Több ország is offline kártyás fizetési rendszer bevezetésére készül, amely internetkapcsolat-kimaradás esetén biztosítana tartalék lehetőséget.
Az északi országok és Észtország egy tartalék offline fizetési rendszert készítenek elő kibertámadások, szabotázs vagy balesetek esetére. Internetkapcsolat nélkül is lehet majd kártyával fizetni, számolt be a Reuters hírügynökség.
„Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Észtország offline kártyás fizetési rendszer bevezetésére készül, amely tartalék lehetőségként szolgálhat internetkapcsolat-kimaradás esetén, beleértve a szabotázsakciók miatti megszakadást is”, jelentette be Tuomas Välimäki, a finn jegybank igazgatósági tagja.
Az offline fizetési terv az elmúlt években a Balti-tenger fenekén található kritikus infrastruktúrát ért ismételt rongálásokat követően jelent meg, amelyekkel Oroszországot gyanúsítják.
A bank képviselője megjegyezte, hogy a fizetési rendszerek a mindennapi életben betöltött kulcsszerepük miatt sebezhetőek. Finnországban a jegybank adatai szerint a lakosságnak mindössze 10%-a használ készpénzt elsődleges fizetési módként, így az ország rendkívül függ a kártyás fizetésektől.
Az offline fizetések olyan terminálok használatát jelentik, amelyek titkosítják és tárolják a tranzakciós adatokat, amíg a hálózati kapcsolat helyre nem áll.
A Svéd Központi Bank bejelentette, hogy 2026. július 1-jéig létrehoz egy olyan rendszert, amely akár hét napig tartó fennakadások esetén is lehetővé teszi a kártyás fizetéseket.
Finnország már dolgozik egy nemzeti azonnali fizetési rendszer előkészítésén, amely néhány éven belül működőképes lesz, és az offline fizetések jövőre válnak elérhetővé a polgárok számára.
Finnországban tartalékbankszámlák rendszerét is létrehozzák – egy adott banknál felmerülő problémák esetén a Nemzeti Pénzügyi Stabilitási Ügynökség hozzáférést biztosíthat az embereknek megtakarításaikhoz.
Az Ukrán Nemzeti Bank a korábbiakhoz hasonlóan korlátot kíván bevezetni a pénzeszközök kártyáról kártyára történő átutalására (P2P, person-to-person). A döntéshozatal az önkéntesekkel folytatott tárgyalások miatt késik.
Ezt az Országgyűlés Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának ülésén jelentette be Andrij Pisnij, az NBU elnöke.
„Jelenleg abban a fázisban vagyunk, hogy megvitassuk ezt a kérdést az önkéntesekkel. Azt akarjuk, hogy az Ukrán Nemzeti Bank politikája ebben a lehető legvilágosabban fogalmazódjon meg, és hogy azok is érzékeljék, akik ma bizonyos aggodalmat éreznek e döntés miatt” – mondta el.
Ukrajnában tovább nő a készpénz nélküli tranzakciók száma, 2023 harmadik negyedévében részarányuk az összérték alapján 63,3%-ra nőtt az összes fizetési kártyával végrehajtott tranzakciót tekintve, szám szerint pedig elérték a 93,5%-ot – jelentette az Ekonomicsna Pravda az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálatára hivatkozva.
„Az ukrán bankok által Ukrajnában és külföldön kibocsátott fizetési kártyákkal végrehajtott tranzakciók (készpénz nélküli fizetés és készpénzfelvétel) száma 2023 harmadik negyedévében 1 972,5 millió darab volt, összegük pedig 1 407,1 milliárd hr” – áll a tájékoztatásban.
Az NBU megjegyzi, hogy 1 844,6 millió készpénz nélküli tranzakció történt, összesen 890,8 milliárd hr értékben. A készpénz nélküli tranzakciók aránya 2023. III. negyedévében a fizetőkártyás tranzakciók összértékének 63,3%-a volt, szám szerint pedig elérték a 93,5%-ot.
Összehasonlításképpen: 2023 második negyedévében ezek a mutatók 62,1%, illetve 92,8% voltak.
Az érintés nélküli fizetési kártyák száma is folyamatosan növekszik. A 2023. szeptemberi eredmények alapján számuk 12%-kal nőtt januárhoz képest. Összességében a szeptemberben aktív fizetési kártyák többsége (58%) érintés nélküli kártya volt.
Az olvasók egyre gyakrabban panaszkodnak a drákói mértékű jutalékokra, amelyeket a bankok a külföldön való készpénzfelvételért számolnak fel, és arról biztosítanak, hogy továbbra is emelkedni fognak. A Pénzügyminisztérium ismertette, milyen jutalékok és limitek vonatkoznak a készpénzfelvételre külföldön, és milyen árfolyamon vonják le a pénzt a bankok a hrivnyás kártyákról, amikor áruért és szolgáltatásokért Ukrajna területén kívül fizetünk.
Bankok, jutalék, limit, készpénz, kártyás fizetés, valuta, valutaváltás külföldön
A felmérésben az alábbi bankok vettek részt: Privatbank, Oscsadbank, Raiffeisen Bank, PUMB, Universal Bank, Alfa-Bank, A-Bank, Ukrsibbank, Ukrgasbank, OTP Bank, Taskombank, Vostok Bank, Ukreximbank, Credit Agricole Bank, Pivdennij. És a „bank az okostelefonban” Monobank, amely az Universal Bank engedélye alapján működik.
Valuta árfolyamok
A Privatbank július 6-tól piaci árfolyamot határozott meg minden készpénz nélküli ügyletre. Jelenleg a Privatbank egyetlen váltási árfolyamot alkalmaz a külföldi kártyás fizetésekre, valamint a bankfiókban történő valutavásárlásra és eladásra – 36,63 UAH/$.
A Privatot követően a Monobank és más nagy pénzintézetek is megemelték az árfolyamot. A monobank a dollárt 34,50 UAH/$ árfolyamon váltja.
A valuta kártyás árfolyama sokáig lényegesen alacsonyabb volt a bankfiókokban kínáltnál, és még inkább a feketepiacon. Ebből alakult ki az úgynevezett „kártyaturizmus”, amikor a hrivnyás kártyákról külföldön vettek fel pénzt, majd Ukrajnában kedvezőbb árfolyamon adták le a pénzváltóknak.
A hrivnyára további nyomást gyakoroló jelenség megállítása érdekében Ukrajna Nemzeti Bankja eltörölte a készpénzes valuta- és kártyatranzakciók eladási árfolyamaira vonatkozó korlátozásokat. Korábban a bankok nem tudták 10%-nál nagyobb mértékben emelni az árfolyamot a hivatalos árfolyamhoz képest, vagyis a felső határ 32,18 UAH/$ szinten maradt.
Számos ukrán bank azonban továbbra is vonzó árfolyamot tart fenn a készpénz nélküli tranzakciókhoz. Például az Ukrsibbankban a dollár átváltási árfolyama jelenleg 32,61 UAH/$. További két, külföldi tőkével rendelkező bank – a Credit Agricole Bank és az OTP Bank – 32,64, illetve 32,75 UAH/$ árfolyamon bonyolítja a kártyás tranzakciókat.
A legtöbb ukrán bank, köztük az Alfa-Bank jelenleg blokkolja a hrivnyában való nemzetközi átutalásokat, amely révén az ügyfelek megpróbálják megkerülni a Nemzeti Bank korlátozásait, és kedvező árfolyamon átváltani a valutát. Ráadásul a külföldi szolgálatok is akadályozzák a hasonló akciókat. Például a Wise hibát jelez, amikor megpróbálják hrivnyával feltölteni a számlát, a Revolut pedig a határátlépés megerősítését kéri a dokumentumok fényképe alapján.
A „kártyaturizmus” elleni küzdelem a külföldön nap mint nap kártyával fizető ukrán menekültek kiadásainak növekedésével véget ért. Az árfolyam ingadozása különösen a kettős átváltás során érezhető, ha nem euróban vagy dollárban kell hrivnyás kártyával fizetni.
A legérdekesebb azonban az, hogy egyes bankok nem állnak készen egyértelműen elmagyarázni ügyfeleiknek, hogy milyen árfolyamon váltják a valutát. A PUMB csak a dollár eladási árfolyamát teszi közzé – 34,50 UAH/$. „A többi (az USA-dollártól eltérő) devizák újraszámítása a nemzetközi fizetési rendszer keresztárfolyamán, az USD/UAH kereskedelmi árfolyam alkalmazásával történik” – olvasható a bank honlapján.
A PUMB munkatársai elmondták, hogy ha külföldön hrivnyás kártyával fizetünk euróban, akkor érdemes odafigyelni a kártya fizetési rendszerére. Különösen, ha a Visa a kártya valutáját azonnal euróra váltja, a Mastercard – dollárra.
A Raiffeisen Bank csak a dollár (34,50 hrivnya/$) és az euró (34,88 hrivnya/euró) eladási árfolyamáról közölt friss adatokat. A devizavásárlás árfolyama a fizetési rendszertől függ – közölték.
A Raiffeisen forróvonalán ismertették, a Visa a kártya valutáját dollárra, míg a Mastercard euróra váltja át. Ezért a bank ügyfelei számára jövedelmezőbb, ha Mastercard kártyával euróban, Visa kártyával pedig dollárban fizetnek.
A Universal Bank nem volt hajlandó kommentálni a valutaváltás részleteit, és azt tanácsolta az ügyfeleknek, hogy kövessék a Visa honlapján található árfolyamokat, mivel a bank csak ennek a fizetési rendszernek a kártyáit bocsátja ki.
Valutaváltási illetékek
A kártyás árfolyam messze nem minden, amire figyelni kell, ha külföldön kártyával fizetünk.
Egyes bankok a hadi állapot miatt törölték egyes illetékek felszámolását. A Raiffeisen Bank a közelmúltban bejelentette: „Július 5-től jutalék nélkül történik az átváltás mind a Raiffeisen kártyás készpénz nélküli fizetésekor, valamint a külföldi ATM-ben történő készpénz átvételekor”.
A felmérésben résztvevő bankok harmada jutalékot számít fel a szolgáltatásért. A legtöbben a hrivnyás kártyás tranzakció összegének 1%-át számítják fel külföldön. Ennyit kell fizetniük az Oscsadbank, a Vostok Bank, az Ukreximbank és a Credit Agricole Bank ügyfeleinek.
A Taskombank az összeg 1%-át USA-dollárra, euróra, angol fontra, svájci frankra és lengyel zlotyra való váltás esetében vonja le. Más pénznemű műveletek esetén a jutalék 2%-ra emelkedik. Szerhij Tihipko Universal Bankja kozmikus mértékű illetéket számol fel. Ügyfelei a tranzakciós összeg 3%-át kénytelenek fizetni a közvetlen devizaváltásért, 5%-át pedig dupla átváltás esetében.
Készpénzfelvétel feltételei külföldön
A Nemzeti Bank döntése értelmében az ukrán bankokban nyitott hrivnyás számlákról külföldön a készpénzfelvétel havi limitje 50 000 hrivnya. A devizaszámlákról naponta 100 000 hrivnyának megfelelő összeget lehet felvenni.
Egyes bankok ugyanakkor további korlátozásokat is bevezettek. Például a monobank kártya napi limitje 25 000 hrivnya, az Alfa Bank – 20 000 hrivnya, az Universal Bank és a Taskombank – 10 000 hrivnya.
A Universal Bank, az Ukreximbank és az Ukrsibbank valutakártyáinak tulajdonosai a. Nemzeti Bank napi limitjének kétszeresét – 50 000 hrivnyának megfelelő összeget – vehetnek fel. Az Alfa-Bank csak havi 100 000 hrivnyának megfelelő összegű készpénzfelvételt engedélyez külföldön. A PUMB is havi limitet állapított meg – 600 000 hrivnyának megfelelő összeget. Számos bank, többek között a Privatbank, a monobank, a Raiffeisen Bank és az Ukreximbank, 2%-os illetéket állapított meg. Mások valamivel alacsonyabb százalékot, egy bizonyos fix összeget vonnak le. Például az Oscsadbank 1,5% + 35 hrivnya, az Ukrgasbank – 1,5%, de minimum 5 euró, az OTP Bank – 1,8% + 40 hrivnya/3 dollár vagy 3 euró.
Ami a hitelalapokat illeti, minden második bank elutasítja hitelkeret biztosítását a külföldön. A Vostok Bank és Universal Bank kapcsolattartó központjaiban kijelentették, hogy egyáltalán nincs hitelkártyájuk. A többi bank, amely kész hitelt adni az ukrán menekülteknek, többnyire 3-5%-os illetéket számít fel a „készpénz” hitelre. Egyedül a PUMB jelentette ki, hogy nem számít fel illetéket a hitelösszeg felvételéért. Fontos tudnivaló, hogy a bankok sokszor nagyobb összeget zárolnak le egy tranzakció során, mint amennyit jóváírnak. Ezzel elkerülhető az árfolyamkockázat, hiszen az illeték a tranzakciót követő 3 napon belül számítható fel. Az Ukrgasbank arra figyelmeztetett, hogy a tranzakció összegének 3%-át, az Oscsadbank pedig 10%-át blokkolja. A különbözet ezután visszakerül a kártyára.
