Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy folyósította Ukrajnának a G7 országokkal közösen jóváhagyott, mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – számolt be a Felvidék.ma az MTI nyomán.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök – a tervek szerint – segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik.
Ukrajna 2024-ben 41,7 milliárd dollár nemzetközi segélyben részesült, ez nagyjából ugyanannyi, mint tavaly – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter közölte: „Idén már 41,7 milliárd dollárnyi támogatást hívtunk le a partnereinktől.” Szerinte ez lehetővé tette a nyugdíjak, a fizetések teljes finanszírozását az oktatásban és az egészségügyben. „A humanitárius és szociális ellátás teljes rendszere finanszírozva volt” – tette hozzá.
„A nemzetközi támogatás továbbra is fontos eszköze marad a makroszintű pénzügyi stabilitásnak Ukrajnában a teljes körű háború körülményei között, és lehetővé teszi az állam számára, hogy eleget tegyen az állampolgárokkal szembeni társadalmi kötelezettségeinek” – szögezte le Szerhij Marcsenko.
Ukrajna 2023-ban 42,9 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott vissza nem térítendő juttatások és kölcsönök formájában.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó tanácsa befejezte a bővített pénzügyi mechanizmus (EFF) keretében zajló hatodik felülvizsgálatot. Erről Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal számolt be.
A közlemény szerint a pénzeszközöket az állami költségvetés kritikus fontosságú kiadásainak finanszírozására fordítják.
Így a program keretében Ukrajnának tett összes kifizetés összege a program kezdete óta közel 9,8 milliárd dollárra nő
– mondta Smihal.
„Hálás vagyok a Nemzetközi Valutaalap csapatának a folyamatos támogatásért országunk számára a nehéz időkben” – tette hozzá.
Ukrajna hamarosan több mint 4,2 milliárd eurós sürgősségi hiteltámogatást kap, az EU Tanácsa zöld utat adott az EU Ukrajnára vonatkozó programja keretében a támogatások és hitelek második részletének, amelynek célja Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának és közigazgatása működésének támogatása – számol be hétfőn az rbc.ua hírportál az EU Tanácsának közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint „a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna teljesítette az Ukrajna tervében előírt feltételeket és reformokat ahhoz, hogy megkapja az Ukrajna Alapból kifizetendő forrásokat.” A Tanács hangsúlyozta a pénz mielőbbi kiutalásának fontosságát is, tekintettel Ukrajna nehéz fiskális helyzetére.
Az Ukrajnára vonatkozó terv felvázolja Ukrajna szándékait az ország helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására, valamint azokat a reformokat, amelyeket az EU-csatlakozási folyamat részeként kíván végrehajtani a következő négy évben. A Tanács 2024 májusában arra a következtetésre jutott, hogy teljesültek az előfeltételek ahhoz, hogy Ukrajna akár 50 milliárd eurós támogatást kapjon az Ukrajna Alapból, augusztusban pedig kifizették az első, 4,2 milliárd eurós uniós részletet.
Kisméretű, helyi jellegű energiatermelő létesítmények kiépítésére ad 80 millió euró hitelt Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az energiaipari infrastruktúra elleni orosz támadások hatásainak enyhítése végett.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – pénteki tájékoztatásában közölte, hogy a hitelcsomagból az Ukrnafta állami ukrán olaj- és gázipari vállalat 100 megawatt összteljesítményű, földgázüzemeltetésű, helyi elosztású energia előállítására alkalmas berendezések hálózatát alakíthatja ki.
A hitelt társfinanszírozóként 9,6 millió euróval kiegészíti a holland kormány és 12,5 millió euróval az Egyesült Államok.
Az EBRD hangsúlyozza, hogy elsődleges fontosságú az ukrán energiarendszer decentralizálása, mivel Ukrajna energiatermelő kapacitása a háború előtti szint egyharmadára csökkent az orosz támadások következtében.
A hitelprogram keretében 10 megawattig terjedő teljesítményű kis energiatermelő egységeket lehet telepíteni Ukrajna nyugati és középső országrészében, mindenekelőtt olyan térségekben, amelyek súlyos energiahiánytól szenvednek – áll az EBRD pénteki londoni tájékoztatásában.
A bank ismertetése szerint az Ukrnafta a legnagyobb ukrán kőolaj- és földgáztermelő cég, egyben ez a vállalat üzemelteti a legnagyobb ukrajnai fűtőanyag-kiskereskedelmi hálózatot is, így saját földgázkészleteivel tudja majd működtetni a helyi kis energiatermelő egységeket, ezzel is enyhítve az országos elosztóhálózatra nehezedő nyomást.
Az új hitelcsomag pénteki bejelentéséhez fűzött tájékoztatásában az EBRD közölte, hogy a háború kezdete óta 5,3 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának; ebből az idén 1,5 milliárd eurót folyósított. Ezek a programok az energia- és az élelmiszerellátási biztonságra, a létfontosságú infrastruktúrára, a kereskedelemre és a magánszektorra összpontosulnak.
Az EBRD kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
A lengyel kormány jelentős lépést tett az ország védelmi képességeinek fejlesztése érdekében. Az Egyesült Államokkal kötött megállapodás keretében Lengyelország 4 milliárd dolláros hitelt kap, amelyet a fegyveres erők modernizálására fordítanak. A beruházás része annak a törekvésnek, hogy az ország megerősítse katonai pozícióját a régióban.
A lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz csütörtökön jelentette be,
hogy Lengyelország 4 milliárd dolláros hitelmegállapodást írt alá az Egyesült Államokkal.
A hitel az amerikai külföldi katonai finanszírozási program keretében valósul meg, és a lengyel fegyveres erők átalakítását hivatott támogatni.
A miniszter közösségi média bejegyzésében hangsúlyozta a megállapodás jelentőségét:
Ez újabb bizonyítéka a Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok közötti hatalmas bizalomnak és erős szövetségnek.
Kosiniak-Kamysz kiemelte, hogy az Egyesült Államok összesen több mint 11 milliárd dollárt biztosított Lengyelországnak különböző fegyverkezési programok finanszírozására. Ezek között szerepelnek olyan kulcsfontosságú rendszerek, mint a Patriot légvédelmi rendszerek és az Apache helikopterek beszerzése.
A lengyel védelmi kiadások növekedése szorosan összefügg a régió geopolitikai helyzetével. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után Lengyelország jelentősen megnövelte védelmi költségvetését. Ennek eredményeként az ország a NATO legnagyobb arányú védelmi kiadással rendelkező tagállamává vált. A lengyel kormány tervei szerint 2024-ben a GDP 4,1%-át fordítják védelmi célokra. Ezen felül Varsó ígéretet tett arra, hogy 2025-re ezt az arányt tovább növeli, elérve a GDP 4,7%-át.
Az ukrán Legfelső Tanács elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna 50 milliárd dollárt kapjon a G7-országoktól, anélkül, hogy kötelező lenne visszafizetni, ha nem kap kártérítést Oroszországtól.
Az ukrán parlament a 12232-es számú törvényjavaslatot fogadta el, amely lehetővé teszi az Ukrán Pénzügyminisztérium számára, hogy betöltse a Hitelügynökség szerepét, és megállapodásokat kössön feltételes kötelezettségekről. Ez megnyitja az utat az 50 milliárd dolláros hitelhez a G7 országaitól, amelynek visszafizetése az orosz kártérítések kifizetésétől függ.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szinten megállapodott a hitel program hatodik felülvizsgálatáról az EFF kiterjesztett finanszírozási mechanizmusa keretében – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy ez lehetővé teszi Kijev számára, hogy további 1,1 milliárd dollárt vonzzon be az állami költségvetésbe. „Arra számítunk, hogy az IMF Igazgatósága a közeljövőben megfelelő döntést hoz” – írta.
A miniszterelnök szerint az IMF tudomásul vette Ukrajna előrehaladását a strukturális irányadók és kötelezettségek teljesítésében. „Hangsúlyozták azt is, hogy az ukrán gazdaság továbbra is stabilitást mutat” – emelte ki Denisz Smihal.
Az IMF jelentése szerint az alap Gavin Gray vezette missziója 2024. november 11-18-án Kijevben tárgyalt az ukrán hatóságokkal az ország 4 éves meghosszabbított hitelmegállapodásának (EFF) hatodik felülvizsgálatáról. A misszió találkozott Denis Smihal miniszterelnökkel, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszterrel, Andrij Pisnijjel, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökével, más miniszterekkel, tisztviselőkkel és a civil társadalom képviselőivel. „Az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok személyzeti szintű megállapodást kötöttek az EFF hatodik felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatóságának jóvá kell hagynia, és az igazgatótanács megfontolása a következő hetekben várható” – mondta el Gray.
Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) új segélyprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, amely 200 millió eurós támogatást irányoz elő. Erről az ukrán pénzügyminisztérium számolt be.
A pénzeszközöket kölcsön formájában különítik el, és a költségvetési kiadások finanszírozására, illetve a belső menekültek kifizetésére fordítják.
A kifizetések közé tartozik az ideiglenes lakhatás biztosítása, a fizikai rehabilitáció, a gyermekek ingyenes étkeztetése, valamint az új régiókban való elhelyezkedésben való segítségnyújtás.
A Világbank jóváhagyott egy új, rendszerszintű projektet Ukrajna számára Az újjáépítés támogatása intelligens költségvetési gazdálkodáson keresztül (SURGE) program keretén belül 750 millió dollár értékben a 2024–2027-es évekre – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a finanszírozás a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 450 millió dolláros kölcsönéből áll az Ukrajna szükséges hiteltámogatását biztosító vagyonkezelői alapból (ADVANCE Ukraine), amelyet a japán kormány támogat. 300 millió dolláros hitelt a bank válságalapjának Ukrajna és Moldova különleges helyreállítási programjából (SPUR). Az IBRD hitelmegállapodás részeként Ukrajna várhatóan 2024 végére vonzza be a biztosított forrásokat. A közeljövőben várható a Világbankkal kötött vonatkozó nemzetközi megállapodások aláírása – közölte a Pénzügyminisztérium.
A projekt célja a klímaorientált fellendülés hatékony és elszámoltatható megvalósításához és finanszírozásához szükséges környezet és intézményi alapok megteremtése. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a SURGE megvalósítása a Program-for-results pénzügyi eszköz felhasználásával valósul meg, amely olyan mutatók elérését biztosítja, amelyek ellenőrzése alapján Ukrajna állami költségvetésének alapja kölcsönt kap, amelyet a nemzetközi megállapodásban minden egyes mutató meghatároz.
A projekt célja, hogy támogassa az ukrán kormány azon erőfeszítéseit, amelyek célja egy hatékony állami beruházás-menedzsment rendszer létrehozása a háború utáni fellendülés és újjáépítés körülményei között, a költségvetési gazdálkodás javítása helyi szinten, a középtávú és a program költségvetésének javítása helyi szinten – tette hozzá a Pénzügyminisztérium.