Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti potenciális „kereskedelmi háború” mindkét fél számára káros lenne. Ezt az EU-vezetők február 3-i informális csúcstalálkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésen jelentette ki, írta a Jevropejszka Pravda.
Kallast megkérdezték Donald Trump kijelentését illetően, miszerint magas vámok kivetését fontolgatja az Európából származó árukra.
„Természetesen mi is készülünk a magunk részéről… A kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei. Ha az USA és az EU kereskedelmi háborút kezdene, annak csak Kína örülne. Mi kölcsönösen függünk egymástól. Szükségünk van Amerikára, Amerikának pedig Európára”, jegyezte meg Kaja Kallas.
Emlékeztetőül, Donald Trump február 1-től 25 százalékos vámot jelentett be a mexikói és kanadai importra.
Kanada és Mexikó saját vámokkal válaszolt Trump intézkedéseire.
Az Európai Uniónak mind a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz eszközt fel kellene használnia a háború sújtotta Ukrajna újjáépítésének finanszírozására – jelentette ki kedden Kaja Kallas, a legmagasabb uniós külpolitikai poszt várományosa, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas volt észt miniszterelnök, aki az EU főképviselő-jelöltje, kijelentette, hogy a tagállamoknak fel kell hagyniuk a vagyontárgyak lefoglalásával kapcsolatos kételyekkel, arra hivatkozva, hogy Kijev „jogos követelést” fogalmaz meg a pénzeszközökre az orosz támadás után. „Nem fogom használni az „elkobzás” szót, mert ez valójában a vagyon jogszerű felhasználása” – mondta Kallas az EP-képviselők keddi brüsszeli meghallgatásán.
Kallas jelöltségét az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia, mielőtt leváltaná Josep Borrellt. „Tudjuk, hogy Oroszországnak jogos követelései vannak velünk szemben, mert megvannak a vagyonaink. De Ukrajnának is vannak jogos követelései Oroszországgal szemben, mert nap mint nap pusztítják Ukrajnát” – mondta. Világossá tette, hogy Oroszország a jog szerint visszakövetelheti az eszközöket, de hozzátette: „Tekintettel arra, ami történik, kétlem, hogy bármi is maradt volna”. Azoknak az adófizetőknek, akik nem akarják, hogy az EU-tagállamok fizessenek Ukrajna helyreállításáért, Kallas azt mondta: „Nem szabad ezt tennünk. Azok, akik pusztítják Ukrajnát, fizetni fognak érte.”
A főbiztosi jelölt szerint a többi tagállamnak el kell fogadnia Észtország azon kezdeményezését, hogy bruttó hazai termékének 0,25 %-át Ukrajnának adja. Azt is mondta, hogy az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat nem félévente kell megújítani, hanem állandóvá kell válniuk mindaddig, amíg a 27 tagállam nem dönt a szankciók feloldásáról. „Jobb lett volna, ha fordítva történik – mondta Kaja Kallas.
Észtország a következő négy évben a köztársaság éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be helyi közmédia Kaja Kallas észt miniszterelnökre hivatkozva.
Az ERR hírportál szerint a kormányfő az Állami Védelmi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: „Észtország a GDP 0,25 százalékát fogja kiutalni a következő négy évben”.
A politikus szólt arról, hogy Észtország 2022 óta közel 500 millió euró értékben nyújtott katonai segélyt Kijevnek, ami a GDP-jének nagyjából 1,4 százaléka. Hozzátette, hogy a jövőben Észtország évente 14 millió eurót tervez elkülöníteni Ukrajna újjáépítésére.