6,6 ezerrel nőtt azoknak a polgároknak a száma, akik 2024-ben egymillió hrivnyánál nagyobb jövedelmet vallottak be, jelentette be Ruszlan Kravcsenko, az Állami Adószolgálat vezetője.
Több mint 17 ezer ember vallott be egymillió hrivnyát meghaladó jövedelmet. Összesen 253,6 milliárd hrivnya jövedelmet tüntettek fel a milliomosok adóbevallásukban.
„Kijev egyik lakosa rekordösszegű, több mint 4,6 milliárd hrivnyás személyi jövedelemadót és katonai adót fizetett be a költségvetésbe” – mondta Kravcsenko.
Megjegyezte, hogy a legnagyobb összegeket – 156 milliárd hrivnyát – Kijev lakosai vallották be. A második helyen a Dnyipropetrovszki régió áll – közel 30 milliárd hrivnya, a Lembergi régió pedig a harmadik – 18,2 milliárd hrivnya.
Ukrajnában 2024 végén több mint 17 ezer ember vallott be egymillió hrivnya feletti jövedelmet. Számuk 6600-al nőt az előző időszakhoz képest.
Ruslan Kravcsenko, az Ukrán Állami Adóhivatal vezetője az Ekonomicsna Pravdának mondta el, hogy összesen a milliomosok 253,6 milliárd hrivnya jövedelmet vallottak be, és 8,7 milliárd hrivnya adókötelezettséget állapítottak meg.
Köztük is kiemelkedő egy kijevi lakos: ő 4,6 milliárd hrivnya személyi jövedelemadót és katonai adót állapított meg.
Kravcsenko szerint több mint 170 ezer bevallást nyújtottak be, összesen 326 milliárd hrivnya értékben. Az előző évhez képest ez 107 milliárd hrivnyával több. A nyilatkozat eredményei szerint az állampolgárok önállóan határozták meg a fizetendő személyi jövedelemadó összegét – ez 8,1 milliárd hrivnya lett. A katonai adóból pedig 1,5 milliárd hrivnya folyt be.
Városok, melyekben a legnagyobb összegeket vallották be:
Kijev város – 156 milliárd hrivnya,
Dnyipropetrovszk megye – közel 30 milliárd hrivnya,
Lemberg megye – 18,2 milliárd hrivnya,
Kijev megye – 17,5 milliárd hrivnya.
A lakosság, a bevallások lapján 34,2 milliárd hrivnyát realizált külföldön, csaknem 14 milliárdot örökölt, majd 7 milliárd értékben értékesített ingatlanokat. Ugyanakkor többen kértek adókedvezményt is: az 53 ezer adózó és 330 millió hrivnyát kap a költségvetésből.
Januárban az ukránok több mint 16 000 adóbevallást nyújtottak be. A teljes bevallott jövedelem 16,2 milliárd hrivnya, ami 17 százalékkal, azaz 2,3 milliárd hrivnyával kevesebb, mint 2024 januárjában.
Követhetetlenné vált a vita Romániában a költségvetésen keletkezett űr betömését, illetve az államháztartási deficit növekedésének visszaszorítását célzó tervezett megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatosan.
A bukaresti hatóságok azután kényszerültek a költségcsökkentő vészforgatókönyvek kidolgozására, hogy kiderült, az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
A lavinát az európai alapokért felelős Marcel Bolos miniszter indította el azáltal, hogy előrebocsátotta: a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet, csak így kivitelezhető az állami kiadások 20 milliárd lejjel (1 lej 8,95 hrivnya) történő csökkentése, ahogyan azt a pénzügyminisztérium előirányozta.
A javaslatra azonnal felkapták a fejüket a szakszervezetek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba számos ágazatban.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök az elmúlt napokban többször is azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy kiadásai „megfontoltabbá tétele”, a költségvetési hiánycél betartása érdekében kormánya különböző fiskális intézkedések foganatosítására készül, amelyek nem hatnak ki sem a közalkalmazottak bérkeretére, sem a beruházásokra, sőt arra is ígéretet tett, hogy új adókat és illetékeket sem vetnek ki.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani, és a kormányfő váltig hangoztatta, hogy nem lesznek megszorítások, a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek tüntetésbe fogtak, az oktatásban dolgozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy sztrájkba lépnek, és befagyasztják a tanévet. A közalkalmazottak nem csupán az esetleges bércsökkentéssel vagy elbocsátásokkal nem értenek egyet, hanem a béreknek a 2022-es szinten történő befagyasztását és a létszámstopot célzó kormányzati elképzeléssel sem. Marius Nistor szakszervezeti vezető szerint mindez a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné tenné az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.
Kiderült, nem állja meg a helyét, hogy a román kormány nem tervez új közterhet kivetni. Marcel Ciolacu, a balliberális nagykoalíció szociáldemokrata alakulatának vezetője progresszív többletadó kivetését javasolja ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes (1,8 millió forint) havi jövedelmét. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében még a nyáron átveszi a miniszterelnöki teendőket – leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és „egyelőre” nem érintené a versenyszféra dolgozóit.
A Ciuca kormányfő vezette liberálisok (PNL) ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a többletadót a versenyszférára is kiterjesszék. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte: 16 százalékos adót terveznek kivetni minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet keres az államelnöknél, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról; az ügyben a pénzügyminisztérium elemzést folytat. Romániában 2018-ban 16-ról 10 százalékra csökkent az egységes jövedelem-adókulcs, amely 2004-ben váltotta a korábbi progresszív adórendszert, amelynek visszavezetését most erőteljesen támogatják a szociáldemokraták.
Megszólalt a témában Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a romániai adórendszer hiányosságait nem lehet egyetlen intézkedéssel kiküszöbölni, szerinte az adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá tenni.
Közben viszont a bukaresti gazdasági sajtó kiszámolta: még abban az esetben is csak „aprópénz” folyna be az államkasszába, ha a többletadót a versenyszféra jól kereső adófizetőire is kiterjesztenék.
A Profit.ro gazdasági portál a pénzügyminisztérium adataira hovatkozva közölte, mintegy 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalónak haladja meg a havi jövedelme az államelnök bruttó 25 ezer lejes keresetét; szerintük az ő halmozott megadóztatásuk nem tömné be a költségvetésen keletkezett lyukakat.
Az Economedia szakportál ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 16 százalékos többletadóból befolyó összeg meg se közelítené a költségvetésen az idei év első negyedévében keletkezett, 4 milliárd lejt meghaladó hiányt, és legtöbb két kilométernyi hosszúságú autópálya megépítésére volna elegendő.
