Az ukrán kormány stratégiai lépést tett az ország energia-fenntarthatóságának megerősítése érdekében a szélsőséges hideg és áramszünetek idejére. A Minisztertanács hivatalosan is kizárta a lítium-ion akkumulátorokat az import- és exportengedélyhez kötött áruk listájáról. A döntés 2026. január 30-án lépett hatályba, számolt be a Gazdasági Minisztérium.
Ez jelentősen felgyorsítja a logisztikát és csökkenti az energiatároló rendszerek költségeit a kórházak, vállalkozások és háztartások számára. Korábban az energiatároló rendszerekben használt lítium-ion akkumulátorok importjához speciális engedélyek és licencek voltak szükségesek. Ez gyakran késedelmeket és további adminisztratív költségeket okozott a vámnál.
„Feladatunk annak biztosítása, hogy a kórházak, a kommunikációs rendszerek és a fontos létesítmények áramkimaradás esetén is működhessenek. Az akkumulátorok importjának egyszerűsítése elősegíti az energiatároló rendszerek gyorsabb telepítését és erősíti az ország energetikai fenntarthatóságát” – mondta Vitalij Kindrativ gazdasági miniszterhelyettes.
Ukajna Napenergiai Szövetsége adatai szerint az ilyen akkumulátorok kötelező engedélyeztetése korábban bonyolította azok szállítását, és csökkentette a vállalkozások, kórházak és háztartások azon képességét, hogy árammal biztosítsák magukat áramkimaradások idején.
„2026-ban az állam egyik prioritása az elosztott energiatermelő és energiatároló rendszerek fejlesztése. Erre azért van szükség, hogy csökkentsük az energiarendszert ért támadások következményeit és növeljük annak ellenálló képességét” – tette hozzá a Gazdasági Minisztérium.
Ez a szélerőművek, naperőművek, energiatároló létesítmények, gázdugattyús és gázturbinás energiatermelők számára szükséges berendezésekre vonatkozik. December 3-án a Legfelső Tanács megszavazta az energetikai berendezések importjára vonatkozó áfamentesség a 2026–2028-as időszakra történő meghosszabbítását – jelentette be Andrij Herusz, a parlament energia- és lakásügyi bizottságának elnöke.
Ez a szélerőművek, naperőművek, energiatároló létesítmények, gázdugattyús és gázturbinás energiatermelők számára szükséges berendezésekre vonatkozik.
A várakozásoknak megfelelően ez a norma hozzájárul az energiaszektorba történő nagyobb beruházásokhoz, valamint az energiarendszer gyorsabb helyreállításához és fejlesztéséhez.
„Az erre vonatkozó módosítást a 14097. számú törvényjavaslathoz nyújtották be, amelyről ma a második olvasatban szavaztak” – jegyezte meg Herusz.
Lengyelország rekordmennyiséget ért el 2025-ben, több mint 107 ezer tonna terméket exportálva a külföldi piacokra, számolt be a FreshPlaza.
A bevétel közel felét Ukrajna biztosította, amely a fő vásárlóvá vált.
Januártól augusztusig Lengyelország 107,54 ezer tonna burgonyát exportált.
A legnagyobb vásárlók:
Ukrajna – 57,11 ezer tonna;
Románia – 11,9 ezer tonna;
Moldova – 9,92 ezer tonna;
Fehéroroszország – 6,52 ezer tonna;
Németország – 5,63 ezer tonna;
Olaszország – 5,01 ezer tonna;
Szlovákia – 2,78 ezer tonna;
Lettország – 2,4 ezer tonna;
Spanyolország – 1,25 ezer tonna;
Nagy-Britannia – 820 tonna.
Az exportbevétel ebben az időszakban 151,99 millió zloty (30,4 millió euró) volt, ami jelentősen magasabb mutató, mint a tavalyi év azonos időszakában elért (110,04 millió zloty vagy 22,0 millió euró). A bevétel közel felét az ukrán piac biztosította – 73,94 millió zloty (14,8 millió euró).
Ugyanakkor a Lengyelországba irányuló burgonyaimport meghaladja az exportot: nyolc hónap alatt 171,69 ezer tonna burgonyát importáltak mintegy 55,2 millió euró értékben, a fő beszállító Németország volt.
Január–október között Ukrajna 67,8 milliárd dollár értékben importált, míg exportja 33,2 milliárd dollár volt. A teljes áruforgalom így 101 milliárd dollárt tett ki – közölte a Állami Vámhivatal 2025. november 11-én.
A 67,8 milliárd dolláros importból 51,8 milliárd volt adóköteles, ami az összes behozott áru 76%-át jelenti. Az adóteher január–szeptember között 0,52 USD/kg volt az adóköteles importnál.
Legnagyobb behozatal országonként:
Kína: 15,1 milliárd USD
Lengyelország: 6,4 milliárd USD
Németország: 5,4 milliárd USD
Legnagyobb exportcélországok:
Lengyelország: 4,2 milliárd USD
Törökország: 2,2 milliárd USD
Németország: 2 milliárd USD
Az import összetétele:
Gépek, berendezések, járművek: 27 milliárd USD (az importált áruk vámbevétele a költségvetésbe 168 milliárd hrivnya, 29%)
Vegyipari termékek: 10,4 milliárd USD (81,1 milliárd hrivnya, 14%)
Energia- és üzemanyagok: 8,5 milliárd USD (167,9 milliárd hrivnya, 29%)
Az export élmezőnye:
Élelmiszeripari termékek: 18,2 milliárd USD
Fémek és fémtárgyak: 3,9 milliárd USD
Gépek, berendezések, járművek: 3,1 milliárd USD
Az árukivitel vámkezelése során 950,7 millió hrivnya bevétel folyt be a költségvetésbe azon termékek után, amelyeknél exportvámot alkalmaznak.
Ukrajna október 1-től korlátozza az indiai dízelüzemanyag importját, mivel India jelentős mennyiségű nyersolajat vásárol Oroszországtól – közölte az Enkorr ukrán energetikai tanácsadó cég.
Az A-95 tanácsadó cég korábban arról számolt be, hogy egy kulcsfontosságú ukrán olajfinomító nyári elvesztése miatt a kereskedők kénytelenek voltak importtal kompenzálni, többek között Indiából vásárolva dízelüzemanyagot.
Még az ukrán védelmi minisztérium is vásárolt indiai üzemanyagot, mivel az megfelelt a poszt-szovjet szabványoknak.
Oroszország az elmúlt időszakban drónokkal és rakétákkal támadta az ukrán olajfinomítókat és üzemanyagtároló létesítményeket.
Az Enkorr szerint az ukrán biztonsági szervek nemrégiben elrendelték, hogy minden importált indiai dízelüzemanyag-szállítmányt laboratóriumi elemzésnek kell alávetni az orosz komponensek jelenlétének ellenőrzésére.
Ukrajna augusztusban 119 ezer tonna indiai dízelüzemanyagot importált, ami az ország teljes dízelimportjának 18%-át tette ki.
A 2022-ben kirobbant háború előtt Ukrajna főként Fehéroroszországból és Oroszországból importált dízelüzemanyagot a hazai termelés hiányának kompenzálására. 2022 óta elsősorban nyugati európai országokból szerzi be az üzemanyagot.
Kijev többször is felhívta a nemzetközi közösség figyelmét arra: ne importáljanak orosz kőolajtermékeket, hiszen Moszkva ezen bevételekre támaszkodva finanszírozza a háborús törekvéseit. Ukrajna azzal, hogy indiai dízelt vásárolt (amely nagyban támaszkodik az orosz nyersanyagra), lényegében „közvetetten” finanszírozta az orosz háborús törekvéseket.
Ha az ukrajnai terméskiesés idén megismétlődik, a gazdák nem tudják majd még magasabbra emelni az árakat, ezt megakadályozza a szomszédos országokból származó import, ahol a termékek olcsóbbak – jelentette ki csütörtökön Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) alelnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk felvetette, hogy a gabonafélék és más növények terméshozama idén alacsonyabb lehet, mint amit az NBU áprilisban előre jelzett. Ugyanakkor egyelőre csak jelentéktelen változások várhatók. „Még ha egy bizonyos negatív forgatókönyv valósul is meg, és az időjárási körülmények megismétlődnek, mint tavaly, könnyebb lesz megfékezni az élelmiszer-inflációt, mivel az import jelentős tényező lesz” – mondta.
Ahogy a jegybanki elnökhelyettes megjegyezte, az ukrán élelmiszerpiacon az árak „megközelítették, sőt egyes termékek esetében meg is haladták a szomszédos országok árait”. „Pontosan ennek a tényezőnek köszönhetően várható, hogy el tudjuk kerülni a tavalyi év élelmiszerár-emelkedésének megismétlődését” – tette hozzá.
Nyikolajcsuk megjegyezte, hogy az NBU áprilisi előrejelzésének közzététele után újabb fagyhullámokat figyeltek meg Ukrajnában. Ezek bizonyos növényeket érintettek. Nyilvánvaló, hogy a csonthéjas gyümölcsök terméshozama alacsonyabb lesz. Az időjárási viszonyok a tavaszi gabonaféléket is érintették, miközben a betakarítást a munkaerőhiány is akadályozza.
Minden olyan vállalkozás, amely külföldi kereskedelmi tevékenységet folytat, arra törekszik, hogy minél gyorsabban átlépje a határt és időben eljuttassa az áruját. Ebben fontos szerepet játszanak az egyértelmű üzleti szabályok és a gyors vámkezelési eljárások.
2025 első negyedévében a Kárpátaljai Vámhivatal működési területén 29 620 vámáru-nyilatkozatot dolgoztak fel.
Az Ukrajnába legnagyobb mennyiségben importált áruk származási országai a következők: Csehország – 30,6 milliárd hrivnya, Szlovákia – 14,3 milliárd hrivnya, Magyarország – 11,1 milliárd hrivnya, Olaszország – 6,9 milliárd hrivnya.
A legnagyobb exportforgalmat Ukrajnából Németországba bonyolították 5,3 milliárd hrivnya értékben, Olaszországba 2,4 milliárd hrivnya, Csehországba 2,3 milliárd hrivnya, Magyarországra pedig 1,5 milliárd hrivnya értékben.
A legnagyobb költségvetést formáló termékek között szerepeltek: személygépkocsik és egyéb közlekedési eszközök – 1,2 milliárd hrivnya értékben; telefonkészülékek – 315 millió hrivnya; tehergépkocsik – 184 millió hrivnya; monitorok és projektorok, tévékészülékek – 178 millió hrivnya; információfeldolgozó gépek és azok blokkjai – 133,8 millió hrivnya stb.
Az exportált termékek között szerepeltek: repcemag, kukorica, szójabab, fűrészáru, tűzifa, stb.
A hírt a Kárpátaljai Vámhivatal sajtószolgálata közölte.
Az Egyesült Államok tavaly növelte a repülőgép-alkatrészek importját Oroszországból, azonban más cégeket szankciókkal sújt, ha Moszkvával üzletelnek. Washington legutóbb a szerbiai állami olajtársaság ellen hozott büntetőintézkedést.
Az Egyesült Államok novemberben az elmúlt három év legmagasabb szintjére növelte az Oroszországból származó repülőgép-alkatrészek importját: az amerikai behozatal értéke 7,6 millió dollárt tett ki, amely a legmagasabb havi érték 2022 februárja óta. Az előző év novemberéhez képest az import 1,6-szorosára nőtt – írja a Magyar Nemzet.
A 2024-es év első tizenegy hónapjában az alkatrészek beszerzése összesen 31,4 millió dollárt tett ki, szemben az egy évvel korábbi 30,6 millió dollárral. Novemberben az amerikaiak leginkább a repülőgépek futóművei és azok részei iránt érdeklődtek, melyek értéke 6,97 millió dollár volt, valamint egyéb repülőgépek, helikopterek vagy drónok alkatrészei iránt, melyek 586,1 ezer dollárt tettek ki.
Érdemes megemlíteni, hogy az előző előtti hónapban az Egyesült Államok fő alkatrész-beszállítói az Egyesült Királyság (281 millió dollár), Franciaország (195 millió dollár) és Kanada (146 millió dollár) voltak.
Mint a lap megjegyzi: Washington jelentős üzleteket bonyolít le Moszkvával, miközben másokat szankciókkal sújt. Az Egyesült Államok legutóbb a szerb nemzeti olajtársaság (NIS) ellen hozott büntetőintézkedést: a NIS 50 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
A lépés negatívan érinti az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalatot is, amely a szerbiai állami olajtársaság legnagyobb partnere. Aleksandar Vucic szerb elnök mindenesetre közölte, hogy országa kész kivásárolni az oroszokat, ha erre kerül a sor.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
2024 első tíz hónapjában Ukrajna összesen 3,3 ezer tonna élő házi szárnyast importált, köztük csirkéket, kacsákat, libákat, pulykákat és gyöngytyúkokat. Ez 2,9%-os csökkenést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezt az adatot az Ukrajnai Állami Vámhivatal közölte.
Pénzügyi értékben az élő házi szárnyasok importja 2024 januárja és októbere között elérte a 64 millió dollárt, ami 9%-kal több, mint 2023 első tíz hónapjában.
A legnagyobb élő szárnyast exportáló országok 2024 januárja és októbere között a következők: Magyarország (28,3%), Németország (26,2%) és Lengyelország (22,7%).
A törvények módosításokat tartalmaznak az energetikai berendezések Ukrajnába való behozatalának vám- és áfamentességére vonatkozóan: elektromos generátor berendezések; szél- és napenergia-termelő berendezések.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij törvényeket írt alá, amelyek az áfa és vámok eltörlését írják elő az energetikai berendezések importja kapcsán, olvasható a Legfelső Tanács honlapján, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Az ukrán parlament által július 16-án elfogadott 11258-as és 11259-es számú törvényjavaslatok kártyáin olvasható, hogy azokat július 26-án az államfő aláírásával küldték vissza.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő elmondása szerint az aláírt törvények módosításokat írnak elő az Ukrajnába irányuló energetikai berendezések vám- és áfamentességére vonatkozóan: elektromos generátor berendezések; berendezések szél- és napenergia előállításához; akkumulátorok (kivéve a kis kapacitású akkumulátorokat). Valamint a kémelhárítási eszközök gyártásához szükséges felszerelések, valamint az én módosításom, amely a hadseregnek szánt taktikai fejhallgatókat mentesíti az illetékek alól.
