A Roshen Corporation végleg bezárta a budapesti Bonbonetti édességgyárat, amely már a második ilyen jellegű üzembezárás Magyarországon – számolt be róla a Forbes Ukraine.
A cég ügyvezető igazgatója – írja az ukrán Interfax hírügynökség – azt mondta, hogy az üzem már 2023 áprilisa óta nem állít elő termékeket. Olekszandr Holovascsuk kifejtette, a Roshen magyarországi termelése 2023-ra a működés kezdeti időszakához képest közel tizedére zsugorodott. Az Opten adatai szerint a Bonbonetti árbevétele 3,3 és 3,5 millió euró között alakult. Ezeknek az adatoknak a tükrében a budapesti gyárat gazdasági veszteségek miatt kényszerültek bezárni, mivel az üzem kapacitása nem tudta fedezni a működési költségeket. Az 1868-ban alapított gyár utolsó modernizálására még az 1930-as években került sor. A sűrűn beépített városi környezetben való elhelyezkedése miatt a létesítmény bővítését kivitelezhetetlennek tartották. (A gyár a IX. kerületi Vágóhíd utcában található.)
Olekszandr Holovascsuk hozzátette, hogy a Bonbonetti gyár egyes gépeit és berendezéseit az ukrajnai Vinnicija városában található egységükbe szállították, ami pedig Magyarországon maradt, azt leállították.
A vállalat hivatalos weboldala szerint a Roshen a világ legnagyobb édességgyártói között a 27. helyet foglalja el. Tulajdonában van a kijevi, a kremencsuki, valamint két vinnyicajai cukrászüzem, továbbá a vinnyicajai tejüzem, egy kekszgyártó komplexum az ukrajnai Boriszpilben a litvániai klaipėdai cukrászüzem, illetve a Bonbonetti Choco Magyarországon. Az oroszországi Lipetskben található gyárban 2017. április 1-je óta szünetel a termelés.
A Roshen portfóliójába mintegy 320 különféle cukrászati termék tartozik, éves gyártási kapacitása eléri a 300 ezer tonnát. Az Ukrajnában működő Roshen kiskereskedelmi lánc körülbelül 70 üzletet üzemeltet az ország különböző területein, az első boltját 2009-ben nyitotta meg Kijevben.
A 2022-es év pénzügyi beszámolója szerint a PJSC Kyiv Confectionery Factory Roshen 984 ezer hrivnyás (több, mint kilencmillió forintos) nettó veszteséget könyvelt el az előző évi 25,779 millió hrivnyás (közel 242 millió forint) nyereséggel szemben. A bevétel szintén visszaesett: 979,286 millió hrivnyáról (közel 9,2 milliárd forint) 903 195 millióra (közel 8,5 milliárd forint). A vállalat végső kedvezményezettje Olekszij Porosenko, Petro Porosenko volt ukrán elnök fia.
Péntek este bejelentette a Volkswagen és az IG Metall szakszervezet, hogy megállapodásra jutottak a cégcsoportot érintő gyárbezárások és elbocsátások ügyében – írja a német Handelsblatt.
A megegyezés értelmében gyárbezárás végül nem lesz Németországban, ellenben fokozatosan, az évtized végéig mintegy 35 ezer munkavállalót építenek le. Ezzel párhuzamosan 700 ezer darabbal csökkentik a legyártott kocsik számát.
A megmaradt dolgozók 2030-ig szóló foglalkoztatási garanciát kapnak. Mindemellett a dolgozók nem kapnak fizetésemelést, az így megmaradt pénz egy olyan alapba került, amiből a munkaerő egy részének rugalmas munkaidő-csökkentését finanszírozzák majd (ezt a megoldást egyébként a szakszervezet és az üzemi tanács javasolta novemberben).
A drezdai gyárban 2025-től autókat nem gyártanak, de a telephely megmarad más célokra. Az osnabrücki gyár működtetéséhez még befektetőt keresnek 2027-ig, addig is a T-Roc modellt gyártják majd itt. A többi üzemről nem esett szó. A Handelsblatt megjegyzi, mintegy 70 órás tárgyalás végén egyeztek meg a felek, a tárgyalás egy hannoveri hotelben zajlott currywurst, füstölt disznóhús és sok kávé jelenlétében.
Ez volt a VW történetének leghosszabb tárgyalása.
A szakszervezet nem örül, de valamelyest elégedett lehet a fájdalmas intézkedések ellenére is, ugyanis a cég eredetileg 55 ezer munkavállalót akart elbocsátani.
A Volkswagen a fennállása óta a legnagyobb válságot éli át, az eredeti tervek szerint három gyárat akart megszüntetni a cég. A krízis okai közé tartozik a cégvezetés megalomán álmodozása, a 2015-ös dízelbotrány és a kínai autópiac berobbanása is.
A Volkswagen legalább három németországi üzem bezárását, több tízezer alkalmazott elbocsátását és a legnagyobb európai gazdaságban megmaradó üzemei kapacitásának a csökkentését tervezi.
A Volkswagen szeptember elején jelentette be hivatalosan, hogy a magas energia- és bérköltségek, a kemény ázsiai verseny, az európai és kínai kereslet gyengülése, valamint a vártnál lassabb elektromos átállás miatt felmondani készül az 1994 óta érvényben lévő munkahelyvédelmi programját, amely 2029-ig gátat szab az elbocsátásoknak.
A Volkswagen hétfőn közleményt adott ki arról, hogy a szerkezetátalakítás elengedhetetlen szükségessége miatt szerdán, a negyedéves eredménybeszámoló publikálásával és a bértárgyalások második fordulójának megkezdésével egyidőben nyilvánosságra hozza a munkaerőköltségek csökkentésére vonatkozó konkrét javaslatait.
Európa legnagyobb autógyártója hetek óta tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel tevékenysége átszervezésének és költségei csökkentésének a tervéről, németországi üzemek bezárását is beleértve. A német autógyártók attól is tartanak, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi háború célkeresztjébe kerülnek, mivel a héten hatályba lépnek a kínai elektromos járművekre kivetett magas uniós vámok.
A Volkswagen nem részletezte, hogy mely üzemek lennének érintettek, és azt sem, hogy a Volkswagen-csoport mintegy 300 ezer németországi alkalmazottja közül hányat bocsátanának el. Sajtóhírek szerint a bezárásra ítélt gyárak Németország keleti tartományaiban, Zwickauban, Chemnitzben és Drezdában találhatók, az elbocsátott dolgozók száma elérheti a 30 ezret. „A helyzet súlyos. A versenyképesség visszaszerzését célzó átfogó intézkedések nélkül nem engedhetjük meg magunknak az alapvető beruházásokat a jövőben” – mondta Gunnar Kilian, a Volkswagen-csoport igazgatótanácsának tagja.
Thomas Schaefer, a VW márka igazgatója szerint a német gyárak nem elég termelékenyek, és 25-50 százalékkal a tervezett költségek felett vannak, ami azt jelenti, hogy egyes telephelyek kétszer olyan drágák, mint a versenytársaké.
A Volkswagen német autóipari vállalat 87 éves története során először jelentette be németországi gyárak bezárását és létszámleépítési szándékát. A vezetés közölte, hogy mindennek oka a gazdasági helyzet romlása – számolt be a Bloomberg hírügynökség a cég közleményére hivatkozva.
A Volkswagen AG példátlan németországi gyárbezárásokat fontolgat, és ellenállást tervez a nagyhatalmú szakszervezetekkel szemben, mivel „az ország legfontosabb iparága a jövőjéért küzd” – áll a közleményben.
A társaság megjegyezte, hogy az esetleges bezárások magukban foglalják a cég 30 éves az állásmegőrzésről szóló megállapodásának megszüntetésére irányuló kísérletet is.
Az ügynökség újságírói hangsúlyozták, hogy a Volkswagen fő célpontja a személyautó-márka, amelynek nyeresége rohamosan csökken az elektromos járművekre való átállás és a fogyasztói költekezés lassulása miatt.
A társaság vezérigazgatója, Oliver Blume kijelentette, hogy Németország, mint az üzleti tevékenység helyszíne egyre inkább lemarad a versenyképesség terén. Hangsúlyozta, a gazdasági helyzet ismét rosszabb lett.
„A gazdasági környezet még keményebbé vált, és új szereplők lépnek be Európába. Németország, mint az üzleti élet helyszíne, még jobban le van maradva a versenyképesség tekintetében” – mondta.
Az újságírók hozzátették, hogy a cég jelenleg 673 ezer embert foglalkoztat, a vezetőség pedig a következő években közel 110 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi.