A hidrogén és az üzemanyagcella technológia nélkülözhetetlen a klímabarát, környezettudatos gazdaságra való áttéréshez – ebben napjainkra szinte egyetemes egyetértés alakult ki. Míg az akkumulátoros elektromos technológia hatékony megoldást jelent rövidebb utaknál, elsősorban személygépkocsik esetén, ám túl nehéz és drága a kereskedelmi fuvarozáshoz, vagyis a tehergépjárművekben való alkalmazása kérdéseket vethet fel.
A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég friss tanulmánya szerint, a tiszta hidrogén jelentősen hozzájárulhat olyan területek karbonsemlegességének előmozdításához, mint az acélipar, a vegyipar vagy a mobilitás. A hidrogén és az abból előállított szintetikus energiahordozók tárolóközegként a jövőben fontos szerepet tölthetnek be a megújuló energiaforrás alapú villamosenergia-rendszerek szabályozásában is.
A hidrogén alapú üzemanyagcella technológia számos előnnyel jár a jelenleg leggyakrabban alkalmazott hagyományos, égésalapú technológiával szemben. Az üzemanyagcellák magasabb hatékonysággal működnek, mint a belsőégésű motorok, hiszen az üzemanyagban lévő kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává képesek alakítani és a meghajtott motorok sokkal csendesebbek is.
„A hidrogén részesedése a globális energiaszerkezetben 30 év múlva meghaladhatja a 20 százalékot is.”– fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A hidrogén a globális felmelegedés visszaszorításán túl csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok, például a nitrogén-oxid és a kén-dioxid égetéséből származó helyi kibocsátásokat is, hiszen nem csak a mobilitásban, de a gyártóiparban is alkalmazható. Mindennek elérése azonban jelentős piaci- és állami beruházásokat, illetve bizonyos esetekben teljesen új értékláncok infrastrukturális kiépítését teszi szükségessé. Ennek kapcsán a „hidrogénvölgy” koncepció is kulcsfontosságú.
A hidrogén széleskörű elterjedésének feltétele a hidrogénvölgy koncepció megvalósulása
A hidrogénvölgy koncepció szerint az új energiahordozó széleskörű bevezetését három szinten és felépítésben lehet megvalósítani: fontosak a helyi, kis léptékű és mobilitásra összpontosító projektek; a helyi, közepes méretű és ipari felhasználó fókuszú kezdeményezések; valamint a nagyszabású és exportra összpontosító értékláncok is. A Roland Berger szerint a hidrogénvölgy koncepció jelentős fejlődés előtt áll. A vizsgált kezdeményezések több mint 85 százaléka még a kezdeti fejlesztési fázisok egyikében található és kevesebb mint 15 százalékuk valósult meg teljes mértékben. Majdnem az összes hidrogénvölgy részt vesz a hidrogéntermelésben, ezzel 85 százalékban lefedve a tárolást, átalakítást, valamint a szállítást. A hidrogénvölgyek fele megújuló energiaforrásokból állítja elő a hidrogéntermeléshez szükséges primer energiát is. A koncepció kétségtelenül egyre elterjedte világszerte, hidrogénvölgyek kétharmada jelenleg Európában található, míg 13 százalékuk Amerikában, 22 százalékuk Ázsia-csendes-óceáni térségben. A legtöbb projekt beruházási volumene jellemzően 100 millió euróig terjed, de előfordulnak 1 milliárd eurós beruházási büdzsével megvalósuló, nagyléptékű projektek is.
A képen egy 2500 köbméteres folyékony hidrogént tartalmazó tartály látható a Kobe Port Island-i üzemben, Kobe-ban, ahol egy speciális hajózási terminált építettek a folyékony hidrogén Ausztráliából történő importálására Fotó: AFP/ETIENNE BALMER
A hidrogénvölgyek, ahogyan a projektek számossága gyarapodik, illetve mérete és komplexitása növekedik, a következő évtizedekben egyre kiforrottabbá válnak. Várhatóan az évtized közepe felé lesz megtapasztalható teljes potenciáljuk, hiszen a legtöbb ekkorra jut el a megvalósítási vagy üzemeltetési szakaszba. Üzembe helyezést követően, a hidrogénvölgyek nagy számban bővíthetik tevékenységeiket és alakíthatnak ki együttműködéseket szomszédos völgyekkel. A szén-dioxidra kivetett adó lehetséges megemelésével, a fókusz a mobilitásról egyre inkább a karbonintenzívebb ipari ágazatok tiszta hidrogénnel való ellátása felé terelődhet, hiszen ezen iparágak szén-dioxid kibocsátásának csökkentése nagyobb hatással bírhat.
Magyarország számára is elengedhetetlen, hogy földrajzi adottságaira alapozva, aktív formálója legyen a kialakulóban lévő európai hidrogéngazdaságnak.
„Ennek előkészítéseként fontos a Nemzeti Hidrogénstratégia által is kijelölt lehetséges hazai hidrogénvölgyek európai kapcsolódásának megalapozása.” – hangsúlyozza Schannen Frigyes, a cég közleményében.
Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását csütörtökön Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához.
Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta.
Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni.
A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik.
Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.
Hegedüs Ákos a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a vállalatcsoport az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezik a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. Közös célnak nevezte a szén-dioxid-semleges zöld megoldások elindítását, támogatását. Az idén Európa egyik legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű elektrolízis technológiával megvalósuló zöld hidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentették be Németországban. Magyarországon 1992-óta vannak jelen, az elmúlt 25 évben közel 300 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, jelenleg közel 50 millió forint értékben építenek új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán. Dunaújvárosban pedig az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építik. 2020-tól már Magyarországon is forgalmaznak úgynevezett zöld oxigént és zöld nitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak, a megújuló erőforrásokra egyre nagyobb az igény – mondta.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk rákényszeríti az energetikai vállalatokat, hogy fokozzák a megújuló energiaforrásokba, a hidrogénbe és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákba történő beruházásokat, ugyanakkor a fosszilis üzemanyagok még egy ideig továbbra is meghatározóak lesznek – közölték az ipar vezetői.
A világjárvány miatt a globális olajfogyasztás több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, az árak pedig évtizedek óta nem látott mértékben bezuhantak, ami arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják, mennyire gyorsan kellene átállniuk az olaj- és gázfüggőségről valami másra.
„Az ágazatban mindenki a reset gomb megnyomásáról beszél (…) Mit kell tennünk, hogy ezt túléljük?” – tette fel a kérdést Arif Mahmood, a Petronas ügyvezető alelnöke. „Az energiaátmenet sokkal gyorsabban megy végbe, mint vártuk” – fűzte hozzá.
A malajziai állami energetikai vállalat az áprilistól júniusig terjedő időszakban 5 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, ezért felállítottak egy csapatot, amelynek az a feladata, hogy tervet készítsen a cég portfóliójának átalakítására, valamint a nap- és szélenergia-termelés bővítésére.
A nagy olajcégek ambiciózus célokat tűztek ki. Felipe Bayon, a kolumbiai Ecopetrol vezérigazgatója például elmondta, hogy a vállalat 2022-ig nulláról 300 megawattra akarja növelni a saját felhasználásra fordított megújuló energia mennyiségét.
A hidrogéné a jövő (?)
A nap- és szélenergia-fejlesztések mellett több energiaipari vállalat kutatja a hidrogén felhasználási lehetőségeit is, amely ugyebár régóta jelen van számos kereskedelmi célú alkalmazási területen. Ma az iparban használt hidrogént szinte teljes egészében fosszilis energiahordozókból – elsősorban földgázból – állítják elő, ez a módszer azonban jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással jár. Ha azonban ezt kombinálják különféle szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (carbon capture and storage – CCS) eljárásokkal, az érdemben mérsékelheti a földgázból történő előállítással járó kibocsátást. Az így előállított hidrogént kék hidrogénnek is nevezik.
A jövő átmenetileg részben a kék, hosszabb távon viszont egyértelműen az úgynevezett zöld hidrogéné, amelyet gyakorlatilag kimeríthetetlen energiahordozóként, megújuló energia-alapú vízbontással szinte korlátlan mennyiségben lehet előállítani, mégpedig minimális üvegházhatású gázkibocsátás mellett.
Mindazonáltal mindkét fajta hidrogén előállítása rendkívül költséges, ezért egyelőre nem lehet őket Jolly Joker-ként emlegetni.
Az Európai Unió kiemelt partnerének nevezte meg Ukrajnát az Európai hidrogénstratégia végrehajtásában és a legújabb energiaforrás szállításában az európai piacon az ország hidrogéntermelési és -szállítási potenciálját tekintve.
„Minden túlzás nélkül, tegnap egy történelmi eseményre került sor Brüsszelben: bemutatták az Európai hidrogénstratégiát, amely új technológiai forradalmat indít Európában. A külügyminisztérium megjegyezte, hogy a hidrogénstratégia az Európai zöld megállapodás szerves része. Ennek a nagyszabású kezdeményezésnek az a célja, hogy 2050-re Európa legyen az első, éghajlati szempontból semleges földrész. Ennek megvalósítása érdekében az EU azt tervezi, hogy évente 100 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és végül elhagyja a fosszilis tüzelőanyagokat. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, a július 8-án Brüsszelben bemutatott dokumentum szerint az EU támogatja az európai ipar ambiciózus terveit a zöld hidrogén előállításához szükséges létesítmények építésére. Az Európai Bizottság kiemelt partnernek tekinti Ukrajnát a hidrogénenergia fejlesztése terén, figyelembe véve természeti erőforrásait, összekapcsolt infrastruktúráját és a technológiai fejlődését. Az Európai Bizottság arra is ösztönöz, hogy Ukrajna csatlakozzon, többek között a tiszta hidrogén Szövetséghez, és alakuljon ki az együttműködés a megújuló villamos energia és a hidrogén előállítása terén. Ukrajna azt tervezi, hogy a zöld hidrogén előállításához 10 GW elektrolizátorok épít, ennek köszönhetően az ország szerves részévé válhat az Európai Zöld Megállapodás ambiciózus céljainak és integrálódhat az új hidrogéngyártási kapacitás 2×40 GW-os tervéhez” – közölte a külügyi tárca.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
