Kanada további gazdasági segélyt nyújt Ukrajnának 2,5 milliárd kanadai dollár értékben – jelentette be szombaton Mark Carney kanadai miniszterelnök, miután Halifaxban fogadta a Floridába tartó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A kanadai kormányfő azt mondta, ez a támogatás segít Ukrajnának abban, hogy pénzügyi támogatást tudjon szerezni a Nemzetközi Valutaalaptól.
Rövid közös sajtótájékoztatójukon Carney arról is beszélt, hogy az igazságos és tartós ukrajnai békéhez elengedhetetlen „egy olyan Oroszország, amely hajlandó együttműködni”.
A péntek éjszakai Ukrajna ellen orosz támadásokra utalva a kanadai kormányfő azt mondta, „azok ismét megmutatták, Oroszország hogyan viszonyul a mi békére törekvő erőfeszítéseinkhez”. „Ez mutatja igazán, hogy miközben mi békét akarunk teremteni, Putyin ezt nem akarja” – fogalmazott.
Zelenszkij vasárnap Donald Trump amerikai elnökkel találkozik Floridában. „Remélem, fontos és konstruktív megbeszélésem lesz Trump elnökkel” – mondta az ukrán elnök, aki Halifaxban kétoldalú megbeszélést folytat Carney-val, majd közösen telefonos egyeztetést tartanak európai vezetőkkel.
Mark Carney kanadai miniszterelnök a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján kijelentette, hogy a kormány készen áll a kereskedelmi tárgyalások újraindítására az Egyesült Államokkal Donald Trump vámemeléssel kapcsolatos fenyegetései ellenére.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy további 10%-os vámot vet ki a Kanadából származó árukra. Ez egy, a kanadai Ontario államban megjelent reklámfilmnek volt köszönhető, amelyben Ronald Reagan volt amerikai elnök idézetével kritizálták a vámokat.
Reagan közölte, hogy az importvámok csak rövid távon biztosították az amerikai feldolgozóipar számára a bevételt, majd a zsugorodó piacok és a verseny hiánya miatt tönkretették a gazdaságot. Donald Trump csalásnak nevezte Reagan szavait.
Ontario állam később kijelentette, hogy eltávolítja a hirdetést a képernyőről. Carney pedig azt mondta, hogy kormánya készen áll a kereskedelmi tárgyalások újraindítására az Egyesült Államokkal Trump fenyegetései ellenére.
„Kanada készen áll arra, hogy fejlessze a folyamatot az amerikai partnereinkkel folytatott tárgyalások vagy megbeszélések során elért eredményekre alapozva” – mondta.
A kanadai pénzmosás elleni szabályozó hatóság szerdán bejelentette, hogy 176,9 millió kanadai dollár (126,14 millió dollár) bírságot szabott ki a Xeltox Enterprises Limited pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatra, amely a hivatal által valaha kiszabott legnagyobb büntetés.
A szabályozó hatóság, a Kanadai Pénzügyi Tranzakciók és Jelentések Elemző Központja (FINTRAC) közölte, hogy a Xeltox nem nyújtott be gyanús tranzakciókról szóló jelentést, amikor alapos okkal feltételezhető volt a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok kereskedelméhez kapcsolódó pénzmosás.
A Xeltox, amely Cryptomus néven is működik, korábban Certa Payments Limited néven volt ismert, egy Brit Kolumbiában bejegyzett pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat. Az ügyben nem sikerült nyilatkozni. „Tekintettel arra, hogy ebben az esetben számos jogsértés gyermekbántalmazással kapcsolatos anyag kereskedelméhez, csaláshoz, zsarolóvírus-fizetésekhez és szankciók megkerüléséhez kapcsolódott, a FINTRAC kénytelen volt megtenni ezt a példátlan végrehajtási intézkedést” – áll a hivatal közleményében. A FINTRAC szerint a Xeltox azt sem jelentette, hogy több mint 10 000 kanadai dollár virtuális valutát kapott egy ügyfelétől. Kanada erőfeszítéseket tesz a pénzügyi bűnözés visszaszorítására. Hétfőn a kormány bejelentette egy új ügynökség létrehozását a csalás, a pénzmosás és a bűncselekményekből származó bevételek visszaszerzésének leküzdésére.
A következő hónapban a globális pénzügyi bűnözést felügyelő Financial Action Task Force (Pénzügyi Akció Munkacsoport) ellenőrzést fog végezni az országban. Szeptember 25-én a FINTRAC 19,6 millió kanadai dollár (14,09 millió dollár) bírságot szabott ki a Peken Global Limitedre, a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjének, a KuCoinnak az üzemeltetőjére . A KuCoin fellebbezett a büntetés ellen, amely korábban a FINTRAC történetének legmagasabbja volt, és azt mondta, hogy a bírság túlzott és büntető jellegű. (1 dollár = 1,4024 kanadai dollár)
Kanada 92 millió hrivnyás támogatást nyújt Ukrajnának az úgynevezett Tallinni Mechanizmus keretében – közölte az Ukrán Digitális Átalakulási Minisztérium.
A nemzetközi kezdeményezés 12 ország segítségét koordinálja a kiberellenálló képesség növelése érdekében. A forrásokat a kritikus infrastruktúra védelmének erősítésére, a kiberveszélyek elleni fellépésre, berendezések beszerzésére, valamint támadásfelderítő és -megelőző rendszerek kialakítására fordítják.
A kanadai partnerek hat projektet választottak ki támogatásra, köztük:
Ukrajna Állami Bírósági Igazgatása,
a Csernobili Atomerőmű,
az Ukrán Állami Határőrszolgálat.
A finanszírozás a U.S. Civilian Research & Development Foundation (CRDF Global) szervezeten keresztül történik, amelynek tapasztalata van ukrajnai műszaki segítségnyújtási projektek megvalósításában.
A kanadai–amerikai kereskedelmi tárgyalások zsákutcába juthatnak. Donald Trump szerint lehet, hogy nem is lesz megállapodás, helyette egyoldalúan vezethetnek be 35 százalékos vámot a kanadai termékekre.
Az Egyesült Államok elnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy Kanada esetében elképzelhető, hogy nem születik tárgyalásos kereskedelmi megállapodás, és Washington inkább saját hatáskörben dönt majd a vámokról. Donald Trump a Fehér Ház elől, skóciai útjára indulva beszélt újságíróknak, és kijelentette: „Kanadával nem volt igazán szerencsénk. Lehet, hogy ez az az eset, ahol csak vám lesz, nem pedig igazi tárgyalás.”
Az Egyesült Államok jelenleg arra készül, hogy augusztus elsejétől 35 százalékos vámot vezessen be minden olyan kanadai termékre, amely nem esik az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közti kereskedelmi megállapodás (USMCA) hatálya alá. A két ország ennek elkerülésére próbál újabb megállapodást kötni, de az idő szorít, és egyre kisebb az esély egy gyors áttörésre.
Kanada védelmi minisztere, Bill Blair bejelentette, hogy országa további 20 millió kanadai dollárt (kb. 14,6 millió amerikai dollárt) különít el az Ukrajnának szánt Leopard 2 harckocsik karbantartására és javítására. A bejelentés a Ramstein-formátumban megtartott Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportjának ülésén hangzott el – közölte a kanadai védelmi minisztérium.
A támogatás a Lengyelországban működő szerviz- és javítóközpont fenntartására irányul, amely az Ukrajnának átadott Leopard 2 harckocsik műszaki kiszolgálását végzi.
A tárca kiemelte, hogy az összeg a 2025–2026-os katonai segélykeretből kerül finanszírozásra.
Számos ország esetében a vámtarifa 15 és 20% között lesz. Ráadásul további figyelmeztetések nélkül kerülnek bevezetésre. Az Egyesült Államok a jövő hónapban 35%-os vámot vet ki a Kanadából érkező importra, és 15 vagy 20%-os általános vámot tervez bevezetni a legtöbb más kereskedelmi partnerrel szemben – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök július 10-én, csütörtökön, Írja a Reuters.
Egy saját közösségi platformján közzétett levélében Trump azt üzente Mark Carney kanadai miniszterelnöknek, hogy az új vámtarifa augusztus 1-jén lép hatályba, és ha Kanada válaszlépéseket tesz, akár meg is emelhetik.
Az elmúlt napokban Trump kiterjesztette kereskedelmi háborúját, új vámokat vetett ki számos országgal, köztük szövetségeseivel – Japánnal és Dél-Koreával szemben, valamint 50%-os vámot vetett ki a rézre.
Egy csütörtökön megjelent, az NBC Newsnak adott interjújában Trump azt mondta, hogy más kereskedelmi partnerek, akik még nem kaptak ilyen leveleket, valószínűleg szintén az általános vámokkal fognak szembesülni.
„Nem kötelező mindenkinek levelet kapnia. Mi csak a saját tarifáinkat vetjük ki” – mondta Trump egy interjúban.
„Csupán bejelentjük, hogy az összes többi ország fizetni fog, akár 20, akár 15%-ot” – mondta Trump, hozzátéve, hogy a kérdés hamarosan rendeződik.
François-Philippe Champagne, Kanada pénzügyminisztere bejelentette, hogy újabb egy évvel meghosszabbítják az ukrán áruk vámmentességéről szóló rendeletet, olvasható a kanadai kormány honlapján.
Ezzel az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámmentes rendszer 2026. június 9-ig lesz érvényben.
„Kanada megerősítette az ukrajnai igazságos és tartós béke iránti támogatását, beleértve a katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtást. A mai bejelentés megerősíti ezt az elkötelezettséget, segíti az ukrán gazdaság támogatását, és demonstrálja Kanada elszántságát, hogy mindaddig Ukrajna mellett álljon, ameddig szükséges”, mondta a miniszter nyilatkozatában.
Emlékeztetőül, az ukrán árukra vonatkozó vámmentes rendszer Kanadában 2022. június 9. óta van érvényben, és évente meghosszabbítják az ukrán gazdaság támogatása érdekében az orosz agresszióval szemben. Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval ellentétben, amelyek 2025-ben eltörölték a vámkedvezményeket Ukrajna számára, Kanada úgy döntött, hogy folytatja az ukrán gazdaság támogatásának ezt a módszerét.
Kanada és az Egyesült Államok május elején kezdik meg a tárgyalásokat egy új kereskedelmi megállapodásról, közvetlenül azután, hogy Kanadában parlamenti választások zajlanak le, amelyek kormányváltást is hozhatnak.
A hírt Mark Carney, Kanada miniszterelnöke jelentette be, miután egyeztetett kormánytagokkal, akik az USA-val való kapcsolatokon dolgoznak.
Carney elmondta, hogy egyetlen telefonbeszélgetése során Donald Trumppal megállapodtak abban, hogy a két ország a választások után ül tárgyalóasztalhoz a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról.
A Washingtonnal való kapcsolatok romlása miatt Kanada húzza az időt az F-35-ös vadászgépek vásárlására vonatkozó többmilliárd dolláros megállapodás kapcsán, írta a medium.com.
Bill Blair új védelmi miniszter bejelentette, hogy az országa az Egyesült Államokban gyártott repülőgépek alternatíváit keresi annak ellenére, hogy az első 16 repülőgépre már átutalta a pénzt.
Blair utalt arra, hogy bár az F-35-ök első szállítmányát még lehet, hogy fogadják, Ottawa ugyanakkor most azt fontolgatja, hogy a fennmaradó szállítmányokat európai repülőgépekre cseréli: szó van többek között van a svéd Saab Gripen-ekről, és a francia Rafale-ról a Dassault Aviationtől.
Eric Trappier, a Dassault Aviation vezérigazgatója a héten megerősítette, hogy cége kész ajánlatot tenni Kanadának és Portugáliának, amely már teljesen felhagyott az F-35-ök beszerzésére vonatkozó terveiről.
„Szorosan követjük a fejleményeket” – mondta Trappier a Le Journal du Dimanche-nak. Ha Kanada felülvizsgálja döntését, készek vagyunk Rafale-t biztosítani”.
Hasonlóan nyilatkozott korábban Nuno Melo portugál védelmi miniszter is, az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanságára és annak védelmi partnerségekre gyakorolt hatására hivatkozva.
Lisszabon az elöregedő F-16-os flottával szembesülve most már kizárólag az európai gyártású vadászgépekre helyezte a hangsúlyt.
„Operatív biztonságra és kiszámíthatóságra van szükségünk” – mondta Melo. És már nem vagyunk biztosak abban, hogy ezt megkapjuk Washingtontól”.
Emmanuel Macron francia elnök hónapokkal ezelőtt felszólította az európai kormányokat, hogy hagyjanak fel az amerikai védelmi termékekkel. Egy március 16-i beszédében Macron elmondta, hogy az amerikai Patriot rendszereket fontolgató országoknak át kell állniuk a francia-olasz SAMP/T rendszerre, és az F-35-öt fontolgatóknak „a Rafale-t” kell felajánlani.
A műszaki jellemzőket tekintve a francia Rafale és az amerikai F-35 árban nagyban különbözik.
A Rafale óránként 1200 gallon üzemanyagot éget el – ez 4800 dollár. Összességében, beleértve a karbantartást, a pótalkatrészeket és a személyzetet is, a Rafale teljes üzemeltetési költsége óránként 16 500 és 20 000 dollár között mozog.
Az F-35A repülése lényegesen drágább. Óránként akár 1500 gallon üzemanyagot is fogyaszthat, tehát óránként 6000 dollárt költenek csak az üzemanyagra.
Amiben igazán megelőzi a Rafale-t, az az összköltség: az F-35A egy órányi repülése 36 000 dollárba kerül, az F-35B és F-35C változatok pedig még ennél is többe, 38 000 és 41 000 dollár között vannak.
A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az F-35 magas áron kínál fejlett képességeket, míg a Rafale a teljesítmény és a gazdaságosság gazdaságosabb egyensúlyát kínálja.
