Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről szóló törvényt, a cigarettaárak az elmúlt évekhez hasonlóan tovább emelkednek – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 11090. számú törvényre hivatkozva, amelyet a Legfelső Tanács honlapján tettek közzé.
A jelentés szerint a törvény értelmében a füstszűrős és a nem füstszűrős cigaretták fajlagos jövedéki adója 23,4 %-kal – 1000 darabonként 47-ről 58 euróra – emelkedik. A jövedéki adó fizetési kötelezettségének minimuma 23,9 %-kal – 1000 darabonként 63,45-ről 78 euróra – emelkedik.
Szakértők azt jósolják, hogy az elmúlt évekhez hasonló ütemben emelkedik idén is a cigaretta ára. Jurij Hajdaj, a Gazdaságstratégiai Központ vezető közgazdásza megjegyezte: „Teljesen furcsa számokat látok röpködni, és senki sem ellenőrzi őket, ezért írok. A cigaretta jövőre a jövedéki adó emelése miatt nem 40 hrivnyával drágul csomagonként, hanem 20-25 hrivnyval áfával.”
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2024-ben a prémium cigaretták ára 23,4 %-kal (22,5 hrivnyával) nőtt csomagonként 118,7 hrivnyára. 2023-ban a prémium cigaretták ára 16,4 %-kal, csomagonként 96,2 hrivnyára emelkedett. 2022-ben a prémium cigaretták ára 23,4 %-kal, 82,6 hrivnyára nőtt dobozonként.
A cigaretta az ukránok fogyasztói kiadásainak 3,9 %-át teszi ki. Az ukránok 4,0 %-ot költenek alkoholra. Az alkohol minimális ára 2018 óta alig emelkedett, így az alkohol ára is alig emelkedett.
Amint azt a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata megjegyezte, 2018 óta Ukrajnában tervben van a dohánytermékek jövedéki adójának évi 20 %-os emelése. Ennek a tervnek biztosítania kell a jövedékiadó-kötelezettség minimumáról szóló EU-irányelv követelményeinek való megfelelést 2025-ben – 1000 db-onként legalább 90 eurót.
„De különösen a háború okozta inflációs folyamatok miatt 2025-ben a cigaretta jövedéki adója csak a 70 eurót éri el. Vagyis a jelenlegi ütemterv nem teszi lehetővé az EU-ban megállapított adómérték elérését, ezért szükség van a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy 2028-ra fokozatosan a minimális szint elérése érdekében kerüljön sor” – írta a jelentés.
A törvény a cigaretták jövedékiadó-kulcsainak fokozatos, 4 év alatt történő emelését írja elő, amíg el nem érik a 2011/64/EU irányelvben meghatározott minimumszintet, figyelembe véve Ukrajna európai integrációs kötelezettségeit. Emellett a dohánytermékek jövedéki adóját euróban határozzák meg.
2024 szeptembere és októbere között a válaszadók 27 %-a nyilatkozott úgy, hogy dohány- vagy nikotinterméket fogyaszt (naponta vagy nem naponta). A dohány- vagy nikotintermékek használata továbbra is lényegesen gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. A férfiak 39,5 %-a, a nők 17 %-a használ ilyen termékeket.
Ukrajnában a dohánytermékek jövedéki adójának tervezett emelése az uniós csatlakozási követelmények teljesítésén túl a gazdasági érdekek és az egészségügyi szempontok közötti feszültség egyik kulcspontjává vált. Az ukrán gyártók, a multik és az egészségügyi szervezetek háborúznak egymással.
A dohányháború középpontjában a hevített dohánytermékek és a hagyományos cigaretták eltérő adóztatása áll, miközben az ukrán kormány célja a költségvetési bevételek növelése és az egészségügyi kockázatok csökkentése. A helyzetet tovább bonyolítja a nemzetközi tőkeerős vállalatok, a helyi gyártók és az egészségügyi szervezetek eltérő álláspontja.
Ukrajna EU-integrációs törekvései megkövetelik, hogy a dohánytermékek jövedéki adóját 2025-re az európai uniós minimumszinthez kell igazítani. Ez a szint a hagyományos cigaretták esetében 90 euró ezer szálanként, amit az ország a 2017-ben elfogadott nyolcéves tervében vállalt. Az infláció, a háború gazdasági hatásai és a hrivnya árfolyamának változása miatt azonban az eredeti tervet módosítani kellett.
Az ukrán kormány most egy újabb törvénytervezeten dolgozik, amely szerint a hagyományos cigaretták adója fokozatosan éri el a kívánt szintet, míg a hevített dohánytermékek esetében alacsonyabb, 70,4 eurós adókulcsot vezetnének be. Ez a különbség az érintett iparági szereplők és civil szervezetek között éles ellentéteket szült.
Európai normák, szabályozási eltérések
Az Európai Unióban a dohánytermékek – köztük a hevített dohánytermékek – adóztatási gyakorlata jelentősen eltér az egyes tagállamok között. Az eltérések az adózási struktúrában és mértékekben is megfigyelhetők, ami azt tükrözi, hogy az egyes országok eltérően értelmezik a dohányzás visszaszorításának és a költségvetési bevételek maximalizálásának prioritásait.
Egyes tagállamok, például Németország és Franciaország, szigorúbb megközelítést alkalmaznak. Ezekben az országokban a hevített dohánytermékeket szinte azonos adószinttel terhelik, mint a hagyományos cigarettákat. A szabályozók szerint ennek célja az, hogy ne ösztönözzék a dohánytermékek bármilyen formájának fogyasztását, és következetesen kezeljék a dohányzással összefüggő egészségügyi kockázatokat.
Más tagállamok, például Olaszország és Lengyelország, alacsonyabb adókulcsokat alkalmaznak a hevített dohánytermékekre. Ezzel igyekeznek ösztönözni a dohányosokat a kevésbé károsnak tartott alternatívák használatára.
Az ilyen szabályozások azonban kritikákat váltanak ki, mivel a hevített dohánytermékek hosszú távú egészségügyi hatásairól még mindig korlátozott tudományos ismeret áll rendelkezésre.
Egy 2023-as Growford Institute elemzése szerint az EU-tagállamokban, ahol jelen vannak ezek a termékek, az adókulcs átlagosan 63 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos cigarettáké. Ez a gyakorlat arra utal, hogy a tagállamok gyakran pragmatikus megközelítést alkalmaznak, figyelembe véve a hevített dohánytermékek technológiai újdonságát és a fogyasztói szokások átalakulását.
Az EU jelenleg dolgozik az adózási keretrendszer egységesítésén. Az Európai Bizottság egyik kiemelt célja a dohánytermékek szabályozásának harmonizálása, különös tekintettel a hevített dohánytermékekre, amelyek elterjedtsége gyorsan növekszik. Az új szabályozás várhatóan pontosabb iránymutatást nyújt majd arról, hogy miként kell kezelni ezt az új kategóriát.
Ukrajna szempontjából a szabályozási eltérések különösen fontosak, mivel a hevített dohánytermékek eltérő adóztatása az európai normákhoz való igazodás mellett a multinacionális dohányipari vállalatok és a helyi gyártók közötti versenyt is befolyásolja. Az ukrán kormány ezért olyan megoldások kidolgozásán dolgozik, amelyek egyszerre felelnek meg az EU-s elvárásoknak és az ország gazdasági érdekeinek.
Mi szól az alacsonyabb adókulcs mellett?
A hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettákhoz képest új kategóriát képviselnek, amelyek esetében az iparág szerint kisebb az egészségkárosító hatás. Az iparági szereplők, köztük a Philip Morris International és a Japan Tobacco International, azzal érvelnek, hogy az alacsonyabb adókulcs összhangban áll az európai gyakorlattal.
A hevített dohánytermékek népszerűsége különösen a fiatalok körében növekszik. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) 2024-es kutatása szerint
a dohányosok aránya Ukrajnában 2024 októberére 27 százalékra csökkent a 2023-as 30 százalékhoz képest,
miközben a hevített dohánytermékek használata 18,3 százalékról 22,8 százalékra emelkedett.
A 18–29 éves dohányosok 45 százaléka már ezeket a termékeket részesítette előnyben, míg a hagyományos cigaretták fogyasztása csökkent.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a hevített dohánytermékek csomagolásán található figyelmeztetések kevésbé „ijesztőek”, ami hozzájárulhat a termékek vonzerejéhez.
Bevételkiesés az ukrán költségvetésben
A hevített dohánytermékek piaca jelenleg szinte teljesen „fehér”, ellentétben a hagyományos cigaretták szegmensével, ahol az árnyékgazdaság aránya továbbra is magas. A Kantar adatai szerint a hagyományos cigaretták feketepiaci részesedése 2023 végén 25,7 százalék volt, míg 2024-re 14,6 százalékra csökkent.
A pénzügyminisztérium arra számít, hogy az alacsonyabb adózás ösztönözheti a hevített fajtákra való áttérést, ami hozzájárulhat a piac további fehéredéséhez. Ugyanakkor a Center for Economic Strategy számításai szerint a hevített dohánytermékek kedvezőbb adózása 2025 és 2028 között akár 20 milliárd hrivnya bevételkiesést okozhat.
Ez különösen érdekes a háború okozta pénzügyi nyomás fényében, amelyben minden adóbevétel kritikus jelentőségű.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén törvényt fogadott el a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről, így a jövő év január 1-től legalább 40 hrivnyával drágul a cigaretta – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya arról tájékoztatott, hogy a 11090. számú törvénytervezetet a második olvasatban 237 képviselő szavazta meg. „Jövőre körülbelül 40 hrivnyával fog nőni egy doboz cigaretta. De valószínűleg még többel, mivel a jövedéki adót ez a törvény az euróhoz köti, és fokozatosan megközelíti az uniós minimumkövetelményeket” – írta Jaroszlav Zseleznyak.
A törvény értelmében 2025-ben 23,4 százalékkal – 47-ről 58 euróra – emelkedik 1000 darabonként a füstszűrővel és anélküli cigaretták fajlagos jövedéki adókulcsa. A jövedéki adó fizetésének minimális adókötelezettsége 23,9 %-kal – 63,45-ről 78 euróra nő 1000 egységenként.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az adótörvény módosítását az üzemanyagok jövedéki adójának fokozatos emeléséről, az első emelés már 2024. szeptember 1-jétől megtörténik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a parlament honlapján közzétett 11256-2 számú törvény szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint szeptember 1-től 213,5 euróról 242,6 euróra emelkedik a benzin jövedéki adójának díjtétele. A gázolaj jövedéki adójának díjtétele 139,5 euróról 177,6 euróra emelkedik. Az autógáz jövedéki adójának díjtétele 52-ről 148 euróra emelkedik.
A törvény meghatározza a jövedéki adó éves emelésének ütemezését (négy éven belül).
Ennek eredményeként 2028. január 1-jétől a következő jövedéki adókulcsokat vetik ki a fő üzemanyagfajtákra: benzinre 359 euró 1000 literenként, gázolajra (dízel üzemanyagra) – 330 euró 1000 literenként, cseppfolyósítottra gázra – 250 euró 1000 literenként.
A törvény előterjesztőinek számításai szerint a jogszabály elfogadása után a benzin ára a kutakon literenként 1,50 hrivnyával, a gázolajé 1,95 hrivnyával, az autógázé 5,8 hrivnyával drágul.
Szerhij Kujun, az A-95 tanácsadó cég igazgatója úgy véli, hogy a benzin és a gázolaj ára Ukrajnában nem változik jelentősen a jövedéki adók szeptember 1-jei emelése után. Elmondása szerint az utóbbi időben a világban csökkentek a felvásárlási árak, ami lehetőséget teremt arra, hogy kompenzálják az áremelést.
Komoly próbatétel lehet a gazdaság és az állampolgárok számára az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, amelyet az ukrán kormány már idén júliusban tervez bevezetni. Andrij Novak, az ukrajnai közgazdászok bizottságának elnöke elmondása szerint ez a lépés a benzin és a gázolaj árának emelkedését okozza, ami viszont minden áru és szolgáltatás árának emelkedéséhez vezet.
Novák hangsúlyozza, hogy az energia, többek között az üzemanyag drágulása dominóhatást vált ki, ami befolyásolja a szállítási és a termelési költségeket. Így a vállalkozások kénytelenek lesznek emelni termékeik árát, ami a végfelhasználókat érinti, számolt be az RBC-Ukrajina.
A közgazdász hangsúlyozza, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok között az üzemanyagárak emelkedése újabb csapást jelent az amúgy is nehéz helyzetbe került állampolgárok és vállalkozások számára. Hangsúlyozza, hogy a legtöbb áru és szolgáltatás költségének összetevője a szállítási szolgáltatások, amelyek drágulása automatikusan, eltérő arányban fogja befolyásolni az árakat.
Novák megfontolt megközelítést szorgalmaz hozzátéve, hogy a végső döntés meghozatala előtt alaposan mérlegelni kell a költségvetési többletbevételek formájában jelentkező esetleges pénzügyi nyereséget. Elmondása szerint mérlegelni kell, hogy ez a többmilliárd hrivnya indokolt-e a gazdaság és az állampolgárok többségének jelentős feszültséget okozó kockázata mellett.
A jövedéki adók a betakarítási időszakban emelkednek
A Minisztertanács előkészítette azt a törvényjavaslatot, amely 2024. július 1-től az üzemanyagok jövedéki adóinak fokozatos emelését írja elő. Az első szakaszban a benzin jövedéki adójának 30 euróval (1000 literenként legfeljebb 242,60 euróig), a gázolajé pedig 40 euróval (1000 literenként 177,6 euróig) való emelését tervezik. A kormány az uniós irányelvek végrehajtásának követelményével magyarázza ennek az emelésnek a szükségességét.
A mezőgazdasági szektor képviselői ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a jövedéki adóemelés első szakasza a betakarítás kezdetének időszakára esik. Ez a mezőgazdasági termékek költségeinek növekedéséhez vezethet, ami viszont az élelmiszerek árának növekedéséhez vezet. Az ilyen fejlemények súlyos következményekkel járhatnak a mezőgazdasági ágazatra és a fogyasztókra nézve.
Mennyire drágul meg az üzemanyag?
Határozott véleményét fejtette ki az üzemanyagok jövedéki adójának emelésére irányuló kezdeményezésről az Ukrán cseppfolyósgáz-szövetség, amely már a nyáron az autógáz árának jelentős, 6 hrivnyás literenkénti áremelkedését jósolja. A benzin és a gázolaj beszállítói is áremelkedésre számítanak, bár előrejelzéseik némileg visszafogottabbak. Úgy vélik, hogy a kőolaj árának esetleges csökkenése részben kompenzálhatja ezt az áremelést.
A jelenlegi piaci viszonyok nem engedik, hogy az olajár jelentős csökkenésében reménykedjünk. A Brent kőolaj hordónkénti ára folyamatosan magasan, 80 dollár felett marad, enyhe, 1% alatti emelkedő tendenciával. Ezért még túl korai következtetéseket levonni a jövőbeni árváltozásokról.
Az Országos Agrártanács alelnöke, Denisz Marcsuk megjegyezte, hogy az üzemanyagok áfájának és jövedéki adójának 2023 nyarán történő visszatérítése során az árak 6 hrivnyával emelkedtek. Ezúttal arra számít, hogy a jövedéki adó emelése az üzemanyagárak 5 százalékos emelkedését eredményezheti. Július kritikus időszak a gazdálkodók számára a betakarítási kampány aktív szakasza miatt, amikor üzemanyagbeszerzésre van szükség. A jövedéki adók emelése többletköltségeket von maga után, amelyeket az áruk ára tartalmaz majd.
A Prime cégcsoport alapítója, Dmitro Ljovuskin arra figyelmeztetett, hogy a jövedéki adók emelése esetén az üzemanyagárak Ukrajnában meredeken emelkedhetnek, és elérhetik az európai szintet – literenként körülbelül 75-80 UAH-t.
A következmények kiábrándítóak az üzleti életet illetően
Ruszlan Szobol, a Kis- és Középvállalkozók Szövetségének vezetője elmondása szerint az ilyen kormányzati intézkedéseknek több fontos következménye is lesz:
1. Áremelés: A vállalkozások nem tudják támogatni a termékek vagy szolgáltatások előállítását, így a jövedéki adó emelése az áruk és szolgáltatások végső árának emelkedését vonja maga után. Ennek eredményeként minden polgár kénytelen lesz többet fizetni, ami alacsonyabb életszínvonalhoz vezethet.
2. Vállalkozások bezárása és munkanélküliség: A növekvő üzemanyagköltségek még nehezebbé teszik az üzletkötést az amúgy is nehéz gazdasági környezetben. Ez egyes vállalkozások csődjét okozhatja, amelyek nem lesznek képesek ellenállni a megnövekedett adótehernek. Ennek eredményeként az alkalmazottak elbocsátása a munkanélküliség szintjének növekedéséhez és a munkaerő-piaci terhek növekedéséhez vezet.
Szobol kifejtette, hogy az a vállalkozás, amely nem tud alkalmazkodni az új feltételekhez, kénytelen lesz elhagyni a piacot. Ez növeli a társadalmi feszültségeket, és tovább bonyolítja az ország gazdasági helyzetét.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
