A Kreml azt tervezi, hogy jövőre az ország bruttó hazai termékének 6,2 százalékára emeli a védelmi kiadásokat.
A hírt a Bloomberg közölte, a kiadvány tanulmányozta az agresszor 2025. évi költségvetését.
A dokumentum szerint az orosz kormány 2025-ben 13,2 trillió rubelre (142 milliárd dollárra) kívánja emelni a védelmi kiadásokat az idei 10,4 trillió rubelről, ami a bruttó hazai termék 6,2 százaléka.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a katonai kiadásokat a tervek szerint 2026-ban a GDP 5,6 százalékára, 2027-ben pedig 5,1 százalékára csökkentik.
A dokumentum szerint az Oroszországi Föderáció azt is előrevetíti, hogy a minősített vagy meg nem nevezett tételekre fordított kiadások 2025-ben 12,9 trillió rubelre emelkednek.
Az orosz kormány ugyanakkor nem reagált a Bloomberg arra vonatkozó megkeresésére, hogy nyilatkozzon a költségvetési kiadásokról.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója és a kelet-ázsiai feszültség a világ számos országában a katonai kiadások növekedéséhez vezetett. A katonai szükségletekre fordított kiadások teljes volumene rekord szintet, 2,24 billió dollárt ért el – áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentésében.
2022-ben a legnagyobb katonai kiadások az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban voltak – ez a teljes volumen 56%-a, ami már nyolcadik éve egyre csak növekszik.
Az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt az alábbi országok növelték jelentősen katonai költségvetésüket: Finnország (+36%), Litvánia (+27%), Svédország (+12%) és Lengyelország (+11%). Dánia bejelentette, hogy a következő évtizedben folyamatosan növelni fogja védelmi kiadásait.
Nagy-Britannia kiadásai elérték a 68,5 milliárd dollárt, amelyből 2,5 milliárd dollárt Ukrajna megsegítésére fordítottak.
Tavaly Németország katonai kiadásai 2,3%-kal nőttek, és elérték az 55,8 milliárd dollárt. Ezenkívül Berlin 105 milliárd eurós, költségvetésen kívüli alapot hozott létre a Bundeswehr felfegyverzésére.
Ugyanakkor az Egyesült Államok 877 milliárd dollárt költött védelemre – ez a teljes volumen 39%-a. Ezt a növekedést elsősorban az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek váltották ki.
Kína ezzel szemben továbbra is a második a világon a katonai kiadásokat illetően – ezek csaknem 292 milliárd dollárt tesznek ki.
A Pakisztán és Kína közötti feszültség miatt India 81,4 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait.
Szaúd-Arábia is a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országok ranglistájára került: 75 milliárd dollár, ami 16%-os növekedést jelent.
Eközben Ukrajnában a kutatók a katonai kiadások legnagyobb éves növekedését regisztrálták. A védelmi ipar finanszírozásának összege tavaly elérte a 44 milliárd dollárt (+640%). Ukrajna katonai kiadásai a GDP 34%-át teszik ki.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével, Rezes Károllyal, a Beregszászi Járási Tanács elnökével és Petei Judit megyei képviselővel tárgyalt.
Babják Zoltán beszélt a város költségvetéséből a kistérség felelősségi körébe tartozó katonai egységek harckészültségének támogatására szánt források elkülönítéséről. Elmondta, hogy a szeptember 19-i adatok szerint a városi tanácshoz 14 kérelem érkezet a fegyveres erők, egyéb katonai alakulatok és rendvédelmi szervek logisztikai támogatására, melyek közül 11-et már teljes mértékben teljesítettek, megvalósításukra 5,2 millió hrivnyát különítettek el.
Viktor Mikita a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy közeleg a tél, és meg kell rendelni a meleg ruhákat és cipőket a területvédelmi alakulatok számára. Ezért a kisrtérségnek sürgősen döntenie kell további 7 millió hrivnya elkülönítéséről a beregszászi 73-as zászlóalj téli formaruhájának megvarrására.
Az Egyesült Államok több mint 60 millió dollár értékű katonai felszerelést küldött Ukrajnának – tájékoztatott szerdán a kijevi amerikai nagykövetség katonai együttműködési irodája.
„Az amerikai biztonsági segítségnyújtás és az Ukrajnával folytatott együttműködés a koronavírus-járvány közepette is folytatódik. Tegnap az Egyesült Államok nagykövetségének katonai együttműködési irodája több mint 60 millió dollár értékű felszerelést – ezek között rádiótelefonokat, lőszereket és Javelin típusú páncéltörő rakétákat – kapott, hogy adja át az ukrán partnereknek. Az Egyesült Államok határozottan Ukrajna mellett áll szuverenitásának és területi integritásának támogatásával az orosz agresszióval szemben”
– idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a külképviselet hivatalos Facebook-oldalán közzétett közleményből.
Október elején az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok Javelin típusú rakétákat adjon el Ukrajnának 39 millió dollár értékben. A szerződés 150 rakéta és a hozzájuk kapcsolódó felszerelés értékesítését irányozta elő – emlékeztetett az ukrán hírportál.
A Jevropejszka Pravda kiemelte, hogy a Javelin az amerikai szárazföldi erők és a tengerészgyalogság leghatékonyabb páncéltörő fegyverre. Fő előnye, hogy lehetővé teszi a katonáknak a gyors mozgást, mivel a rakéta a kilövés után önállóan a cél felé irányul. A hírportál hozzáfűzte, hogy ez a második ilyen típusú felszerelésszállítmány, amelyet Ukrajna az Egyesült Államoktól kap, mióta 2014-ben kirobbant a katonai konfliktus a Donyec-medencében.
Ukrajnának 2018-ban hagyta jóvá az amerikai védelmi minisztérium 210 Javelin páncéltörő rakéta és 37 indítóegység szállítását. Az a szállítmány mintegy 47 millió dollárba került, a fegyverek megérkezését Petro Porosenko akkori államfő 2018. május 1-jén jelentette be.
Tavaly a világ államainak katonai kiadásai három évtizede nem látott magasságba emelkedtek. Az Egyesült Államok költötte a legtöbbet továbbra is, amelyet Kína és India követett – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet hétfőn közzétett jelentésében (SIPRI).
A szakértők arról számoltak be, hogy a globális védelmi költségek összege mintegy 1,91 ezer milliárd dollárt ért el 2019-ben, ami 3,6 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben volt.
Kiemelték ugyanakkor, hogy most nem várható további növekedés, miután a világ országainak kormányai az új típusú koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt valószínűleg kénytelenek lesznek visszavágni valamelyest a kiadásaikat.
Nagyjából 732 milliárd dollárral továbbra is az Egyesült Államok volt a védelmi célokra legtöbbet költő ország.
Az amerikai kormány költései tették ki a tavalyi globális katonai kiadások 38 százalékát.
A lista második helyén Kína áll, 261 milliárd dollárral, ami a világ katonai kiadásainak körülbelül 14 százaléka.
A SIPRI aláhúzta, hogy most először fordult elő, hogy a lista első három helyezettje között két ázsiai ország – Kína és India – is van.
Ezek az adatok magukban foglalják a fegyveres erők tagjainak bérét, a katonai műveletek költségeit, a fegyverek és felszerelések beszerzését, valamint például a kutatás-fejlesztést is.