Várható volt, hogy hamarosan bejelentik a recessziót, ez pedig csütörtökön meg is történt: a brit pénzügyminiszter közlése szerint a brit gazdaság már most recesszióban van, a gazdasági lassulás pedig a jövő év egészére jellemző lehet.
A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.
Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – részletes előrejelzésekkel ugyanakkor nem alátámasztott és a piac által fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.
E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.
Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.
Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.
Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban. Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél. A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.
Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött. A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken.
A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.
A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri: az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.
Az OBR a pénzügyminiszteri előterjesztéssel egy időben kiadott friss előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a 2023-2024-ben záruló következő két pénzügyi évben 7 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek Nagy-Britanniában.
A kormány felelős költségvetési politikája felett őrködő szervezet szerint ez azt jelenti, hogy az infláció az időszak végétől visszaszámolt nyolc év teljes reáljövedelem-növekedését felemészti. Az OBR szerint ebben a környezetben 2027-2028 előtt nem várható, hogy az életszínvonal visszatér a tavalyi szintre.
A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).
Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik. A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken.
A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul. Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.
[type] => post
[excerpt] => Várható volt, hogy hamarosan bejelentik a recessziót, ez pedig csütörtökön meg is történt: a brit pénzügyminiszter közlése szerint a brit gazdaság már most recesszióban van, a gazdasági lassulás pedig a jövő év egészére jellemző lehet.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1668858360
[modified] => 1668810212
)
[title] => A brit pénzügyminiszter lesújtó kijelentése: a brit gazdaság már recesszióban van
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31936&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31936
[uk] => 31972
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31937
[image] => Array
(
[id] => 31937
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[original_lng] => 507030
[original_w] => 1280
[original_h] => 880
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-768x528.jpg
[width] => 768
[height] => 528
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-1024x704.jpg
[width] => 1024
[height] => 704
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 880
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 880
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 880
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1668940672:2
[_thumbnail_id] => 31937
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1947
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19152
[1] => 1309
[2] => 99995
[3] => 2273
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bejelentés
[1] => gazdasági válság
[2] => Jeremy Hunt
[3] => Nagy-Britannia
)
)
[1] => Array
(
[id] => 31787
[content] =>
Jeremy Hunt pénzügyminiszter kedden ismerteti költségvetési tervét, de a hét végén bizonyos részleteket már elárult a sajtónak. A Sky News vasárnap reggeli beszélgetős műsorában elmondta, hogy „mindenkitől áldozatokat kér majd”, de azt is elismerte, hogy a legalacsonyabb jövedelműektől „nem lehet sokat várni”. Ezért ugyan mindenki magasabb adókat fizet majd, de a legnagyobb jövedelműeknek nagyobb áldozatot kell vállalniuk.
A pénzügyminiszter próbálja helyreállítani az Egyesült Királyság hitelességét a befektetők körében, amelyet az elődje és a korábbi kormányfő szeptemberi miniköltségvetése alaposan megtépázott, és végül mindkettőjük állásába került. „Azt kell tennünk, ami az országnak és a jelenlegi helyzetünknek a legjobb, és ez sajnos adóemeléssel jár” – erősítette meg a Sunday Timesnak is. A lap szerint a pénzügyminiszter a felére csökkentené a tőkenyereség-adó adómentességi határát, és a jövedelemadó kiegészítő kulcsának megfizetéséhez szükséges küszöböt pedig évi 150 ezer fontról 125 ezer fontra vinné le. „Amit megígérhetek, az az, hogy őszinte leszek a probléma mértékét illetően, és igazságos leszek a kezelésében, és igen, ez azt jelenti, hogy a legszélesebb vállú emberek viselik majd a legnagyobb terhet” – mondta.
Hunt elárulta azt is, hogy a költségvetési terv a Bank of England előrejelzéseihez hasonlóan figyelembe veszi, hogy tartós recesszió várható. „A kérdés igazából nem az, hogy recesszióban vagyunk-e, hanem az, mit tudunk tenni, hogy az rövidebb ideig tartson, és kevésbé mély legyen” – mondta. Az Egyesült Királyság gazdasága a héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a várakozásoknak megfelelően csökkent szeptemberben és a harmadik negyedév egészében is.
Huntnak 55 milliárd fontos lyukat kell betömnie a költségvetésben. (Egy font 463,31 forint.) Ez azt jelenti, hogy az adóemelések mellett a kiadásokon is faragni kell. „Súlyos választás lesz, és az embereket az ideológia elé fogjuk helyezni” – ígérte. Elmondta azt is, hogy együttműködik majd a jegybankkal a négy évtizedes csúcson járó infláció leszorítása és a globális kamatlábak emelésének korlátozása érdekében, mert azok erősen megterhelik a brit gazdaságot. A The Times szerint Hunt valószínűleg csak 20 milliárd fontot szán arra, hogy április után további hat hónappal meghosszabbítsa az energiaszámlák felső határát, ami az első hat hónapra becsült 60 milliárd fontos költség harmada, és azt jelenti, hogy a lakosság által fizetendő összeg emelkedni fog. A pénzügyminiszter azonban fontolgat egy több milliárd fontos támogatási csomagot, hogy megvédje a nyugdíjasokat és a segélyből élőket a magasabb energiaszámláktól.
Elődje csaknem összes még érvényben volt adócsökkentési intézkedését visszavonta hétfőn Jeremy Hunt új brit pénzügyminiszter.
Hunt bejelentésének legnagyobb horderejű eleme az, hogy a kormány a pénteken menesztett előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember végén előterjesztett, hatalmas piaci felfordulást okozó terveivel ellentétben mégsem csökkenti a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsát 19 százalékra a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.
Jeremy Hunt közölte, hogy:
az alsó 20 százalékos adókulcs meghatározatlan ideig érvényben marad, addig mindenképpen, amíg a gazdasági körülmények lehetővé nem teszik csökkentését.
Az új pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy az eddigi tervekkel ellentétben a brit kormány nem csökkenti jövő áprilistól 1,25 százalékponttal az osztalékadót, emellett
visszavonja a Nagy-Britanniába látogató külföldiek áfamentes vásárlási lehetőségének tervét, és nem fagyasztja be 2023 februárjától a szeszes italokra kirótt jövedéki adót.
Hunt közölte, hogy az elődje által előterjesztett intézkedési tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font (több mint 15 500 milliárd forint) többletbevételhez jut.
Az előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 28-án ismertetett eredeti programban szerepelt az is, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli az új pénzügyi évben 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és a program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is.
A cselekvési terv által kavart hatalmas piaci felfordulás nyomán ezt a két elemet a brit kormány már az elmúlt napokban visszavonta, Liz Truss miniszterelnök pedig pénteken menesztette a pénzügyminiszteri posztról Kwartenget, aki alig 38 napot töltött a tárca élén.
Truss még ugyanaznap kinevezte pénzügyminiszterré Jeremy Huntot, aki a korábbi konzervatív kormányokban külügyminiszter és egészségügyi miniszter is volt.
Kwarteng miniköltségvetésként emlegetett programjának szeptember végi bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama jóval 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A szinte példátlanul heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be azzal az indokkal, hogy a piacok „rendellenes működésének” folytatódása érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Jeremy Hunt hétfői bejelentése nyomán az ötéves futamidejű brit állampapírok hozama – amely az ingatlanhitelek kamatainak szempontjából is irányadó – 3,90 százalék alá csökkent, a font pedig a Kwarteng-program ismertetése után mért 1,03 dollár/font körüli mélypontok után a hétfői kereskedésben 1,14 dollár közelébe erősödött. Jeremy Hunt még az adóintézkedések visszavonásáról szóló bejelentése előtt, a BBC közszolgálati rádió hétfői hírműsorában óvta a kormányzó Konzervatív Pártot az alig 42 napja hivatalban lévő Liz Truss miniszterelnök menesztésének kezdeményezésétől, mondván: Nagy-Britanniának most egy újabb vezetőváltási procedúra hiányzik a legkevésbé.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint azonban az alsóházi tory frakció a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már aktívan foglalkozik a vezetőváltás gondolatával, és a lehetséges utódok között rendre felmerül Jeremy Hunt neve is.
