Már csak hat hétre elegendő kerozin maradt az európai piacon, az iráni háború súlyos légi közlekedési válsággal fenyegeti Európát – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), erről ír a Berliner Zeitung. Az ügynökség vezetője szerint emiatt hamarosan járattörlések jöhetnek Európában.
A portál arról is írt, hogy a fokozódó energiaválság miatt az EU egy vészhelyzeti tervvel próbálja stabilizálni az egyre szűkösebb kerozinellátást, hogy maximálisan kihasználja a finomítói kapacitásokat, és biztosítsa az üzemanyag-ellátást. A kerozinkészletek kiürülésével és a járattörlésekkel kapcsolatban Fatih Birol, az IEA igazgatója nyilatkozott; szerinte mindezekre akkor kerülhet sor, ha az iráni háború miatt fennmarad a Hormuzi-szoros blokádja.
„Minél tovább tart a blokád, annál rosszabb lesz a világgazdasági növekedés és az infláció szempontjából” – figyelmeztetett Fatih Birol.
„Hamarosan azt fogjuk hallani, hogy az A városból B városba tartó járatokat kerozinhiány miatt törlik” – mondta az AP hírügynökségnek Fatih Birol, aki a jelenlegi helyzetet a valaha tapasztalt legnagyobb energiaválságnak nevezte. Emiatt pedig szerinte világszerte a benzin-, gáz- és villamosenergia-árak emelkedésére kell majd számítani. A legsúlyosabban először a szegényebb országokat érinti Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában – vagyis azokat az államokat, „amelyek hangját a legkevésbé hallják” – fogalmazott Birol. Ezt követően az energiaválság Európát és az amerikai kontinenst is eléri majd. Különösen sérülékenyek szerinte az ázsiai országok, köztük Japán, Dél-Korea, India, Kína, Pakisztán és Banglades – tette hozzá.
A Lufthansa német légitársaság már most lépéseket tett az energiaválság miatt, a vállalat csütörtökön bejelentette: azonnali hatállyal megszünteti regionális leányvállalata, a Cityline járatkínálatát, szombattól kezdve pedig 27 régebbi repülőgépet állít le.
Till Streichert pénzügyi igazgató elmondta, hogy a jelenlegi válság arra kényszeríti a céget, hogy előre hozza az egyébként is tervezett intézkedést. A Lufthansa az okok között a sztrájkok mellett elsősorban a jelentősen megemelkedett kerozinárakat nevezte meg – írja a Berliner Zeitung.
[type] => post
[excerpt] => Már csak hat hétre elegendő kerozin maradt az európai piacon, az iráni háború súlyos légi közlekedési válsággal fenyegeti Európát – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), erről ír a Berliner Zeitung.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776443340
[modified] => 1776411329
)
[title] => Hat hétre elég kerozin maradt a piacon, összeomolhat az európai légi közlekedés
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=70305&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70305
[uk] => 70341
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 70306
[image] => Array
(
[id] => 70306
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[original_lng] => 1157746
[original_w] => 1317
[original_h] => 826
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[width] => 1317
[height] => 826
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[width] => 1317
[height] => 826
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/repulo.png
[width] => 1317
[height] => 826
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1776502827:3
[_thumbnail_id] => 70306
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 812
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1bd6ca592c6298e299a27e3b75983e09] =>
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
A nemzetközi partnerek szankciópolitikája az orosz költségvetési hiány jelentős növekedéséhez vezetett, amely várhatóan 2026-ra elérte volna a mintegy 100 milliárd dollárt. Az energiaszektorra vonatkozó korlátozások enyhítése azonban már most több milliárd dollárbevételt hoz a Kremlnek. Volodimir Zelenszkij elnök ezt a Le Monde-nak adott interjújában mondta, számolt be az Ukrinform a Telegramra hivatkozva.
„A különböző országok közös szankciópolitikája közvetlenül befolyásolta az Orosz Föderáció lehetőségeinek csökkenését. Például az energiaértékesítésből származó bevételek csökkenése miatt” – jegyezte meg. Az államfő szerint az ellenség megpróbálta kijátszani a szankciókat, de ezen kísérletek ellenére is kevesebb bevétele volt az agresszornak, „illetve kevesebb pénz jutott a védelmi szektorba”.
„Az Oroszországi Föderáció költségvetési hiánya évről évre nőtt. A legnagyobb hiány 2026 elején volt. 2025 végén az oroszoknak 83 milliárdos hiányuk volt, plusz 19, amelyet 2026 elejére vittek át. Előrejelzéseink szerint 2026-ra a hiánynak körülbelül 100 milliárd amerikai dollárnak kellett volna lennie” – jegyezte meg.
Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz olajszektorra vonatkozó szankciók enyhítése után a bevételeik milliárdokban mérhetők.
„Ez határozottan nem segít csökkenteni a harcok intenzitását Ukrajnában, ahogyan Iránban sem. Mert Oroszország így vagy úgy segíteni fogja az iráni rezsimet” – tette hozzá az elnök.
Ukrajna közúti infrastruktúrája 2026 telén olyan mértékű károsodást szenvedett el, amelyet a szakma a háború kezdete óta példátlannak nevez. A hosszan tartó fagyok, az intenzív csapadék és az ismétlődő olvadás-fagyás ciklusok látványosan felgyorsították az útburkolatok szétesését, ám a most kialakult helyzet nem kizárólag az időjárás következménye. A háttérben az évek óta halmozódó forráshiány és az elmaradt közútkarbantartás áll.
A kormányzati tájékoztatás szerint az ország fő közlekedési útvonalain több mint 23 millió négyzetméternyi burkolat deformációját rögzítettek. Ez nem csupán kátyúkat jelent, hanem repedezett, felpúposodott, szerkezetileg meggyengült pályaszakaszokat is. A szakértői becslések szerint a minimálisan szükséges helyreállítási munkák költsége elérheti a 60-70 milliárd hrivnyát, miközben a 2026-os állami költségvetésben mindössze mintegy 12 milliárd hrivnya szerepel az országos közúthálózat fenntartására. Vagyis a szükséges forrás az idei keret öt-hatszorosa.
A problémát a gazdasági szereplők is azonnal érzékelték. Szerhij Kujun üzemanyagpiaci szakértő nyilvános bejegyzésében arról írt, hogy a benzinszállító járművek tömegesen sérülnek meg a rossz burkolat miatt.
„A javítási költségek és a késések meredeken nőnek” – fogalmazott az A-95 tanácsadó cég igazgatója.
Dmitro Ljouskin, a Prime csoport országos töltőállomás-hálózat alapítója megerősítette: vállalatuk járműparkjának karbantartási kiadásai 60 százalékkal emelkedtek, miközben a kieső bevételek nagysága nehezen számszerűsíthető. A jelenség nem korlátozódik az üzemanyag-szállításra: érinti az élelmiszer-logisztikát, a katonai ellátási útvonalakat, az energetikai berendezések szállítását, sőt a mentő- és katasztrófavédelmi szolgálatokat is.
A közúthálózat javításának finanszírozása
A finanszírozási háttér megértéséhez azonban érdemes visszanyúlni 2024 elejére, amikor az üzemanyag jövedéki adójából származó bevételeket – a háborús prioritásokra tekintettel – a központi költségvetés általános alapjába irányították át. A korábbi Közúti Alap így gyakorlatilag kiürült. A döntés védelmi szempontból indokolható volt, ám most láthatóvá váltak a mellékhatásai. Kujun számításai szerint 2023-ban a jövedékiadó-bevétel még 63 milliárd hrivnyát tett ki, 2025-ben már 141 milliárdot, 2026-ban pedig akár 180 milliárd hrivnya is befolyhat.
Az autósok jelentős összegeket fizetnek be a költségvetésbe. A védelmi szféra az első, de a közlekedési infrastruktúra is a nemzetbiztonság része – hangsúlyozta.
Viktor Zahreba közlekedési elemző szerint az elmúlt években a karbantartási munkák radikális visszafogása strukturális kockázatot teremtett. Mint fogalmazott, a korrupció elleni küzdelmet nem lehet az intézményrendszer „kivéreztetésével” megoldani.
Szerhij Vovk, a Közlekedési Stratégiák Központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi források országos szinten még az alapvető fenntartási feladatokra sem elegendők. Több régióban – például Poltava megyében – az éves fenntartási keret 50 százalékát már az első két hónapban felhasználták a hóeltakarításra és a téli üzemeltetésre.
A kormányzat részéről is elhangzott, hogy pótlólagos forrásokat keresnek, ám konkrét összegeket egyelőre nem neveztek meg.
A szakma szerint legalább 25-30 milliárd hrivnya azonnali többletforrásra lenne szükség a legkritikusabb útvonalak stabilizálásához. Hosszabb távon felmerült a Közúti Alap újjászervezése és kibővítése egy átfogó közlekedésfejlesztési alappá, amely a vasúti és városi infrastruktúrát is magában foglalná. Ugyanakkor egy ilyen reform a költségvetési év közben nem kivitelezhető.
Alternatív megoldásként szóba került a nemzetközi finanszírozás.
A közelmúltban létrejött Ukraine Transport Support Fund – svéd, litván és kanadai részvétellel – elvben gyors forrásbevonást tehet lehetővé.
A nemzetközi hitelek és támogatások folyósítását azonban rendszerint hosszú előkészítési folyamat előzi meg, ami időigényes egy olyan helyzetben, ahol a kátyúk azonnali beavatkozást követelnek.
Technológiai szempontból is kulcskérdés a minőség. A szakértők szerint az aszfaltozás csak plusz 10 Celsius-fok felett, megfelelő szárítás és korszerű, módosított bitumen alkalmazásával tartós. A téli, ideiglenes „kátyúbetömés” sok esetben forráspazarlásnak bizonyul. Felmerül a tartósabb betonburkolatok arányának növelése is, ám ez már hosszabb távú stratégiai döntés.
A bevételi oldal bővítése sem kerülhető meg. Egyes elemzők szerint indokolt lenne az elektromos járművek infrastruktúra-hozzájárulásának bevezetése, mivel ezek – nagyobb tömegük miatt – fokozottan terhelik a burkolatot. Emellett mérlegelendő a jövedéki bevételek részleges visszacsatornázása a közúthálózatba.
A 2024-es év végéhez közeledve, az év első 11 hónapjában a Nyugat-Ukrajnai Állami Tanúsítási Szolgálat Kárpátaljai Hivatala pénzügyi szabálytalanságokat tárt fel, amelyek több mint 58,6 millió hrivnya összegben okoztak veszteséget.
Ezeket a szabálytalanságokat 20 tanúsítási eljárás és 11 ellenőrzés során észlelték. Ezen kívül, további 1,2 millió hrivnya értékű szabálytalanságot is felfedeztek a pénzügyi és gazdasági tevékenység auditálása során.
A kontrolltevékenységek eredményeként már több mint 32,3 millió hrivnya került visszaállításra.
Emellett az elmúlt 11 hónapban a kárpátaljai hivatal szakemberei nem hatékony vezetői döntéseket és kockázatos műveleteket is azonosítottak összesen 448,5 millió hrivnya értékben.
Külön figyelmet fordítottak az állami közbeszerzések ellenőrzésére és nyomon követésére. Összesen 254 ellenőrzést és 11 vizsgálatot végeztek, amelyek során több mint 848,5 millió hrivnya értékű törvénysértést tártak fel a közbeszerzések területén.
Több ügyben is eljárás folyik, számos köztisztviselőt vontak felelősségre visszaélések miatt.
Az idei első kilenc hónapban 309 milliárd rubeles, mintegy 3,2 milliárd dolláros vesztesége keletkezett az orosz Gazprom gázipari óriásnak a leányvállalatok nélküli orosz számviteli szabályok szerint, ami komoly negatív változás a tavalyi első kilenchavi 446 milliárd rubeles nyereséghez képest – derült ki további részletek ismertetése nélkül a cég ma közzétett számaiból.
Az első kilenchavi jelentős veszteség amellett alakult ki, hogy az energiaóriás bevételei 8 százalékkal, 4,3 milliárd rubelre emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Tavaly az egész éves vesztség közel 7 milliárd dollár volt, amely az első veszteség volt 1999 óta. Ez jól rámutatott arra, hogy a kulcsfontosságú európai gázpiacok elvesztése milyen súlyos következményekkel jár az óriáscégre amellett is, hogy közben nő a kínai, illetve az LNG-alapú gázértékesítése.
Az energiaóriás ezzel együtt optimista az idei év kilátásait illetően. Az értékesítési bevételekre vonatkozó becslését 6 százalékkal, 7900 milliárd rubelre emelte a korábbi előrejelzéshez képest.
A Gazprom mai jelentéséből az is látszik, hogy növelte beruházási programját. A vállalat közlése szerint a 2024-es beruházási keretet mintegy 4 százalékkal, 1,64 milliárd rubelre (16,85 milliárd dollár) emelte a tavaly decemberben jóváhagyott 1,57 milliárd rubelről.
A beruházások fő célpontjai a Jamal-félszigeten és Kelet-Oroszországban található gázkitermelő központok fejlesztése. Kiemelt projektként említették a Kínába tartó Power of Siberia gázvezetéket, amelynek éves kapacitása az év végére várhatóan eléri a 38 milliárd köbmétert.
A Gazprom jelentése amellett érkezett, hogy kiderült: érdemben emelkedett idén az orosz gázkitermelés, illetve az Európában irányadó holland TTF gázár csaknem egyéves csúcsra ugrott.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna minimális katonai segítséget kapott partnereitől, és ez további terheket jelent az állami költségvetésre, magyarázta Szerhij Marcsenko.
Ukrajna állami költségvetésében 5 milliárd dollárnyi hiány alakult ki, amely fegyvervásárláshoz volt szükséges, jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadszke rádiónak adott interjújában csütörtökön.
Elmondása szerint az elmúlt hat hónapban Ukrajna minimális katonai segítséget kapott partnereitől, és ez hozzájárult az állami költségvetés további megterheléséhez. A források átcsoportosítása van folyamatban, az év végi kiadások átkerülnek a szükséges fegyvervásárlásra, a lövedékek rendelésére és egyéb, most szükséges dolgokra.
„Jelenleg úgy gondolom, hogy körülbelül 5 milliárd dollárról beszélhetünk. Dollárban határoztuk meg az összeget, mert így könnyebb elmagyaráznom a partnereinknek. Azon gondolkodunk, hogy a közeljövőben hogyan tudjuk ezt (hiányt) fedezni” – fogalmazott a miniszter.
Rendkívüli hiány alakult ki Patriot rendszerekből és rakétákbólvilágszerte. A legtöbb lőszerre Ukrajnának és Izraelnek van szüksége légvédelmi rendszereihez, számolt beaz NZZ.
A deficitet az okozza, hogy Ukrajna és Izrael gyakoran alkalmazza. Emellett számos európai ország szeretné feltölteni arzenálját. Végül az amerikai hadsereg a Patriot haditengerészeti változatát fejleszti, amely integrálódna az Aegis parancsnoki és irányító rendszerrel, hogy megvédje az amerikai hajókat egy Tajvan körüli konfliktus esetén.
1984 óta, amióta a Patriot komplexum megjelent, folyamatosan fejlesztették a rakétákat. Jelenleg két fő lőszer-típus van gyártásban – a PAC-3 MSE a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni küzdelemre, valamint a régebbi PAC-2 GEM-T, amelyet elsősorban repülőgépek és cirkáló rakéták ellen használnak.
A korszerű PAC-3 rakétákat kizárólag a Lockheed Martin gyártja Camdenben, Arkansasban. Az elmúlt években éves gyártásuk 350-ről 500 darabra nőtt, 2027-re pedig 650 darabra kell növekednie. A Lockheed kifejezetten ezért nyitott új gyárat, és további beruházásokat tervez.
Emellett a régebbi PAC-2 rakétákat is az USA-ban gyártja a Raytheon védelmi cég. Az éves mennyiség 240 egység. 2027-re 420-ra kell növekednie. Ezen kívül gyártásuk most kezdődik Európában.
Ukrajna, mint a világ egyik legnagyobb gabonatermelő és exportáló országa az orosz agresszió miatt lényeges exportbevételektől esett el. Az Ukrán Gabonatanács értékelése szerint az ország gabonaszektorának vesztesége ebben az évben meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Ennek oka az exporttilalmak mellett elsősorban maga az orosz invázió, amely feldúlja a gabonatermő területek egy részét, akadályozza azok művelését, tovább jelentős területeken műtrágya- és növényvédőszer-hiányt idéz elő, elvonja a képzett munkaerőt a termelésből, valamint elpusztítja a gépek és üzemanyagok egy részét.
Emellett a fekete-tengeri kikötők forgalmának megbénításával csaknem ellehetetleníti a gabona kiszállítását, ami nagyon fog hiányozni az importfüggő országok ellátásából, az ára pedig az ukránok árbevételeiből.
A fekete-tengeri gabonafolyosó korlátozott működése és a nemzetközi szállítások egyéb akadályai miatt, ebben az évben a tavalyinál sokkal kevesebb ukrán gabona exportjára nyílik lehetőség.
Az ukránok számára kedvezőtlenül alakult a termelési költségek és az árak aránya is, mivel az elmúlt évben egy tonna termék átlagos előállítási költsége az országban valamivel alacsonyabb volt, és azt az ideinél 102 dolláros áron lehetett értékesíteni, az idén a költségek enyhén emelkedtek, az elérhető értékesítési átlagár pedig lejjebb süllyedt.
A mezőgazdasági termékek gabonafolyosón történő exportjának teljes leállítása élelmiszer-veszélyt jelent az egész világpiacon.
A gabonafolyosó oroszok általi felmondása miatt a világ nem jutott hozzá további 25 millió tonna mezőgazdasági termékhez. Dmitro Barinov, az Ukrajnai Kikötői Igazgatóság Állami Vállalatának alelnöke ezt az afrikai újságírókkal folytatott megbeszélésen nyilatkozta – írja az AMPU sajtószolgálata.
A gabonakezdeményezés 11 hónapos működése alatt Ukrajna 32,5 millió tonna mezőgazdasági terméket szállított a világ 45 országába, ebből több mint 4 millió tonna élelmiszert afrikai országokba.
A háború miatt az egekbe szöknek a kiadások, a bevételek pedig – elsősorban a szankciók miatt – a mélybe zuhantak: röviden így lehet összefoglalni a tényezőket, amelyek nyomán a deficit már április végére elérte az egész évre tervezett szintet. Csak az olaj- és gázexportból származó bevételek 52 százalékkal csökkentek, ám a pénzügyminisztérium a 45 milliárd dollárt is elérő deficit ellenére bizakodó: szerintük a stabilizálódás jelei látszódtak a múlt hónapban.
A hivatalos adatok szerint a kiadások 26 százalékkal ugrottak meg az orosz vezetés által „különleges katonai műveletnek” titulált ukrajnai háború miatt, míg a bevételek összességében, azaz nemcsak az energiaexportot tekintve 22 százalékkal estek.
Beszédes adat, hogy csak az olajexportból származó bevétel áprilisban 67 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Az előlegek kifizetése okozta az időarányosan túlszaladó hiányt – áll a pénzügyminisztérium közleményében. Hangsúlyozzák azt is, hogy hasonló tételekre már nem kell idén számítani, tehát a költségvetés stabilizálódása várható. A tárca változatlanul optimista, arról azonban semmit sem közölt, hogy konkrétan milyen előlegeket és kiknek utaltak át, közgazdászok viszont a háborúval hozzák összefüggésbe a kifizetéseket.
A tárca jelezte azt is, hogy ugyan árplafonnal sújtották az olajexportot, de az adók átrendezése révén az év további szakaszában az energiabevételek növekedésére lehet számítani.
Máshogy látják a szakértők
Nemhogy optimista, egyenesen többletes költségvetést vár idén a Kreml gazdasági tanácsadója, Makszim Oreskin. Ám ilyen bátor jóslatot még a pénzügyminisztérium sem mert felvállalni.
A kiadások határozzák meg az évet, a költségvetés ezen oldaláról viszont semmit sem tudunk – hangsúlyozta a Rennaissance Capital közgazdásza. Sofya Donets annyival azért árnyalta a képet, hogy nem lehetett meglepetés, ami az energetikai bevételekkel történt.
A Bloomberg közgazdászai szerint a kiadások visszafogására irányuló törekvések kudarcot vallottak, a megugró kiadások még az inflációt is megnövelhetik, így a jegybank kamatemelésekre kényszerülhet.
Látszik, hogy a háború miatt egekbe szökő kiadások mellett az energiabevételtől függ az orosz költségvetés egyensúlya. Nagy kérdés, hogy most valójában ebből mennyi folyik be. Annyi bizonyos, hogy az uniós szankciók jócskán lecsökkentik a befolyó pénz mennyiségét.
Ugyanakkor India és Kína rekordmennyiségben veszi az orosz nyersolajat és a gázt. India finomítja, és átcímkézve továbbadja az olajat, míg a kínai felhasználás a koronavírus-zárlatok feloldásának köszönhetően dinamikusan emelkedik. Tény, hogy a Kreml egyetlen rubel bevételt sem akar elengedni. Nemrég szóba került az energiacégek extraprofit-adóztatása és az Oroszországból távozó cégek kemény megsarcolása is.
[type] => post
[excerpt] => A háború miatt az egekbe szöknek a kiadások, a bevételek pedig – elsősorban a szankciók miatt – a mélybe zuhantak: röviden így lehet összefoglalni a tényezőket, amelyek nyomán a deficit már április végére elérte az egész évre tervezett szintet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684077300
[modified] => 1684062493
)
[title] => Már áprilisban elérte az egész éves hiánycélt az orosz költségvetés
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38116&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38116
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38117
[image] => Array
(
[id] => 38117
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg
[original_lng] => 131634
[original_w] => 1200
[original_h] => 740
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-768x474.jpg
[width] => 768
[height] => 474
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag-1024x631.jpg
[width] => 1024
[height] => 631
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/moszkva-oroszorszag.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1684051693:5
[_thumbnail_id] => 38117
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3000
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
