Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo2MDc7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 55868
[content] =>
Főként a mezőgazdasági termékek szárnyaltak idén az árutőzsdéken, a klasszikus ipari nyersanyagok ára túlnyomórészt esett. Hatalmasat ment idén a kakaó és a kávé, de az se véletlen, hogy a tojás drágulása volt az infláció jelképe az Egyesült Államokban.
Az árutőzsdék 2024-ben is számos érdekes fejleményt hoztak és óriási hozamokat lehetett elérni a nyersanyagok vagy épp mezőgazdasági termények kereskedelmével. Bár sok befektető fantáziáját mozgatta az arany idei szédületes ralija, messze nem a nemesfém volt az, amin a legtöbbet lehetett keresni. Persze olyan termékek is voltak, amik sokat vesztettek értékükből.
Főszerepben az aszály, ami az égbe lőtte a kakaó árát
Az idei év messze legnagyobb emelkedését a kakaó produkálta, ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer is a csúcs közelébe ért. Az év kezdetén tonnánként 4275 dollárba kerülő kakaóbab előbb áprilisban, majd decemberben is átlépte a 12 ezer dolláros szintet és az elmúlt napok kisebb gyengülése ellenére is 180 százalékot drágult az év kezdete óta. A csokoládé szerelmesei csak abban bízhatnak, hogy a drágulás hátterében álló gyenge termés részben az időszakos El Nino jelenség miatt van, annak múltával a kakaó ára is visszatérhet a földre.
Az idei évben nemcsak a kakaó termőterületét sújtotta aszály, a kávé kedvelői számra is szomorú volt az év, hiszen az év elején fontonként 190 dollárba kerülő termény ára is új csúcsokat hódított meg idén, december közepén 334 dolláros történelmi csúcsot is elért, ami már az üzletek polcain megtalálható, feldolgozott termék árán is érezhető. A 75 százalékos erősödés azóta 72 százalékra szelídült, de a kávé ára így is sokkal a megszokott fölött van.
A gyenge termés, illetve a Floridát letaroló hurrikánok miatt a fagyasztott narancslé is brutális dráguláson ment keresztül, és történelmi csúcsokon is járt idén. Az évet fontonként 3,36 dolláros áron kezdő nyersanyag 5,55 dolláros szintig is erősödött. Rossz hír a narancslé kedvelőinek, hogy az árupiaci termékként az Eddie Murphy és Dan Aykroyd fémjelezte Szerepcsere című filmből ismert termék drágulása már évek óta tart.
Az év eleje óta több mint 50 százalékot nőtt a napraforgó ára is. Az év elejéhez képest viszont olcsóbb lett például a kukorica vagy a búza. Nem véletlenül a tojás volt az amerikai infláció jelképe sem, a madárinfluenzával küzdő baromfiágazat hatására a tengerentúlon az árak fölrobbanását okozta. A tojás több mint 100 százalékot drágult az év eleje óta.
Az arany is sokat drágult
A hagyományosabb árupiaci termékek közül idén sok befektetőt hozott lázba az arany, mely szintén történelmi csúcson is járt idén. Az október 2785 dolláros unciánkénti csúcs 35 százalékos erősödést jelentett az év elejéhez képest, és bár azóta némiképp csökkent a nemesfém ára, aki év elején vásárolt, az még mindig 25 százalékos pluszban van.
Az energiához köthető nyersanyagok, így az olaj és a földgáz piaca is érdekesen alakult idén. Miután a vártnál gyengébb volt a kínai kereslet, a kőolaj ára a hordónkénti 90 dolláros csúcsról április óta lefelé tart, a Brent fajta már csak 72 dollár körül mozog, de még mindig magasabban van mint a tavalyi év elején. A földgáz ára tavalyi enyhe tél miatt február végére Európában már-már a koronavírus-járvány előtt megszokott szinteket közelítette, huszonpár euróba került megawattóránként, hogy aztán a különböző geopolitikai aggodalmak és a vártnál hidegebb november miatt az 50 eurós szint közelébe érjen a holland TTF gáztőzsdén.
Nem teljesítettek jól az energiaátmenethez, vagy az elektromos átálláshoz köthető fémek idén. Az elektromos autók terjedésének lassulása miatt a lítium több mint 20 százalékkal lett olcsóbb, de vesztett értékéből a nikkel és a kobalt is, míg a réz csupán 4-5 százalékot drágult idén, igaz a májusi csúcs több mint 30 százalékkal az év eleji érték fölött volt.
A kínai építőipar problémáihoz kapcsolódó más nyersanyagok, így a vas vagy az acél különböző formái szinté olcsóbbak lettek, ami részben magyarázza is az európai acélipar sanyarú helyzetét a Dunaferrtől a német Thyssenkruppig.
[type] => post
[excerpt] => Főként a mezőgazdasági termékek szárnyaltak idén az árutőzsdéken, a klasszikus ipari nyersanyagok ára túlnyomórészt esett. Hatalmasat ment idén a kakaó és a kávé, de az se véletlen, hogy a tojás drágulása volt az infláció jelképe az Egyesült Állam...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735336020
[modified] => 1735271471
)
[title] => Nem csak az aranyban volt idén kakaó
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55868&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55868
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 55869
[image] => Array
(
[id] => 55869
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao.jpg
[original_lng] => 142130
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/kakao.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1735264272:12
[_thumbnail_id] => 55869
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4195
[_algolia_sync] => 1202738600001
[_oembed_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] => В ЄС обговорять "репараційну позику" Україні із заморожених активів РФhttps://t.co/Gi7FScWMi6 pic.twitter.com/I7E4mDUtYj
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) October 9, 2025
[_oembed_time_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] => 1761729135
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 185
[1] => 511934
[2] => 607
)
[tags_name] => Array
(
[0] => árfolyam
[1] => árutőzsde
[2] => ipar
)
)
[1] => Array
(
[id] => 42247
[content] =>
A Csornomorszk és Pivdennij kikötőket három hajó hagyta el, melyek vasércet és mezőgazdasági termékeket szállítottak.
A hírt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közölte a Facebook közösségi oldalon. Elmondta, hogy ezenkívül 5 hajó tart a kikötőkbe, rakományért: az OLGA, IDA, DANNY BOY, FORZA DORIA, NEW LEGACY ömlesztettáru-szállítók, melyek közöl 120 ezer tonna ukrá gabonát szállítanak majd Afrika országaiba.
[type] => post
[excerpt] => A Csornomorszk és Pivdennij kikötőket három hajó hagyta el, melyek vasércet és mezőgazdasági termékeket szállítottak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1696262640
[modified] => 1696252685
)
[title] => Vasércet és mezőgazdasági termékeket szállító hajók hagyták el Ukrajna kikötőit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42247&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42247
[uk] => 42237
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 42238
[image] => Array
(
[id] => 42238
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239.png
[original_lng] => 244800
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/630-360-1696159788-239.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1696241886:5
[_thumbnail_id] => 42238
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3605
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f8801dd7ce38b2177949774d690b677c] => The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
— NOELREPORTS ?? ?? (@NOELreports) July 31, 2023
[_oembed_time_f8801dd7ce38b2177949774d690b677c] => 1696241890
[_oembed_781bb83f48c7a6ac7bb0c7cd10fa4436] => The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 31, 2023
[_oembed_time_781bb83f48c7a6ac7bb0c7cd10fa4436] => 1720021977
[_algolia_sync] => 1202681630001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 30706
[1] => 607
[2] => 11197
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hajó
[1] => ipar
[2] => kikötő
)
)
[2] => Array
(
[id] => 35004
[content] =>
A tengeri kikötők blokkolása miatt az ukrán gazdaság kohászati szektora nehéz időket él át: jelentősen megnőtt a logisztika költsége, nőtt a termékek szállítási ideje. Az ukrán költségvetést is veszteség éri — a becslések szerint havonta az országba több mint 400 millió dollár devizabevétel nem érkezik be – áll a GMK Center honlapján megjelent új tanulmányban.
„A GMK Center kutatásának eredményei szerint átlagosan 3-4-szeresére nőtt az ukrán kohászati termékek a kijelölt kikötőbe való szállításának költsége, az ukrán exportőrök számára a rakodási kikötőhöz való távolság pedig közel ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az ukrán kohászati termékeket átlagosan 18 nap alatt jutnak el vasúton az európai vásárlókhoz” — áll az anyagban.
A kiadvány adatai szerint a háború idején az Ukrajnából származó kohászati termékek 60%-át tengeren szállították a végső fogyasztókhoz. Ugyanakkor Ukrajnában csak a dunai kikötők folytatják működésüket, amelyek viszonylag kis kapacitással rendelkeznek, és nem oldják meg a meglévő logisztikai problémákat.
A vasút sem tudja megoldani a kohászok problémáját, mert sem az ukrán, sem az európai vasúti infrastruktúra nem állt készen az Ukrajnából érkező rakomány mennyiségének átvételére és feldolgozására.
„Az ukrán export alapvető infrastrukturális problémái 2022-ben a határátkelőhelyek és az európai vasutak egyes szakaszainak korlátozott kapacitása. A fő probléma az ukrajnai és európai vasúti vágányok eltérő szélessége, és ennek megfelelően a kocsik átrendezésének szükségessége. Az Ukrzaliznicja szerint az összes határátkelő névleges teherbírása több mint 3400 autó naponta, míg a GMK Center becslése szerint ez 1800” — jegyezte meg a GMK Center.
Közrejátszott az európai vasúti fuvarozók kocsihiánya is, a határon a megfelelő átrakókapacitás hiánya, valamint az ukrajnai és európai országok dupla ellenőrzési eljárásai is. Mindez oda vezetett, hogy a termékeket tartalmazó vasúti kocsik sorban álltak Ukrajna és az EU határán (csúcsidőben júniusban — közel 40 ezer vagon). Ebben az időszakban a sorban állás miatti késedelem közel 60 nap volt, hangsúlyozzák elemzők.
„A GMK Center becslései szerint az ukrán kohászati vállalatok reményeiket a litván kikötőkön keresztüli szállításokhoz kötötték, de ezek még nem valósultak meg, mert ahhoz, hogy a vasúti kocsikat Lengyelországon keresztül Litvániába szállítsák, kétszer kell cserélni őket” — foglalta össze a kiadvány.
Korábban Olekszandr Kalenkov, az Ukrmetalurgprom Állami Vállalat elnöke kijelentette, hogy a tengeri kikötők megnyitása erőteljes lendületet ad az ukrán termékek exportjának, a tavaly 30%-kal visszaeső GDP fellendülésének, és több százmilliárd hrivnyát hoz a költségvetésbe.
Julija Szviridenko gazdasági miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna igyekszik kiterjeszteni a tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaexportról szóló nemzetközi megállapodást, beleértve az acélszállítás lehetőségét is. Elmondása szerint ez támogatja ország gazdaságát és növeli a GDP-t.
[type] => post
[excerpt] => A tengeri kikötők blokkolása miatt az ukrán gazdaság kohászati szektora nehéz időket él át: jelentősen megnőtt a logisztika költsége, nőtt a termékek szállítási ideje. Az ukrán költségvetést is veszteség éri — a becslések szerint havonta az ország...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1676147700
[modified] => 1676128171
)
[title] => Szakértők: Az ukrán gazdaságnak és a kohászati szektornak szüksége van a tengeri kikötők megnyitására
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35004&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35004
[uk] => 34949
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 34950
[image] => Array
(
[id] => 34950
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1.jpg
[original_lng] => 139867
[original_w] => 1024
[original_h] => 538
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/shutterstock-18067dfd71880-1024x538-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1676120973:5
[_thumbnail_id] => 34950
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4047
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c981485365befedbf0ccfb49bc7e0bf2] =>
[_oembed_time_c981485365befedbf0ccfb49bc7e0bf2] => 1676120977
[_algolia_sync] => 1202662774001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 55
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Interjú
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 607
[2] => 146066
[3] => 10448
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => ipar
[2] => kohászat
[3] => tengeri kikötő
)
)
[3] => Array
(
[id] => 24262
[content] =>
A kínai és dél-koreai konkurencia kiszorítja az európai gyártókat. Az ázsiai állami támogatások miatt egyenlőtlen a verseny.
Az ázsiai konkurencia miatt globális szinten eljelentéktelenedhet az európai hajóépítő ipar a VSM, az ágazat szakmai képviseleti szervezete szerint.
Az európai hajótársaságok és hajótulajdonosok által új hajók építésére tavaly leadott mintegy 30 milliárd dollárnyi megrendelés 57 százalékát dél-koreai, 38 százalékát pedig kínai hajóépítő cégek kapták meg. Európai hajóépítő cégeknek csak az összes megrendelés egy százaléka jutott – közölte a VSM (Shipbuilding and Ocean Industries Association) Hamburg északi kikötőjében tartott ülésén.
A VSM szerint az európai országok hajóépítési kapacitásuk teljes elvesztését kockáztatják, mivel ilyen kevés megrendelést kapnak.
„Két gyenge év után Európa újból lépéshátrányba került az új megrendelésekben” – mondta Reinhard Lüken, a VSM vezérigazgatója.
A VSM évek óta panaszkodik arra, hogy Kína és Dél-Korea több milliárd eurós támogatást nyújt hajógyárainak.
„Ázsiában állami támogatás torzítja a normális szabadpiaci rendet” – mondta Lüken. Rámutatott: annak ellenére, hogy egyes piaci szegmensekben rekordszintű kereslet tapasztalható, a 2021-es árak akár 30 százalékkal is elmaradtak a 2007-es árszinttől, ami „biztosan nem fedezi a költségeket”.
A koronavírus-világjárvány miatt 2020-ban bekövetkezett visszaesés után 2021-ben az új hajókra leadott megrendelések nagyjából megduplázódtak, különösen a konténeres szállítóhajók esetében.
A VSM vezérigazgatója szerint sürgősen tenni kellene valamit a hajóépítés, mint stratégiai iparág megmentése érdekében, különben „Európa már nem fog jelentős szerepet játszani a hajóépítésben”.
[type] => post
[excerpt] => A kínai és dél-koreai konkurencia kiszorítja az európai gyártókat. Az ázsiai állami támogatások miatt egyenlőtlen a verseny.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1653397980
[modified] => 1653350739
)
[title] => Zátonyra futhat az európai hajóépítő ipar
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=24262&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24262
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 24263
[image] => Array
(
[id] => 24263
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1.jpg
[original_lng] => 153637
[original_w] => 1200
[original_h] => 740
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1-768x474.jpg
[width] => 768
[height] => 474
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1-1024x631.jpg
[width] => 1024
[height] => 631
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/hajo-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 740
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1653339941:12
[_thumbnail_id] => 24263
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2507
[_oembed_eb32cb1217e10f82cdc6a58e0c0dd389] =>
[_oembed_time_eb32cb1217e10f82cdc6a58e0c0dd389] => 1653387186
[_oembed_d6c0c7defe84ba99a50b7ef0606c61ba] => We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
— Jozef Síkela (@JozefSikela) August 26, 2022
[_oembed_time_d6c0c7defe84ba99a50b7ef0606c61ba] => 1662980009
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1668713645
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1668713645
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1668713645
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022
[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1668713646
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => ⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
[_oembed_time_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => 1680872256
[_oembed_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => .@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
[_oembed_time_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => 1680872257
[_algolia_sync] => 1202660124001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 31941
[1] => 124
[2] => 258
[3] => 607
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ázsia
[1] => Csehország
[2] => Európa
[3] => ipar
)
)
[4] => Array
(
[id] => 17946
[content] =>
Számos termék ára hirtelen megnövekedhet Ukrajnában, mivel a gáz árát az ipar számára nagyon magas szinten határozták meg, közölte Oleh Pendzin közgazdász az Ukrajina 24 tv-csatorna adásában.
Elmondása szerint az alacsony gáz- és fűtésárakat a lakosság számára az állami költségvetésből támogatják. De senki sem fogja támogatni a gáz árát az ipari vállalatok számára.
„Az ipar köbméterenként 37 UAH-ért kapja gázt, plusz a szállítás. Ebből kifolyólag a gáz árát tükrözik a különböző termékek árai, ezt már érzékelhetjük. Tudják, ki ma az üvegházi uborka főszállítója? Oroszország. Miért? Mert üvegházaink a drága energia árak miatt nem versenyképesek. Ennek eredményeként most orosz uborka van a polcokon. A közgazdaságtannak van egy vasszabálya – a végfelhasználó fizet mindenért. Fizetni fogunk az ipari gáz árának emeléséért, a költségvetésből kiutalandó támogatások késedelméért, hogy a gáz ára alacsony maradjon” – mondta a szakértő.
[type] => post
[excerpt] => Számos termék ára hirtelen megnövekedhet Ukrajnában, mivel a gáz árát az ipar számára nagyon magas szinten határozták meg, közölte Oleh Pendzin közgazdász az Ukrajina 24 tv-csatorna adásában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1640033700
[modified] => 1640031488
)
[title] => Milyen hatással lesz a gázár emelkedése más termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=17946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17946
[uk] => 17940
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17941
[image] => Array
(
[id] => 17941
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84.jpg
[original_lng] => 78665
[original_w] => 1201
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84.jpg
[width] => 1201
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84.jpg
[width] => 1201
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/794fb2239adf1b2e94959bc727c97e84.jpg
[width] => 1201
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1640024548:10
[_thumbnail_id] => 17941
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4271
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] =>
[_oembed_time_7f4fa484c6dec9fe1439a90ce436a59c] => 1645409285
[_oembed_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] =>
[_oembed_time_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] => 1647033115
[_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] =>
[_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1647444724
[_oembed_f424374cc8d0b642834e3ccc82cbdddc] =>
[_oembed_time_f424374cc8d0b642834e3ccc82cbdddc] => 1649012434
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
More: https://t.co/nzLhKVPbQI pic.twitter.com/CJeRrnJARM
— The First News (@the_1st_news) October 4, 2022
[_oembed_time_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] => 1666441205
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => Manufacturing PMI in Czech Republic decreased to 41.70 points in October from 44.70 points in September of 2022. https://t.co/bygSiZvk2s pic.twitter.com/KtdKU6n02T
— Trading Economics (@tEconomics) November 1, 2022
[_oembed_time_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] => 1667733112
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1670011792
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1670011792
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1670011792
[_oembed_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] => @marcel_ciolacu Zis și făcut! 😎 #marcelciolacu #psd #romania #emotii #tva
♬ original sound - Digi24.ro - Digi24.ro
[_oembed_time_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] => 1737138606
[_algolia_sync] => 1202617244001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 3071
[1] => 642
[2] => 607
)
[tags_name] => Array
(
[0] => áremelés
[1] => Infláció
[2] => ipar
)
)
[5] => Array
(
[id] => 15079
[content] =>
Üzletember találkozót rendeztek Tiszapéterfalván a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége által szervezett Turul Expo keretében. A fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy Kárpátalján a mezőgazdaság mellett mennyire van létjogosultsága az iparnak.
Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év eleje óta 2,1%-kal nőtt az ipari termelés, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook oldalán.
„A legnagyobb mértékben az elektromos berendezések gyártása nőtt (+37%). Általánosságban elmondható, hogy a gépipari ágazat 12%-kal nőtt 6 hónap alatt. Ezen kívül 6%-kal nőtt a vegyipar.
Az ukrán ipar további növekedését és modernizációját a kedvező külső feltételek, az állami és a magánszféra közötti partnerségi programok, valamint a jelentős beruházásokkal járó beruházási projektek támogatásáról szóló törvény által bevezetett adókedvezmények kell biztosítsák”, – közölte Smihal.
Cenzor.NET
[type] => post
[excerpt] => Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év eleje óta 2,1%-kal nőtt az ipari termelés, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook oldalán.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1627210980
[modified] => 1627199323
)
[title] => Smihal: Az év eleje óta 2,1%-kal nőtt az ipari termelés
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=13917&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13917
[uk] => 13905
)
[trid] => aild5234
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 13906
[image] => Array
(
[id] => 13906
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large.jpg
[original_lng] => 61939
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/113602-1-large.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1627188523:10
[views_count] => 4493
[translation_required_done] => 1
[_thumbnail_id] => 13906
[_edit_last] => 10
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] =>
[_oembed_time_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] => 1632944311
[_oembed_0b008c3bcd8992464bfd6668d5e5982a] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 831494091002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 607
[1] => 23305
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ipar
[1] => ipari termelés
)
)
[7] => Array
(
[id] => 13651
[content] =>
„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.
Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.
A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.
Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.
Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.
És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.
És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.
Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.
A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.
Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,
Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.
Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.
A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.
A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => „Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1626124860
[modified] => 1626115686
)
[title] => Mi fontosabb – az emberi élet vagy a koronavírus okozta gazdasági válság következményei?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=13651&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13651
[uk] => 13618
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 13621
[image] => Array
(
[id] => 13621
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10.jpg
[original_lng] => 526512
[original_w] => 773
[original_h] => 549
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10-300x213.jpg
[width] => 300
[height] => 213
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10-768x545.jpg
[width] => 768
[height] => 545
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10.jpg
[width] => 773
[height] => 549
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10.jpg
[width] => 773
[height] => 549
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10.jpg
[width] => 773
[height] => 549
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-10.jpg
[width] => 773
[height] => 549
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1626104886:12
[_thumbnail_id] => 13621
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4636
[_oembed_2d9e29aef32ef57383e9e8b3ef080247] =>
[_oembed_time_2d9e29aef32ef57383e9e8b3ef080247] => 1626104890
[_oembed_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] =>
[_oembed_time_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] => 1632941692
[_oembed_c981485365befedbf0ccfb49bc7e0bf2] =>
[_oembed_time_c981485365befedbf0ccfb49bc7e0bf2] => 1659368053
[_algolia_sync] => 1202615597001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 1717
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 1309
[2] => 607
[3] => 22529
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => gazdasági válság
[2] => ipar
[3] => megbetegedés
)
)
[8] => Array
(
[id] => 4993
[content] =>
Májusban 12,2 %-ra lassult az ipari termelés csökkenése 2019 azonos időszakához képest, miközben áprilisban a visszaesés szintje 16,2 %-ot tett ki – közölte kedden az Állami Statisztikai Szolgálat, adta hírül a liga.net hírportál.
A hivatal adatai szerint az ipar növekedése májusban 4,9 %-ot tett ki áprilishoz képest a napok számának figyelembe vételével. Legnagyobb csökkenést a kő- és barnaszén-kitermelésben (–44,5 %) és a textiliparban (–36,6 %) regisztrálták. Legnagyobb termelésnövekedést (8,8 %) a gyógyszeriparban mértek.
A statisztikai hivatal korábbi adatai szerint idén január-áprilisban az ipari termelés visszaesése 7,9 %-ot tett ki.
(vb/liga.net)
[type] => post
[excerpt] => Májusban 12,2 %-ra lassult az ipari termelés csökkenése 2019 azonos időszakához képest, miközben áprilisban a visszaesés szintje 16,2 %-ot tett ki – közölte kedden az Állami Statisztikai Szolgálat, adta hírül a liga.net hírportál.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1592943060
[modified] => 1592942428
)
[title] => Ukrajnában 12,2 százalékra lassult az ipari termelés visszaesése – statisztikai hivatal
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=4993&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4993
[uk] => 5000
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 4995
[image] => Array
(
[id] => 4995
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar.jpg
[original_lng] => 682881
[original_w] => 1300
[original_h] => 866
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar.jpg
[width] => 1300
[height] => 866
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar.jpg
[width] => 1300
[height] => 866
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/ipar.jpg
[width] => 1300
[height] => 866
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1592940755:3
[_thumbnail_id] => 4995
[_edit_last] => 5
[views_count] => 11224
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] =>
[_oembed_time_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] => 1633175362
[_oembed_0b008c3bcd8992464bfd6668d5e5982a] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 831454949002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 847
[1] => 607
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági visszaesés
[1] => ipar
)
)
[9] => Array
(
[id] => 4838
[content] =>
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
A selymet a selyemhernyók gubójáról nyerik. Egyes források szerint 3000, mások szerint akár 6600 selyemhernyóra van szükség egy kilogramm selyemhez. Egy hektárnyi eperfáról több mint 10 tonna levelet nyerhetünk, ami 200 kilogramm hernyónak elég táplálékul – ennyi falevél és hernyó kell mindössze 40 kiló nyers selyem előállításához, de ennél is kevesebb selymet nyerünk, ha kézzel tekerik le és nem géppel.
Bár a selyemhernyók táplálékául szolgáló eperfa organikusan, vegyszerek nélkül nő és jóval kisebb a vízigénye, mint a pamuttermesztés alapjául szolgáló gyapotnak, mire a nyersanyagból kész selyemszövet lesz, addigra jelentős környezeti károk keletkeznek. A ruházati ipar alapanyaginak fenntarthatóságát rangsoroló Higg Materials Sustainability Index alapján a selyem környezeti besorolása nagyon rossz: a legmagasabb pontszámot kapta és ezzel a rangsorolt anyagok közül a leginkább szennyező környezeti szempontból. A rangsor alapján a selyem szennyezőbb, mint a kőolajszármazékokból készült szintetikus anyagok többsége.
A Sao Paolo-i Egyetem 2017-es kutatása is arra jutott, hogy a bőr után a legszennyezőbb anyag a divatiparban a selyem, hiszen hiába természetes eredetű, nagyon sok kemikáliát használnak, mire szövet készül belőle. A brit Waste & Resources Action Plan szervezet számításai alapján a selyemszövet készítése során keletkezik a legtöbb szén-dioxid, jóval több, mint bármelyik szintetikus anyag esetében. Előállítása pedig összességében nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a poliészteré, vagy a poliamidé.
A selyemkészítésnek ezenfelül nagy az energiaigénye, már csak amiatt is, hogy számos lépés nyomán lesz a nyers alapanyagból fényes szövet. Az Amerikai Divattervezők Tanácsának (CFDA) adatai alapján a selyem „életútja” során ezerszer több energiára van szükség, mint például a polietilén gyártásához, kezdve a selyemhernyók keltetőjeként működő épületek megfelelő hőmérsékletének biztosításától. Ezen felül fehérítőket és formalint is használnak a fertőtlenítéshez a hernyótenyésztés minden fázisában, és annak ellenére, hogy a selymet jól lehetne természetesen is színezni, a kereskedelmi forgalomba kerülő anyagok esetében vegyi festést használnak.
A selyem az alapanyagok világpiacának ugyan rendkívül kis százalékát (0,2 százalékot) teszi ki, de így is több milliárd dolláros üzletágat jelent. Az iparági elemzések szerint 2021-re elérheti a majdnem 17 milliárd dollárt. Egy egységnyi nyers selyem ugyanis körülbelül hússzor többe kerül, mint a nyers pamut.
Természetesen Kína a világ legnagyobb selyemtermelője: hatszor akkora a részesedése a piaci tortából, mint a második helyezettnek, Indiának. Továbbá Üzbegisztán, Thaiföld és Brazília jelentős selyemtermelők: bár több mint 60 országban tenyésztenek selyemhernyókat, ez az öt ország adja a világ selyemhernyó-tenyésztésének a 99 százalékát. Ipari mennyiségű selymet azonban csak Kína, India és Brazília tud előállítani.
Kínában főként gépesítették a selyemkészítést, így is 1 millió főt foglalkoztat a selyemipar. Ezzel szemben Indiában már 79 millió ember megélhetése múlik a selymen – főként vidéki, elhagyatottabb területeken, ahol nagyrészt a hernyófarmok találhatóak. A selyemhernyó-tenyésztéshez hasonlóan például a pálmaolaj-termesztés kapcsán is kiemelték nemrég kutatók, hogy az iparágak támadása és így a kereslet csökkenése rendkívül káros lehet azokra a vidéki kistermelőkre, akiknek az ehhez hasonló tevékenységek nyújtanak akár egyedüli megélhetést.
Szintén a CFDA tért ki arra, hogy Thaiföldön is 20 ezer szövő család él meg a selyemiparból és a vadselyem mind Kínában, mind Indiában kisebb törzseknek is bevételt nyújt egész évben. Egyes mexikói falvakban pedig a selyemkészítésből származó bevételből kerül kenyér számos nő és így család asztalára. Így a selyemipar gépesítése jelentősen veszélyezteti az iparág által foglalkoztatottak megélhetését – a selyem ugyanis a mai napig döntően a kézimunkán alapszik.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] => Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1592432280
[modified] => 1592394902
)
[title] => A bőr után a selyem lehet az új közellenség
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=4838&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4838
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 4839
[image] => Array
(
[id] => 4839
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem.jpg
[original_lng] => 82497
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/selyem.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1592384224:4
[_thumbnail_id] => 4839
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4388
[_oembed_0f394aa8c59e3669098b0102782ccc1e] =>
[_oembed_time_0f394aa8c59e3669098b0102782ccc1e] => 1597291357
[_oembed_2d9e29aef32ef57383e9e8b3ef080247] =>
[_oembed_time_2d9e29aef32ef57383e9e8b3ef080247] => 1618270867
[_oembed_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] =>
[_oembed_time_88d0eb8f9f734c286798c3c103e7a628] => 1633173641
[_oembed_c981485365befedbf0ccfb49bc7e0bf2] =>
[_oembed_time_c981485365befedbf0ccfb49bc7e0bf2] => 1659357735
[_algolia_sync] => 831454912002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 607
[2] => 3625
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => ipar
[2] => selyem
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 607
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 607
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
ipar (1 Oldal)
