Hiába kap Ukrajna 90 milliárd euró hitelt az EU-tól, ennek csak az egyharmadát használhatja fel költségvetési célokra. Az ukrán költségvetés nem számolt a katonáknak külön megszavazott juttatásokkal, így borítékolható, hogy más forrásbevonásokra is szükség lesz.
Az Európai Bizottság által ígért 90 milliárd eurós hitelnek csupán egyharmadát kapja az ukrán költségvetés, a többit fegyverbeszerzésekre kell fordítani. Így Ukrajnának további finanszírozási forrásokat kell keresnie – írja Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző az Unian című portálon megjelent cikkében.
A költségvetési finanszírozás kisebb, mint korábban vártuk – 50 milliárd euróra számítottunk – írta.
Így előfordulhat, hogy Ukrajna idén nem rendelkezik elegendő forrással (évente 15 milliárd euróba kerül Ukrajna finanszírozása). Ez elég aggasztó jelzés, és a hrivnya gyengítése a dollárral és az euróval szemben arra utal, hogy ezek irányított lépések a költségvetés finanszírozásának biztosítására – magyarázta a szakértő.
Az ukrán költségvetés nem számolt a többletkiadásokkal
Az elemző hangsúlyozta, az állami költségvetésben nem szerepel plusz 300 milliárd hrivnya a katonáknak szóló kifizetésekre, amelyeket a parlament egyébként korábban már jóváhagyott.
Az idei évre körülbelül 26 milliárd dollár pénzügyi támogatás van megerősítve.
További 2 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalappal kötött négyéves megállapodás alapján kellene megkapnia Ukrajnának, ehhez jön 15 milliárd euró az EU-tól.
Összesen ez nagyjából 45,3 milliárd dollár.
Ez elvileg elegendő lenne, de tekintettel arra, hogy a megszavazott költségvetés nem számol a külön törvényben a katonáknak biztosított 300 milliárd hrivnyával, nyilvánvaló, hogy további 5-7 milliárd dollárra lesz szükség – írta az elemző, hozzátéve, hogy a nemzeti deviza leértékelése önmagában nem képes ekkora összeget előteremteni.
Ukrajnának a finanszírozást a belföldi és a nemzetközi piacon egyaránt keresnie kell majd, partnerekkel kell tárgyalnia – összegezte Sevcsisin.
Kétfelé osztja a pénzt az EU
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU az Ukrajnának jóváhagyott 90 milliárd eurót két részre osztja: egyharmadát a költségvetés általános támogatására, kétharmadát pedig katonai szállításokra. Ez utóbbi tételt az EU- és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiból származó berendezések beszerzésére használják fel
A Minisztertanács jóvá hagyta a rendeletet, miszerint 400 millió hrivnyát különít el az orosz fogságból szabadult ukránok, valamint a még mindig fogságban lévő katonák és civilek családtagjainak megsegítésére, jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
Elmondása szerint az összeget az évente egyszer nyújtandó pénzbeli segély kifizetésére fordítják. Ez teljes mértékben fedezi az ilyen jellegű támogatások iránti igényt 2025 végéig.
Összesen az állam már 1,2 milliárd hrivnyát különített el a fogságból szabadultak és a hadifoglyok családtagjainak megsegítésére.
Szviridenko megjegyezte, hogy mintegy 12 ezer ember kapott anyagi támogatást – egyszeri kifizetések és évente egyszer nyújtandó pénzbeli segély formájában egyaránt.
A projekt teljes költsége körülbelül 1 milliárd dollár lesz; az első üzem, az ASPAN-1 jelenleg építés alatt áll.
A nemzeti ASPAN projekt részeként Kazahsztán négy új üzem építését és beindítását tervezi tüzérségi lövedékek és aknák gyártására. Ezek megfelelnek majd a NATO-szabványoknak, jelentette az RTVI nemzetközi orosz nyelvű tévécsatorna.
A projekt teljes költsége körülbelül 1 milliárd dollár lesz. Az első üzem, az ASPAN-1, jelenleg építés alatt áll, és 2027-ben kezdi meg működését, és lövedékeket és aknákat fog gyártani.
A fennmaradó három vállalat beindításának dátumát még nem határozták meg.
„Kazahsztánnak hosszú ideig nem volt saját tüzérségi lövedékek és aknák, de még kézifegyverekhez való töltények gyártása sem. Ezért hadseregünk harci képessége kritikusan függött a Kazahsztán területén található raktáraktól, amelyekben még mindig szovjet fegyverek és Oroszországból, valamint a volt szovjet köztársaságokból származó készletek voltak” – mondta egy magas rangú kazah katonai tisztviselő a tévécsatornának adott kommentárjában.
Elmondása szerinte a jelenlegi geopolitikai helyzetben „rendkívül fontos”, hogy az ország saját lövedékgyártással rendelkezzen.
Alekszej Zsuravlev, az Állami Duma védelmi bizottságának első alelnöke reagált erre a hírre, és a kormánypárti Gazeta.ru-nak adott kommentárjában kijelentette, hogy Kazahsztán döntése „barátságtalan” lépés Oroszország felé. „Megpróbáljuk nem észrevenni, hogy a látszólag testvéri köztársaság milyen fürgén felhagyott nemcsak az orosz nyelvvel, hanem a cirill ábécével is. Hogyan rendezik be a „legyőzhetetlenség jurtáit”, támogatva Ukrajnát. És most átállnak a NATO lőszerszabványaira, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a jövőben elhagyják az orosz fegyvermodelleket, és nyugatiakkal helyettesítsék azokat” – panaszkodott.
A képviselő emlékeztett arra, hogy Kazahsztán 1992-ben bekerült az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba, majd 1994-ben az ország keretmegállapodást kötött a NATO-val, Partnerség a békéért néven.
Most felmerül a kérdés: miért érdeklődik annyira a NATO Kazahsztán iránt? Talán azért, mert Oroszországgal határos, és ebből az országból egy újabb ruszofób előőrsöt lehet létrehozni? …
Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentett Kijev számára egy ilyen együttműködés a NATO-val – fenyegetőzött Zsuravlev.
Ukrajna 2025 első négy hónapjában 449 milliárd hrivnyát költött az állami költségvetés általános alapjából az ukrán fegyveres Erőkre – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy az idei év első négy hónapjában összesen 1,2 trillió hrivnyát költöttek az állami költségvetés általános alapjából kiemelt kiadásokra, beleértve: 365 milliárd hrivnyát a katonák fizetésére, közel 84 milliárd hrivnyát felszerelések, fegyverek, lőszer és élelmiszer vásárlására a védelmi erők számára.
„Általánosságban elmondható, hogy az államháztartás általános alapjából származó összes kiadás több mint 60%-át biztonságra és védelemre fordítottuk” – tette hozzá a miniszterelnök. Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők finanszírozása a teljes körű háború kezdete óta kormányzati prioritás.
Denisz Smihal nemrég kijelentette, hogy Ukrajna módosíthatja az állami költségvetést a háborúra fordított megnövekedett kiadások miatt, mivel idén csökkent a partnerektől származó támogatás.
Kína a tavalyi szinthez hasonlóan az idén is 7,2 százalékkal emeli a védelmi kiadásokat, annak ellenére, hogy a gazdaság növekedése már harmadik éve lassul.
A védelmi kiadások növekedésének üteme ismét meghaladja a gazdaságét, az utóbbit a kormány a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 5 százalék körülire tűzte ki a 14. Országos Népi Gyűlés harmadik ülésének megnyitóján előterjesztett jelentés szerint – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
Elemzők pontosan erre számítottak, mert várható volt, hogy a geopolitikai kihívásokra válaszul Peking tovább folytatja majd a hadsereg modernizálását.
Kína több mint egy évtizede fejleszti gyors ütemben a hadsereget
Hiszi Csin-ping kínai elnök több mint egy évtizedes irányítása alatt a 2013-as 720 milliárdról 1780 milliárd jüanra hízott az ország védelmi költségvetése. (Egy jüan kb. 5,11 hr.) Arányaiban azonban ez nem olyan jelentős, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint tavaly a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki, ami messze elmarad a globális átlagtól.
A Világbank adatai szerint a védelmi költségvetés globális átlaga 2023-ban a GDP 2,4 százaléka volt, az Egyesült Államoké 3,4 százalék.
A 2025-ös pénzügyi évre előirányzott kínai védelmi kiadás 244,99 milliárd dollárnak felel meg, ami a CNBC összehasonlítása szerint eltörpül az amerikaiak 850 milliárd dollárt meghaladó büdzséje, de még az Európai Bizottság által kedden bejelentett 800 milliárd eurós védelmi csomaghoz képest is. Igaz, ez csak a hivatalos kínai védelmi költségvetés, elemzők szerint az ország jóval többet költhet a fegyveres erőkre.
A növekedés azonban valójában két számjegyű, 10–15 százalék között lehet éves összevetésben, mert a védelmi büdzsé nem tartalmazza a katonai kutatást és fejlesztést, a beszerzések egy részét, valamint a félkatonai erőkre és a parti őrségre fordított összegeket sem.
A kínai katonai költségvetés mindenesetre a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké mögött, és máris az ország rendelkezik a leghatalmasabb hadiflottával a földkerekségen – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.
A cél: a hadsereg teljes modernizálása
Hszi célja 2035-re teljesen befejezni a kínai hadsereg modernizálását, ami magában foglalja új rakéták, hadihajók, tengeralattjárók és hírszerzési technológiák fejlesztését, valamint a harckészültség erősítését.
Megfigyelők szerint ez utóbbi azt jelenti, hogy még intenzívebb hadgyakorlatok és bevetések várhatók Tajvan körül és a tágabb délkelet-ázsiai régióban. A kínai haditengerészet februárban már példátlan éleslövészeti gyakorlatot tartott a Tasmán-tengeren, ami miatt át kellett irányítani a légtérből a kereskedelmi repülőgépeket.
A Global Times című kínai lap a költségvetéssel kapcsolatban azokat az eredményeket emelte ki, amelyeket az ország tavaly elért:
májusban megkezdték a harmadik kínai repülőgép-hordozó, az elektromágneses katapultokkal felszerelt Fujian éles tesztelését,
decemberben elkészült a világ első szintén elektromágneses katapultokkal felszerelt kétéltű támadóhajója, a Sichuan 2024 decemberében futott be,
az Airshow China légi bemutatón pedig debütált Kína második lopakodó vadászrepülőgépe, a J-35A.
A kormány 3,1 milliárd hrivnyát utalt ki az Állami Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálatnak katonai felszerelések és technikai eszközök vásárlására. A hírt az Interfax-Ukrajna közölte.
Az információk szerint a felszerelések megvásárlásáról szóló törvényjavaslatot szeptember 29-én hagyták jóvá.
Bátor Hrivnya néven indít adománygyűjtő kampányt az Ukrán Nemzeti Bank. A jegybank a hadsereg finanszírozására vonná be a lakosság zsebe mélyén heverő fémpénzeket, amelyeket a kereskedelemben egyébként sem használnak. Úgy számolnak, hogy nagyjából hatmilliárd hrivnya értékű érme lehet forgalomban, aminek egy nagy része nem forog a gazdaságban. A kampánnyal elsősorban az iskolásokat célozzák, a jegybank pedig az iskolák segítségét kéri.
Az Ukrán Nemzeti Bank elindította a Bátor Hrivnya jótékonysági kampányt, amellyel több milliárd hrivnya forrást vonnának be a háború finanszírozására.
A kampány szeptember 4-től november 30-ig tart. Elsősorban az iskolás gyerekeket célozzák vele, a kezdeményezés népszerűsítésébe ezért az iskolákat is bevonják. A cél az, hogy
az ukrán gazdaságban lévő, nagyjából 6 milliárd hrivnya értékű fémpénzt, ami jellemzően nem forog a kereskedelemben, a háború finanszírozására fordítsák – írta meg az Unian.
Az Ukrán Nemzeti Bank azt írta, hogy jelenleg 14,3 milliárd darab érme van forgalomban az országban. Ezek nagy része szerintük táskák, zsebek és malacperselyek mélyén hever, és valójában senki nem használja őket. A kampány célja az, hogy november végéig minél több 10 és 50 kopejkást, illetve 1, 2, 5 és 10 hrivnyást gyűjtsenek össze a hadseregnek. Egy hasonló jótékonysági kampányt már 2022-ben is indítottak egyszer.
A jegybank azt is közölte, hogy az összes forgalomban lévő fémpénz 28 százaléka 10 kopejkás, 9 százaléka pedig 50 kopejkás.
Az érméket az iskolák gyűjthetik, és a kezdeményezés bármelyik partnerbankjánál leadhatják az összeszedett fémpénzt. A Bátor Hrivnya kampányban részt vevő bankok például a PrivatBank, az Oscsadbank és a PUMB. A fémpénzeket nemcsak Kijevben, hanem az ország egész területén gyűjtik.
Felszólítom a fiatalokat, tanárokat és általában minden állampolgárt, hogy adományozzanak fémpénzeket a hadseregnek. Amit ti adtok, azt mi elküldjük a fronton harcoló katonáinknak. A háború nem ért véget, és csapatainknak minden segítségre szükségük van – üzente az ukrán lakosságnak az Ukrán Nemzeti Bank helyettes vezetője, Alekszej Saban.
A kormány felvette a drónokat és annak tartozékait azon áruk listájára, amelyek beszerzése vagy adományozása során annak értéke nem számít adóköteles jövedelemnek.
A 2016. februári 112. számú kormányhatározatra vonatkozó módosításokat a kormány honlapján közzétette június 2-i 550. számú határozat tartalmazza.
A drónok tartozékainak számítanak a kommunikációs berendezések, digitális kamerák, ejtőernyők, elemek és akkumulátorok, motorok.
Emellett az adókedvezményeket kiterjesztették a drónok javítására és karbantartására is.
A Unity videójátékszoftver-gyártó cég aláírta eddigi legnagyobb szerződését, digitális szimulációs technológiáját az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsátja – írja a Bloomberg.
A Unity kedden közölte, hogy hároméves, több millió dolláros partnerséget kötött a CACI nevű amerikai informatikai céggel, amely légi megfigyeléssel és egyéb katonai hírszerzéssel segíti az Egyesült Államok fegyveres erőit.
A Unity elsősorban a névadó játékmotorjáról ismert, és számtalan ismert videójáték futtatását teszi lehetővé. A cég mostanában új területek felé terjeszkedik: az autógyártók, a gyártervezők és az ingatlanfejlesztők is digitalizálhatják alkotásaikat a Unity Game Engine segítségével. A közelmúltban a vállalat segített ügyfeleinek az emberek mozgásának vizualizálásában és tanulmányozásában is.
A Unity már korábban is rendelkezett szerződésekkel az amerikai védelmi minisztériummal, ami aggodalmat keltett néhány alkalmazottban. A hadsereg például a vállalat szoftverét használta fel a drónok kiképzésére.
A CACI több milliárd dolláros szerződéseket kötött az amerikai hadsereggel, valamint a határőrséggel. Például 1,4 milliárdos egyezményt írt alá a Védelmifenyegetés-csökkentő Ügynökséggel a tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre és elrettentésre.
Sem a CACI, sem a Unity nem kívánta kommentálni a híreket.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Parlament második olvasatban jóváhagyta a 7414. számú törvényt, amely megtiltja az adóbehajtóknak, hogy felkeressék a harci cselekményekben részt vevő katonákat és családjaikat – számolt be az Interfax-Ukrajna.
A törvényt 302 parlamenti képviselő támogatta. Ez a norma hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején, valamint az eltörlést követően több hónapig lesz érvényben.
A védett személyek kategóriájába tartoznak az ukrán fegyveres erők, az Ukrajna törvényeinek megfelelően megalakult egyéb katonai alakulatok és a különleges rendvédelmi szervek, az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat, az Ukrajna Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálatának honvédjei, akik Ukrajna területén teljesítenek katonai szolgálatot.
Ezenkívül a törvény azokra is vonatkozik, akik a katonai szolgálat során betegedtek meg, a katonai szolgálatból való elbocsátásukat követően váltak rokkanttá, valamint az elhunyt, illetve eltűnt honvédek családtagjaira. A törvény hatálya alá tartoznak a fogságban lévő személyek, akikkel megszakadt a kapcsolat vagy eltűntek.
A behajtókkal szembeni „védelem” fő feltétele, hogy a fél értesítse a hitelezőt, az új hitelezőt és a behajtó céget a soron következő hitelrészlet fizetésére való megszüntetéséről vagy eltörléséről, valamint nyújtsa be a védettséget igazoló dokumentumok másolatát.
