Az olvadó jégtakaró a klímaváltozás csalhatatlan jele, ám a folyamat üzleti lehetőségeket is rejt magában, így hamarosan Grönlandon is bányák nyílhatnak – írja a CNN. A szigeten különböző ásványok után kutató kaliforniai startup, a Kobold Metals vezérigazgatója, Kurt House szerint akár a világ legnagyobb vagy második legnagyobb cink- és kobaltlelőhelyét is megtalálhatják kutatásaik során.
A 2018-ban alapított startup finanszírozói között megtalálhatjuk Bill Gatest, Jeff Bezost vagy épp Michael Bloomberget, de a lelőhelyek felkutatását mesterséges intelligencia segítségével ígérő vállalkozás már az Andreessen Horowitztól vagy épp a norvég olajóriás kockázati tőkével foglalkozó részlegétől is jutott befektetéshez. A cég a világ egyik legnagyobb bányavállalatával, a BHP-val is együttműködik a The Wall Street Journal szerint.
A grönlandi kutatásokat nem a BHP, hanem a Bluejay Mining partnereként végzik. A londoni és a frankfurti tőzsdén kettős listázással jelen lévő, 2005-ben alapított bányaipari vállalat vezérigazgatója, Bo Moller Stensgaard szerint aggasztó a klímaváltozás hatásait látni Grönlandon, ám annak hatásai egyszerűbbé tették a kutatást és a feltárást a szigeten. A jégmentes időszakok miatt például egyszerűbb a különböző felszerelések hajón történő szállítása is.
A grönlandi Disko-sziget és Nuussuaq félsziget pedig különböző ritkaföldfémeket és más ásványokat rejthet, de a grönlandi aranylázat tüzelhetik a sziget mélyén található szén-, réz- és aranykészletek is.
Az említettek mellett cink is lehet még a föld mélyén dán és grönlandi geológiai kutatások szerint. Az ásványkincsekben rejlő lehetőségekkel a dán kormány is tisztában van, ám a beruházásokat igyekeznek a fenntarthatóság irányába terelni és felelős módon végezni.
A hírek hatására a Bluejay Mining részvényei 20 százalékot ugrottak, míg a Kobold Mining eddig összesen több mint 200 millió dolláros finanszírozást vonzott be, ebből a legnagyobb, több mint 190 millió dolláros részt idén februárban. Persze nem tudni, hogy a két cég együttműködése a grönlandi feltárásokon sikerrel jár-e, ha igen, az sokat segíthet az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok ellátásában, és a részt vevő cégek is jóval nagyobbra nőhetnek.
Tekintve, hogy a legfrissebb amerikai szabályozás szerint az elektromos járművek esetében a támogatásért cserébe elvárás, hogy a nyersanyagok nagy része amerikai vagy az országgal szövetséges viszonyban álló helyről származzon, siker esetén a kereslettel szinte biztos, hogy nem lesz gond.
Az ország úgy véli, a jövő a megújuló energiáké, ezért érintetlenül hagyja potenciálisan jelentős olajtartalékait.
Örömteli hír a bolygó és a környezetvédők számára, hogy Grönland bejelentette, véglegesen leállít minden új olaj- és gázkutatást az országban – számolt be az OptimistDaily.
A döntés annak ellenére született, hogy a közelmúltban potenciálisan jelentős olajtartalékokat fedeztek fel a sziget keleti partjainál, a kormány szerint azonban az esetleges pénzügyi haszon eltörpülne amellett, amilyen árral ez a bolygó számára járna.
„A jövő nem az olajban rejlik. A jövő a megújuló energiáké, és ezt tiszteletben tartva sokkal többet nyerhetünk.”
Az olaj- és gázkutatások betiltása mellett az urán kutatásának, feltárásának és kitermelésének leállítása érdekében is jogszabály született.
Grönland magatartása remélhetőleg más országokat is hasonló tettekre ösztönöz, és felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagok kiszorítását.
A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében valamennyi felderítő olajfúrást leállít a grönlandi kormány – jelentette AP News. A Dániához tartozó sziget autonóm kormány indoklása a következő:
A jövő nem az olajban rejlik. A jövő a megújuló energiáké, és ebből a szempontból sokkal többet nyerhetünk.
Közleményükben hozzátették, hogy felelősséget akarnak vállalni a globális klímaválság leküzdéséért.
Grönland a világ legnagyobb szigete, energiaszükségletét 70 százalékban megújuló forrásokból fedezi. Ennél jobb aránnyal a világ egyik országa sem büszkélkedhet.
Bár olajkitermelés jelenleg sem zajlik Grönlandon, az Egyesült Államok Földtani Kutatóintézetének becslései szerint megközelítőleg mintegy 17,5 milliárd hordó olaj és 148 ezer milliárd köbméter földgáz lehet az ország területén, igaz, a sziget földrajzi adottságai és a zord időjárás korlátozza a feltárás lehetőségeit.
Érdekesség, hogy éppen a klímaváltozás miatt visszahúzódó jég könnyítené meg jelentősen a kőolaj kitermelését, ami ráadásul anyagilag is függetleníteni tudná a megközelítőleg 57 ezer lelket számláló szigetet Dániától. Ennek ellenére döntött a kormány a lépés mellett. A Greenpeace fantasztikusnak nevezte a döntést.