Az inflációs nyomás Ukrajnában továbbra is magas, a szabályozó hatóság erőfeszítései ellenére. Az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint 2025 eleje óta a fogyasztói árak 5,6%-kal emelkedtek. Hosszú távú dinamikában – 2021-től 2025-ig – a növekedés meghaladja az 57%-ot. Az átlagos fogyasztói árindex azonban nem tükrözi a megélhetési költségek változásának teljes képét, mivel a különböző áru- és szolgáltatáskategóriák eltérő tempóban drágultak.
Rekordszinten emelkedtek az élelmiszerárak
A legnagyobb mértékben az élelmiszerárak emelkedtek az elmúlt négy év alatt. A fogyasztói árdinamika elemzése szerint az élelmiszerárak körülbelül 74%-kal emelkedtek. Ez a legmagasabb érték a főbb kiadási kategóriák között.
Fontos tényező volt a zöldség- és gyümölcstermesztés mennyiségének csökkenése a mezőgazdasági területek egy részének elvesztése miatt, különösen a Herszon régió megszállása után. A szakértők ezen események következményeit a hiányoknak és az emelkedő áraknak tulajdonítják, amelyek különösen 2023-ban váltak észrevehetővé, és 2025 elején fokozódtak.
Szállítás és logisztika: a tarifapolitika következményei
Az infláció másik mozgatórugója a közlekedési szolgáltatások. Ez különösen az áruszállítást érinti. 2022-ben az Ukrzaliznicja 70%-kal emelte az áruszállítási tarifákat, ami a következő évek árstruktúrájában is érezhetővé vált. 2025-ben egy újabb 37%-os emelés lehetőségét is mérlegelik.
A hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az egyéni kiadásokat
A fogyasztói árindex kiszámításának hivatalos módszertana átlagos költségszerkezetet helyez kilátásba, ahol az élelmiszerek és italok 39,9%-ot tesznek ki. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint azonban 2021-re az ukrán háztartások jövedelmük több mint 47%-át élelmiszerre költötték. Ez az arány különösen a szegényebb családok körében magas.
Egy ukrán háztartási életkörülményekről készült mintavételes felmérés megállapította, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok költségvetésük több mint felét – 53–57%-át – élelmiszerre költik, míg a leggazdagabbak körülbelül egyharmadát (34–38%-át). Így a lakosság szegényebb részére vonatkozó kiigazított árindex más képet mutat. Ha a jelenlegi kiadásokat alkalmazzuk, a lakosság szegényebb rétegének körében az infláció az elmúlt négy évben akár 70%-ot is elérhet.
Jövedelem: csökkenés a szegények körében, növekedés a gazdagok körében
Az áremelkedéssel párhuzamosan a jövedelmi rétegződés is megfigyelhető. A Világbank felmérése szerint 2022 után a legszegényebb háztartások jövedelme 2023-ban körülbelül havi 3 ezer hrivnyára csökkent (2024-es árakon), szemben a háború előtti körülbelül 5 ezer hrivnyával. 2024-ben ezek a mutatók ugyanazon a szinten maradnak. Ugyanakkor a lakosság leggazdagabb 20%-ának jövedelme ugyanezen időszak alatt havi 18 ezer hrivnyáról 28–30 ezer hrivnyára nőtt, ami 1,6-szoros növekedésnek felel meg. A közepes jövedelmű csoportok (2–4. negyedév) esetében a helyzet kevésbé volt egyértelmű: 2023-ban 20–30%-os jövedelemcsökkenés volt megfigyelhető, 2024-ben részleges fellendülés következett be, de a legtöbb család nem érte el a háború előtti szintet.
A fogyasztói szokások befolyásolják az infláció érzékelését
Az érzékelt infláció mértéke a fogyasztás szerkezetétől is függ. Például a zöldségek és gyümölcsök ára 2,5–2,8-szorosára nőtt. Ugyanakkor az olyan termékek árai, mint a cukor, viszonylag mérsékelten emelkedtek – mintegy 25%-kal 2021 decembere óta. Ez azt jelenti, hogy azok a háztartások, amelyek több friss terméket fogyasztanak, magasabb inflációval szembesülnek, mint azok, akiknek a kiadásai az alapvető, tartós termékekre összpontosulnak.
A háború nemcsak az általános árszintet befolyásolta, hanem elmélyítette a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket is. A lakosság alsó rétegeiben a jövedelmek csökkenése és az árváltozásokra való magas érzékenységük a jólét jelentős csökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor a közép- és felsőosztály képviselői, akik megtakarításokhoz vagy stabil jövedelemhez férnek hozzá, részben ellensúlyozni tudták az inflációs nyomást.