Ismét bevételi rekordot döntött az Alibaba akciós napja, bár az előző évek növekedését ezúttal nem tudta megismételni.
A nálunk is erőltetett Fekete Péntek kínai megfelelője tavaly 38 milliárd dollárral egyenértékű forgalmat generált, ebből pedig több mint 25 milliárd kötött ki a kezdeményezést e-kereskedelmi márkává hízlaló Alibaba számláján. Az idén már tizedszer beharangozott Szingli Napra a vállalat jóval több mint egymilliárd megrendelésre számított, szemben a tavalyi 800 millióval, ami újabb bevételi rekordot ígért.
Ez természetesen össze is jött, hiszen a november 11-i akciók összesen 213,5 milliárd jüan (vagyis 30,7 milliárd dollár) értékű megrendelést hoztak, ebből nagyjából 10 milliárd mindjárt az éjfél utáni legelső órában jött össze. Az előző évihez képest mindez 27 százalékos forgalomnövekedést jelent, ami ugyan a Szingli Nap történetében a legkisebb arányú bővülés az Alibabánál (tavaly például 39 százalék volt), érdemes azonban figyelembe venni, hogy a növekedés bázisa sem volt még soha ennyire magas.
A kielégíthetetlen étvágyú befektetők természetesen a szájukat húzogatják: az Alibaba már a hónap elején 4-6 százalékkal csökkentette bevételi várakozásait a teljes pénzügyi évre vonatkozóan, ami ismét lefelé küldte a cég részvényeit. Az árfolyam így már 16 százalékkal marad el a január eleji szinttől, miután 2017 folyamán még csaknem a duplájára emelkedett. Ezt az Alibaba a hírek szerint úgy kompenzálná, hogy csökkentené saját jutalékát az újabb márkák és az újabb vásárlók magához csábítására.
Visszatérve a Szingli Napra, a mostani eredményekben a beszámolók alapján az a trend köszön vissza, hogy az előző negyedévben az Alibaba új felhasználóinak 75 százaléka is már a vállalat saját adatai szerint is a „kevésbé fejlett” régiókból érkezett. Ahogy a tavalyi statisztikából kiderül, az akkori eladásokhoz leginkább a nagy méretű (háztartási) készülékek (15,2 százalék) járultak hozzá, míg a mobil eszközök, a testápolás, a kozmetikumok, baba-mama cikkek vagy a kisgépek mind csak egy számjegyű részesedést hoztak. Az Alibaba mostani tájékozatása szerint az összefüggés egyértelmű: ahol kevesebben építenek vagy vesznek új házat, ott kevesebb nagy háztartási gépet vásárolnak.
Ezzel együtt a már nemzetközi akcióvá fokozott Szingli Nap olyan nagyságrendbe lépett, amit más e-kereskedelmi akciók még csak megközelíteni se tudnak. Az arányokat érzékelteti, hogy az Alibaba ezúttal a kedvezményes nap legelső 10 percben több mint 4,5 milliárd dollárnak megfelelő forgalmat csinált, ami önmagában is több, mint amit az Amazon júliusban tartott, 36 órás Prime Day akciójára becsültek.
Ebből a szempontból az idei 27 százalékos növekedés ugyancsak figyelemreméltó, különösen, ha azokra az előrejelzésekre gondolunk, amelyek a kihívásokkal küzdő kínai gazdaság állapotából és a kibontakozóban lévő amerikai-kínai kereskedelmi háborúból már az idei a Szingli Nap és általában az e-kereskedelem vonatkozásában is messzemenő következtetéseket vontak le.
Kína – amerikai és európai példára – új szabályozást akar bevezetni a legnagyobb internetes cégei hatalmának letörésére – a pekingi kormányzat egy ideje már aggodalommal nézi az országban működő digitális platformok növekvő befolyását.
Az új intézkedés olyan kínai alapítású óriásvállalatokat érinthet, mint az Alibaba e-kereskedelmi cég és annak fizetési leányvállalata, az Ant (Hangya) Group, a kínai Facebookként is emlegetett Tencent, valamint a Mejtuan (Meituan) ételküldő szolgálat. A kormányzati szándékról szóló hír keddi közzététele után meredeken zuhant a kínai technológiai cégek részvényárfolyama. A mai tőzsdei kereskedésben az Alibaba, a Tencent, a JD.com, a Hsziaomi (Xiaomi) mobilcég és a Mejtuan összesen 200 milliárd dollárt veszítettek piaci értékükből.
A BBC brit közszolgálati csatorna szerint a kínai állami piacfelügyelet 22 oldalas szabályozási tervezete a távol-keleti ország első kísérlete lenne a helyi technológiai szektor versenysértő piaci magatartásának megregulázására.
Megtiltanák például az érzékeny fogyasztói adatok megosztását, a kisebb piaci szereplők kiszorítását célzó összefogást, valamint a veszteséges értékesítést a versenytársak kiküszöbölése érdekében. Megszüntetnék továbbá az egyes platformokon a partnerek kizárólagos szerződések kötésére való kényszerítését – ezzel főként az Alibabát vádolják a szerződött kereskedők, illetve a versenytársak. Elejét vennék annak a gyakorlatnak is, amelyben a cégek adataik és költési szokásaik szerint megkülönböztetik az ügyfeleiket.
Az Alibaba és a JD.com együttesen uralja a kínai lakossági e-kereskedelmi piac háromnegyedét, az Alibaba platformjait szeptemberben például 881 millió aktív mobiltelefon-használó érte el, ez több mint a fele Kína lakosságának. A pekingi hatóságok aggodalommal figyelik az Ant Group expanzióját is, s a múlt héten megakadályozták a cég részvényeinek tőzsdei bevezetését – pedig ez lett volna a világon az eddigi legnagyobb első részvénykibocsátás (IPO) –, mivel attól tartottak, hogy az online hitelintézetek növekvő hatalma kedvezőtlenül fogja befolyásolni az ország pénzügyi rendszerét. Az Ant 1,3 milliárd, főként kínai felhasználóval rendelkezik, Alipay nevű fizetési rendszere pedig a legelterjedtebb digitális fizetési platform. A Tencent szintén üzemeltet fizetési rendszert, emellett a világ legnagyobb játékszolgáltató cége.
A világ legnagyobb internetes áruháza, az Amazon törölt mintegy húszezer olyan termékértékelést, amelyet olyan felhasználók írtak, akik ingyenes termékeket kaptak a pozitív kommentekért cserébe.
Az Amazon az után lépett, hogy a Financial Times című brit üzleti napilap vizsgálni kezdte a gyanús, rendre öt csillagot adó értékeléseket. A törlések a legtöbb felhasználói véleményt beküldő felhasználók közül is többeket érintenek. A Nagy-Britanniában legtöbb értékelés beküldő Justin Fryer csillagjait is törölték, Fryer csak augusztusban 15 ezer font értékű terméket értékelt, egyebek mellett okostelefonokat, háztartási elektronikai cikkeket és motorokat véleményezett.
Az általa – és a törölt értékelések többi szerzője által – adományozott öt csillagot a legtöbb esetben alig ismert kínai gyártók termékei kapták, s ezek a cégek jellemzően ingyen termékekkel honorálják a posztolókat. Fryer például júniusban húszezer fontnyi terméket értékesített az eBay internetes piactéren.
Fryer a Financial Timesnak tagadta, hogy ingyenes termékeket kapott volna, azt mondta, hogy olyan cikkeket adott el az eBayen, amelyekből két, vásárolt darabbal rendelkezett. A Financial Times szerint az Amazonon mindig is gondot jelentettek a nem valós értékelések, ám a helyzetet súlyosbította a koronavírus-járvány, mert a kijárási korlátozások miatt a korábbiaknál sokkal többen vásároltak az internetes áruház kínálatából. Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint a legsúlyosabb helyzet májusban volt, akkor az Amazon által forgalmazott termékek 58 százalékánál találtak hamisnak tűnő értékeléseket.
Míg az influenszerek esetében elfogadott, hogy az értékelők ingyen kapott termékekről mondjanak kedvező véleményt, az Amazon szabályzata egyértelműen tiltja ezt a gyakorlatot. Az értékelések nagyon fontosak, a felmérések szerint az emberek többsége hajlamos megvenni a rosszabb terméket, ha a mellett több kedvező értékelés van, mint a valójában lényegesebb jobb minőségű árucikk mellett.
A kiskereskedelmi forgalom márciusi adatait elemezve a számokból az látszik, hogyan befolyásolja a vásárlási szokásokat a kijárási korlátozás.
Az elemzés szerint 2019 márciusához és 2020 februárjához képest is az internetes kereskedelem és a gyógyászati termékek, gyógyszerek vásárlása ugrott meg, a legnagyobb vesztes pedig az üzemanyag-forgalom. Arányaiban enyhébb, de nominálisan nagyobb növekedésen van túl az „élelmiszer jellegű vegyes” termékek forgalma.
A növekedés üteme pedig azt mutatja, hogy az áprilisi adat már rekord lesz. Az e-kereskedelem egyébként koronavírus nélkül is az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat volt, kérdés, hogy a kijárási korlátozások feloldásával mennyire tartják meg az emberek a szokást, hogy az interneten vásárolnak.
Az üzemanyagforgalmat közben a kijárási korlátozás mellett az összeomló világpiaci olajár is sújtja, a benzinkutaknál 2015 óta nem mértek ennyire rossz forgalmi adatokat.