Az olaj ára tovább emelkedik az Egyesült Államok és Irán kölcsönös támadásai után. A további eszkaláció a WTI hordónkénti árát 85-87 dollárra emelheti. Az olajárak csütörtökön a profitrealizálás miatt estek, de a havi csúcsok közelében maradtak, mivel az Irán elleni újabb amerikai csapások növelték a Hormuzi-szorosban a fennakadások kockázatát, számolt be a Reuters július 16-án, csütörtökön.
A Brent határidős árfolyama 24 centtel, azaz 0,28%-kal esett, hordónként 84,95 dollárra. Az amerikai WTI 15 centtel, azaz 0,19%-kal esett, hordónként 79,45 dollárra. A Brent közel 1 dollárral erősödött a korai kereskedésben.
Szerdán az Egyesült Államok csapást mért Irán part menti védelmi létesítményeire és rakétaindítóira, miután Irán újraindította kikötőinek tengeri blokádját. Teherán válaszul azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a régió energiaexport-útvonalainak nagy részét.
A megújult blokád lelassította a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalmat, szerdán hét hajó haladt át rajta, szemben az előző napi 13-mal. A konfliktus előtt a világ olaj- és cseppfolyósított földgázszükségletének mintegy egyötödét szállították a szoroson keresztül.
Az elemzők megjegyezték, hogy a gyors növekedés után a kereskedők azt vizsgálják, hogy az újabb eszkaláció valódi készletcsökkenést okoz-e. A további eszkaláció a WTI árát hordónként 85-87 dollárra emelheti.
Az ügynökség megjegyezte, a piac számára további kockázatot jelent az Irán által támogatott husziták esetleges beavatkozása Jemenben, akik megpróbálhatják elzárni a Bab el-Mandeb-szorost, amelyen keresztül a hajók a Vörös-tengerre jutnak.
Az Egyesült Államok a Hormuzi-szoroson áthaladó rakományok költségeinek 20%-át fogja felszámítani, és újraindítja az iráni hajók és ügyfeleik blokádját. Az Ukrinform jelentése szerint ezt Donald Trump elnök jelentette ki, közölte az Euronews.
Trump elmondása szerint az Egyesült Államok 20%-os vámot vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó összes rakományra, ezzel magáévá téve Irán azon elképzelését, hogy vámot vessen ki a szoroson áthaladó hajókra.
Trump bejelentette az iráni kikötők tengeri blokádjának visszaállítását, mondván, hogy Washington jelentős díjakat vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra, mivel a harcok ismét fellángoltak a létfontosságú vízi úton.
A kijelentések olyan mértékű támadások özöne közepette hangzottak el, amilyenre az áprilisi tűzszünet óta nem volt példa. Trump kijelentette, hogy folytatódni fognak a tárgyalások Iránnal a végleges rendezés érdekében.
Eközben Esmail Bahai, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások alapját képező és az amerikai blokádot feloldó júniusi keretmegállapodás „válságban van”.
A szoros korábbi, áprilistól júniusig érvényben lévő blokádja az iráni olajexport felfüggesztéséhez és az útvonal lezárásával való fenyegetéshez vezetett.
Az iráni hatóságok megkezdték az amerikai hadsereg csapásai során megrongálódott nukleáris infrastruktúra újjáépítését, számolt be CNN a műholdfelvételek elemzését követően.
A műholdfelvételek építési munkálatok nyomait mutatják olyan létesítmények területén, amelyek összefüggésben állhatnak Irán nukleáris programjával.
A CNN megjegyezte, hogy ez az aktivitás kérdéseket vet fel, miszerint Teherán esetleg megsérti az Egyesült Államokkal június végén aláírt egyetértési megállapodást.
A tv-csatorna ugyanakkor arra emlékeztet, hogy Donald Trump amerikai elnök valójában megkérdőjelezte a megállapodások érvényességét, és újabb csapásokat engedélyezett Irán területére.
A Bloomberg jelentése szerint csütörtökön, július 9-én leállt a hajózás a Hormuzi-szoroson, miután az Egyesült Államok második napja támadta Iránt.
A hajókövető rendszerek adatai szerint a világ legfontosabb energiafolyosóján a figyelemre méltó mozgások többsége egy Irán által jóváhagyott útvonalon történt, a szoros északi részéhez közelebb.
A szorosban lévő nagy hajók közül csak egy, az amerikai szankciók hatálya alá tartozó és a Perzsa-öblöt elhagyó szupertankert, valamint egy iráni zászló alatt hajózó konténerszállító hajót láttak. A kiadvány szerint azonban nem kizárt, hogy egyes hajók kikapcsolt transzponderekkel kelnek át a szoroson.
A forgalom intenzivitásának visszaesése azután következett be, hogy Irán több hajó elleni támadást követett el, amelyek amerikai csapásokat váltottak ki, és Donald Trump elnök kijelentette, vége a fegyverszünetnek Iránnal. Szerdán körülbelül 14 nyersolajat szállító hajó kelt át a szoroson mindkét irányban, ami a legalacsonyabb szám a június közepén aláírt ideiglenes békemegállapodás óta. Míg a cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajók forgalma a szoroson keresztül továbbra is szünetel, két üres hajó nemrégiben belépett az Ománi-öbölbe, és a Hormuzi-szoros keleti bejárata felé tart – áll a jelentésben.
Az amerikai pénzügyminisztérium visszavonta az iráni olaj eladására vonatkozó engedélyt a Hormuzi-szorosban történt tankhajó-támadásokra válaszul, amelyek veszélyeztették a Washington és Teherán közötti ideiglenes békemegállapodást.
Ezt az előzetes értékelést tartalmazza a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) tanulmánya – írja a CNN.
Mark Kancian, a CSIS vezető tanácsadója szerint az összeg magában foglalja a lőszerköltségeket, a katonai felszerelések elvesztését és megrongálódását, valamint a katonai bázisokban keletkezett károkat. A számítások ugyanakkor nem tartalmazták a működési költségeket, amelyek már bekerültek a 2026-os pénzügyi évre szóló amerikai védelmi költségvetésbe, amely meghaladja az 1 billió dollárt.
A Pentagon mellett más amerikai ügynökségek is többletköltségeket könyvelhettek el. Többek között a Belbiztonsági és a Veteránügyi Minisztérium költött összesen körülbelül 1 milliárd dollárt.
A háború az amerikai fogyasztókra is hatással volt. Az országban a benzin átlagára gallononként a kevesebb mint 3 dollárról több mint 4 dollárra emelkedett a konfliktus időszakának nagy részében. A Brown Egyetem energiafogyasztási adatait követő adatai szerint minden amerikai háztartás átlagosan 253 dollárral többet költött, mint amennyit háború nélkül költött volna.
A harcok miatt a közel-keleti olajszállítás gyakorlatilag csaknem négy hónapra leállt. A Kpler elemző cég értékelése szerint ez idő alatt a világpiacon körülbelül 1,15 milliárd hordó olaj hiány alakult ki.
Az energiaárak emelkedése az inflációt is felgyorsította az Egyesült Államokban. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves inflációs ráta az elmúlt három évben először haladta meg a 4%-ot. Az áremelkedés üteme meghaladta az amerikai átlagkeresetek növekedését, ezért áprilisban és májusban a lakosság reáljövedelme lényegében 2023 óta először csökkent.
Mohsen Rezaei, Mojtaba Khamenei ajatollah legfőbb vezető katonai tanácsadója megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamatban a labda jelenleg Trump térfelén van.
Az Egyesült Államok és Irán közötti esetleges békemegállapodás megkötése attól függ, hogy a Fehér Ház hajlandó-e feloldani a 24 milliárd dollár értékű iráni vagyon befagyasztását. Mohsen Rezaei, Mojtaba Khamenei ajatollah legfőbb vezető katonai tanácsadója ezt a CNN-nek adott interjúban mondta, számolt be a Glavkom.
Rezaei megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat jelenleg elakadt, és Donald Trump amerikai elnöknek kellene lépéseket tennie efelé, különben a felek visszatérnek a fegyveres konfrontációhoz. Teherán terve szerint az ország az összeg felét (12 milliárd dollárt) azonnal megkapná az előzetes megállapodások aláírása után, a fennmaradó összeget pedig később. Washington ugyanakkor attól tart, hogy egy ilyen lépés megfosztaná az Egyesült Államokat az iráni hatóságokra gyakorolt nyomás fő eszközétől. Trump ragaszkodik egy sokkal szigorúbb megállapodás megkötéséhez, mint a 2015-ös dokumentum, és igyekszik elkerülni a Teheránnak tett pénzügyi engedményekkel kapcsolatos kritikákat.
Rezaei, aki jelentős befolyással bír iráni védelmi körökben, számos stratégiai kérdésben ismertette az ország kulcsfontosságú álláspontját:
az iráni fél a 24 milliárd dollár visszafizetését Trump megbízhatósági próbájának tekinti, amely megmutatja a további kapcsolatok kilátásait;
a konfliktus amerikai újraélesztése esetén Irán azzal fenyeget, hogy túllép a Perzsa-öbölön, és megtámadja az amerikai létesítményeket a Vörös-tengertől a Földközi-tengerig terjedő vizeken, bár egy új háború valószínűségét alacsonynak ítéli;
Trump azon kijelentései ellenére, hogy készen áll találkozni Hameneivel, az iráni fél a tárgyalások jelenlegi szakaszában teljes mértékben elutasítja ezt a lehetőséget;
Irán Ománnal együtt igényt tart a stratégiai tengeri útvonal feletti szuverenitásra, és díjak bevezetését tervezi a külföldi hajók számára a szolgáltatásaiért.
Izraellel és az Egyesült Államokkal folytatott 40 napos katonai patthelyzet során Irán harci képességeit azzal demonstrálta, hogy 12 ország célpontjait támadta meg a régióban, és rakétákat lőtt a Diego Garcia szigetén található távoli amerikai bázisra. Rezaei az Iráni Iszlám Köztársaság első győzelmének nevezte a konfliktust, és arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok szárazföldön támadja meg Iránt, az ország a fő potenciálját – a szárazföldi erőit – fogja használni.
Egy magas rangú iráni tisztviselő kijelentette, hogy az ország befagyasztott vagyonának felszabadítása kulcsfontosságú és döntő kérdés a Teherán és Washington között jelenleg folyó tárgyalásokon, amelyek célja a konfliktus teljes lezárása.
Egy CNN-nek adott interjúban Mohsen Rezaei, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) korábbi parancsnoka és Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója elárulta, hogy a tárgyalások veszélyben vannak a teheráni eszközök felszabadításával kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Rezaei hangsúlyozta a Donald Trumppal szemben támasztott követelést a tárgyalások során: „Ha megállapodásra akar jutni Iránnal, ez a 24 milliárd dollár a bizalom próbája. Ez egy olyan teszt, amelyet az amerikai félnek át kell mennie ahhoz, hogy megnyíljon az út a tárgyalások előtt, mert ez a mi pénzünk, nem Amerika pénze.”
Valójában az 1979-es iszlám forradalom óta Irán ellen az Egyesült Államok és a nyugati országok számos vagyonbefagyasztást és átfogó szankciót rendeltek el. Bár hivatalos adatokat nem hoztak nyilvánosságra, a média becslései szerint Irán teljes befagyasztott vagyona jelenleg 100 és 123 milliárd dollár közötti összeget tesz ki. Teherán a pénzeszközök feloldását az ellenségeskedés megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásának egyik előfeltételeként fontolgatja.
A pénzügyi kérdések mellett Irán követelte az ellenségeskedés beszüntetését minden fronton, beleértve Libanont is, ahol a Hezbollah erői Izraellel harcolnak.
A folyamatban lévő tűzszünet ellenére továbbra is magas a feszültség Teherán és Washington között. Rezaei tanácsadó figyelmeztetett, hogy Irán kész „meghosszabbítani a háborút” a Perzsa-öbölön túl, és „új szintre” emelni a konfliktust, ha az Egyesült Államok újraindítja az ellenségeskedést. A tisztviselő ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „a háború megújulásának valószínűsége jelenleg alacsony”.
Egyre súlyosabb gazdasági következményei vannak az iráni háborúnak: a Reuters összesítése szerint eddig legalább 25 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el a világ vállalatai a konfliktus miatt, ami az energiaárakon, az ellátási láncokon és a szállításon keresztül egyre több iparágat érint.
A cégek elsősorban az emelkedő energiaárak, a megszakadó ellátási láncok és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt kerültek nehéz helyzetbe. Irán blokádja ugyanis jelentősen megdrágította az olajszállítást, az olaj ára pedig 100 dollár fölé emelkedett hordónként.
A Reuters szerint legalább 279 vállalat jelezte, hogy a háború miatt kénytelen volt valamilyen védekező lépést tenni: sok helyen áremelések, termeléscsökkentések vagy költségcsökkentő intézkedések indultak. Egyes cégek osztalékfizetést függesztettek fel, mások dolgozókat küldtek kényszerszabadságra.
A legnagyobb veszteségeket egyelőre a légitársaságok szenvedték el, mivel a repülőgép-üzemanyag ára közel megduplázódott.
Az ipari, vegyipari és autóipari vállalatok szintén komoly nyomás alá kerültek.
A Toyota például 4,3 milliárd dolláros veszteségre figyelmeztetett, míg a Procter & Gamble szerint egymilliárd dollárral csökkenhet a profitja. A McDonald’s is arról beszélt, hogy az üzemanyagárak emelkedése visszafogja a fogyasztást.
A konfliktus több alapanyag piacát is érzékenyen érinti. Az elemzés szerint nehezebbé és drágábbá vált többek között a műtrágya, az alumínium, a hélium és egyes műanyag-alapanyagok szállítása is.
Különösen az európai és az ázsiai vállalatok sérülékenyek, mivel ezek a régiók nagymértékben függnek a közel-keleti energiahordozóktól.
A vállalatok attól is tartanak, hogy a tartósan magas energiaárak újabb inflációs hullámot indíthatnak el, miközben a fogyasztói bizalom már most is gyenge számos országban. Több cég jelezte: az emberek egyre inkább elhalasztják a nagyobb vásárlásokat, és inkább javíttatják meglévő termékeiket.
Elemzők szerint a háború gazdasági hatásai egyelőre csak részben látszanak a vállalati eredményekben, a második félévben azonban még erősebben jelentkezhetnek a profitcsökkenések és az inflációs nyomás.
A tűzszünet ellenére az USA és Irán továbbra is szemben áll egymással a Hormuzi-szoros miatt, amelyen keresztül békeidőben a világ olaj- és gázkereskedelmének ötöde halad át. Irán felajánlotta, hogy megszünteti a Hormuzi-szoros fojtogatását, ha az Egyesült Államok feloldja az iszlám köztársaság elleni blokádot. Teherán javaslata egyben azt is jelentené, hogy elhalasztják a nukleáris programjáról folytatott tárgyalásokat – állítja két regionális tisztviselő.
Az ajánlat hétfőn látott napvilágot, amikor Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Oroszországba látogatott, miután az USA és Irán között Pakisztánban lemondták a hétvégére tervezett lehetséges tűzszüneti tárgyalásokat. Moszkva Teherán egyik legfontosabb támogatója.
Donald Trump amerikai elnök azt javasolta, hogy a megbeszélésekre inkább telefonon kerüljön sor.
Médiajelentések szerint a Trump-kormányzat a jelek szerint nem valószínű, hogy elfogadja a Pakisztán által Washingtonhoz eljuttatott ajánlatot, amely megoldatlanul hagyná azokat a vitás kérdéseket, amelyek miatt az Egyesült Államok és Izrael február 28-án csapást mért Teheránra, és megölte annak legfőbb vezetőit.
„Nem hagyhatjuk, hogy megússzák” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn.
„Biztosítanunk kell, hogy bármilyen megállapodás születik, az olyan legyen, amely végérvényesen megakadályozza, hogy bármikor az atomfegyver felé sprinteljenek” – tette hozzá Rubio.
Az érvényben lévő tűzszünet ellenére az Egyesült Államok és Irán továbbra is harcban áll egymással a Hormuzi-szoros miatt, amelyen keresztül békeidőben a világ olaj- és gázkereskedelmének egyötöde halad át.
Az április közepén életbe lépett amerikai blokád kettős blokádot eredményezett, aminek Trump szerint az a célja, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy eladja az olaját, így megfosztva azt a létfontosságú bevételtől, ugyanakkor potenciálisan olyan helyzetet teremt, amelyben Iránnak le kell állítania a kitermelést, mert nincs hol tárolnia az olajat.
A lezárás nyomást gyakorolt Trumpra is, mivel az olaj és a benzin ára az egekbe szökött a kulcsfontosságú félidős választások előtt.
Hétfőn a Brent nyersolaj spot ára, a nemzetközi referenciaárfolyam hordónként 108 dollár felett zárt, mintegy 50%-kal magasabban, mint a háború kezdetekor.
Az európai vezetők csalódottságuknak adnak hangot Hétfőn több nemzet ismételten felszólított a kritikus fontosságú vízi útvonal megnyitására, miközben António Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács előtt arról beszélt, hogy a humanitárius áldozatok száma egyre nő.
Európa-szerte vezető politikusok is hangot adtak csalódottságuknak.
Friedrich Merz német kancellár bírálta Washingtont, amiért az stratégia nélkül lépett be a háborúba.
„Az ilyen konfliktusokkal mindig ugyanaz a probléma: nem csak a belépésről van szó. Ki is kell szállni” – mondta Merz.
Párizsban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter minden felet bírált, de hangsúlyozta, hogy a válság csak azután kezdődött, hogy az USA és Izrael világos célok nélkül, „a nemzetközi jogot semmibe vevő módon” csapott le Iránra.
Barrot elítélte Teheránt az átjáró lezárásáért. „A tengerszorosok a világ ütőerei. Nem tartoznak senki tulajdonába” – mondta.
