A háború első hat napja 11,3 milliárd dollárba került, minden további nap pedig körülbelül 1 milliárd dollárba. Az Egyesült Államok már több mint 27 milliárd dollárt költött az Irán elleni katonai műveletre, számolt be az Iran War Cost Tracker elemző portál.
Megjegyezték, hogy a számítások a Pentagon adatain alapulnak. A háború első hat napja 11,3 milliárd dollárba került, minden további nap pedig körülbelül 1 milliárd dollárba.
A becslés azonban nem feltétlenül tartalmazzák a járulékos költségeket, beleértve a csapatok telepítését és a felszerelések cseréjét, így a tényleges összeg magasabb is lehet.
Kuvait csökkenti az olajkitermelését és a finomítói kapacitásait, mivel kitermelést, mivel a Hormuzi-szoros továbbra is blokkolt – írta meg a Bloomberg szombaton egy hivatalos tájékoztatásra hivatkozva.
A döntést világosan az „Iráni Iszlám Köztársaság Kuvait állam elleni folyamatos agressziójával” magyarázták, beleértve Irán fenyegetéseit Hormuzi-szorosnál a hajók biztonságos áthaladásával szemben.
Mindezt a 7. óriásvállalat közölte.
Olajkitermelés: itt a második olajhatalom, ami leáll
A kitermelés csökkentése szombat kora reggel megkezdődött, körülbelül napi 100 ezer hordóval.
Várhatóan vasárnapra ez csaknem megháromszorozódik, tehát már 300 hordóról lesz szó. „A további fokozatos csökkentések a tárolók telítettségétől és a Hormuzi-szoros helyzetétől függenek” – mondta el egy, a terveket közvetlenül ismerő forrás, aki neve elhallgatását kérte a részletek bizalmas jellege miatt.
Az egy hete tartó közel-keleti háború gyakorlatilag teljesen megbénította a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, ami akadályozza az exportot, és hozzájárult ahhoz, hogy az olajárak több mint két éve nem látott csúcsra, hordónként majdnem 93 dollárig emelkedjenek.
Irak már a hét elején megkezdte a termelés visszafogását, mivel a tárolótartályok megteltek, míg Szaúd-Arábia leállította legnagyobb finomítóját, Katar pedig dróntámadások után bezárta a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportáló (LNG) üzemét.
A Kuwait Petroleum vis maiort (force majeure) jelentett be az olaj- és finomítói termékek értékesítésére vonatkozóan. Ez egy olyan jogi záradék, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalat ne teljesítse szerződéses kötelezettségeit rajta kívül álló körülmények miatt. A Bloomberghez eljutott a szóban forgó tájékoztató.
Kuvait igazi olajnagyhatalom. Az arab ország januárban naponta körülbelül 2,57 millió hordó olajat termelt.
Az ellátás egyetlen kivezető útvonala a Hormuzi-szoroson keresztül vezet. Szaúd-Arábia, a régió legnagyobb termelője viszont nyersolajkészleteinek egy részét már átirányította erről az útvonalról a Vörös-tenger partján fekvő Janbu felé.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kuvait már korábban megkezdte visszafogni a finomítóit, mert nem volt már hol tárolnia a termékeket, a tartályok ugyanis megteltek. A Kpler szerint az országban lévő tárolók nagyjából 12 nap alatt teljesen megtelnek, míg más források, például a JPMorgan elemzése szerint 18 nap van hátra, ha nem sikerül újraindítani az exportot.
Az ország üzemei – az Al-Zour, a Mina Al-Ahmadi és a Mina Abdullah – együttesen napi körülbelül 1,4 millió hordós kapacitással rendelkeznek. Az Al-Zour a Közel-Kelet egyik legnagyobb olajfeldolgozó létesítménye.
Kuvaitot – öböl menti szomszédaihoz hasonlóan – súlyos iráni rakéta- és dróntámadások érték a régióban pusztító háborúban. Az amerikai nagykövetséget több találat is érte, csakúgy, mint az amerikai csapatoknak otthont adó Ali Al-Salem légibázist és az ország fő utasszállító repülőterét.
Igaz, ezekért az iráni elnök éppen ma bocsánatot kért és ígéretet tett rá, hogy Irán nem folytatja ezeket a támadásokat, csak ha védekezést szolgálnak.
Mindenesetre Kuvait vezetése fontolgatja, hogy tovább szűkíti termelési és finomítási kapacitását és mindössze a belföldi fogyasztás fedezésére fog szorítkozni. A végleges döntés napokon belül várható.
Az amerikai könnyűolaj (WTI) ára mintegy 1,3 százalékkal, hordónként közel 69 dollárra emelkedett, míg az északi-tengeri Brent jegyzése 70 dollár alatt zárt. Irán eközben bejelentette, hogy új urándúsító létesítményt helyez üzembe, ami tovább mélyíti az Egyesült Államokkal és Izraellel fennálló konfliktust – közölte a Bloomberg.
Az árakat az is felfelé hajtja, hogy az Egyesült Államok részben kivonta személyzetét a Közel-Keletről. A térség országai – köztük több OPEC+ tag, például Irán, Szaúd-Arábia és Irak – a világ kőolajtermelésének mintegy harmadát adják, ezért egy esetleges katonai eszkaláció komoly hatással lehet a piacra.
A JPMorgan Chase & Co. elemzése szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén az olaj ára akár hordónként 130 dollárig is emelkedhet. A piaci hangulatot az is jelzi, hogy az algoritmikus kereskedők február óta először optimistává váltak az amerikai olaj kilátásaival kapcsolatban. Az opciós piacokon is nőtt a feszültség: a befektetők egyre inkább az árak emelkedésére fogadnak, miközben a volatilitás több mint egyhavi csúcsra ugrott.
Az aktuális árak szerint a júliusi WTI hordónként 68,55 dollár körül mozgott, az augusztusi Brent pedig 69,36 dolláron zárt.
Háborús eszkaláció a Közel-Keleten: Izrael és az USA csapást mért az iráni iszlamista rezsimre, rakéták érték Izraelt Mint arról a hirado.hu beszámolt, Izrael és az Egyesült Államok katonai műveleteket indított az iráni rezsim ellen, miközben Irán ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt – jelentették be szombaton.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon közölte:
„Az Egyesült Államok nagyszabású hadműveletet indított Irán ellen,” és felszólította az iráni Forradalmi Gárdát a megadásra. Hangsúlyozta, hogy a művelet célja az amerikai nép védelme és az iráni rakétakapacitások megsemmisítése. Az izraeli kormány szintén megerősítette a támadást: Jiszráel Kac védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael „megelőző csapást” mért az iráni iszlamista rezsimre.
Az iráni válaszcsapás sem maradt el. Jeruzsálemben és Izrael több térségében megszólaltak a légvédelmi szirénák, miután Irán ballisztikus rakétákat indított izraeli célpontok felé. Az izraeli hadsereg közlése szerint a légvédelem több rakétát elfogott, és egyes lövedékek nyílt területre csapódtak. Súlyos sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.
Az iráni állami hírügynökség robbanásokról számolt be Teheránból. Közben közölték azt is, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök biztonságos helyen tartózkodik.
Trump videóüzenetében azt mondta, Irán olyan nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt, amelyek Európát és az Egyesült Államokat is fenyegethetik, ezért a katonai lépést elkerülhetetlennek nevezte. Az iráni fegyveres erők tagjait arra szólította fel, hogy tegyék le a fegyvert, különben „biztos halállal” kell szembenézniük.
A támadások nyomán a térségben rendkívüli feszültség alakult ki, a konfliktus eszkalációjától tart a nemzetközi közösség.
