Iránban a kormányhivatalok zárva tartanak vagy csökkentett nyitvatartással működnek. Az iskolák és főiskolák kizárólag online oktatnak. Az autópályák és a bevásárlóközpontok sötétbe borultak, az ipari üzemek pedig nem kapnak áramot, így a gyártás szinte teljesen leállt.
Annak ellenére, hogy Irán rendelkezik a világ egyik legnagyobb földgáz- és nyersolajkészletével, teljes körű energiaválságban van, ami az évek óta tartó szankcióknak, a rossz gazdálkodásnak, az elöregedő infrastruktúrának, a pazarló fogyasztásnak − és az Izrael által elkövetett célzott támadásoknak − tudható be.
Nagyon súlyos egyensúlytalanságokkal nézünk szembe a gáz, a villamos energia, az energia, a víz, a pénz és a környezetvédelem terén. Mindegyik nagyon könnyen válságba fordulhat − mondta az ország elnöke decemberben a nemzethez intézett, élőben közvetített televíziós beszédében. Bár Irán évek óta küzd infrastruktúrájának problémáival, az elnök figyelmeztetett, hogy most már kritikus ponthoz érkeztek − írja cikkében a The New York Times.
Csaknem egy hétre leállt az ország
Nemrégiben az ország gyakorlatilag majdnem egy teljes hétre leállt, hogy energiát takarítson meg. Miközben az irániak dühöngtek, és az ipari vezetők arra figyelmeztettek, hogy az ezzel járó veszteségek több tízmilliárd dollárra rúgnak, Peszeskján nem tudott mást tenni, mint hogy sajnálkozását fejezte ki.
„Bocsánatot kell kérnünk az emberektől, hogy olyan helyzetbe kerültünk, amelynek a terhét nekik kell viselniük. Ha Isten is úgy akarja, jövőre azon leszünk, hogy ez ne történjen meg” − mondta.
A tisztviselők szerint az ország működéséhez szükséges gázmennyiség hiánya napi körülbelül 350 millió köbmétert tesz ki, és mivel a hőmérséklet csökkent, a kereslet pedig megugrott, így szélsőséges intézkedésekhez kellett folyamodniuk.
A kormány két kemény választási lehetőséggel nézett szembe. Vagy a lakossági gázszolgáltatást szünteti meg, vagy leállítja a villamosenergia-termelő erőművek gázellátását.
Komoly biztonsági kockázatok
Az utóbbit választották, mivel a lakossági egységek gázellátásának elzárása komoly biztonsági kockázatokkal járna, és a legtöbb iráni számára a fűtés hiányát jelentené.
„A kormány politikája az, hogy mindenáron megakadályozza a gáz és a fűtés leállítását a lakásokban” − mondta Sejed Hamid Hosszeini, a kereskedelmi kamara energiaügyi bizottságának tagja egy telefoninterjúban. „Igyekeznek kezelni a válságot, és megfékezni a károkat, mert ez olyan, mint egy puskaporos hordó, amely felrobbanhat és zavargásokat okozhat az egész országban.”
Péntekre 17 erőművet teljesen lekapcsoltak, és a többi is csak részlegesen működött.
A Tavanir, az állami áramszolgáltató vállalat figyelmeztette a termelőket, hogy készüljenek fel a napokig vagy hetekig tartó, széles körű áramkimaradásokra. A hír mind az állami irányítású, mind pedig a magániparágakat mélyrepülésbe taszította.
Mehdi Bosztancsi, az országos szintű, az ipar és a kormány közötti összekötő szerepet betöltő Iparági Koordinációs Tanács vezetője egy Teheránból adott interjúban elmondta, hogy a helyzet katasztrofális, és semmihez sem hasonlítható, amit az ipar valaha is tapasztalt.
Becslései szerint csak a múlt heti veszteségek legalább 30-50 százalékkal csökkenthetik az iráni gyártást, és több tízmilliárd dolláros veszteséget jelenthetnek. Elmondta, hogy bár egyetlen vállalkozást sem kímélt, a kisebb és közepes méretű gyárakat sújtotta a legsúlyosabban.
Jelenleg Irán arzenálja a legnagyobb a Közel-Keleten, és ez a becslések szerint több mint háromezer rakétát jelent. A szakértők elemezték a gyártólétesítmények legújabb műholdfelvételeit.
A legújabb műholdfelvételek két kulcsfontosságú iráni ballisztikusrakéta-létesítmény jelentős bővítését mutatják. Ez egy 2022 októberi megállapodást követett, amelyben Irán beleegyezett, hogy rakétákat szállít Oroszországnak, amely az Ukrajna elleni háborúhoz használja őket. Erről a Reuters számolt be július 8-án.
Az ügynökség megjegyzi, hogy jelenleg Irán arzenálja a legnagyobb a Közel-Keleten, és több mint háromezer rakétára becsülik. Ez a fegyverzet olyan módosításokat tartalmaz, amelyeket hagyományos és nukleáris robbanófejek szállítására terveztek.
Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Iránnal az Eurázsiai Gazdasági Unió – közölte hétfőn Makszim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter.
A tájékoztatás szerint a megállapodás a már 2019 óta hatályban volt – hasonló tartalmú – ideiglenes szabadkereskedelmi megállapodást váltja fel állandó jelleggel.
A korábbi megállapodás 2,4 milliárd dollárról (2019) 6,2 milliárd dollárra (2022) növelte a kölcsönös kereskedelem értékét.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország együttműködése.
A Kreml számára a közel-keleti régió és különösen Irán felértékelődött, miután a Nyugat szankciók sorozatával sújtotta Oroszországot, korlátozva kereskedelmi kapcsolatait.
Az új megállapodás keretében eltörlik az áruk 90 százalékának vámterheit, és közben kedvezményes rendszert vezetnek be az Oroszország és Irán közötti kereskedelemben.
Resetnyikov szerint a megállapodás évi mintegy 27 milliárd dolláros megtakarítást jelent az orosz vállalkozásoknak.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Irán 30 %-kal növelte oroszországi exportját a március végén véget ért perzsa naptári évben az előző évhez képest – közölte az ISNA iráni félhivatalos hírügynökség vasárnap.
Az ISNA szerint Irán kereskedelmi volumene Oroszországgal mintegy 744 millió dollárra nőtt. Oroszország ezzel az iráni termékek tizedik legnagyobb felvásárlója.
Teherán és Moszkva a nemzetközi szankciókra tekintettel fokozta gazdasági és katonai együttműködését. Irán – nyugati értesülések szerint – Sahíd típusú drónokkal is ellátja Oroszországot, bár a teheráni vezetés tagadja ezt.
Az orosz–iráni együttműködés kiterjed az energetikai és pénzügyi ágazatokra is.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Irán szombaton megkezdte egy új atomerőmű építését az ország délnyugati részén – jelentette be az iráni állami televízió, miután Irán kilépett az Egyesült Államok, más nagyhatalmak és az iszlám köztársaság között létrejött nukleáris megállapodásból Washington szankciói után.
A Karoon néven ismert új, 300 megawattos erőmű építése nyolc évig tart, és mintegy 2 milliárd dollárba kerül. Az erőmű Irán olajban gazdag Kuzesztán tartományában, az Irakkal közös nyugati határ közelében létesül. Az építkezés ünnepélyes megnyitóján részt vett Mohammed Eszlami, az iráni polgári atomenergia-ügyi szervezet vezetője, aki áprilisban mutatta be először a Karoon építési terveit– írja a CBS News.
Több atomerőmű és föld alatti nukleáris létesítmény
Iránnak a déli Busehr kikötőjében már van egy atomerőműve, amelyet 2011-ben helyeztek üzembe orosz segítséggel, de több föld alatti nukleáris létesítménye is van.
A Karoon építése előtt két héttel Irán közölte, hogy az ország föld alatti, Fordo nukleáris létesítményében megkezdődött a 60 százalékos tisztaságú dúsított urán előállítása. A lépést az ország nukleáris programjának jelentős bővítéseként értékelik.
Az iráni atomprogram Teherán és a hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország – közötti megállapodás, amelyben Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt szankciók feloldásáért cserébe korlátozza az atomprogramját. A tárgyalások 2018-ban kerültek zsákutcába. Akkor ugyanis Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újra bevezette a szankciókat, Irán pedig egymás után hagyott fel a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésével.
Az irániak a kőolaj árát kénytelenek voltak csökkenteni, hogy az orosz Ural olajjal is versenyezni tudjanak. Azért kényszerültek erre a lépésre, mert a legfontosabb szövetségesük, Oroszország egyre nagyobb teret hódít a kínai piacon.
Már egy hónapja is megírtuk, hogy Kína az orosz olaj fontos célpontjává vált, mivel az oroszoknak kiemelten fontos az energiahordozók eladásából származó bevétel szinten tartása. Ezzel viszont fokozott versenyre készteti Iránt, mely a kőolaj árának csökkentésével a kínai piacon megpróbálja felvenni a versenyt az olcsó orosz olajjal – írta meg a Bloomberg.
Mint emlékezhetünk rá, Oroszország ellen az Európai Unió május 31-én fogadta el az olajembargóról szóló szankciós csomagot. Ennek hatására az Európai Unióba irányuló orosz olajszállítás jelentős mértékben fog csökkenni. A több hónapon keresztüli huzavona hatására az oroszok azonban erre már felkészülhettek, hiszen mindössze néhány hónap alatt sikerült alternatív vevőkört kialakítaniuk.
A Kínába irányuló orosz export rekordszintre emelkedett májusban, így Kína a világ legnagyobb olajimportőreként májusban már több olajat kapott az oroszoktól, mint Szaúd-Arábiától, ezzel pedig Oroszország Kína legnagyobb olajbeszállítójává vált. Irán pedig pont azért csökkentette a kőolaj árát, hogy a kínai piacon versenyképes tudjon maradni. Valószínűleg részben a növekvő kereslet is közrejátszhatott ebben, hiszen mostanra már Kína is a szigorú víruskorlátozások enyhítése mellett döntött.
Az iráni és az orosz olaj között verseny bontakozott ki Kínában, ez pedig teljes mértékben Kína hasznára válik. A helyzet valószínűleg az Öböl menti kőolaj-kitermelőket is nyugtalanná teszi, hogy nagyra értékelt piacaikat elárasztja a túlságosan leárazott kőolaj – mondta Vandana Hari, a szingapúri Vanda Insights alapítója.
Irán bejelentette csatlakozási szándékát az emelkedő gazdaságú országokat tömörítő BRICS-csoportba, Argentína is követheti – számolt be róla a Reuters.
Az iráni Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint Irán csatlakozása kölcsönösen előnyös lenne mind a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot magába foglaló társulásnak és az iszlám köztársaságnak is.
Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő továbbá megerősítette, hogy Argentína is jelentkezett a csoportba, bár ezt még a hivatalos argentin szervek nem erősítették meg. Ismert, hogy Argentína elnöke, Alberto Fernandez az elmúlt napokban elhintette, hogy országa szívesen csatlakozna a BRICS-hez.
„Miközben a Fehér Ház azon gondolkozik, hogy miként korlátozza vagy tegye tönkre a világot, addig Argentína és Irán a BRICS-be szeretne belépni”– nyilatkozta az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegrammon.
Oroszország régóta törekszik arra, hogy szorosabbra fűzze ázsiai és közel-keleti kapcsolatait, de az utóbbi időben sokkal intenzívebbé váltak ezek a tendenciák, hogy könnyebben áthidalhassák és átvészelhessék az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókat.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az energiaválság miatt megvonják az áramot a legnagyobb kriptobányászüzemektől, mivel máshogy nem orvosolható az egyre jobban elharapódzó helyzet – közölte Mostafa Rajabi Mashhadi, az iráni energiaipar szóvivője a kormány döntését.
A Bloomberg információi szerint június 22-én lép életbe a törvény az áramkimaradásokkal sújtott országban, amely következtében 118, államilag jóváhagyott bányásztelepet fosztanak meg az energiától.
Irán még 2019-ben tette hivatalossá a kriptobányászatot, majd ezután nem sokkal elkezdte kiadni az ahhoz szükséges engedélyeket. Akkor még mindössze az volt a feltétel, hogy a bányászók magasabb díjat fizessenek az áramért, és hogy a bányászott bitcoinjaikat az iráni központi banknak adják el. Azóta azonban két leállást is elrendelt a kormány tavaly, hogy enyhítse az energiainfrastruktúrára nehezedő nyomást, amikor az áramkereslet rekordokat döntögetett – írja a TechCrunch.
Az országban ennek ellenére is sokáig virágzott a bányászat: az Elliptic elemzőcég adatai szerint tavaly májusban a világ bitcoinbányászati tevékenységének 4,5 százalékát tette ki Irán. A Cambridge Centre for Alternative Finance (CCAF) szerint ez idén januárra 0,12 százalékra csökkent. Arról nem tudni, hogy az iráni kormányt befolyásolta-e döntésében a kriptopiac bezuhanása.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Iránban váratlanul, drasztikusan, egyes esetekben háromszorosára emelték csütörtökön az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint az étolaj, a csirkehús, a tojás és a tej.
Hírügynökségi jelentések szerint már szerda estétől irániak kígyózó sorait lehetett látni országszerte az élelmiszerüzletek előtt, az emberek gyakorlatilag kiürítették a polcokat, a lehető legtöbb élelmiszert felvásárolva, még mielőtt az áremelés hatályba lépett volna.
Csütörtökön az iráni riál értéke újabb mélypontra esett a dollárhoz képest.
Az élelmiszerárak az egész Közel-Keleten elszabadultak az ukrajnai orosz hadművelet nyomán a globális ellátási láncokban keletkező zavarok miatt.
Irán étolajimportjának felét Ukrajnából szerzi be, ahol jelenleg a harctevékenységek miatt a gazdák egy része nem tudja megművelni a földjét. Bár Irán a gabonaszükségletének nagyjából a felét saját maga termeszti, a fennmaradó részt Oroszországból importálja. Az ukrajnai háború mindemellett tovább súlyosbította az inflációs nyomást. Az utóbbi időben az Iránban erősen ártámogatott kenyér csempészete is megugrott: a szomszédos Irakba és Afganisztánba viszik a kenyeret.
Fokozza a bajokat az iráni gazdaságot sújtó aszály és az atomprogram miatt bevezetett nyugati szankciók sora. Az infláció az AP amerikai hírügynökség szerint csaknem 40 százalékos, és a fiatalok körében továbbra is magas a munkanélküliség. Az iráni statisztikai hivatal szerint a háztartások hozzávetőleg 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
A tavaly hatalomra került Ebrahím Raiszi elnök munkahelyteremtést, gazdasági kilábalást és ehhez a szankciók feloldását ígérte, ugyanakkor eddig még nem sikerült áttörést elérni az atomalku újjáélesztéséről szóló bécsi egyeztetéseken.
A kormány eddig gyors intézkedésekkel igyekezett tompítani a lakossági terheket, egyebek között havi pénzügyi segélyekkel. A hatóságok a magas lisztárak ellenére is megőrizték az ország egyik legalapvetőbb élelmiszerének számító, hagyományos lepénykenyér ártámogatását is.
Izrael és az Egyesült Államok együtt próbálja megakadályozni Irán atomfegyverkezését – közölte Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a Jeruzsálembe látogató Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján vasárnap.
„Irán nem izraeli probléma” – hangsúlyozta a Kan közszolgálati rádió szerint Lapid, amikor négyszemközti tárgyalásukat követően találkoztak az újságírókkal. „A világ nem engedheti meg magának a nukleáris Iránt, és azt sem, hogy a Forradalmi Gárda tovább terjessze a terrort az egész világon” – emelte ki a média képviselői előtt.
„Izrael mindent megtesz, amit szükségesnek tart az iráni nukleáris fejlesztés megállítása érdekében, bármit” – hangsúlyozta Lapid Jeruzsálem következetes álláspontját. A fontos elemekben egyformán vélekedünk. Eltökéltek vagyunk abban, hogy nem lesz atomfegyverük – tette hozzá az izraeli és az amerikai külpolitikai célok azonosságát nyomatékosítva.
Vannak nézeteltéréseink a nukleáris megállapodással és annak következményeivel kapcsolatban, de a nyílt és mély párbeszéd része erős barátságunknak – utalt az atomegyezményről zajló bécsi tárgyalásokon a megállapodásra törekvő Egyesült Államok és az azt elutasító Izrael közötti vitára az izraeli külügyi tárcavezető, aki azt is hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem és Washington továbbra is együttműködik Irán atomhatalommá válásának megakadályozásában.
Lapid és Blinken Ukrajna orosz lerohanásáról is értekezett, és az izraeli oldal hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem a háború első napja óta elítélte az inváziót.
„A két ország kapcsolata erős. Ez erős szövetség, mely közös értékeken alapul” – emelte ki az izraeli tárcavezető Jeruzsálem és Washington viszonyáról.
Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok pártolja Naftali Bennett izraeli miniszterelnök törekvéseit a diplomáciai megoldásra az oroszok Ukrajna elleni háborújának lezárására.
„Washington és szövetségesei katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, hogy megvédje magát. Lehetőségünk volt találkozni ukrajnai kollégáinkkal, jó volt szemtől szemben látni őket” – nyilatkozta Blinken. „Bennett energiát fordított a diplomáciai megoldás megtalálására, és mi ezt támogatjuk” – tette hozzá.
A nap folyamán Blinken várhatóan találkozik Jichák Herzog izraeli államelnökkel, Bennettel, majd Beni Ganz védelmi miniszterrel, később Rámalláhban Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Délután Izraelbe érkezik Egyiptom, Marokkó, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, hogy a Negev-sivatagban a négy arab állam bevonásával hatos külügyminiszteri csúcsot tartsanak, elsősorban a közel-keleti térség aktuális kérdéseiről.
A „negevi csúcsot” Szdé Bókerben, a Kidma (előrejutás) nevű szállodában tartják, amelyet már teljes egészében lezártak. A megbeszélések után kötetlen vacsorán folytatják egymás véleményének megismerését és megértését a résztvevők. A vacsorán a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint hal lesz a főfogás, és az iszlám országokra való tekintettel nem terveznek alkoholfogyasztást.
A szálloda David Ben Gurionnak, Izrael első miniszterelnökének Szdé Bóker kibucban ma már múzeumként működő szerény barakkja közelében található, ahová az Izraelt 1948-ban kikiáltó, és az ország területének 55 százalékát adó Negev-sivatag fejlesztését, lakhatóvá tételét szorgalmazó politikus a hatvanas években – 1973-as halálig – visszavonult.