Lengyelország 6,7 milliárd dolláros (25,1 milliárd zloty) szerződést írt alá további 180 dél-koreai K2 harckocsi beszerzéséről, amelyek közül 61-et már Lengyelországban fognak gyártani. Ezzel Lengyelországnak több tankja lesz, mint az Egyesült Királyságnak, Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak együttvéve – írja a Notes From Poland.
A megállapodás Lengyelország közelmúltbeli gyors katonai fejlesztéseinek legújabb szakaszát jelenti.
A 2030-ig megvalósuló szerződés teljesítése után Lengyelország mintegy 1100 harckocsival fog rendelkezni, ami több mint Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország állománya együttvéve.
Lengyelország 2022-ben kezdett K2 harckocsikat vásárolni Dél-Koreától az előző, Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány alatt, az első egységek pedig még abban az évben decemberben meg is érkeztek.
Az új szerződés 180 harckocsit, 81 támogató járművet, logisztikai csomagot, kiképzést, teljes körű szerviz- és javítási programot, valamint technológiatranszfert tartalmaz.
Lengyelország megszerzi a harckocsik gyártásának képességét – mondta Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter a gliwicei aláírási ceremónián, megerősítve, hogy az egységek közül 61-et a Bumar-Łabędy üzemben fognak gyártani, ahol a megállapodást véglegesítették.
Az aláírásra csaknem egy évvel később került sor, mint azt eredetileg tervezték. Kosiniak-Kamysz elismerte a késedelmet, mondván, hogy a tárgyalások hosszúak voltak, de végül sokkal jobb pénzügyi feltételeket eredményeztek, mintha tavaly írták volna alá ezt a megállapodást.
A Rzeczpospolita lengyel napilap megjegyzi, hogy a mai bejelentés értelmében Lengyelország 2030-ra több mint 950 modern harckocsival fog rendelkezni – köztük 360 K2-vel, 366 amerikai Abrams-szel és 235 német Leopárddal. Ha ehhez hozzáadjuk a 150 darab, az 1990-es években Lengyelországban gyártott PT-91 Twardy harckocsit, az összlétszám meghaladja az 1100-at.
Összehasonlításképpen, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság együttesen kevesebb mint 950 harckocsival rendelkezik a Global Firepower adatai szerint. Közülük csak Németország törekszik aktívan páncélos erőinek bővítésére.
A NATO-n belül Törökországnak (2238) és Görögországnak (1344) van több harckocsija Európán belül, de ezek nagy része évtizedekkel ezelőtti gyártmány, és a magas számok inkább Ankara és Athén közötti feszültségeket tükrözik, mintsem a NATO keleti szárnyának erősítését szolgálnák.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta Lengyelország példátlan katonai költekezésbe kezdett.
Védelmi költségvetését az idén a GDP 4,7%-ára emelte, ami messze a legmagasabb relatív szint a NATO-ban.
Lengyelország jelentős vásárlásokat eszközölt Dél-Koreától, beleértve K239 Chunmoo rakéta-tüzérségi indítókat, FA-50 könnyű harci repülőgépeket és K9 önjáró tarackokat.
A védelmi kiadások jelentős része amerikai gyártókhoz is került. Az Abrams harckocsikokon túl Lengyelország szerződéseket kötött Apache helikopterekre, HIMARS tüzérségi indítókra, Patriot rakétavédelmi rendszerekre és radarfelderítő léghajókra is.
A The New York Times beszámolója szerint az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump adminisztrációjának szankciós politikája lehetővé tette, hogy Oroszország feltöltse katonai költségvetését és megvásárolja a háború folytatásához szükséges technológiákat.
Az újságírók információi alapján Joe Biden előző adminisztrációja átlagosan havonta több mint 170 új szankciót vezetett be Oroszországhoz kapcsolódó szervezetek ellen. Összesen több mint 6200 korlátozó intézkedést fogadtak el orosz személyek, cégek, bíróságok és repülőgépek ellen Biden alatt. Ugyanakkor ezek a nyomásgyakorló intézkedések hatásai kezdenek elmúlni.
Az elmúlt hónapokban Oroszország új fiktív cégeket hozott létre, hogy számítógépes chipeket és katonai felszereléseket importáljon.
A beszámoló szerint Trump és adminisztrációja tétlensége gyakorlatilag lehetővé teszi Oroszország számára, hogy akadálytalanul szerezzen be árukat és felszerelést haderejéhez.
Az izraeli parlament, a kneszet keddre virradó éjjel második és harmadik olvasatban is elfogadta a költségvetés 2024-es hadikiegészítését.
A védelmi rendszer 2024-es kiegészítő költségvetéséről szóló törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy egyelőre az izraeli államkincstár állja tizennyolc milliárd sékel értékben azokat az adósságokat, amelyek a háború céljaira megígért amerikai segélyek késése miatt keletkeztek.
A javaslatot hatvankét képviselő támogatásával fogadták el ötvenkét nem szavazat mellett. Hetvennyolc éves korában elhunyt Hanna Katzír, akit tavaly október 7-én, az iszlamista Hamász terrortámadásában elraboltak Nir Óz kibucból, majd héthetes fogság után szabadon engedtek a tavalyi túszalkuban.
„Haza tudtuk hozni Hannát, akit a Hamász brutálisan elrabolt október 7-én, de teste és lelke az utolsó napig viselte a horror sebeit” – hangsúlyozta közleményében halála után Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala. Izrael arra utasította európai diplomáciai képviseleteit, hogy próbálják terrorista szervezetnek minősíttetni az Irán támogatásával működő jemeni húszi lázadókat.
„A húszik nemcsak Izraelre jelentenek veszélyt, hanem az egész régióra és az egész világra. Az első és legalapvetőbb dolog, hogy terrorista szervezetté nyilvánítsák őket” – közölte Gideon Szaár külügyminiszter.
A húszik egy héten belül harmadszor ébresztették fel az éjszaka közepén Izrael középső, központi részének lakóit oda irányzott ballisztikus rakétáikkal, amelyekkel a palesztin terrorszervezetekkel való szolidaritásukat kívánják kifejezni.
