldfémek feldolgozásához szükséges kapacitások hiánya miatt.
Az amerikai vállalat részéről kiemelték, hogy a projekt csökkenti Európa és az Egyesült Államok függőségét a Kína felől érkező szállításoktól. Az üzemet az amerikai és a román fél közös pénzügyi hozzájárulásával építik meg.
Naaja Nathanielsen, Grönland bányászati minisztere elutasította az Egyesült Államok azon szándékát, hogy beleszóljon a sziget természeti erőforrásainak elosztásába, hangsúlyozva, hogy egyetlen külső hatalomnak sincs joga dönteni e sarkvidéki terület hatalmas erőforrásainak sorsáról – közölte a Politicónak adott interjújába.
Nathanielsen kijelentette, hogy Grönland „nem hajlandó elfogadni azt, hogy ásványianyag-szektorunk jövőbeli fejlesztéséről Grönlandon kívül döntsenek”.
A sarkvidéki sziget egyes ritkaföldfém-elemekből olyan készletekkel rendelkezik, amelyek a globális kereslet mintegy egynegyedét fedezhetnék. Emellett jelentős olaj-, földgáz-, arany- és – a tiszta energiához szükséges – fémkészletek találhatók itt, bár a kitermelés jelenleg alig folyik.
Donald Trump amerikai elnök a héten azt mondta, hogy Mark Rutte NATO-főtitkárral „keretmegállapodásra jutott egy jövőbeli egyezményről” Grönland kapcsán. A részletek nem ismertek, de ha a megállapodás azt jelentené, hogy Grönland ásványi kincsei felett bármely más ország – Grönlandon kívül – ellenőrzést gyakorolna, Nuuk válasza negatív lenne – hangsúlyozta a miniszter.
Az arany és az ezüst ára új csúcsokat ért el mindössze néhány nappal a korábbi rekordok után, mivel a befektetők biztonságos menedéknek számító eszközöket vásároltak a geopolitikai bizonytalanság közepette, jelentette a CNBS.
Az amerikai arany határidős árfolyama februári szállításra hétfőn 1,71%-kal, unciánként 4674,20 dollárra emelkedett, miután a múlt héten rekordmagasságot ért el. Az arany spot ára 1,6%-kal, unciánként 4668,14 dollárra emelkedett.
Ez azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök vámokat vetett ki nyolc európai ország áruira, amelyek ellenezték Grönland megvásárlására vonatkozó terveit.
Az ezüst ára is megemelkedett. Az amerikai ezüst határidős árfolyama márciusra rekord 93,035 dollár/unciára emelkedett. Az ezüst spot ára 3,55%-kal emelkedett, és unciánként 93,16 dollárra emelkedett.
Az arany és az ezüst általában jól teljesít a fokozott bizonytalanság idején, amikor a kockázatosabb eszközök, például a részvények, veszítenek népszerűségükből.
Más színesfémek ára is emelkedett, de ez nem a geopolitikai helyzetnek volt köszönhető. Többek között a réz „vonzó” kockázat-hozam profillal rendelkezik, és az energia- és adatközpont-infrastruktúra iránti kereslet miatt emelkedett. Az európai és ázsiai-csendes-óceáni piacok hétfőn többnyire alacsonyabban álltak. Európa néhány legnagyobb autógyártójának és kulcsfontosságú luxuscikk-gyártójának részvényei estek, mivel a befektetők mérlegelték az európai országokra kivetett potenciális amerikai vámokat. A Stoxx Europe 600 Automobiles & Parts index 2,2%-ot esett a korai kereskedésben, míg a Stoxx Europe Luxury 10 index 2,9%-ot esett.
[type] => post
[excerpt] => Az arany és az ezüst ára új csúcsokat ért el mindössze néhány nappal a korábbi rekordok után, mivel a befektetők biztonságos menedéknek számító eszközöket vásároltak a geopolitikai bizonytalanság közepette, jelentette a CNBS.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768998480
[modified] => 1768984301
)
[title] => Az arany és az ezüst ára új rekordokat döntött Trump Grönlanddal kapcsolatos megjegyzései után
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67425&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67425
[uk] => 67380
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 67381
[image] => Array
(
[id] => 67381
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139.png
[original_lng] => 355833
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1760425788-139.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1768977101:12
[_thumbnail_id] => 67381
[_edit_last] => 12
[views_count] => 974
[_oembed_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 694909735000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1171
[1] => 185
[2] => 9136
[3] => 22895
)
[tags_name] => Array
(
[0] => arany
[1] => árfolyam
[2] => ezüst
[3] => Grönland
)
)
[3] => Array
(
[id] => 67342
[content] =>
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 2026. február 1-jétől 10%-os vámot vezet be a Dániából és hét másik európai országból származó árukra a Grönlanddal kapcsolatos helyzettel kapcsolatos álláspontjuk miatt. Erről az amerikai elnök közösségi oldalán, a Truth Social-on írt.
A Fehér Ház vezetője elmondása szerint a következő hónaptól kezdve Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország 10%-os vám alá esik minden, az Egyesült Államokba exportált összes termék esetében.
Trump ugyanakkor hozzátette, hogy június 1-jétől a vámtarifa 25%-ra emelkedik. Hangsúlyozta, hogy „ez a vámtarifa addig marad érvényben, amíg megállapodás nem születik Grönland teljes megszerzéséről”.
„Sok éven át támogattuk Dániát, az összes Európai Uniós országot és más országokat anélkül, hogy vámot vagy bármilyen más kompenzációt vetettünk volna ki rájuk. Most, egy évszázaddal később, itt az ideje, hogy Dánia viszonozza a szívességet – a világbéke forog kockán” – mondta Trump.
Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok több mint 150 éve próbálja végrehajtani ezt a megállapodást, de Dánia mindig is elutasította.
„Kína és Oroszország is Grönlandot akarja, Dánia pedig semmit sem tehet ez ellen… Csak az Egyesült Államok játszhatja ezt a játékot Trump elnöksége alatt – és nagyon sikeresen! Senki sem fogja elvenni ezt a szent földdarabot, különösen azt tekintve, hogy az Egyesült Államok és az egész világ nemzetbiztonsága forog kockán” – írta a Fehér Ház vezetője. Az amerikai elnök ugyanakkor a Grönland körüli helyzetet veszélyesnek nevezte a globális biztonságra nézve, és azt mondta, hogy számos megnevezett európai ország „ismeretlen célokkal ment Grönlandra”.
„Ezek az országok nagyon veszélyes játékot játszanak… Ezért a globális béke és biztonság védelme érdekében rendkívül fontos határozott intézkedéseket hozni, hogy ez a potenciálisan veszélyes helyzet gyorsan és kérdés nélkül véget érjen” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 2026. február 1-jétől 10%-os vámot vezet be a Dániából és hét másik európai országból származó árukra a Grönlanddal kapcsolatos helyzettel kapcsolatos álláspontjuk miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768759740
[modified] => 1768747345
)
[title] => Trump megemeli a vámtarifákat Dánia és számos EU-tagállam esetében a Grönland körül kialakult helyzet miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67342&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67342
[uk] => 67331
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 67332
[image] => Array
(
[id] => 67332
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[original_lng] => 908762
[original_w] => 1140
[original_h] => 642
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-1024x577.png
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[width] => 1140
[height] => 642
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[width] => 1140
[height] => 642
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png
[width] => 1140
[height] => 642
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1768740148:12
[_thumbnail_id] => 67332
[_edit_last] => 12
[views_count] => 772
[_algolia_sync] => 689092314000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2710
[1] => 179
[2] => 22895
[3] => 17401
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dánia
[1] => Európai Unió
[2] => Grönland
[3] => vámok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 27985
[content] =>
Az olvadó jégtakaró a klímaváltozás csalhatatlan jele, ám a folyamat üzleti lehetőségeket is rejt magában, így hamarosan Grönlandon is bányák nyílhatnak – írja a CNN. A szigeten különböző ásványok után kutató kaliforniai startup, a Kobold Metals vezérigazgatója, Kurt House szerint akár a világ legnagyobb vagy második legnagyobb cink- és kobaltlelőhelyét is megtalálhatják kutatásaik során.
A 2018-ban alapított startup finanszírozói között megtalálhatjuk Bill Gatest, Jeff Bezost vagy épp Michael Bloomberget, de a lelőhelyek felkutatását mesterséges intelligencia segítségével ígérő vállalkozás már az Andreessen Horowitztól vagy épp a norvég olajóriás kockázati tőkével foglalkozó részlegétől is jutott befektetéshez. A cég a világ egyik legnagyobb bányavállalatával, a BHP-val is együttműködik a The Wall Street Journal szerint.
A grönlandi kutatásokat nem a BHP, hanem a Bluejay Mining partnereként végzik. A londoni és a frankfurti tőzsdén kettős listázással jelen lévő, 2005-ben alapított bányaipari vállalat vezérigazgatója, Bo Moller Stensgaard szerint aggasztó a klímaváltozás hatásait látni Grönlandon, ám annak hatásai egyszerűbbé tették a kutatást és a feltárást a szigeten. A jégmentes időszakok miatt például egyszerűbb a különböző felszerelések hajón történő szállítása is.
A grönlandi Disko-sziget és Nuussuaq félsziget pedig különböző ritkaföldfémeket és más ásványokat rejthet, de a grönlandi aranylázat tüzelhetik a sziget mélyén található szén-, réz- és aranykészletek is.
Az említettek mellett cink is lehet még a föld mélyén dán és grönlandi geológiai kutatások szerint. Az ásványkincsekben rejlő lehetőségekkel a dán kormány is tisztában van, ám a beruházásokat igyekeznek a fenntarthatóság irányába terelni és felelős módon végezni.
A hírek hatására a Bluejay Mining részvényei 20 százalékot ugrottak, míg a Kobold Mining eddig összesen több mint 200 millió dolláros finanszírozást vonzott be, ebből a legnagyobb, több mint 190 millió dolláros részt idén februárban. Persze nem tudni, hogy a két cég együttműködése a grönlandi feltárásokon sikerrel jár-e, ha igen, az sokat segíthet az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok ellátásában, és a részt vevő cégek is jóval nagyobbra nőhetnek.
Tekintve, hogy a legfrissebb amerikai szabályozás szerint az elektromos járművek esetében a támogatásért cserébe elvárás, hogy a nyersanyagok nagy része amerikai vagy az országgal szövetséges viszonyban álló helyről származzon, siker esetén a kereslettel szinte biztos, hogy nem lesz gond.
Az ország úgy véli, a jövő a megújuló energiáké, ezért érintetlenül hagyja potenciálisan jelentős olajtartalékait.
Örömteli hír a bolygó és a környezetvédők számára, hogy Grönland bejelentette, véglegesen leállít minden új olaj- és gázkutatást az országban – számolt be az OptimistDaily.
A döntés annak ellenére született, hogy a közelmúltban potenciálisan jelentős olajtartalékokat fedeztek fel a sziget keleti partjainál, a kormány szerint azonban az esetleges pénzügyi haszon eltörpülne amellett, amilyen árral ez a bolygó számára járna.
„A jövő nem az olajban rejlik. A jövő a megújuló energiáké, és ezt tiszteletben tartva sokkal többet nyerhetünk.”
Az olaj- és gázkutatások betiltása mellett az urán kutatásának, feltárásának és kitermelésének leállítása érdekében is jogszabály született.
Grönland magatartása remélhetőleg más országokat is hasonló tettekre ösztönöz, és felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagok kiszorítását.
A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében valamennyi felderítő olajfúrást leállít a grönlandi kormány – jelentette AP News. A Dániához tartozó sziget autonóm kormány indoklása a következő:
A jövő nem az olajban rejlik. A jövő a megújuló energiáké, és ebből a szempontból sokkal többet nyerhetünk.
Közleményükben hozzátették, hogy felelősséget akarnak vállalni a globális klímaválság leküzdéséért.
Grönland a világ legnagyobb szigete, energiaszükségletét 70 százalékban megújuló forrásokból fedezi. Ennél jobb aránnyal a világ egyik országa sem büszkélkedhet.
Bár olajkitermelés jelenleg sem zajlik Grönlandon, az Egyesült Államok Földtani Kutatóintézetének becslései szerint megközelítőleg mintegy 17,5 milliárd hordó olaj és 148 ezer milliárd köbméter földgáz lehet az ország területén, igaz, a sziget földrajzi adottságai és a zord időjárás korlátozza a feltárás lehetőségeit.
Érdekesség, hogy éppen a klímaváltozás miatt visszahúzódó jég könnyítené meg jelentősen a kőolaj kitermelését, ami ráadásul anyagilag is függetleníteni tudná a megközelítőleg 57 ezer lelket számláló szigetet Dániától. Ennek ellenére döntött a kormány a lépés mellett. A Greenpeace fantasztikusnak nevezte a döntést.
