Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy az uniós országok a következő években tömeges munkahelyvesztéssel szembesülhetnek, mivel a magas energiaárak, az ipari átalakulás és a zöldátállás egyaránt nyomást gyakorol a gazdaságokra. Éppen ezért Brüsszel most először fogja felmérni, hogy a tagállamok eleget fektetnek-e be az Európa gazdasági és ipari ambícióinak fenntartásához szükséges emberekbe.
A Politico által megtekintett adatok az európai szemeszter tavaszi csomagjában fognak megjelenni, amely tartalmazza az Európai Bizottság gazdasági és politikai ajánlásait az EU-tagállamok számára, és amelyet szerdán terveznek bemutatni. Ezek a számok jól mutatják, hogy Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom a blokk gazdasági kihívásainak mértéke miatt. Miközben az Egyesült Államok és Izrael és Irán közötti háború továbbra sem mutat a befejezés jeleit, és továbbra is hatással van az olajárakra, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2026-os energiaár-nyomás akár 560 ezer munkahelyet is veszélybe sodorhat.
A gyengébb gazdasági teljesítmény miatt a bizottság kénytelen volt felülvizsgálni a munkanélküliségi előrejelzéseit. Míg tavaly ősszel még 2026-ra 5,9 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos rátát prognosztizált, most úgy látja, hogy mindkét évben 6 százalék körül alakulhat a munkanélküliség.
A bizottság arra is számít, hogy a tagállami kormányok eladósodottsága nőni fog: az EU 27 tagállamának összesített államháztartási hiánya a GDP 3,1 százalékáról 2025-ben 3,5 százalékra emelkedhet 2026-ban, majd 3,6 százalékra 2027-ben.
A csomag célja, hogy nagyobb figyelmet irányítson a munkaerőpiacra, hangsúlyozva, hogy az EU versenyképességi stratégiája nem lehet sikeres a növekvő munkaerőhiány és készséghiány kezelése nélkül.
Az emberi tőke, mint a versenyképesség fő mozgatórugója
A bizottság azonosította azokat az ágazatokat is, ahol a foglalkoztatási nyomás a legnagyobb.
A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a fémipar, a vegyipar és a közlekedés tartozik. Ezen belül különösen súlyos helyzetet jelez több stratégiai iparágban is.
Az európai autóiparban – amely kulcsszerepet játszik a német gazdaság sikerében – az Európai Bizottság szerint 600 ezer munkahely kerülhet veszélybe, mivel az iparág a belső égésű motoroktól való átállással és a kínai versennyel küzd.
Az akkumulátoriparban mintegy 85 ezer munkahely van veszélyben. A napenergia-gyártás területén közel 59 ezer állás kerülhet nyomás alá a piaci viszonyok miatt, míg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású intézkedések az acéliparban további 4,5 ezer munkahelyet érinthetnek. A munkáltatók az egész EU-ban továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek: a középvállalkozások 68 százaléka számolt be szakemberhiányról 2023-ban, 2024-re pedig már 77 százaléka jelezte, hogy ez a beruházások akadálya.
A bizottság szerint ezért a gazdasági ellenálló képesség egyre inkább az emberi tőkébe való befektetéstől függ, így az uniós ajánlások most először kiemelten kezelik az oktatást, szakképzést, felnőttképzést, STEM-készségeket és az átképzést az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében.
„Az emberekbe való befektetés Európa legerősebb versenyképességi stratégiája, és egy olyan unió alapja, amely képes felülmúlni az innovációt, a versenyt és ellenállni bármilyen kihívásnak. Ez változik meg ezzel az európai szemeszterrel: Az emberi tőkét mostantól a versenyképesség egyik fő mozgatórugójaként kezelik, minden tagállam számára országspecifikus iránymutatásokkal” – mondta a Politicónak Roxana Minzatu, az Európai Bizottság készségekért felelős ügyvezető alelnöke.
A bizottság szerint ugyanakkor továbbra is komoly munkaerőpiaci problémák vannak: a nem uniós munkavállalók gyakran túlképzettek a betöltött pozícióikhoz képest, minden ötödik dolgozó alacsony bérű állásban ragadt, ahol gyenge a termelékenységi növekedés. Ennek alapján Brüsszel a tagállamokat a készségfejlesztés, a jobb minőségű munkahelyek és az erősebb szociális védelmi rendszerek felé terelné.
Az ukrán gazdaság a mély energiaválság és a csökkent termelés közepette a teljes körű háború ötödik évébe lép, ugyanakkor az ipari potenciál megőrzése kritikus fontosságú nemcsak a költségvetés teljesítése érdekében a háború alatt, hanem a menekültek visszatérése és a katonák foglalkoztatása szempontjából is a háború befejezése után – számolt be csütörtökön az rbc.ua hrportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy az energiainfrastruktúra elleni tömeges támadások arra kényszerítették a vállalatokat, hogy csökkentsék a termelési volument, és vészhelyzeti áramkimaradások mellett működjenek. Különböző iparágak vállalatvezetői, a kohászattól az építőanyag- és élelmiszeripari termékek gyártóiig, növekvő költségekről és működési zavarokról számolnak be.
A Kovalska csoport vezérigazgatója, Szerhij Pilipenko kijelentette, hogy a stabil energiaellátás hiánya akár 50 %-kal is csökkenti a termelési volument. A közgazdászok szerint január-februárban az áramhiány meghaladta a kereslet 30 %-át, ami közvetlenül befolyásolja az üzleti tevékenységet.
Hasonló a helyzet a kohászatban is: Olekszandr Mironenko, a Metinveszt, egy mintegy 7 milliárd dolláros éves forgalmú bányászati és kohászati csoport operatív igazgatója hangsúlyozta, hogy az elhúzódó áramkimaradások lehetetlenné teszik a termelés újraindítását minden újabb csapás után. Az idei növekedési tervek ellenére a vállalat az első két hónapban nem tudta elérni ezeket a mutatókat, mivel a csapások nemcsak a termelőkapacitást, hanem a közlekedési infrastruktúrát is érintik, ami Ukrajna összes gyártójánál tükröződik.
„Ukrajna gazdasága csaknem egyharmadával zsugorodott a háború első évében, és továbbra is jelentősen kisebb, mint az invázió előtt volt. Körülbelül 6 millió ukrán hagyta el az országot, és több mint 3 millióan váltak belső menekültté” – mutatott rá a Reuters.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az ipar nemcsak a védelmi kiadások és a fegyvergyártás finanszírozásának, hanem békeidőben a munkahelyteremtésnek is az alapja. A gazdasági lehetőségek lesznek a meghatározó tényezők az állampolgárok visszatérésében külföldről és a katonák leszerelés utáni integrációjában.
Az energiaválság miatt a Nemzeti Bank már 1,8 %-ra csökkentette az idei gazdasági növekedési előrejelzését, a független elemzők pedig még szerényebben – 0,8-1 %-ra – becsülik. A kormányzati becslések szerint csak januárban mintegy 12 milliárd hrivnyával kevesebb bevételhez jutott a költségvetés az energiaellátási problémák miatt.
Ennek fényében az ipar támogatásának és az energetikai infrastruktúra helyreállításának kérdése stratégiai fontosságúvá válik. A termelési potenciál megőrzése a harcok befejezése és az ország társadalmi-gazdasági helyzetének stabilizálódása utáni gyorsított gazdasági fellendülés előfeltételének tekinthető – összegezte a brit hírügynökség.
Főként a mezőgazdasági termékek szárnyaltak idén az árutőzsdéken, a klasszikus ipari nyersanyagok ára túlnyomórészt esett. Hatalmasat ment idén a kakaó és a kávé, de az se véletlen, hogy a tojás drágulása volt az infláció jelképe az Egyesült Államokban.
Az árutőzsdék 2024-ben is számos érdekes fejleményt hoztak és óriási hozamokat lehetett elérni a nyersanyagok vagy épp mezőgazdasági termények kereskedelmével. Bár sok befektető fantáziáját mozgatta az arany idei szédületes ralija, messze nem a nemesfém volt az, amin a legtöbbet lehetett keresni. Persze olyan termékek is voltak, amik sokat vesztettek értékükből.
Főszerepben az aszály, ami az égbe lőtte a kakaó árát
Az idei év messze legnagyobb emelkedését a kakaó produkálta, ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer is a csúcs közelébe ért. Az év kezdetén tonnánként 4275 dollárba kerülő kakaóbab előbb áprilisban, majd decemberben is átlépte a 12 ezer dolláros szintet és az elmúlt napok kisebb gyengülése ellenére is 180 százalékot drágult az év kezdete óta. A csokoládé szerelmesei csak abban bízhatnak, hogy a drágulás hátterében álló gyenge termés részben az időszakos El Nino jelenség miatt van, annak múltával a kakaó ára is visszatérhet a földre.
Az idei évben nemcsak a kakaó termőterületét sújtotta aszály, a kávé kedvelői számra is szomorú volt az év, hiszen az év elején fontonként 190 dollárba kerülő termény ára is új csúcsokat hódított meg idén, december közepén 334 dolláros történelmi csúcsot is elért, ami már az üzletek polcain megtalálható, feldolgozott termék árán is érezhető. A 75 százalékos erősödés azóta 72 százalékra szelídült, de a kávé ára így is sokkal a megszokott fölött van.
A gyenge termés, illetve a Floridát letaroló hurrikánok miatt a fagyasztott narancslé is brutális dráguláson ment keresztül, és történelmi csúcsokon is járt idén. Az évet fontonként 3,36 dolláros áron kezdő nyersanyag 5,55 dolláros szintig is erősödött. Rossz hír a narancslé kedvelőinek, hogy az árupiaci termékként az Eddie Murphy és Dan Aykroyd fémjelezte Szerepcsere című filmből ismert termék drágulása már évek óta tart.
Az év eleje óta több mint 50 százalékot nőtt a napraforgó ára is. Az év elejéhez képest viszont olcsóbb lett például a kukorica vagy a búza. Nem véletlenül a tojás volt az amerikai infláció jelképe sem, a madárinfluenzával küzdő baromfiágazat hatására a tengerentúlon az árak fölrobbanását okozta. A tojás több mint 100 százalékot drágult az év eleje óta.
Az arany is sokat drágult
A hagyományosabb árupiaci termékek közül idén sok befektetőt hozott lázba az arany, mely szintén történelmi csúcson is járt idén. Az október 2785 dolláros unciánkénti csúcs 35 százalékos erősödést jelentett az év elejéhez képest, és bár azóta némiképp csökkent a nemesfém ára, aki év elején vásárolt, az még mindig 25 százalékos pluszban van.
Az energiához köthető nyersanyagok, így az olaj és a földgáz piaca is érdekesen alakult idén. Miután a vártnál gyengébb volt a kínai kereslet, a kőolaj ára a hordónkénti 90 dolláros csúcsról április óta lefelé tart, a Brent fajta már csak 72 dollár körül mozog, de még mindig magasabban van mint a tavalyi év elején. A földgáz ára tavalyi enyhe tél miatt február végére Európában már-már a koronavírus-járvány előtt megszokott szinteket közelítette, huszonpár euróba került megawattóránként, hogy aztán a különböző geopolitikai aggodalmak és a vártnál hidegebb november miatt az 50 eurós szint közelébe érjen a holland TTF gáztőzsdén.
Nem teljesítettek jól az energiaátmenethez, vagy az elektromos átálláshoz köthető fémek idén. Az elektromos autók terjedésének lassulása miatt a lítium több mint 20 százalékkal lett olcsóbb, de vesztett értékéből a nikkel és a kobalt is, míg a réz csupán 4-5 százalékot drágult idén, igaz a májusi csúcs több mint 30 százalékkal az év eleji érték fölött volt.
A kínai építőipar problémáihoz kapcsolódó más nyersanyagok, így a vas vagy az acél különböző formái szinté olcsóbbak lettek, ami részben magyarázza is az európai acélipar sanyarú helyzetét a Dunaferrtől a német Thyssenkruppig.
A Csornomorszk és Pivdennij kikötőket három hajó hagyta el, melyek vasércet és mezőgazdasági termékeket szállítottak.
A hírt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közölte a Facebook közösségi oldalon. Elmondta, hogy ezenkívül 5 hajó tart a kikötőkbe, rakományért: az OLGA, IDA, DANNY BOY, FORZA DORIA, NEW LEGACY ömlesztettáru-szállítók, melyek közöl 120 ezer tonna ukrá gabonát szállítanak majd Afrika országaiba.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A tengeri kikötők blokkolása miatt az ukrán gazdaság kohászati szektora nehéz időket él át: jelentősen megnőtt a logisztika költsége, nőtt a termékek szállítási ideje. Az ukrán költségvetést is veszteség éri — a becslések szerint havonta az országba több mint 400 millió dollár devizabevétel nem érkezik be – áll a GMK Center honlapján megjelent új tanulmányban.
„A GMK Center kutatásának eredményei szerint átlagosan 3-4-szeresére nőtt az ukrán kohászati termékek a kijelölt kikötőbe való szállításának költsége, az ukrán exportőrök számára a rakodási kikötőhöz való távolság pedig közel ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az ukrán kohászati termékeket átlagosan 18 nap alatt jutnak el vasúton az európai vásárlókhoz” — áll az anyagban.
A kiadvány adatai szerint a háború idején az Ukrajnából származó kohászati termékek 60%-át tengeren szállították a végső fogyasztókhoz. Ugyanakkor Ukrajnában csak a dunai kikötők folytatják működésüket, amelyek viszonylag kis kapacitással rendelkeznek, és nem oldják meg a meglévő logisztikai problémákat.
A vasút sem tudja megoldani a kohászok problémáját, mert sem az ukrán, sem az európai vasúti infrastruktúra nem állt készen az Ukrajnából érkező rakomány mennyiségének átvételére és feldolgozására.
„Az ukrán export alapvető infrastrukturális problémái 2022-ben a határátkelőhelyek és az európai vasutak egyes szakaszainak korlátozott kapacitása. A fő probléma az ukrajnai és európai vasúti vágányok eltérő szélessége, és ennek megfelelően a kocsik átrendezésének szükségessége. Az Ukrzaliznicja szerint az összes határátkelő névleges teherbírása több mint 3400 autó naponta, míg a GMK Center becslése szerint ez 1800” — jegyezte meg a GMK Center.
Közrejátszott az európai vasúti fuvarozók kocsihiánya is, a határon a megfelelő átrakókapacitás hiánya, valamint az ukrajnai és európai országok dupla ellenőrzési eljárásai is. Mindez oda vezetett, hogy a termékeket tartalmazó vasúti kocsik sorban álltak Ukrajna és az EU határán (csúcsidőben júniusban — közel 40 ezer vagon). Ebben az időszakban a sorban állás miatti késedelem közel 60 nap volt, hangsúlyozzák elemzők.
„A GMK Center becslései szerint az ukrán kohászati vállalatok reményeiket a litván kikötőkön keresztüli szállításokhoz kötötték, de ezek még nem valósultak meg, mert ahhoz, hogy a vasúti kocsikat Lengyelországon keresztül Litvániába szállítsák, kétszer kell cserélni őket” — foglalta össze a kiadvány.
Korábban Olekszandr Kalenkov, az Ukrmetalurgprom Állami Vállalat elnöke kijelentette, hogy a tengeri kikötők megnyitása erőteljes lendületet ad az ukrán termékek exportjának, a tavaly 30%-kal visszaeső GDP fellendülésének, és több százmilliárd hrivnyát hoz a költségvetésbe.
Julija Szviridenko gazdasági miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna igyekszik kiterjeszteni a tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaexportról szóló nemzetközi megállapodást, beleértve az acélszállítás lehetőségét is. Elmondása szerint ez támogatja ország gazdaságát és növeli a GDP-t.
A kínai és dél-koreai konkurencia kiszorítja az európai gyártókat. Az ázsiai állami támogatások miatt egyenlőtlen a verseny.
Az ázsiai konkurencia miatt globális szinten eljelentéktelenedhet az európai hajóépítő ipar a VSM, az ágazat szakmai képviseleti szervezete szerint.
Az európai hajótársaságok és hajótulajdonosok által új hajók építésére tavaly leadott mintegy 30 milliárd dollárnyi megrendelés 57 százalékát dél-koreai, 38 százalékát pedig kínai hajóépítő cégek kapták meg. Európai hajóépítő cégeknek csak az összes megrendelés egy százaléka jutott – közölte a VSM (Shipbuilding and Ocean Industries Association) Hamburg északi kikötőjében tartott ülésén.
A VSM szerint az európai országok hajóépítési kapacitásuk teljes elvesztését kockáztatják, mivel ilyen kevés megrendelést kapnak.
„Két gyenge év után Európa újból lépéshátrányba került az új megrendelésekben” – mondta Reinhard Lüken, a VSM vezérigazgatója.
A VSM évek óta panaszkodik arra, hogy Kína és Dél-Korea több milliárd eurós támogatást nyújt hajógyárainak.
„Ázsiában állami támogatás torzítja a normális szabadpiaci rendet” – mondta Lüken. Rámutatott: annak ellenére, hogy egyes piaci szegmensekben rekordszintű kereslet tapasztalható, a 2021-es árak akár 30 százalékkal is elmaradtak a 2007-es árszinttől, ami „biztosan nem fedezi a költségeket”.
A koronavírus-világjárvány miatt 2020-ban bekövetkezett visszaesés után 2021-ben az új hajókra leadott megrendelések nagyjából megduplázódtak, különösen a konténeres szállítóhajók esetében.
A VSM vezérigazgatója szerint sürgősen tenni kellene valamit a hajóépítés, mint stratégiai iparág megmentése érdekében, különben „Európa már nem fog jelentős szerepet játszani a hajóépítésben”.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Számos termék ára hirtelen megnövekedhet Ukrajnában, mivel a gáz árát az ipar számára nagyon magas szinten határozták meg, közölte Oleh Pendzin közgazdász az Ukrajina 24 tv-csatorna adásában.
Elmondása szerint az alacsony gáz- és fűtésárakat a lakosság számára az állami költségvetésből támogatják. De senki sem fogja támogatni a gáz árát az ipari vállalatok számára.
„Az ipar köbméterenként 37 UAH-ért kapja gázt, plusz a szállítás. Ebből kifolyólag a gáz árát tükrözik a különböző termékek árai, ezt már érzékelhetjük. Tudják, ki ma az üvegházi uborka főszállítója? Oroszország. Miért? Mert üvegházaink a drága energia árak miatt nem versenyképesek. Ennek eredményeként most orosz uborka van a polcokon. A közgazdaságtannak van egy vasszabálya – a végfelhasználó fizet mindenért. Fizetni fogunk az ipari gáz árának emeléséért, a költségvetésből kiutalandó támogatások késedelméért, hogy a gáz ára alacsony maradjon” – mondta a szakértő.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Üzletember találkozót rendeztek Tiszapéterfalván a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége által szervezett Turul Expo keretében. A fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy Kárpátalján a mezőgazdaság mellett mennyire van létjogosultsága az iparnak.
Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év eleje óta 2,1%-kal nőtt az ipari termelés, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook oldalán.
„A legnagyobb mértékben az elektromos berendezések gyártása nőtt (+37%). Általánosságban elmondható, hogy a gépipari ágazat 12%-kal nőtt 6 hónap alatt. Ezen kívül 6%-kal nőtt a vegyipar.
Az ukrán ipar további növekedését és modernizációját a kedvező külső feltételek, az állami és a magánszféra közötti partnerségi programok, valamint a jelentős beruházásokkal járó beruházási projektek támogatásáról szóló törvény által bevezetett adókedvezmények kell biztosítsák”, – közölte Smihal.
„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.
Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.
A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.
Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.
Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.
És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.
És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.
Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.
A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.
Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,
Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.
Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.
A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.
A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.
