Főként a mezőgazdasági termékek szárnyaltak idén az árutőzsdéken, a klasszikus ipari nyersanyagok ára túlnyomórészt esett. Hatalmasat ment idén a kakaó és a kávé, de az se véletlen, hogy a tojás drágulása volt az infláció jelképe az Egyesült Államokban.
Az árutőzsdék 2024-ben is számos érdekes fejleményt hoztak és óriási hozamokat lehetett elérni a nyersanyagok vagy épp mezőgazdasági termények kereskedelmével. Bár sok befektető fantáziáját mozgatta az arany idei szédületes ralija, messze nem a nemesfém volt az, amin a legtöbbet lehetett keresni. Persze olyan termékek is voltak, amik sokat vesztettek értékükből.
Főszerepben az aszály, ami az égbe lőtte a kakaó árát
Az idei év messze legnagyobb emelkedését a kakaó produkálta, ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer is a csúcs közelébe ért. Az év kezdetén tonnánként 4275 dollárba kerülő kakaóbab előbb áprilisban, majd decemberben is átlépte a 12 ezer dolláros szintet és az elmúlt napok kisebb gyengülése ellenére is 180 százalékot drágult az év kezdete óta. A csokoládé szerelmesei csak abban bízhatnak, hogy a drágulás hátterében álló gyenge termés részben az időszakos El Nino jelenség miatt van, annak múltával a kakaó ára is visszatérhet a földre.
Az idei évben nemcsak a kakaó termőterületét sújtotta aszály, a kávé kedvelői számra is szomorú volt az év, hiszen az év elején fontonként 190 dollárba kerülő termény ára is új csúcsokat hódított meg idén, december közepén 334 dolláros történelmi csúcsot is elért, ami már az üzletek polcain megtalálható, feldolgozott termék árán is érezhető. A 75 százalékos erősödés azóta 72 százalékra szelídült, de a kávé ára így is sokkal a megszokott fölött van.
A gyenge termés, illetve a Floridát letaroló hurrikánok miatt a fagyasztott narancslé is brutális dráguláson ment keresztül, és történelmi csúcsokon is járt idén. Az évet fontonként 3,36 dolláros áron kezdő nyersanyag 5,55 dolláros szintig is erősödött. Rossz hír a narancslé kedvelőinek, hogy az árupiaci termékként az Eddie Murphy és Dan Aykroyd fémjelezte Szerepcsere című filmből ismert termék drágulása már évek óta tart.
Az év eleje óta több mint 50 százalékot nőtt a napraforgó ára is. Az év elejéhez képest viszont olcsóbb lett például a kukorica vagy a búza. Nem véletlenül a tojás volt az amerikai infláció jelképe sem, a madárinfluenzával küzdő baromfiágazat hatására a tengerentúlon az árak fölrobbanását okozta. A tojás több mint 100 százalékot drágult az év eleje óta.
Az arany is sokat drágult
A hagyományosabb árupiaci termékek közül idén sok befektetőt hozott lázba az arany, mely szintén történelmi csúcson is járt idén. Az október 2785 dolláros unciánkénti csúcs 35 százalékos erősödést jelentett az év elejéhez képest, és bár azóta némiképp csökkent a nemesfém ára, aki év elején vásárolt, az még mindig 25 százalékos pluszban van.
Az energiához köthető nyersanyagok, így az olaj és a földgáz piaca is érdekesen alakult idén. Miután a vártnál gyengébb volt a kínai kereslet, a kőolaj ára a hordónkénti 90 dolláros csúcsról április óta lefelé tart, a Brent fajta már csak 72 dollár körül mozog, de még mindig magasabban van mint a tavalyi év elején. A földgáz ára tavalyi enyhe tél miatt február végére Európában már-már a koronavírus-járvány előtt megszokott szinteket közelítette, huszonpár euróba került megawattóránként, hogy aztán a különböző geopolitikai aggodalmak és a vártnál hidegebb november miatt az 50 eurós szint közelébe érjen a holland TTF gáztőzsdén.
Nem teljesítettek jól az energiaátmenethez, vagy az elektromos átálláshoz köthető fémek idén. Az elektromos autók terjedésének lassulása miatt a lítium több mint 20 százalékkal lett olcsóbb, de vesztett értékéből a nikkel és a kobalt is, míg a réz csupán 4-5 százalékot drágult idén, igaz a májusi csúcs több mint 30 százalékkal az év eleji érték fölött volt.
A kínai építőipar problémáihoz kapcsolódó más nyersanyagok, így a vas vagy az acél különböző formái szinté olcsóbbak lettek, ami részben magyarázza is az európai acélipar sanyarú helyzetét a Dunaferrtől a német Thyssenkruppig.
A Csornomorszk és Pivdennij kikötőket három hajó hagyta el, melyek vasércet és mezőgazdasági termékeket szállítottak.
A hírt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közölte a Facebook közösségi oldalon. Elmondta, hogy ezenkívül 5 hajó tart a kikötőkbe, rakományért: az OLGA, IDA, DANNY BOY, FORZA DORIA, NEW LEGACY ömlesztettáru-szállítók, melyek közöl 120 ezer tonna ukrá gabonát szállítanak majd Afrika országaiba.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A tengeri kikötők blokkolása miatt az ukrán gazdaság kohászati szektora nehéz időket él át: jelentősen megnőtt a logisztika költsége, nőtt a termékek szállítási ideje. Az ukrán költségvetést is veszteség éri — a becslések szerint havonta az országba több mint 400 millió dollár devizabevétel nem érkezik be – áll a GMK Center honlapján megjelent új tanulmányban.
„A GMK Center kutatásának eredményei szerint átlagosan 3-4-szeresére nőtt az ukrán kohászati termékek a kijelölt kikötőbe való szállításának költsége, az ukrán exportőrök számára a rakodási kikötőhöz való távolság pedig közel ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az ukrán kohászati termékeket átlagosan 18 nap alatt jutnak el vasúton az európai vásárlókhoz” — áll az anyagban.
A kiadvány adatai szerint a háború idején az Ukrajnából származó kohászati termékek 60%-át tengeren szállították a végső fogyasztókhoz. Ugyanakkor Ukrajnában csak a dunai kikötők folytatják működésüket, amelyek viszonylag kis kapacitással rendelkeznek, és nem oldják meg a meglévő logisztikai problémákat.
A vasút sem tudja megoldani a kohászok problémáját, mert sem az ukrán, sem az európai vasúti infrastruktúra nem állt készen az Ukrajnából érkező rakomány mennyiségének átvételére és feldolgozására.
„Az ukrán export alapvető infrastrukturális problémái 2022-ben a határátkelőhelyek és az európai vasutak egyes szakaszainak korlátozott kapacitása. A fő probléma az ukrajnai és európai vasúti vágányok eltérő szélessége, és ennek megfelelően a kocsik átrendezésének szükségessége. Az Ukrzaliznicja szerint az összes határátkelő névleges teherbírása több mint 3400 autó naponta, míg a GMK Center becslése szerint ez 1800” — jegyezte meg a GMK Center.
Közrejátszott az európai vasúti fuvarozók kocsihiánya is, a határon a megfelelő átrakókapacitás hiánya, valamint az ukrajnai és európai országok dupla ellenőrzési eljárásai is. Mindez oda vezetett, hogy a termékeket tartalmazó vasúti kocsik sorban álltak Ukrajna és az EU határán (csúcsidőben júniusban — közel 40 ezer vagon). Ebben az időszakban a sorban állás miatti késedelem közel 60 nap volt, hangsúlyozzák elemzők.
„A GMK Center becslései szerint az ukrán kohászati vállalatok reményeiket a litván kikötőkön keresztüli szállításokhoz kötötték, de ezek még nem valósultak meg, mert ahhoz, hogy a vasúti kocsikat Lengyelországon keresztül Litvániába szállítsák, kétszer kell cserélni őket” — foglalta össze a kiadvány.
Korábban Olekszandr Kalenkov, az Ukrmetalurgprom Állami Vállalat elnöke kijelentette, hogy a tengeri kikötők megnyitása erőteljes lendületet ad az ukrán termékek exportjának, a tavaly 30%-kal visszaeső GDP fellendülésének, és több százmilliárd hrivnyát hoz a költségvetésbe.
Julija Szviridenko gazdasági miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna igyekszik kiterjeszteni a tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaexportról szóló nemzetközi megállapodást, beleértve az acélszállítás lehetőségét is. Elmondása szerint ez támogatja ország gazdaságát és növeli a GDP-t.
A kínai és dél-koreai konkurencia kiszorítja az európai gyártókat. Az ázsiai állami támogatások miatt egyenlőtlen a verseny.
Az ázsiai konkurencia miatt globális szinten eljelentéktelenedhet az európai hajóépítő ipar a VSM, az ágazat szakmai képviseleti szervezete szerint.
Az európai hajótársaságok és hajótulajdonosok által új hajók építésére tavaly leadott mintegy 30 milliárd dollárnyi megrendelés 57 százalékát dél-koreai, 38 százalékát pedig kínai hajóépítő cégek kapták meg. Európai hajóépítő cégeknek csak az összes megrendelés egy százaléka jutott – közölte a VSM (Shipbuilding and Ocean Industries Association) Hamburg északi kikötőjében tartott ülésén.
A VSM szerint az európai országok hajóépítési kapacitásuk teljes elvesztését kockáztatják, mivel ilyen kevés megrendelést kapnak.
„Két gyenge év után Európa újból lépéshátrányba került az új megrendelésekben” – mondta Reinhard Lüken, a VSM vezérigazgatója.
A VSM évek óta panaszkodik arra, hogy Kína és Dél-Korea több milliárd eurós támogatást nyújt hajógyárainak.
„Ázsiában állami támogatás torzítja a normális szabadpiaci rendet” – mondta Lüken. Rámutatott: annak ellenére, hogy egyes piaci szegmensekben rekordszintű kereslet tapasztalható, a 2021-es árak akár 30 százalékkal is elmaradtak a 2007-es árszinttől, ami „biztosan nem fedezi a költségeket”.
A koronavírus-világjárvány miatt 2020-ban bekövetkezett visszaesés után 2021-ben az új hajókra leadott megrendelések nagyjából megduplázódtak, különösen a konténeres szállítóhajók esetében.
A VSM vezérigazgatója szerint sürgősen tenni kellene valamit a hajóépítés, mint stratégiai iparág megmentése érdekében, különben „Európa már nem fog jelentős szerepet játszani a hajóépítésben”.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Számos termék ára hirtelen megnövekedhet Ukrajnában, mivel a gáz árát az ipar számára nagyon magas szinten határozták meg, közölte Oleh Pendzin közgazdász az Ukrajina 24 tv-csatorna adásában.
Elmondása szerint az alacsony gáz- és fűtésárakat a lakosság számára az állami költségvetésből támogatják. De senki sem fogja támogatni a gáz árát az ipari vállalatok számára.
„Az ipar köbméterenként 37 UAH-ért kapja gázt, plusz a szállítás. Ebből kifolyólag a gáz árát tükrözik a különböző termékek árai, ezt már érzékelhetjük. Tudják, ki ma az üvegházi uborka főszállítója? Oroszország. Miért? Mert üvegházaink a drága energia árak miatt nem versenyképesek. Ennek eredményeként most orosz uborka van a polcokon. A közgazdaságtannak van egy vasszabálya – a végfelhasználó fizet mindenért. Fizetni fogunk az ipari gáz árának emeléséért, a költségvetésből kiutalandó támogatások késedelméért, hogy a gáz ára alacsony maradjon” – mondta a szakértő.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Üzletember találkozót rendeztek Tiszapéterfalván a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége által szervezett Turul Expo keretében. A fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy Kárpátalján a mezőgazdaság mellett mennyire van létjogosultsága az iparnak.
Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év eleje óta 2,1%-kal nőtt az ipari termelés, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook oldalán.
„A legnagyobb mértékben az elektromos berendezések gyártása nőtt (+37%). Általánosságban elmondható, hogy a gépipari ágazat 12%-kal nőtt 6 hónap alatt. Ezen kívül 6%-kal nőtt a vegyipar.
Az ukrán ipar további növekedését és modernizációját a kedvező külső feltételek, az állami és a magánszféra közötti partnerségi programok, valamint a jelentős beruházásokkal járó beruházási projektek támogatásáról szóló törvény által bevezetett adókedvezmények kell biztosítsák”, – közölte Smihal.
Májusban 12,2 %-ra lassult az ipari termelés csökkenése 2019 azonos időszakához képest, miközben áprilisban a visszaesés szintje 16,2 %-ot tett ki – közölte kedden az Állami Statisztikai Szolgálat, adta hírül a liga.net hírportál.
A hivatal adatai szerint az ipar növekedése májusban 4,9 %-ot tett ki áprilishoz képest a napok számának figyelembe vételével. Legnagyobb csökkenést a kő- és barnaszén-kitermelésben (–44,5 %) és a textiliparban (–36,6 %) regisztrálták. Legnagyobb termelésnövekedést (8,8 %) a gyógyszeriparban mértek.
A statisztikai hivatal korábbi adatai szerint idén január-áprilisban az ipari termelés visszaesése 7,9 %-ot tett ki.
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
A selymet a selyemhernyók gubójáról nyerik. Egyes források szerint 3000, mások szerint akár 6600 selyemhernyóra van szükség egy kilogramm selyemhez. Egy hektárnyi eperfáról több mint 10 tonna levelet nyerhetünk, ami 200 kilogramm hernyónak elég táplálékul – ennyi falevél és hernyó kell mindössze 40 kiló nyers selyem előállításához, de ennél is kevesebb selymet nyerünk, ha kézzel tekerik le és nem géppel.
Bár a selyemhernyók táplálékául szolgáló eperfa organikusan, vegyszerek nélkül nő és jóval kisebb a vízigénye, mint a pamuttermesztés alapjául szolgáló gyapotnak, mire a nyersanyagból kész selyemszövet lesz, addigra jelentős környezeti károk keletkeznek. A ruházati ipar alapanyaginak fenntarthatóságát rangsoroló Higg Materials Sustainability Index alapján a selyem környezeti besorolása nagyon rossz: a legmagasabb pontszámot kapta és ezzel a rangsorolt anyagok közül a leginkább szennyező környezeti szempontból. A rangsor alapján a selyem szennyezőbb, mint a kőolajszármazékokból készült szintetikus anyagok többsége.
A Sao Paolo-i Egyetem 2017-es kutatása is arra jutott, hogy a bőr után a legszennyezőbb anyag a divatiparban a selyem, hiszen hiába természetes eredetű, nagyon sok kemikáliát használnak, mire szövet készül belőle. A brit Waste & Resources Action Plan szervezet számításai alapján a selyemszövet készítése során keletkezik a legtöbb szén-dioxid, jóval több, mint bármelyik szintetikus anyag esetében. Előállítása pedig összességében nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a poliészteré, vagy a poliamidé.
A selyemkészítésnek ezenfelül nagy az energiaigénye, már csak amiatt is, hogy számos lépés nyomán lesz a nyers alapanyagból fényes szövet. Az Amerikai Divattervezők Tanácsának (CFDA) adatai alapján a selyem „életútja” során ezerszer több energiára van szükség, mint például a polietilén gyártásához, kezdve a selyemhernyók keltetőjeként működő épületek megfelelő hőmérsékletének biztosításától. Ezen felül fehérítőket és formalint is használnak a fertőtlenítéshez a hernyótenyésztés minden fázisában, és annak ellenére, hogy a selymet jól lehetne természetesen is színezni, a kereskedelmi forgalomba kerülő anyagok esetében vegyi festést használnak.
A selyem az alapanyagok világpiacának ugyan rendkívül kis százalékát (0,2 százalékot) teszi ki, de így is több milliárd dolláros üzletágat jelent. Az iparági elemzések szerint 2021-re elérheti a majdnem 17 milliárd dollárt. Egy egységnyi nyers selyem ugyanis körülbelül hússzor többe kerül, mint a nyers pamut.
Természetesen Kína a világ legnagyobb selyemtermelője: hatszor akkora a részesedése a piaci tortából, mint a második helyezettnek, Indiának. Továbbá Üzbegisztán, Thaiföld és Brazília jelentős selyemtermelők: bár több mint 60 országban tenyésztenek selyemhernyókat, ez az öt ország adja a világ selyemhernyó-tenyésztésének a 99 százalékát. Ipari mennyiségű selymet azonban csak Kína, India és Brazília tud előállítani.
Kínában főként gépesítették a selyemkészítést, így is 1 millió főt foglalkoztat a selyemipar. Ezzel szemben Indiában már 79 millió ember megélhetése múlik a selymen – főként vidéki, elhagyatottabb területeken, ahol nagyrészt a hernyófarmok találhatóak. A selyemhernyó-tenyésztéshez hasonlóan például a pálmaolaj-termesztés kapcsán is kiemelték nemrég kutatók, hogy az iparágak támadása és így a kereslet csökkenése rendkívül káros lehet azokra a vidéki kistermelőkre, akiknek az ehhez hasonló tevékenységek nyújtanak akár egyedüli megélhetést.
Szintén a CFDA tért ki arra, hogy Thaiföldön is 20 ezer szövő család él meg a selyemiparból és a vadselyem mind Kínában, mind Indiában kisebb törzseknek is bevételt nyújt egész évben. Egyes mexikói falvakban pedig a selyemkészítésből származó bevételből kerül kenyér számos nő és így család asztalára. Így a selyemipar gépesítése jelentősen veszélyezteti az iparág által foglalkoztatottak megélhetését – a selyem ugyanis a mai napig döntően a kézimunkán alapszik.