Törökország a regionális összeköttetéseket a vasutak, az autópályák, a kikötők és csővezetékek révén erősíti, integrálva Szíriát a régió tágabb közlekedési és energiaarchitektúrájába. Ez átalakíthatja a kereskedelmi és logisztikai útvonalakat a Közel-Keleten, összekapcsolva a Perzsa-öböl országait Európával, megkerülve a Hormuzi-szorost – áll Recep Teke, a Közel-Keleti Tanulmányok Központjának (ORSAM) vezető szakértőjének elemző cikkében, amelyet a Daily Sabah jelentetett meg.
„Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja, valamint a Hormuzi-szoros lezárása súlyos károkat okozott a globális gazdaságban, és megmutatta a hagyományos energia- és kereskedelmi útvonalak sebezhetőségét… Ebben az összefüggésben Törökország az egyik kulcsszereplővé vált, amely új útvonalak fejlesztésére és a régi összeköttetési projektek helyreállítására törekszik” – áll a cikkben.
A kutató rámutatott, hogy Törökország a regionális összeköttetések megerősítésére törekszik vasutak, autópályák, kikötők és csővezetékek révén, integrálva Szíriát a régió tágabb közlekedési és energetikai architektúrájába.
„Szíria fokozatos stabilizációja, párosulva földrajzi elhelyezkedésével a Közel-Kelet közepén, vonzó jelöltté teszi a különböző régiók egyesítésére” – jegyezte meg a szerző.
Egyben emlékeztet arra, hogy Törökország és Szíria már megállapodott a „Négy tenger projekt” újraélesztésében, amelynek célja a Perzsa-öböl, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger összekötése egy közlekedési és energiaútvonalak hálózatán keresztül. Ezenkívül Törökország, Szíria és Jordánia megállapodott a történelmi Hejaz vasútvonal újraindításában és annak a Szaúd-Arábia vasúthálózathoz való csatlakoztatásában.
„A projekt befejezése után közvetlen szárazföldi folyosót hozhatna létre az Öböl-menti államok és Európa között, gyakorlatilag megkerülve a Hormuzi-szorost és a Vörös-tengert” – jegyzi meg az elemző.
A szakértő meg van győződve arról, hogy az ilyen kezdeményezések megvalósítása hozzájárulhat Szíria gazdasági fellendüléséhez és egy új regionális együttműködési modell kialakításához a Közel-Keleten.
Cseppfolyósított földgázt, illetve nyersolajat szállítanak. A tengeri átjárónál még így is több száz hajó vesztegel.
Két cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tartályhajó hagyta el hétfőn a Hormuzi-szorost, a hajók Pakisztán, illetve Kína felé tartottak, szombaton pedig egy iraki nyersolajat szállító tanker haladt át a szoroson, mely közel három hónapig vesztegelt a tengeri átjáróban.
Izrael és az Egyesült Államok február 28-án támadta meg Iránt, válaszul Teherán lezárta a globális gáz- és olajkereskedelem kulcsfontosságú helyszínének számító Hormuzi-szorost. Az utóbbi három napban áthaladó hajók azon kevés tankerek közé tartoznak, melyek az iráni hajók által használt útvonalat használták. A múlt héten ugyanezen az útvonalon három, összesen 6 millió hordó nyersolajat szállító hajó indult útnak Kínába és Dél-Koreába.
A Reuters emlékeztet: a bahamai zászló alatt közlekedő Fuwairit néven ismert LNG-tartályhajót március 28-a körül rakodták meg a katari Ras Laffan kikötőben. A hajó hétfőn kelt át a szoroson, és várhatóan kedden pakolja ki rakományát Pakisztánban. A hírügynökség szerint a másik hajó a QatarEnergy tulajdonában lévő Al Rayyan: szintén LNG-t szállít, és a Fuwairithez hasonlóan Katarban rakodták fel, GPS-e pedig hétfőn már a szoroson kívül jelet sugárzott, és várhatóan június 27-én rakodják ki Kínában.
Az iráni háború kezdete előtt a szoroson naponta átlagosan 125–140 hajó kelt át, a blokád miatt viszont most több száz hajó vesztegel a régióban, a fedélzeten mintegy 20 ezer tengerésszel.
Donald Trump amerikai elnök és külügyminisztere, Marco Rubio az utóbbi két napban többször is bejelentették, hogy az iráni–amerikai béketárgyalások jól haladnak, de végső egyezségről még nem esett szó. A Hormuzi-szoros blokádja miatt az utóbbi közel három hónapban az olajárak elszálltak, szakértők szerint pedig a blokád feloldását követően is hónapok kellenek majd ahhoz, hogy a piac visszatérjen a háború előtti állapotokhoz.
„Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt gyors ütemben csökkennek a globális kereskedelmi olajkészletek, amelyek a jelenlegi felhasználás mellett már csak néhány hétre elegendőek” – figyelmeztetett hétfőn Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója Párizsban.
Birol a G7 pénzügyi találkozójának helyszínén újságíróknak nyilatkozva elmondta: a stratégiai olajtartalékok felszabadítása napi 2,5 millió hordóval növelte a globális olajkínálatot, de ezek a készletek nem korlátlanok. Hozzátette: az északi féltekén induló tavaszi vetési és nyári utazási szezon tovább gyorsíthatja a kereskedelmi készletek csökkenését, mivel növekszik a dízel, a műtrágya, a repülőgép-üzemanyag és a benzin iránti kereslet.
A vezérigazgató rámutatott: az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai előtt még jelentős túlkínálat jellemezte az olajpiacot, a kereskedelmi készletek is magas szinten álltak, a háború azonban gyorsan megváltoztatta a piaci helyzetet. Birol hozzáfűzte: jelenleg jelentős eltérés látható a tényleges olajpiaci helyzet és a pénzügyi piacok árazása között.
A Nemzetközi Energiaügynökség múlt héten közzétett havi olajpiaci jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus miatt idén a globális olajkínálat elmaradhat a kereslettől, miközben a készletek rekordütemben csökkennek. Az IEA korábban még olajpiaci többlettel számolt 2026-ra. Az IEA adatai szerint a globális olajkészletek márciusban és áprilisban rekordütemben, összesen 246 millió hordóval csökkentek. A 32 tagországot tömörítő szervezet márciusban története legnagyobb stratégiai készletfelszabadításáról döntött: összesen 400 millió hordó piacra engedésével igyekezett stabilizálni az olajpiacot.
Szomáliai kalózok elfoglalják azokat a külföldi hajókat, amelyek megpróbálják megkerülni a Hormuzi-szorost más útvonalakon. Az elmúlt hetekben legalább két olajszállító tartályhajót raboltak el, számolt be a CNN.
A Hormuzi-szoros blokádja után a fuvarozók kénytelenek megváltoztatni hajóik útvonalát. Ez a médiajelentések szerint jelentősen megnöveli a nyersanyagok szállításának idejét, és veszélyezteti a biztonságukat is.
Az Egyesült Királyság Tengerészeti Kereskedelmi Hivatala (UKMTO) szerint a Szomália partjainál állomásozó kalózok jelenleg legalább három hajót tartanak fogva, köztük két olajszállító tartályhajót. A hajókat állítólag április 21. és május 2. között foglalták le.
Az ügynökség szerint a „kalózfenyegetettség szintje továbbra is súlyos”. Az Európai Unió haditengerészeti erői arra sürgették a tranzithajókat, hogy „fokozott éberséget tartsanak fenn”, és jelentsék a gyanús tevékenységeket a járőröknek.
Az iráni háború veszélyes környezetet teremtett a külföldi hajók számára, ami a kalózkodás újjáéledését okozza, mondta Manu Lekunze, a skóciai Aberdeeni Egyetem professzora. Elmondása szerint a haditengerészet, amely korábban a kalóztevékenységet figyelte meg a tengeren, most teherhajókat kísér a Hormuzi-szoroson keresztül.
„Az iráni háború arra kényszerített néhány államot, amelyek korábban az Indiai-óceán nyugati részének járőrözésére összpontosítottak, hogy prioritásként kezeljék a Hormuzi-szoros megnyitását” – mondta a professzor.
Ugyanakkor az EU azt állítja, hogy a közel-keleti háború nem zavarta meg a kalózkodás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. A hadsereg szerint továbbra is figyelemmel kísérik az óceán biztonságát, „figyelembe véve a műveleti igényeket”.
Az ENSZ szerint a Hormuzi-szoros esetleges blokádja súlyos globális élelmiszerválságot és akár tömeges éhezést is előidézhet. A szervezet becslése szerint akár 45 millió ember kerülhet veszélybe, ha a műtrágyaszállítások nem indulnak újra időben.
A figyelmeztetést Jorge Moreira da Silva, az ENSZ Szolgáltatási Hivatalának (UNOPS) vezetője tette, aki egy külön munkacsoportot irányít a humanitárius válság megelőzésére. Mint mondta, a nemzetközi közösségnek mindössze néhány hete van a helyzet kezelésére.
A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú tengeri útvonal, amelyen nemcsak olaj és gáz, hanem műtrágyák és azok alapanyagai is áthaladnak. A térségben kialakult feszültségek miatt a hajóforgalom jelentősen nehezebbé vált, ami különösen Afrikát és Ázsiát érintheti súlyosan a mezőgazdasági termelésen keresztül.
Az ENSZ szerint bár az élelmiszerárak még nem emelkedtek drasztikusan, a műtrágyák már jelentősen drágultak. A szervezet úgy véli, a válság elkerüléséhez napi átlagban legalább öt, műtrágyát szállító hajó zavartalan áthaladását kell biztosítani a szoroson, és ehhez elsősorban politikai megállapodásra lenne szükség.
A Bloomberg jelentése szerint az Egyesült Királyság a HMS Dragon hadihajót tervezi a Hormuzi-szorosba küldeni egy nemzetközi haditengerészeti misszió előkészületei keretein belül.
A hírügynökség adatai szerint a brit HMS Dragon 45-ös típusú romboló kereskedelmi hajók kíséretére irányuló misszióban vehet részt a Hormuzi-szorosban.
A brit védelmi minisztérium kijelentette, hogy a hajó előzetes telepítése az Egyesült Királyság és Franciaország közös vezetésével zajló esetleges nemzetközi művelet előkészületeinek része.
A küldetés a hajózás biztonságának garantálása egy stabil tűzszünet létrehozása vagy egy békemegállapodás megkötése után.
A HMS Dragon a jelentések szerint nemrégiben fejezte be a fegyverrendszerek tesztelését Kréta partjainál, és korábban Ciprus védelmének megsegítésére küldték.
A Bloomberg információja szerint több mint 40 ország vesz részt a misszió tervezésében. Várhatóan egyes országok az aknamentesítésben, járőrözésben és a hajók kíséretében is részt vesznek.
A legszegényebb és az energiaimportra szoruló fejlődő országok a legnagyobb vesztesei a közel-keleti konfliktusnak. A Hormuzi-szoros körüli harcok, és az energiaválság hosszú távú hatásai továbbra is magasan tartják a kőolaj- és földgáz világpiaci árát – figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Világbankkal közös washingtoni ülést követően.
A közel-keleti válság még tart, de ha azonnal véget érne, a következmények még akkor is sokáig megmaradnak. A legszegényebb afrikai országoknak további kölcsönökre lesz szükségük az IMF szerint, sokuk ráadásul már most is részt vesz valamelyik nemzetközi programban. Az alacsony és közepes jövedelmű energiaimportőr országoknak egyszerre kell megbirkózniuk a növekvő
energia,
élelmiszer
és műtrágyaárakkal.
A napokban előrelépés történt az Egyesült Államok és Irán között, a tárgyalások során az ellenségeskedő felek megállapodtak a Hormuzi-szoros újranyitásában, ám szombatra ismét kiújultak a harcok a térségben és egyelőre patthelyzet van. A globális piacoknak mindenesetre jót tett a felek közötti látszólagos közeledés, ennek köszönhetően az olajárak érdemben csökkentek.
A nemzetközi egyeztetést követően Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter kiemelte, szerinte csak korlátozott hatása lesz a válságnak a globális gazdaságra, de csak akkor, ha mielőbb véget ér a konfliktus – számolt be a Financial Times. Az IMF a világgazdaság kilátásait elemezve 0,3 százalékponttal csökkentette a feltörekvő országok gazdasági növekedési előrejelzéseit, a fejlett gazdaságok növekedési előrejelzésén ugyanakkor nem változtatott a valutaalap a konfliktust megelőző prognózisához képest.
A vezérigazgató ugyanakkor megjegyezte, a terhek növekedése nem egyenletesen oszlik meg, az Egyesült Királyság kilátásai például érdemben romlottak.
Az Egyesült Államok képviselői ezzel szemben kedvezőbben értékelik a helyzetet. Szerintük a világ sokkal ellenállóbbá vált a magas kőolajárakkal szemben, köszönhetően annak, hogy a világ sokkal energiahatékonyabbá vált.
A világ vezetői ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a globális piaci helyzet továbbra is nagyon törékeny és kiszámíthatatlan marad, a jelenlegi energiaválság pedig tovább növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok között.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma úgy véli, hogy az olajárak valószínűleg a következő hetekben csúcsszintet érhetnek el. Az áremelkedés addig folytatódik, amíg a Hormuzi-szorosban a szállítás jelentős mennyiségben újra nem indul, közölte a Reuters Chris Wright amerikai energiaügyi miniszternek a Semafor Világgazdasági Fórumon tett nyilatkozatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségében uralkodó feszültségek felfelé hajtják az energiapiacokat, és magasan tartják az olaj kockázati prémiumát.
„Magas energiaárakat fogunk látni – sőt akár emelkedését is –, amíg a Hormuzi-szoroson keresztüli jelentős hajóforgalom újra nem indul. Az árak tetőzése valószínűleg a következő hetekben fog bekövetkezni” – mondta Wright egy április 13-i, hétfői nyilatkozatban.
Becslése szerint az olajárak csúcsszintje akkor jöhet el, amikor a hajók „valódi” mennyisége elkezd áthaladni a Hormuzi-szoroson.
Donald Trump amerikai elnök korábban állítólag elismerte, hogy az olaj és a benzin ára magas maradhat az idei novemberi félidős választásokig.
A venezuelai olajtermelés helyzetét kommentálva Wright hangsúlyozta, hogy január 3-a óta, amikor az Egyesült Államok őrizetbe vette Nicolás Maduro elnököt, már 150 millió hordó venezuelai olajat adtak el. Ugyanakkor a kútból származó termelés 25%-kal nőtt.
A Reuters szerint április 13-án, hétfőn a Chevron már két megállapodást írt alá venezuelai tevékenységének bővítésére. Különösen az eszközök cseréjéről van szó, amely a fő projektjükhöz egy szupernehéz olaj kitermelésére alkalmas területet is hozzáad.
Érdemes megjegyezni, hogy a világpiaci olajárak meredeken, több mint 7%-kal emelkedtek, és átlépték a hordónkénti 100 dolláros határt az Egyesült Államok Hormuzi-szoros blokádjának előkészítéséről szóló nyilatkozatai hátterében.
A Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaellátási zavarok elkezdték befolyásolni a globális élelmiszerárakat, közölte a FAO, írta a Korrespondent.net.
Az ENSZ adatai szerint a márciusi élelmiszerár-index a második hónapja egymás után emelkedett, és 128,5 pontot tett ki, ami 2,4%-kal több, mint februárban, és 1%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az áremelkedés minden főbb árucsoportban – gabonafélék, hús, tejtermékek, növényi olajok és cukor – megfigyelhető volt.
Az elemzők szerint ez mind a piaci tényezőknek, mind az egyre súlyosbodó közel-keleti konfliktus közepette emelkedő energiaáraknak tudható be.
Az FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero arra figyelmeztetett, hogy ha a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózás hosszú időre blokkolva lesz, a világ egy éven belül az élelmiszer-infláció hirtelen felgyorsulásával szembesülhet. Elmondása szerint ez a Covid–19 világjárvány következményeihez hasonló láncreakciót válthat ki.
Azt is hangsúlyozta, hogy az emelkedő energia- és műtrágyaárak csökkentik a mezőgazdasági termeléshez szükséges erőforrásokat, ami befolyásolhatja az idei és a jövő évi hozamokat. Az FAO jelentése szerint a kulcsfontosságú mezőgazdasági inputok exportjának 20-45%-a tengeri úton halad át a Hormuzi-szoroson. Ha ezek az ellátások csökkennek, a hozamok csökkenhetnek, a termékárak pedig tovább emelkedhetnek.
Ezenkívül az Öböl-menti országok adják a világ olaj- és cseppfolyósított földgázkészletének mintegy 20%-át, valamint a műtrágyatermelés jelentős részét.
Ugyanakkor az emelkedés ellenére az FAO élelmiszerár-indexe továbbra is a 2022. márciusi csúcsértékek alatt marad, amely Ukrajna teljes körű orosz inváziója után volt.
Az Európai Bizottság sürgősségi intézkedéseket készít elő a Hormuzi-szoros további lezárása esetén az EU-t érő esetleges energiaválság leküzdésére. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki a közel-keleti válság következményeiről szóló, az Európai Bizottság tagjai által tartott orientációs vita eredményeit követően, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az európai biztosok három lépést vitattak meg a Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaválság megelőzésére az EU-ban.
„Számos intézkedést megtárgyaltunk, amelyeket a vezetőknek a következő informális Tanácsülésen fogunk bemutatni, amelyre a jövő héten (április 23-24) Cipruson kerül sor” – mondta von der Leyen.
Elmondta, hogy az Európai Bizottság egy erre vonatkozó közleményt tervez közzétenni április 22-én, szerdán, az uniós vezetők ciprusi informális találkozójának kezdete előtt.
A sürgős intézkedések között az Európai Bizottság elnöke elsőként kiemelte a tagállamok közötti koordinációt az energiaszektorban a gáztárolók feltöltése terén, „hogy elkerüljük azt a helyzetet, amikor sok tagállam egyszerre lép be a piacra, és így versenyez egymással”.
„Össze fogjuk hangolni az olajtartalékok felszabadítását is… ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok sürgősségi intézkedései ne befolyásolják az egységes piacot” – tette hozzá.
A második sürgős és elengedhetetlen elem, mondta, a kiszolgáltatott háztartások és piaci szektorok védelme a magas energiaárakkal szemben.
„Ezen a héten konzultációkat folytatunk a tagállamokkal a rugalmasabb állami támogatási szabályokról” – magyarázta von der Leyen.
Pontosította, hogy az Európai Bizottság már 2026 áprilisában egységes állami támogatási szabályokat kíván kidolgozni.
„A harmadik elem, hogyan csökkenthetjük a keresletet (az energiaforrások iránt), mert természetesen a legolcsóbb energia az az energia, amelyet fel sem használnak” – mondta az Európai Bizottság vezetője. A bizottság további strukturális intézkedéseket is kidolgoz az energiaárak csökkentése érdekében.
