A tényleges infláció kismértékben meghaladta a Nemzeti Bank 2025. januári Inflációs jelentésben közzétett előrejelzéseit.
Ukrajnában az infláció januári 12,9%-ra gyorsulását az előző év azonos időszakához képest az adminisztratívan szabályozott árak emelkedése és a költségek növekedése okozta, különös tekintettel az energiaellátásra és a munkaerőköltségekre, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank február 12-én, szerdán a 2025. januári inflációs rátával kapcsolatban adott interjújában.
„Az árak dinamikájának az előrejelzéstől való eltérésének fő oka az áruk és szolgáltatások szabályozott árának, valamint a piaci szolgáltatások költségének jelentősebb növekedése a termelési költségek, többek között az energiaellátás és a munkaerőköltségek további emelkedése, valamint az adó- és szabályozási változások volt” – áll a kommentárban.
A jegybank megjegyezte, hogy a nyers élelmiszerek árai 11,8%-kal emelkedtek éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek 15,9%-kal. A nem élelmiszertermékek ára 4,3%-ra gyorsult, a szolgáltatások költségeinek növekedési üteme 14,2%-ot tett ki.
Az árak növekedésének felgyorsulása a nyersanyagok beszerzési árának, valamint a vállalkozások villamosenergia-, munkaerő- és logisztikai termelési költségeinek növekedésével magyarázható.
Januárban a szabályozott árak éves szinten 17,5%-kal emelkedtek. Ezzel párhuzamosan az alkohol árának további kiigazítása miatt a jövedéki termékek ára is emelkedett, a dohánytermékek pedig valószínűleg a jövedéki adók várható emelése miatt drágultak.
Az üzemanyagárak 12,1%-kal emelkedtek éves szinten.
Emellett drágultak a gyógyszerek, a gyógyászati kellékek és a felszerelések. A helyi telefonhívások ára is emelkedett. A Nemzeti Bank a januári áremelkedést decemberhez képest az alapanyagok drágulásával, a jövedéki adók emelkedésével és a logisztikai problémákkal magyarázza.
A makrogazdasági mutatók lassú helyreállást jeleznek, a lakosság életminősége azonban tovább romlik az infláció, az adóemelések és az energiaválság következtében. Ukrajna gazdasága továbbra is a nemzetközi segélyektől függ, miközben a belső munkaerőpiac, az infrastruktúra és az energiaellátás helyzete folyamatosan kihívások elé állítja az országot.
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 decemberéig 4 százalékkal növekedett – áll a gazdasági minisztérium jelentésében. Mindezt főként a közlekedési, építőipari és feldolgozóipari szektorok, valamint az állami támogatási programok ösztönözték. Az Ukrán Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves GDP-növekedés továbbra is csak lassan áll helyre a 2022-es 30 százalékos gazdasági visszaesést követően.
A háztartások ezt a javulást nem érzik. Az infláció az év végére 11,2 százalékra emelkedett, ami különösen az alapvető élelmiszerek drágulásában mutatkozott meg. Például
a zöldségek ára 63 százalékkal,
a tojásé 54 százalékkal, míg
a kenyéré és a tejtermékeké 15–30 százalékkal emelkedett.
Az inflációt az energiaárak emelkedése, az alacsonyabb mezőgazdasági hozamok, valamint a hrivnya árfolyamának gyengülése (38-ról 42 hrivnyára egy dollárhoz képest) hajtotta.
Adóemelések és csökkenő vásárlóerő
A 2024 decemberében bevezetett adóemelések tovább súlyosbították az ukrajnai családok helyzetét. A hadiadó mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, mindezt pedig a magánvállalkozókra is kiterjesztették. A harmadik csoportba tartozó magánvállalkozóknak emellett 1 százalékos jövedelemadót is kell fizetniük, míg az első és második csoportba tartozóknak a minimálbér 10 százalékát kell megfizetniük.
Bár a hivatalos adatok szerint 2024-ben a havi átlagbér 22 százalékkal nőtt, elérve a 20 592 hrivnyát, az emelt adóterhek és az infláció következtében a tényleges vásárlóerő csökkent.
A nettó jövedelem átlagosan 15 856 hrivnya, amely jóval alacsonyabb, mint az év elején várt szint volt.
Ukrajna energia- és árfolyamproblémákkal is küzd
A hrivnya árfolyamának 2024-es gyengülése szintén tovább terhelte az importált termékek árait. Az ukrán jegybank által alkalmazott rugalmas árfolyamrendszer a kezdeti stabilizációt követően engedte, hogy a dollár értéke elérje a 42 hrivnyát. Az ukrán kormány előrejelzései szerint 2025-ben az árfolyam elérheti a 45 hrivnyás dollárszintet, ami tovább ronthatja az inflációs kilátásokat.
Az energiaellátás helyzete sem javult számottevően. A 2024-es év második felében az orosz támadások tovább rontották az energiainfrastruktúrát. Az Ukrenerho jelentése szerint a téli időszakban az energiaellátás 15 százalékos hiánya várható, ami a termelési költségek növekedéséhez vezet.
2025 – mérsékelt növekedés és stabilitás nemzetközi segítséggel
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint a gazdasági növekedés lassulni fog. Az IMF és a Világbank becslései 2,5-3 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak, míg a Nemzeti Bank optimistább, 4,3 százalékos növekedést vár. Az infláció az év végére várhatóan 6,9 százalékra mérséklődik, bár a magas energia- és élelmiszerárak ezt a csökkenést lassíthatják.
A költségvetési hiányt továbbra is nemzetközi segélyek fogják finanszírozni.
A G7-ek által ígért 50 milliárd dolláros támogatási csomag, amely részben befagyasztott orosz vagyonokból származik, lehetővé teszi az alapvető állami funkciók fenntartását. Emellett az IMF és az Európai Unió további 15 milliárd dolláros hitelcsomagot biztosít Ukrajnának.
A Nemzeti Bank szerint az energiaágazati beruházások, valamint a mezőgazdasági termelékenység javítása segíthet mérsékelni az inflációt és stabilizálni a piacokat, ugyanakkor a háború elhúzódása továbbra is jelentős kockázat.
A 2025-ös évbe belépve a kérdés tehát az, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani gazdasági ellenálló képességét, miközben a lakosságra nehezedő pénzügyi nyomás enyhül, vagy a háború következményei tovább mélyítik a társadalmi és gazdasági szakadékot.
Az ukrán hrivnya 2024 folyamán folyamatosan gyengült az amerikai dollárral szemben, többszörösen megdöntve a történelmi mélypontokat. Az év végére a hivatalos árfolyam 41,94 hrivnyára zuhant a dollárhoz képest, miközben a lakossági piacokon átlépte a 42 hrivnyás lélektani határt.
A hrivnya tavalyi, jelentős leértékelődése nem volt teljesen váratlan. A kormány már 2023 végén, a 2024-es költségvetés kidolgozása során 42,1 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizált az év végére. Az elemzők kezdetben alacsonyabb árfolyamot vártak (40 hrivnya per dollár), ám az év közepén, a gazdasági helyzet fényében korrigálták előrejelzéseiket. A Dragon Capital például májusban 39 hrivnyáról 42 hrivnyára módosította éves előrejelzését, megjegyezve, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2024 elején új árfolyam-szabályozási stratégiát alkalmazott.
Az új stratégia: rugalmasság és intervenciók
A korábbi minimális ingadozásokat biztosító rezsim helyett az NBU olyan politikát vezetett be, amely lehetőséget adott a hrivnya gyengülésére. Ez javította az export versenyképességét, támogatta az állami költségvetést, és csökkentette az arany- és devizatartalékok veszteségeit.
Az ukrán jegybank a beavatkozásai során 1,2 milliárd dollárnyi tartalékot használt fel a piac stabilizálására, miközben novemberre a tartalékok 39,9 milliárd dollárra nőttek, ami 9,1 százalékos emelkedés.
A gazdasági helyzetet tovább bonyolították a geopolitikai feszültségek, a háborús helyzet és a belső piac bizonytalansága. Ennek ellenére az új szabályozás lehetőséget adott az Ukrán Nemzeti Banknak az árfolyam változásának kontrollált kezelésére. Az év folyamán a tavaszi hónapokban volt a legnagyobb gyengülés, ekkor az árfolyam 6 százalékkal emelkedett.
Feketepiac és valutaéhség
A feketepiacon a dollár árfolyama jócskán meghaladja a hivatalos szintet. December végén a feketepiaci árfolyam elérte a 45 hrivnyát dolláronként, ami több mint 7 százalékkal magasabb volt az NBU hivatalos árfolyamánál. Ez a különbség több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a lakosság körében megnövekedett a kereslet a külföldi valuták iránt, amit a gazdasági bizonytalanság és az inflációtól való félelem táplál. Ennek bizonyítéka, hogy 2024 októberében az ukránok rekordmennyiségű, 1,611 milliárd dollárnyi valutát vásároltak, ami az elmúlt 12 év legmagasabb értéke.
Másrészt a hivatalos és a feketepiaci árfolyam közötti eltérés arra ösztönzi a spekulánsokat és a lakosságot, hogy a feketepiacon vásároljanak valutát, tovább növelve a keresletet és az árfolyamot. Az NBU erőfeszítései ellenére, amelyek célja a hrivnya árfolyamának stabilizálása, a feketepiaci tevékenység továbbra is erős hatást gyakorol a gazdaságra.
2025-ben folytatódhat a hrivnya lejtmenete
A 2025-ös költségvetés 45 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizál, amely a jelenlegi tendenciák alapján reális előrejelzésnek tűnik. A független pénzügyi csoport, az ICU elemzése szerint az év végére a dollárhoz viszonyított érték 45,7 hrivnyára gyengülhet, miközben az NBU igyekszik minimalizálni az inflációs kockázatokat.
Az év első felében az ukrán jegybank a hrivnya csak minimális gyengítését tervezi, hogy elkerülje az inflációs nyomás fokozódását, míg az év második felében a devizapolitika lazulásával lehet számolni.
Tarasz Ljeszovij, a Globus Bank osztályvezetője szerint a hrivnya árfolyamát számos tényező befolyásolhatja, köztük
a geopolitikai helyzet,
a gazdasági stabilitás,
az infláció csökkenése, valamint
a nemzetközi pénzügyi támogatás nagysága.
Ljeszovij úgy véli, hogy a hrivnya árfolyama az év végére 46-47 hrivnya per dollár körüli szinten stabilizálódhat. Vitalij Vavriscsuk, az ICU makrogazdasági kutatási osztályának vezetője úgy véli, hogy az infláció várható csökkenésével az NBU szigorúbb árfolyam-politikát folytathat, ami korlátozhatja az ukrán deviza további gyengülését.
Elérhető a stabilitás?
Az ukrán gazdaság számára a hrivnya stabilitása kulcsfontosságú lenne. A geopolitikai bizonytalanságok ellenére a nemzetközi segélyek biztos forrást jelenthetnek a gazdaság működésének fenntartásához. Az infláció csökkenése, a devizatartalékok növelése és a gazdaság pénzügyi megingathatatlanságának erősítése lehet a 2025-ös év legfontosabb célja.
A devizapiaci egyensúly és a hrivnya értékének fenntartása továbbra is jelentős kihívás marad, különösen a feketepiac árfolyamainak figyelembevételével. Az NBU számára elengedhetetlen lesz, hogy megfelelő eszközökkel és stratégiákkal biztosítsa a piac kiegyensúlyozottságát, miközben óvatosan kezeli az inflációs kockázatokat. A 2025-ös év árfolyam-alakulása szorosan összefügg majd a nemzetközi támogatások mértékével és a belső gazdasági stabilitással is.
Romániában befagyasztották a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjakat és a családi pótlékot, eltöröltek több adókedvezményt, megemelték az osztalékadót és drágulnak az üzemanyagok is január elsejétől. Ami viszont nem változik, az az áfa mértéke, ezt Marcel Ciolacu miniszterelnök egy tetoválással nyomatékosította.
„Nu se măreşte TVA-ul!”
– olvasható alkarján a Tiktokon megosztott videóban.
A szociáldemokrata politikus azt akarta bebizonyítani, nem a levegőbe beszélt, amikor a választási kampányban azzal próbálta leszerelni a várható adóemelésekről, megszorításokról érdeklődő újságírókat, hogy a karjára tetoválja a választ.
A G4Media.ro hírportál felidézte, hogy a miniszterelnök október 28-i kijelentése során nemcsak a 19 százalékos általános forgalmi adó megtartását ígérte, hanem azt is leszögezte, hogy nem tervezik 10-ről 16 százalékra emelni a jövedelemadót, mivel az EU-ban szerinte így is Romániában a legmagasabbak a munkavállalók adóterhei az alacsony jövedelműek esetében. A lap szerint ugyanakkor a kormányfő nem említette, hogy más adónemeknél emelést terveznek.
25 százalékkal emelkedik viszont az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó, a sör és a habzóborok jövedéki adója pedig négy százalékkal emelkedik. Nyolcról tíz százalékra emelkedik az osztalékadó, felére csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég „mikrovállalkozásnak” minősül, ami egyszerűsített adózásra jogosítja.
Drágul a bukaresti metró is, az országos bruttó minimálbér viszont 3700 lejről 4050 lejre nő január elsejétől. Ennek megfelelően a nettó összeg 212 lejjel, 2575 lejre emelkedik.
2024 novemberében az ukrajnai ipari termékek gyártóinak nagykereskedelmi árai 24,1%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A hazai piacon 24,8%-kal drágultak, míg az exportárak 15,7%-kal emelkedtek.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszeripari termékek drágultak a legnagyobb mértékben. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek ára 20,3%-kal emelkedett. Ukrajnában 18,0%-kal, az exportárak 30,2%-kal nőttek.
A gyártók árai gyakran több hónapos késéssel jelennek meg a boltok polcain. A jegybank szerint 2024 novemberében a fogyasztói árak 11,2%-kal emelkedtek, az élelmiszer infláció pedig 14,3%-ra gyorsult. Ez többek között a 2024-es nyári és őszi meleg időjárás befolyásolta, amely negatívan befolyásolta a terméshozamot, az érési időt és a termékek, többek között a zöldségek és gyümölcsök minőségét.
Áremelkedés egyes ágazatokban:
Tejtermékek: az árak 25,1%-kal emelkedtek, Ukrajnában – 23,6%-kal.
Hús: az árak 12,5%-kal, Ukrajnában – 12,6%-kal emelkedtek.
Kenyér és pékáruk: az árak 12,5%-kal, Ukrajnában 12,6%-kal emelkedtek.
Italok: az árak 5,2%-kal, Ukrajnában – 4,9%-kal emelkedtek.
Cukor: a árak 8,7%-kal csökkentek, Ukrajnában – 7,3%-kal.
Emlékeztetőül, novemberben az élelmiszer-infláció 14,3%-ra gyorsult.
Az inflációt egyhamar nem sikerül megfékezni
Ukrajnában 2024 novemberében az éves infláció elérte a 11,2%-ot, az árak pedig várhatóan még legalább hat hónapig 10% fölé emelkednek.
A Nemzeti Bank „Pénzügyi stabilitási jelentése” szerint az infláció felgyorsulását a nyári aszály és a terméskiesések miatti élelmiszerár-emelkedés okozta. Ez pedig a nyersanyagok és ennek következtében a késztermékek árának emelkedéséhez vezetett, különösen az élelmiszeriparban. Szintén az árszínvonalat a villamos energia drágulása, a munkaerőköltségek emelkedése és a hrivnya év közbeni leértékelése befolyásolta.
A jelentés szerint az infláció valószínűleg kétszámjegyű marad 2025 első felében. Az élelmiszerek drágulásából fakadó inflációs nyomás az új termés termékeinek piacra kerülését követően várhatóan mérséklődik. Az infláció mérsékléséhez hozzájárul a 2024-es magas összehasonlítási bázis, az energiaszektor stabilitása és a világpiaci energiaárak esetleges csökkenése is.
Ehelyett az árakra nehezedő további nyomás a magasabb bérek és a munkaerőhiány miatt a termelési költségek növekedését idézi elő, különösen a munkaerőköltségek tekintetében.
A Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció csak 2026-ban tér vissza az 5%-os szintre.
A fogyasztási cikkek többségét jelenleg Kínából szállítják Oroszországba, de most már veszteséges a kínaiak számára az Oroszországi Föderációban való értékesítés.
A kínai fogyasztási cikkek beszállítói a rubel árfolyamának összeomlása miatt ideiglenesen leállították az értékesítést az orosz online platformokon, számolt be a South China Morning Post iparági forrásokra hivatkozva.
A rubel árfolyamának 2022 márciusa óta tartó legalacsonyabb szintjére zuhanása aggodalmat keltett a kínai vállalkozókban, különösen azokban, akik orosz valutában számoltak el.
Kína továbbra is Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, amely a nyugati cégeket váltja fel a tömegcikk-ellátásban. A vámhivatal adatai szerint havonta 10-11 milliárd dollár értékben hoznak be Kínából árut az Orosz Föderációba, ami kétszer annyi, mint a háború kezdete előtt. Az orosz piactereken az áruk több mint 50%-át Kínából szállítják, a kínai autók részesedése pedig elérte a 70%-ot.
A rubel leértékelődése azonban komoly veszteségeket okozott a kínai exportőröknek, jegyezte meg Andy Guo, a Waimaojia üzleti platform alapítója.
„A rubel esése egyrészt növeli az árakat, ami csökkenti az orosz fogyasztók vásárlóerejét. Másrészt az árfolyam-ingadozások csökkentik az exportőrök árrését a költségek kifizetése után”, magyarázta.
Körülbelül 150 000 kínai eladó képviselteti magát az olyan orosz piacokon, mint az Ozon, a Wildberries és a Yandex Market. A fizetési problémák azonban bonyolítják a helyzetet. Az egyik sencseni üzemeltető elmondta, hogy cége több száz millió jüan értékű árut küldött Oroszországba, de a Wildberries még mindig nem fizette ki. Egy másik eladó megjegyezte, hogy az Oroszországban kapott rubelt csak a feketepiacon lehet átváltani, ami kockázatos.
November eleje óta a rubel 10%-ot veszített a jüannal és a dollárral, 7,5%-ot pedig az euróval szemben. A Reuters szerint ez az elmúlt két év legrosszabb mutatója az orosz fizetőeszközt illetően.
Komoly nehézséget okozhat az orosz elnöknek, hogyan lavírozzon a belső stabilitás megtartása és a katonai ambíciói között. Különösen annak fényében, hogy kilőttek az alapvető élelmiszerek árai, és az inflációs folyamatnak koránt nincs vége.
Alaposan megugrottak az orosz élelmiszerárak a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
Egy kilogramm burgonya most legalább 73 százalékkal drágább az év elejinél, a vaj ára pedig több mint 30 százalékkal nőtt január óta.
Ez a két termék drágult leginkább, de jelentősen nőtt a zöldségfélék, például a hagyma és a cékla ára is: ezek több mint 20 százalékkal kerülnek többe, míg a tejföl, a tej, a kenyér és a hal ára 12-15 százalékkal haladja meg a 2023-as év végi szintet – ismertette a Bloomberg.
A Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszer-infláció 9 felett maradt októberben.
Mindennek részben az az oka, hogy a logisztika és a termelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a nyersanyagok, az állati takarmány, az üzemanyag és sok más termék ára is emelkedik Oroszországban. A rubel gyengülése és a hagyományos ellátási láncok háborús szankciók miatti megszakadása miatt pedig egyes importtermékek szűkössé és drágává váltak.
Eközben jelentős munkaerőhiánnyal küzd az agrárágazat. Bár az ukrajnai háború minden iparágból vonzotta a munkásokat a katonai szolgálatra, a mezőgazdaságból vonultak be a legtöbben, így ott hatalmas, a mezőgazdasági miniszter becslése szerint 200 ezer fős a munkaerőhiány. További csapást jelentettek az élelmiszerárakra a kedvezőtlen időjárási viszonyok is, amelyek nehezítették a betakarítást.
Mindezek összességében Oroszországot egyre inkább importfüggővé tették. Az ország ezért meg is kezdte már a vaj behozatalát Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, Azerbajdzsán pedig az év elején segített felszámolni a tojáshiányt.
Az oroszok egyébként már az idei drágulás előtt is küzdöttek az egyre növekvő élelmiszerárakkal, A helyzet súlyosbodásával a Földművelésügyi Minisztérium is komolyan kezdett foglalkozik azzal, miként lehetne kordában tartani az árakat.
A Bank of Russia ugyancsak tett lépéseket az infláció megfékezésére, a múlt hónapban már rekordmagasságra, 21 százalékra emelte irányadó kamatát. „Az inflációs kockázatok mérlege azonban továbbra is jelentősen felfelé billen” – mondták akkor a döntéshozók, további növekedést valószínűsítve.
A jegybank 2024-re 8-8,5 százalékos inflációra számít Oroszországban.
Az egyre növekvő élelmiszerárak hatására az állami szervezetek is intézkedések sorát hozzák. Igor Krasznov orosz főügyész vizsgálatot kezdeményezett a tejtermelők áremelése miatt. Mihail Misusztyin miniszterelnök arra utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy biztosítsa az elegendő gyümölcs és zöldség rendelkezésre állását, Dmitrij Patrusev miniszterelnök-helyettes pedig az élelmiszerpiac napi ellenőrzését követelte.
Vannak ugyanakkor, akik szerint ezek a lépések csak a figyelemelterelést szolgálják.
„Ezt a felhajtást azért csinálják, hogy a lakosság az élelmiszer-problémákat a termelők és a kereskedők tevékenységével hozza összefüggésbe”, nem pedig az Ukrajnával folyó háború következményeivel” – mondta Vladislav Inozemcev , a Közel-Kelet Médiakutató Intézet különleges tanácsadója. Hozzátette: „Amikor a vaj ára 2007-ben még gyorsabban emelkedett, a kormányból senki sem aggódott.”
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az infláció elleni harcban az orosz jegybank 2003 óta nem látott szintre emelte az alapkamatot. A rubel árfolyamán azonban nem látszik meg a központi bank által alkalmazott szigor.
A vártnál nagyobbat emelt az alapkamaton az orosz jegybank pénteken, 19-ről 21 százalékra tornászta fel az irányadó kamatot, szemben a piaci várakozásokkal, melyek csak 1 százalékpontos kamatemelést valószínűsítettek.
A jegybanki szigor azért is meglepő, mert az infláció a júliusi és augusztusi 9,1 százalékos érték után szeptemberben már 8,6 százalékra lassult, arra utalva, hogy sikerülhet megállítani a drágulási ütem gyorsulását.
Az erőteljesebb kamatemelés mellett így inkább a rubel gyengesége játszhatott szerepet, hiszen az orosz fizetőeszközből ismét csaknem százat kell adni egy dollárért, ami azt jelenti, hogy közel egyéves mélypont közelében tartózkodik az orosz deviza árfolyama.
A Reuters összefoglalója szerint a jegybank azt is közölte a kamatdöntéssel párhuzamosan, hogy a saját inflációs mutatója szerint szeptemberben 9,8 százalékkal nőttek az árak az augusztusi 7,5 százalékos ütem után. Ráadásul azt is elmondták, hogy az év kezdete óta nem voltak ilyen magasak az inflációs várakozások az orosz lakosság körében.
A 21 százalékos kamatszint 2003 februárja óta nem látott érték, hiszen azóta sosem haladta meg a 20 százalékot az orosz alapkamat. A jegybaki szigor a központi bank mögött álló politikai támogatást is jelzi, ugyanis több fontos üzletember az olaj- vagy hadiipar területéről próbálta elérni, láthatóan sikertelenül, a kamatemelések megállítását.
Az Egyesült Államokban szeptemberben az infláció 2,4%-ra csökkent, mivel a Szövetségi tartalékrendszer novemberi ülésén ismét megvitatja a kamatcsökkentést, számolt be a Financial Times.
Ez a mutató alacsonyabbnak bizonyult az augusztusi 2,5%-os éves növekedésnél, de így is felülmúlta a 2,3%-ot jósló közgazdászok várakozásait.
A fogyasztói árindexről szóló legfrissebb jelentés, amelyet a november 5-i elnökválasztás előtt tettek közzé, a hatodik egymást követő hónap volt, amikor csökkent az éves növekedési ütem.
Bár az infláció mutatói némileg meghaladták a piaci előrejelzéseket, a befektetők úgy vélik, hogy ez nem akadályozza meg a Fed-et abban, hogy jövő hónapban kamatcsökkentést végezzen.
Az adatok nyilvánosságra hozatala után a piacok 90% körülire tették a novemberi negyedszázalékos kamatcsökkentés esélyét, ami az előző napi 80%-hoz képest csökkent. A kamatváltozásokra érzékeny kétéves kincstárjegyek hozama kismértékben, 4,02%-ra csökkent.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A szlovák gazdaságban az infláció enyhe emelkedést mutat a legfrissebb adatok szerint. A statisztikai hivatal csütörtökön közzétett jelentése alapján júliusban folytatódott az áremelkedés, bár az elemzői várakozásoknál valamivel magasabb mértékben.
A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint júliusban 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest. Ez az érték meghaladja a Reuters által végzett elemzői felmérésben előrejelzett 0,1%-os növekedést. Az éves inflációs ráta ezzel 2,6%-ra emelkedett, ami szintén magasabb a várt 2,4%-os értéknél.
A júniusi stagnálást követően tehát ismét gyorsult az infláció üteme. Az éves bázisú összehasonlításban azonban jelentős mérséklődés figyelhető meg: míg tavaly júliusban még 9,7%-os volt az infláció, idén ugyanebben a hónapban már csak 2,6%-ot mértek.
A maginfláció, amely nem tartalmazza az energiaárak és a szezonális élelmiszerárak változását, havi szinten szintén 0,3%-kal emelkedett. Éves összevetésben a maginfláció 2,1%-ot ért el júliusban, ami enyhe gyorsulást jelent a júniusi 1,8%-hoz képest.
Az adatok azt mutatják, hogy bár az infláció üteme jelentősen lassult az elmúlt egy évben, a nyári hónapokban ismét enyhe gyorsulás tapasztalható. A szlovák gazdaság inflációs folyamatainak alakulása fontos információt jelent a térség gazdasági kilátásainak értékeléséhez.
