A Croatia Airlines a kerozin árának jelentős emelkedése miatt a következő negyedévben mintegy 900 járat törlésére kényszerül – számolt be róla csütörtökön a Poslovni Dnevnik.
Slaven Zabo, a légitársaság kereskedelmi igazgatója elmondta: a tervezett 27 ezer járat mintegy öt százalékát törlik, miután a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult válság kezdete óta a kerozin ára duplájára nőtt. Hozzátette: a jelenlegi üzemanyagköltségek több millió eurós veszteséget okozhatnak a légitársaságoknak – írja a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
A többségében állami tulajdonban lévő társaság válságkezelést vezetett be, és optimalizálja működését: módosítja járathálózatát, csökkenti kapacitásait és növeli hatékonyságát.
Zabo szerint a jegyárak alakulását az üzemanyagár mellett a repülőtéri költségek emelkedése is befolyásolja. A zágrábi repülőtér június 1-jétől 20 százalékkal emeli díjait. A légitársaság egyelőre nem közölt becslést a jegyárak várható változásáról.
A Croatia Airlines szerint a turisztikai szezon egyelőre nincs veszélyben: az év első négy hónapjában 23 százalékkal nőtt az utasok száma, ami csaknem százezerrel több utast jelent az előző év azonos időszakához képest.
Április végén beszámoltunk róla, hogy a Lufthansa 20 000 járatot vesz le hálózatából az üzemanyagválság miatt.
European airports have urged airlines to prepare contingency plans for a potential complete lack of aviation fuel in the coming weeks. Thousands of flights have already been canceled across the continent amid the escalating crisis.
Megállapodást írt alá Horvátország és Bosznia-Hercegovina a déli gázvezeték-összeköttetés (interkonnektor) megépítéséről a Három Tenger Kezdeményezés dubrovniki csúcstalálkozóján kedden.
A horvát közszolgálati televízió beszámolója szerint a megállapodást Andrej Plenkovic horvát és Borjana Kristo bosznia-hercegovinai miniszterelnök látta el kézjegyével, miután mindkét ország kormánya még aznap jóváhagyta a szerződés megkötését.
A projekt a horvátországi Zagvozd és a boszniai Posusje közötti vezetékszakaszt, valamint több bosznia-hercegovinai elosztóág kiépítését foglalja magában, amelyek többek között Mostar, Bugojno és Travnik térségét kapcsolják be a hálózatba.
A vezeték megépítésével Bosznia-Hercegovina hozzáférést kaphat a Krk-szigeten működő LNG-terminálhoz, ami lehetővé teheti alternatív gázforrások elérését, és csökkentheti az ország orosz gázfüggőségét. Elmedin Konakovic bosznia-hercegovinai külügyminiszter a projektet történelmi jelentőségűnek nevezte. Szerinte a beruházás gazdasági és politikai szempontból is változást hozhat a térségben.
Az aláíráson jelen volt Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter és Nicole McGraw, az Egyesült Államok horvátországi nagykövete is. Wright szerint az energiainfrastruktúra fejlesztése hozzájárul a térség energiabiztonságának erősítéséhez.
A megállapodás a projekt tervezésének, engedélyezésének és kivitelezésének kereteit rögzíti. A két állam saját területén maga finanszírozza és építi meg a vezetékszakaszokat, míg a közös beruházás részleteit külön megállapodások szabályozzák. Dubrovnik ad otthont 2026. április 28-29-én a Három Tenger Kezdeményezés idei csúcstalálkozójának, amelyet Horvátország elnöksége alatt tartanak.
A rendezvényen a 13 tagállam vezetői, valamint a társult országok és a stratégiai partnerek képviselői vesznek részt, az Egyesült Államokat a Chris Wright energiaügyi miniszter vezette delegáció képviseli.
A csúcshoz kapcsolódó üzleti fórumra több mint 1400 résztvevő érkezett 45 országból. A tárgyalások középpontjában az energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a digitális beruházások állnak. A csúcstalálkozó keretében Horvátország és az Egyesült Államok kilenc energetikai és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá, köztük a regionális energetikai infrastruktúráról és az energiabiztonságról szóló memorandumot, valamint egy nyilatkozatot a polgári célú nukleáris együttműködés erősítéséről.
A déli gázvezeték-összeköttetés projektjének támogatásáról is külön nyilatkozat született.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a megállapodásokat több milliárd dollár értékűnek nevezte, és úgy fogalmazott, hogy azok új korszakot nyithatnak az Egyesült Államok és Közép-, illetve Délkelet-Európa energetikai együttműködésében.
Horvátország tavaly 4 milliárd euró értékben importált élelmiszert, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint 2023-ban. Az elmúlt évben ráadásul jelentős mértékben megnőtt a harmadik országokból, főleg Ukrajnából behozott termékek aránya is. Az olcsó, a legtöbb esetben rossz minőségű termékek pedig, akárcsak a régió többi országában, ott is leszorították az árakat, ami a horvát gazdáknak azért is óriási gond, mert tavaly súlyos aszály pusztított az országban.
A száraz időjárás hatása a számokon is meglátszik. Tavaly például
125 millió tonna búza termett, ami 15 százalékkal elmarad a megszokottól.
A kukorica esetén még ennél is nagyobb az eltérés, 2024 őszén ugyanis 160 millió tonnát arattak le a szlavóniai gazdák, ami 20 százalékkal marad el a sokéves átlagtól.
A kormánytól kértek segítséget a horvát gazdák
A termékek ára azonban a növekedő termelési költségek és a termőföldek drágulása ellenére folyamatosan csökken.
2021-ben egy tonna búzáért 245 eurót fizettek a horvát malmok,
2024-ben már csak 175 eurót.
A kukorica esetében pedig
a korábbi 230 eurós ár helyett
most csak 150 euró körüli összeget adnak tonnánként.
De az árzuhanás minden terméknél megfigyelhető.
A gazdákat emellett különösen felháborítja az, hogy bár tőlük kevesebbért vásárolják fel a termést, a boltokban minden egyre drágább. A rossz anyagi helyzet miatt a gazdák egy része nem tudja, hogy miből fedezi a tavaszi vetés költségeit. A megoldást a kormánytól várják, azt szeretnék elérni, hogy az illetékes minisztérium hozza előre a területi alapú támogatások kifizetését, és lépjen fel az Ukrajnából beáramló termékek ellen.
A miniszter félrelép
A horvát mezőgazdászok helyzetén tovább ront az is, hogy az év elején botrány rázta meg az ügyükkel foglalkozó minisztériumot. Az agrárminiszterről ugyanis több kompromittáló felvétel is napvilágot látott. Az egyiken egy mozgó autó ablakán keresztül lövöldöz a levegőbe pisztollyal, a másikon pedig ittasan egy illegálisan tartott AK–47-es gépfegyverrel lövöldözött a levegőbe. Az ügy miatt a tárcavezető lemondott, nemrég pedig le is tartóztatták.
Horvátország és Ukrajna a két ország közötti energiaügyi együttműködés megerősítéséről egyeztetett. Erről az ukrán energetikai miniszterhelyettes, Roman Andarak és Horvátország nagykövete, Anica Dzamich tárgyalt – számolt be a Jevropejszka pravda.
A horvát fél megerősítette, hogy kész további támogatást nyújtani Ukrajnának, többek között az őszi-téli időszakra való felkészüléshez.
„Az általunk biztosított felszerelés elsődleges szükséglet, különösen a frontközeli vidékeken, ahol az ellenség az energiakapacitások jelentős részét megsemmisítette. Számunkra kiemelten fontos a partnerek támogatása az elosztó létesítmények fejlesztésében” – hangsúlyozta az energiaügyi miniszterhelyettes.
Anica Dzamich elmondta, hogy Horvátország fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Ukrajnát további termelőberendezésekkel láthassa el.
Szóba került Horvátország részvétele Ukrajna Energiatámogatási Alapjában, az orosz agresszió következtében elszenvedett energetikai alkalmazottak családjainak támogatása, valamint az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalási folyamat tapasztalatcseréje.
Ukrajna horvátországi kikötőkön keresztül kezdte meg gabonájának szállítását, ezzel igyekszik bővíteni az exportútvonalakat, amíg a fekete-tengeri kikötők zár alatt állnak – közölte csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.
Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át halad, de Kijev alternatív útvonalakat keres a tavaly Oroszország indította háború óta, és különösen amióta Moszkva július közepén úgy döntött, hogy felmondja az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július végi zágrábi látogatásán közölte: Horvátország beleegyezett abba, hogy az ukrán gabona exportjához használják dunai és adriai kikötőit.
„Immár horvát kikötőkön keresztül exportálunk ukrán gabonát. Nagyon hálásak vagyunk ezért a lehetőségért” – írta közleményében Julija Szviridenko. „Készek vagyunk fejleszteni ezt a lehetőséget a szállítási útvonal bővítésével” – szögezte le. „Úgy hisszük, hogy ez a logisztikai útvonal a háború után is fontos szerepet játszik majd országaink kétoldalú kereskedelmében”.
Az ukrán gabonakereskedők szakszervezete (UGA) szerint a 2023-as gabona- és olajosmagtermés együttesen várhatóan eléri a 80,5 millió tonnát, ebből 49 millió tonnát exportálhatnak a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban. A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy szeptember 1-ig 4,5 millió tonna gabonát szállítottak külföldre.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Zágráb felajánlotta Kijevnek, hogy a használhatja a horvát dunai és adriai kikötőket.
Horvátország mérlegeli az országon keresztül történő ukrán gabonaexport növelését, amelynek egyik korlátozó tényezője a kelet-horvátországi, vukovári kikötő kapacitása – mondta szerdán újságíróknak Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter.
Miután július végén Oroszország hivatalosan is kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon fekete-tengeri kikötőin keresztül, Zágráb felajánlotta Kijevnek, hogy használhatja a horvát dunai és adriai kikötőket.
A tárcavezető kiemelte: tekintettel arra, hogy a horvát kikötők kapacitásának rendelkezésre álló része már szerződésben rögzített, vizsgálják annak lehetőségét, hogyan tudnák növelni az Ukrajnából származó gabonaexportot.
Mindenesetre az az érdek, hogy növeljük ezt a kapacitást. Meg tudjuk csinálni, mindent megteszünk azért, hogy így legyen, de ma még nem tudom megmondani, mekkora mennyiségről lenne szó – mondta. A miniszter eközben két korlátozó tényezőt is említett.
Az egyik a vukovári kikötő szabad kapacitása, a másik a Horvátországon áthaladó mediterrán vasúti folyosón jelenleg is zajló munkálatok.
Butkovic jelezte: hétfőn találkozik az ukrán kormány alelnökével és az infrastrukturális miniszterrel, hogy a részletekről tárgyaljanak.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Kijev és Zágráb megállapodott, hogy Horvátország dunai és adriai kikötőit használhatják az ukrán gabona exportjára – jelentette be hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Mostantól a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – fogalmazott Kuleba.
Az ukrán diplomácia vezetője a nap folyamán tárgyalt Kijevben horvát hivatali partnerével, Grlic Radmannal.
Miután Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
„Most a leghatékonyabb útvonalak kidolgozásán fogunk fáradozni, a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – hangoztatta Kuleba.
„Minden segítség az exportok blokádjának feloldásához, minden megnyitott ajtó gyakorlati hozzájárulást jelent a globális élelmezés biztonságának fenntartásához” – emelte ki a külügyminiszter.
Kuleba mindazonáltal elmondta, hogy horvát kollégájával folytatott megbeszélései fő témája az Ukrajnának szánt fegyverek voltak. „Csak annyit mondhatok, hogy vannak bizonyos megállapodások, amelyeket hamarosan végrehajtunk” – tette hozzá részletek említése nélkül.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátország továbbra is átfogó segítséget nyújt Ukrajnának, és félmillió euróval járul hozzá a NATO átfogó ukrajnai segélycsomagjához, amelyről a szövetségesek korábban megállapodtak.
Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter ezt az április 6-i plenáris ülés kezdete előtt jelentette be, a NATO-országok külügyminiszteri tanácskozásának második napján – közölte az Ukrinform tudósítója.
„Ukrajna a figyelem középpontjában áll ezen a miniszteri találkozón. Örömömre szolgál, hogy tegnap 2017 óta először ülést tartottunk a NATO–Ukrajna Bizottság formátumában. A mai ülésen Finnországgal közösen és Svédország részvételével Ukrajna alapos és hosszú távú támogatásáról fogunk beszélni. Ez pénzügyi kötelezettségvállalásokat jelent egy széles segélycsomag részeként, amelyre Horvátország félmillió eurót biztosít” – mondta el.
Emlékeztetett arra is, hogy Horvátország már most is jelentős humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, és a háború elől menekülő ukránok ezreinek nyújt menedéket.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az adriai forgalomnövekedésben az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy szerepet játszott az orosz–ukrán háború is. A személyforgalomban Split viszi a prímet.
A hajók többsége utasszállító volt, összesen csaknem 34 millió utast szállítottak. A legnagyobb személyforgalmat Split kikötője bonyolította le, ott 2022-ben 4,1 millió utas fordult meg, ez 14,5 százalékos növekedés egy év alatt. A második legforgalmasabb rév Zárában (Zadar) volt, ott 2,5 millió utas szállt hajóra vagy partra, ami 15,7 százalékos emelkedés 2021-hez képest. A két kikötő utasforgalmát elsősorban a dalmát szigetvilágba látogató turisták teszik ki. Ezekből a városokból indul ugyanis a legtöbb komp. Ezért nem meglepő, hogy az ország legnagyobb, ám kompforgalmat nem bonyolító kikötője, Rijeka (Fiume) csupán 110 ezer utast fogadott tavaly, ezzel pedig nem fér be a top 10-be sem. Ugyanez viszont nem mondható el az áruszállításról.
LNG, kőolaj és gabona
A Magyar Királyság egykori egyetlen kikötővárosa az elmúlt évben 16 millió tonna árut mozgatott meg, ami 6,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A forgalom zömét, mintegy 8 millió tonnányi árut a kikötő Krk szigeti termináljai bonyolították le, itt történik ugyanis a cseppfolyós gáz, az LNG lefejtése, de a kőolajszállítók is itt horgonyoznak. Ezenkívül jelentősen, mintegy 3 százalékkal nőtt a száraz, ömlesztett áruk forgalma is, ezekből 5,6 millió tonnát mozgattak meg.
Ugyanakkor a konténeres áruszállítás volumene csökkent, 2022-ben mindössze 2,4 millió tonnányi konténer fordult meg Rijekában.
De nem csak az észak-adriai logisztikai csomópont forgalma emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg délen, az elmúlt években átlagosan 3 millió tonna árut fogadó Ploce kikötőjében is, ahol tavaly 17,3 százalékkal nőtt a forgalom. A Novi List című lap szerint a jelentős forgalomnövekedés hátterében az orosz–ukrán háború áll, hiszen megnőtt az igény a néhány évvel ezelőtt kialakított krki terminál kőolaj- és a földgázkapacitásaira, ráadásul Rijeka lett az ukrán gabona egyik fő exportútvonala.
A folyami kikötőkben nem rózsás a helyzet
Annak ellenére, hogy Horvátország Európa egyik legjelentősebb folyami útvonala, a Duna mentén fekszik, az édesvízi hajózás az országban nem túl fejlett. Négy folyami kikötője közül kettő a Száván, egy a Dráván, egy pedig a Dunán található. Ezek közül hagyományosan a szávai hajópihenők bonyolítják le a legkisebb forgalmat, ez tavaly sem volt másként, hiszen összesen 54 ezer tonna áru fordult meg bennük, ami hozzávetőlegesen megfelel a sokéves átlagnak. Az eszéki kikötő azonban tavaly rendkívül rossz évet zárt. A Dráva alacsony vízállása miatt egész nyáron megközelíthetetlen volt, ezért alig 120 ezer tonnányi szemes termény tudott keresztüláramlani rajta. Ez 41 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Az ország egyedüli megbízható, egész évben gondtalanul üzemelő folyami rakodóhelye Vukováron van.
A dunai kikötőn keresztül az előző évekhez hasonlóan tavaly is 1,6 millió tonna árut szállítottak, ráadásul 90 százalékban exportra.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Horvátország három hete csatlakozott az eurózónához, és a történelmi magas infláció közepette lecserélte a kunát euróra. Sok horvát meg van győződve arról, hogy a kiskereskedők indokolatlan áremelésekre használták fel az átállást.
„Ténylegesen minden drágább lett, igen” – állítja egy zágrábi asszony. „Most jövök a boltból, az összes termék ára felment. És mindennek felkerekítik az árát, mint 5 euró és 99 cent. De, mit tehetünk?
„Ha csak a legalapvetőbb szükségleti cikkeket nézem, mint a vaj, a kenyér, a tej – az árak most elviselhetetlenek” – mondja egy másik férfi. „Ez nem az az emelés, amire figyelmeztettek minket, ez legalább 10-20 százalékos”.
Egyes szakértők szerint az üzletek néhol 50 százalékkal is megemelték az árakat.
A kiskereskedők az inflációt okolják, a kormány viszont a lakosság mellé állt, és intézkedéseket jelentett be az áremelkedések miatt. Egyebek között ellenőröket küldött a boltokba és a szolgáltatókhoz.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
