A sebesült katonák, akiket kezelés céljából ideiglenesen kivontak az állományból nem kapnak teljes anyagi támogatást, számolt be Irina Verescsuk, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője Telegram-csatornán.
Verescsuk többek között arról számolt be, hogy az egyik katonai kórházban tartott helyszíni értekezleten olyan problémás kérdések merültek fel, amelyek a gyógykezelés alatt álló sebesült katonákat érintik.
„Gyakran megesik, hogy a sebesült katonák, akiket ideiglenesen kivontak az állományból gyógykezelés miatt, nem kapnak teljes anyagi támogatást. Vagyis a legkevesebb 20 100 hrivnya helyett 650 hrivnyát kapnak. Ez törvénytelen és helytelen”, jegyezte meg.
Verescsuk felszólította a védelmi minisztériumot, hogy adjon ki a „Katonák és családtagjaik szociális és jogi védelméről szóló törvény” betartásával kapcsolatos felvilágosítást.
Az Elnöki Hivatal vezetőhelyettese megjegyezte, hogy a katonai egységek azt követelik, hogy a katonák 10 naponta nyújtsák be az egészségügyi intézményben végzett kezelésről szóló igazolást.
„Ez helytelen. Az egészségügyi intézményeknek, katonai egységeknek maguknak kell ezeket az adatokat a sebesült katona bevonása nélkül megadniuk egymásnak. Ennek minden jogi és technikai feltétele megvan”, hangsúlyozta.
Verescsuk felszólította az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarát, az Ukrán Fegyveres Erők Egészségügyi Parancsnokságát és az Egészségügyi Minisztériumot, hogy adjanak ki további felvilágosítást az ügyben.
Csak a belső menekültek szociálisan sérülékeny kategóriái fognak továbbra is támogatásban részesülni az államtól, nevezetesen a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők, a nők, a gyermekes nők, valamint a fronthoz közeli területeken élő polgárok – jelentette be Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztere az országos televíziós hírcsatornák közös műsorfolyamában, amelyet a korrespondent.net idéz.
Mint kifejtette, a kormányzat kénytelen volt felülvizsgálni a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott segélyek folyósításának feltételeit, mivel a költségvetés bevételi részének csökkenése tapasztalható.
„Közvetlenül kötődünk partnereink döntéseihez. A partnerek megkövetelik a kifizetések folyamatos ellenőrzését, azok csökkentése vagy optimalizálása céljából. Arról van szó, hogy a nemzetközi minták alapján két év elegendő az alkalmazkodáshoz” – mondta Verescsuk.
Adatai szerint Ukrajnában hozzávetőlegesen 4,9 millió olyan ember él, akit belső menekültnek tekintenek. Közülük 2,5 millió részesül havi kifizetésben.
„A szám némileg csökkent, mert valójában státuszuk vagy definíciójuk szerint azok, akik elhagyták az országot és ott élnek, nem minősülnek belső menekülteknek. És azok sem, akik visszatértek otthonaikba. Ők sem minősülnek belső menekültnek, ezért csökken a számuk. De vannak, akik elhagyják a veszélyes zónákat, és az evakuálás minden nap folytatódik” – jelezte Verescsuk.
Hozzátette, hogy 2022-ben Ukrajna 57 milliárd hrivnyát különített el a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kifizetéseire. 2023-ban ez az összeg 73 milliárd hrivnyára nőtt.
A tervek szerint 2024-ben ismét eléri az 57 milliárd hrivnyát a belső menekültek megsegítésére fordított összeg.
Ukrajnában havonta 2,6 millió belföldi menekült kap támogatást. Meg kell tartanunk ezeket a kifizetéseket, és új kategóriát is be kell vezetnünk – jelentette be Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter a telemaraton adásában, számolt be az Ukrinform.
„Ukrajnában havonta 2,6 millióan kapnak belföldi menekülteknek járó juttatást. Meg kell tartanunk ezeket a kifizetéseket, és egy új kategóriát is be kell vezetnünk, amely alapja, az életkörülmények a fegyveres agresszió eredményeként” – mondta Verescsuk.
Megjegyezte, hogy egyesült államokbeli látogatása során az ukránok humanitárius támogatásáról tárgyalt az amerikai hatóságok képviselőivel. „Az volt a célunk, hogy közvetítsük az ukránok a humanitárius fronton felmerülő igényeit. Ez nagyon fontos, mert a Világbank, amely 1 milliárd 200 milliót különített el, más kategóriákra koncentrált. Köszönjük a Világbanknak és más intézményeknek, hogy meghallgattak minket, amikor egy ilyen kategória bevezetését javasoltuk a tél és a 2024-es év túlélése érdekében a fegyveres agressziót elszenvedő embereknek” – tette hozzá.
Azok a lakosok, akik áldozatai lettek Kahovkai Vízerőmű gátjának a felrobbantása miatti áradásnak, pénzügyi támogatásban részesülnek az államtól – közölték az Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes elnökletével megtartott tárcaközi értekezleten, számolt be Telegramon Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztériuma.
Az ülésen részt vettek a Reintegrációs Minisztérium, a Szociálpolitikai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Ukrposta, nemzetközi szervezetek, a herszoni és mikolajivi katonai adminisztrációk képviselői.
„Az Államkincstár 2,66 millió hrivnyát folyósított a Herszoni régió lakosainak nyújtandó pénzügyi támogatás kifizetésére. 532 károsult személyenként 5000 hrivnya összegű állami segélyben részesül. Kérelmeiknek megfelelően a pénzt bankszámlájukra utalják” – áll a közleményben.
Az értekezlet résztvevői megvitatták a kormány, Mikolajiv és Herszon megye árvíz sújtotta lakosai számára nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló határozatának végrehajtását.
Ezen régiók lakosai az állami támogatáson kívül nemzetközi szervezetektől is igényelhetnek anyagi támogatást. Eddig a 6600 hrivnya összegű támogatásra már több mint 12 ezer árvízkárosult jogosult, és megkezdődtek a kifizetések.
„Van egy állami szintű határozat, hogy egyszeri pénzügyi támogatásban részesülnek az árvíz áldozatai. Ez az államfő döntése. A lehető legnagyobb mértékben fel kell gyorsítanunk a kifizetés folyamatát. Köszönetet mondok azoknak a nemzetközi szervezeteknek is, amelyek segítenek támogatni károsultjainkat” –jegyezte meg Irina Verescsuk.
A 2023-as év folyamán a nemzetközi partnerországok további 17 millió eurós támogatást nyújtanak Ukrajnának a belső menekültek elszállásolására – közölte Irina Verescsuk, a Reintegrációs Minisztérium vezetője.
„Ez az egyik leghatékonyabb program a belső menekültek elszállásolásának megfizethető biztosítására” – mondta el.
Hozzátette, 2021 óta több mint 650 ideiglenesen áttelepült személy kapott hitelt (évi 3%-os kamattal), összesen 892,6 millió hrivnya értékben.
2023-ban közel 10 000 belföldi menekült vehet részt átképzésen és szerezhet új szakmát az állam költségén – jelentette ki Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztere a telemaraton adásában.
Hozzátette, erre egy speciális átképzési program keretein belül kerül sor, hogy az illető személy átképzésen, egy másik szakma elsajátításán, illetve továbbképzésen vehessen részt.
„Tudjuk, hogy az államnak mindent meg kell tennie a belföldi menekültek foglalkoztatása ügyében. Ki kell használnunk a lehetőséget, hogy átképezhessék magukat. Működik egy vaucher-program. Miniszterelnökhelyettesi erőfeszítéseim most arra irányulnak, hogy kibővítsük a projektet. Azért, hogy idén legalább 10 000 belföldi menekült részesüljön átképzésben az állam költségén” – hangsúlyozta Verescsuk.
Az elmúlt hónapok során 707 vállalkozás települt át Nyugat-Ukrajnába, és a helyi hatóságokkal együttműködve több százezer munkahelyet teremtett a menekültek számára – közölte Irina Verescsuk az Ukrinformnak adott interjúban.
„Szeptember óta nyugati régióink alkalmazkodtak a helyzethez. Új munkaerőre van szükségük, mert a vállalatok áttelepültek. 707 vállalkozás hagyta el keletet az elmúlt hónapokban. Nem nagyvállalatok, de több százezer embernek adnak munkát: ehhez a 707 vállalkozáshoz 400-500 emberre, munkásra van szükség” – mondta.
Verescsuk megjegyezte, hogy jelenleg Ivano-Frankivszk és Kárpátalja biztosítja a legtöbb munkahelyet Ukrajnában a menekülteknek, köszönhetően a 33-33-33 programnak, amely egyesítette a helyi hatóságok és az áttelepült vállalkozások képviselőinek költségvetését.
A program keretein belül költségvetés 33%-át a megyei tanács, a városi tanács és a vállalkozások biztosítják. Az üzlet egy része lakhelyek építésére irányul a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára.
Verescsuk szerint a 33-33-33 projektben jelenleg Kárpátalja áll az élen Európa-közelisége miatt. Ez a kezdeményezés azonban hamarosan Ukrajna-szerte elterjed, hiszen valóban működik – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, reintegrációs miniszter kéri a megyei katonai adminisztrációkat, hogy végezzék el azon belföldi menekültek beazonosítását, akiknek problémái vannak a juttatások utalásával, állítsák össze a listát és nyújtsák be a minisztériumba.
„A költségvetésben van pénz a belföldi menekültek juttatásainak kifizetésére. Összességében már több mint 42 milliárd hrivnya került kifizetésre” — idézte Verescsukot a minisztérium sajtószolgálata. A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a áttelepültek a Reintegrációs Minisztérium forróvonalán kérnek segítséget a fizetési késedelem miatt.
„A megyei katonai adminisztrációkhoz fordulok, és sürgetem őket, hogy csatlakozzanak ehhez a folyamathoz. Nevezetesen: elvégezni a szükséges munkát a belföldi menekülteket illetően: azonosítani azokat, akiknek problémái vannak a kifizetésekkel, listákat készíteni és átadni nekünk. Központilag segítünk megoldani” — jelentette ki Verescsuk.
Novemberben az orosz megszállóktól felszabadított területek lakói 2200 hrivnya összegű támogatásban részesülnek – jelentette be Irina Verescsuk, miniszterelnökhelyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter, számolt be a tárca sajtószolgálata.
A tisztségviselő emlékeztetett arra, milyen támogatásra számíthatnak az államtól és az adományozóktól az ellenség megszállása alól felszabadított városok és falvak lakói.
„Humanitárius támogatás: élelmiszer, alapvető szükségleti és higiéniai termékek, meleg ruhák és anyagi támogatás” – hangsúlyozta Verescsuk.
elmondása szerint „mindenki, aki túlélte a megszállást, számíthat anyagi segítségre: mind az államtól, mind a nemzetközi humanitárius szervezetektől”.
„A következő hónaptól (novembertől – szerk.) ezek a polgárok további juttatásban részesülnek, amelynek összege 2200 hrivnya” – tette hozzá a miniszterasszony.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
Az Egyesült Államok, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és Kanada egy közös nemzetközi alapot indított el 35 millió font (47 millió amerikai dollár) értékben, melynek célja, hogy segítse enyhíteni Oroszország destabilizáló befolyását Ukrajna déli és keleti régióiban, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Irina Verescsuk, Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes az alap működése kezdete alkalmából szervezett rendezvényen Kijevben megjegyezte, az alap 35 millió fonttal támogatja azokat az első olyan projekteket, amelyek a kistérségeket ellenálló képességét és a rászoruló embereket célozzák meg.
Melinda Simmons, az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövete megjegyezte, hogy a partnerek az ukrán kormánnyal együtt ezen alap közreműködésével elkötelezettek a kelet-ukrajnai orosz agresszió áldozatainak támogatása mellett. Elmondása szerint az Egyesült Királyság 3 év alatt 11,5 millió font (14,8 millió USD) összeggel járul hozzá az alaphoz. Az Egyesült Államok a USAID-n keresztül 5 millió dollárról 10 millió dollárra kívánja növelni az alaphoz való hozzájárulását. Kanada 10-15 millió dollárt (legfeljebb 12 millió dollárt) adományoz az alapnak az eszkaláció megfékezésére. Svédország 50 millió svéd koronával (5,4 millió USD) járul hozzá az alaphoz.
A finanszírozást a konfliktusok által sújtott régiók ellenálló képességének erősítését célzó kezdeményezések kapják, mint például a technikai tanácsadás vagy olyan pályázati befektetések nyújtása, amelyek gazdasági lehetőségeket teremtenek, és javítják a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést Dél- és Kelet-Ukrajna lakosai számára. Ez a közszolgáltatások minőségének javítását, a háztartások jövedelmének növelését és a konfliktusok által megosztott közösségek közötti kapcsolatok megerősödését kell, hogy eredményezze.
