Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint a háború előtti éves ukrán hazai össztermék (GDP) több mint negyedébe kerülhet a következő évtized minden évében az ukrajnai háborús károk helyreállítása, ha sikerül békemegállapodásra jutni.
A Commerzbank nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőstábjának tanulmánya felidézi, hogy a Világbank-csoport és az Európai Bizottság legutóbbi, 2023 végén összeállított becslése 486 milliárd dollárra taksálta az ukrajnai háborús károk helyreállításához szükséges finanszírozást.
A Commerzbank elemzői szerint abból a feltételezésből kiindulva, hogy az azóta eltelt egy évben az addigihoz hasonló mértékben nőttek a háborús károk, az újjáépítés finanszírozási igényei ma már valószínűleg meghaladják az 550 milliárd dollárt.
Ez a becslés a háború befejezése utáni tíz év helyreállítási költségeire vonatkozik, így a számításokhoz figyelembe vett tízévi helyreállítási távlat minden évében átlagosan 55 milliárd dollár finanszírozási forrásra lesz szükség a károk felszámolásához. Kiemelték, hogy a háború előtti utolsó teljes évben megtermelt ukrán hazai össztermék értéke 200 milliárd dollárnak felelt meg, vagyis ennek alapján a helyreállítási költségek az előrejelzési távlat minden egyes évében meghaladhatják az orosz invázió előtti utolsó év ukrajnai GDP-értékének negyedét.
A Commerzbank elemzői a finanszírozási igény mértékének illusztrálására felidézték, hogy a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés finanszírozására összeállított Marshall-terv ritkán haladta meg az egyes kedvezményezett országok akkori hazai össztermékének 2-3 százalékát. A ház a tanulmány szerint azzal számol, hogy az ukrajnai újjáépítés megkezdése után a külföldi finanszírozási forrásokból évente 20-25 milliárd dollárnyi segítség várható, vagyis a becslésben szereplő éves finanszírozási igény fele valószínűleg külföldről érkezik majd.
A Commerzbank hangsúlyozta, hogy becslése figyelembe veszi az ukrán gazdaság felvevőképességét is.
Kiemelték azt is, hogy az európai védelmi ráfordítások tervezett mértékű emelése az ukrajnai helyreállítási költségeknél sokkal nagyobb éves többletkiadással jár majd Európában. Az elemzés felidézi, hogy az európai NATO-tagállamok tavaly hazai össztermékük átlagosan 2 százalékát fordították védelmi kiadásokra, és jelenleg megfontolás alatt áll a GDP-arányos katonai költségvetések felemelése 3,5 százalékra. A Commerzbank szerint ez a 1,5 százalékpontos emelés évente hozzávetőleg 230 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene az atlanti szövetség európai tagállamai számára.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) frissen összeállított éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök a választási kampánya során kijelentette, hogy 24 órán belül képes véget vetni az ukrajnai háborúnak, és e lépés egyik fő okaként az Egyesült Államok vonakodását említi, hogy továbbra is katonai és gazdasági segélyeket fizessen Ukrajnának – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál aReuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A brit híriroda szerint Trump utalt arra, hogy európai pénzügyi támogatással, esetleg a 300 milliárd dolláros befagyasztott orosz devizatartalékon keresztül kedvező feltételekkel tudna tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz diktátorral a konfliktus lezárása érdekében. Ez a kilátás nem csak Ukrajnában, hanem az Európai Unióban és Nagy-Britanniában is aggodalomra ad okot. Egy Kijev pozícióját gyengítő megállapodás egész Európa biztonságát veszélyeztetheti. Elemzők szerint azonban, ha Európa hajlandóságot mutat arra, hogy jelentős forrásokat fordítson Ukrajna támogatására, az arra kényszerítheti Trumpot, hogy újragondolja terveit.
Európa gazdasági támogatása egyben jelzés is lehet Putyin számára, hogy a Nyugat készen áll a lemorzsolási háború folytatására, és Ukrajna az elhúzódó konfliktus ellenére is képes megtartani a frontvonalat. Az egyik lehetséges finanszírozási lehetőség a befagyasztott orosz vagyon felhasználása. Az ilyen intézkedések azonban jogi és politikai akadályokba ütköznek: az uniós országok attól tartanak, hogy az elkobzás sértheti a nemzetközi jogot, és gyengítheti az euróba vetett bizalmat.
Alternatív megoldásként jóvátételi kölcsönt nyújtanának Ukrajnának Oroszország terhére. Ha Moszkva megtagadja a fizetést, ezek a követelések a G7-országokhoz érkeznek, amelyek azután a befagyasztott eszközökkel kompenzálhatják őket.
Szakértők megjegyzik, hogy egy ilyen megközelítés hosszú távú támogatást biztosítana Ukrajna számára, megerősítené a nyugati védelmi ipart, és lehetőséget adna Trumpnak arra, hogy a „béke erő által” szlogen alatt demonstrálja a külpolitikáját. Ennek a tervnek a megvalósításához azonban valamennyi fél egyetértésére és jelentős erőfeszítésekre lesz szükség annak összehangolására.
