Kazahsztán energiaügyi minisztere megerősítette, a jövőben a tervezett 90,3 millió tonnáról csökkenti az olajkitermelést. Ennek oka a kashahani olajmező karbantartása, amely egy hónapig tart.
Almaszadam Szatkalijev kazah energiaügyi miniszter megerősítette az újságíróknak, hogy a 2024-es olajtermelési előrejelzést lefelé módosítják, számolt be a Reuters.
„A közeljövőben készek leszünk a számok ismertetésére. Valószínűleg csökkenteni fogjuk…”, mondta Almaszadam Szatkalijev az újságíróknak.
Így beigazolódik, hogy a korábban tervezett 90,3 millió tonnás mennyiséghez képest csökkenéssel lehet számolni. Ez valószínűleg összefügg a kashahani lelőhely tervezett karbantartásával, amely október 7-én kezdődött és egy hónapig tart.
Kazahsztán betiltotta az Ukrajna elleni háborúban felhasználható 106 féle high-tech termék Oroszországba való exportját – jelentette be Kairat Torebajev kereskedelmi és integrációs miniszterhelyettes, közölte a Kaztag.
„Mindent exportálunk, kivéve a háborúval kapcsolatosakat – ezekre korlátozások vonatkoznak. Ez 106 termék megnevezése – teljes mértékben betiltottuk exportjukat” – magyarázta.
Torebajev elmondása szerint ezek közé tartoznak többek között a drónok, az elektronikus chipek, valamint a háborúban használható elektronikai eszközök.
„A meghatározott 106 árucikket nem Kazahsztánban gyártják, hanem korábban (az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziója előtt – szerk.) Kazahsztánon keresztül exportálták újra” – mondta hozzátéve, hogy az Oroszországból származó import továbbra is engedélyezett, de Kazahsztánból való export korlátozva van.
Az orosz védelmi ipar és hadsereg a hírek szerint a nyugati szankciók ellenére „baráti” országokon, köztük kazahsztáni vállalatokon keresztül juthat hozzá a szükséges mikrochipekhez és drónokhoz – írja a Sky News.
Az Important Stories weboldal, az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) és a Der Spiegel magazin közös vizsgálatából derült ki, hogy Oroszország baráti országokon, például Kazahsztánon keresztül jut hozzá olyan, a háborúhoz nélkülözhetetlen felszerelésekhez, mint mikrochipek és drónok.
Az újságírók által megszerzett orosz vámügyi adatokból kiderül, hogy legalább egy beszerzési forrásuk Kazahsztánban van.
Tavaly Oroszország több mint 500 drónt importált az Aspan Arba nevű kazah cégtől. Ezt a céget 2022 áprilisában jegyezték be, néhány hónappal Oroszország inváziójának kezdete után. A kazah bányaipari hírportál, a Metalmininginfo arról számolt be, hogy ez a cég a DJI drónok hivatalos forgalmazója Kazahsztánban.
A lap azt írja, hogy a moszkvai székhelyű Nebesnaya Mekhanika nevű cég a DJI drónok egyik fő értékesítője Oroszországban. A vezető kínai gyártó, a DJI 2022 áprilisában bejelentette, hogy nem értékesíti termékeit sem Oroszországban, sem Ukrajnában, hogy megakadályozza a drónok harci műveletekben való felhasználását.
Az orosz vállalatok Kazahsztánt keresik fel, hogy a nyugati szankciókkal dacolva segítsenek nekik a sürgősen szükséges áruk behozatalában – írja a Sky News.
A jelentés szerint az Oroszországba irányuló kazah export jelentősen megugrott, főleg azokból a termékekből, amelyeket Oroszország a szankciók miatt nehezen tud beszerezni.
A keresett cikkek között telefonok, csapágyak, repülőgép-alkatrészek, ritka fémek, fejlett elektronika, rádióberendezések és turbinák szerepelnek.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A McDonaldʼs kivonul Kazahsztánból, ugyanis az ukrajnai háború miatt ellátási gondokkal küzd az ország. Az étterem amerikai anyavállalata megtiltotta, hogy orosz beszállítóktól vásároljanak hústermékeket, európai termelőktől pedig csak drágábban tudnák beszerezni azokat.
Az ukrajnai háború miatt ellátási gondokkal küzd a helyi franchise-üzemeltető Food Solutions KZ alá tartozó McDonaldʼs Kazahsztánban, ezért az étteremlánc kivonul az országból. A gond amiatt van, mert a McDonaldʼs amerikai anyavállalata megtiltotta, hogy a kazahsztáni éttermei orosz beszállítóktól vásároljanak hústermékeket.
A Moszkva elleni szankciók óta a kazah McDonaldʼs a helyi és az európai termelőktől csak drágábban tudná beszerezni a húst, ami az éttermek veszteséges működéséhez vezethet. A helyzeten az sem segített, hogy Kajrat Boranbajevet, a gyorsétterem kazahsztáni franchise tulajdonosát tavaly márciusban sikkasztás miatt őrizetbe vették – számolt be a napi.hu.
Mint arról korábban beszámoltunk, nemrég Bosznia-Hercegovinában is bezárt az utolsó McDonaldʼs, mivel tavaly decemberben derült ki, hogy az éttermek nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A helyi sajtó szerint az egyik étteremnél például félmillió eurónak megfelelő tartozást halmoztak fel, és emiatt már bírósági ítélet is született arról, hogy a fizetési hátralék miatt ki kell üríteni, és vissza kell adni a tulajdonosnak az üzlethelyiséget.
Kazahsztán szeptember 10-től feloldja a búza és liszt exportjára vonatkozó jelenlegi korlátozásokat – közölte a kormány sajtószolgálata a tárcaközi bizottság csütörtöki ülését követően. Kazahsztán a világ tíz legnagyobb búzaexportálójának egyike.
Kazahsztán áprilisban léptetett életbe korlátozásokat a liszt és a búza exportjára, kezdetben június 15-ig, amit később szeptember 30-ig meghosszabbítottak. Az akkori intézkedés célja az volt, hogy biztonságos szinten tartsák az ország készleteit és mérsékeljék a globális élelmiszerár-emelkedéssel kapcsolatos inflációt.
A jelenleg még érvényes gabonaexport kvóta 550 ezer tonna, a liszté pedig 370 ezer tonna.
A kormányközlemény szerint az intézkedés feloldását szeptember 10-től a kedvező terméskilátások tették lehetővé: idén várhatóan több mint 13 millió tonna búzát takarítanak be, 12 százalékkal többet a tavalyinál. Kazahsztán belföldi fogyasztása mintegy 6,5 millió tonna.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
A teljes körű háború kezdete óta Oroszország immár harmadszor blokkolta a kazah kőolajat Európába szállító vezeték működését. Kazahsztán központi vezetése ismételten kijelentette, ösztönözni fogja az Oroszországot elkerülő szállítási útvonalat, és ez ügyben együttműködésre szólítja fel az Európai Uniót.
Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev, Kazahsztán elnöke a hét elején Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével folytatott megbeszélésen elmondta, készen áll arra, hogy segítse Európát az energiaválság leküzdésében. Másnap pedig a novoroszijszki járási bíróság egy hónapra blokkolta a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium működését: ez a vezeték szállítja Európába a kazah kőolajat.
A döntés oka az volt, hogy a novoroszijszki konzorcium létesítményeiben a májusi ellenőrzés „az ökológiai jogszabályok megsértését fedte fel”. Végül is nem szennyezésről van szó, mert az orosz ellenőrök „a dokumentumok hiányosságát fedték fel a kőolajszennyezés felszámolási terve kapcsán”. Vagyis a bíróság leállította a terminál munkáját.
A szakértők pedig okkal gyaníthatják, hogy ez a „baráti gesztus” Oroszország részéről politikai döntés. Ez egyfajta erődemonstráció és vulgáris bosszú Tokajev elnök Vlagyimir Putyin jelenlétében, a pétervári gazdasági fórumon kifejtett álláspontért. A fórumon Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán nem ismeri el az úgynevezett DNR-t és az LNR-t független államként, valamint bírálta az orosz köztisztviselőket a Kazahsztán ellen irányuló információs támadásokért.
„Oroszország már elkezdte energetikai nyomását Kazahsztánra, akadályozva ezzel az ország olajexportját. Korábban ezt tette Ukrajnával a gázszférában, függővé téve az országot az orosz gázpolitikától” – jegyezte meg ennek kapcsán Doszim Szaptajev, kazah politológus. A szakértők úgy vélik továbbá, hogy a kazah kőolajexport blokkolása az elégedetlenség megnyilvánulása lehet annak kapcsán, hogy Kazahsztán nyilvánosan és hivatalosan megtagadta Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatását, egyben egy kísérlet annak demonstrálására, hogy Oroszország el tudja szigetelni Európát nemcsak saját, hanem kazahsztáni szállítmányaitól is. Mint ismeretes, jelenleg is van kereslete a kazah kőolajnak Közép- és Dél-Európa országaiban, és ott jelentős szerepet tölt be.
Vajon képes lesz Kazahsztán gyorsan alternatív útvonalat találni?
A kazah kőolaj tranzitjának jelenlegi felfüggesztése már a harmadik eset a teljes körű orosz–ukrán háború kezdete óta. Júniusban Oroszország blokkolta a vezeték munkáját, állítólag azért, mert a „kikötő közelében második világháborús aknákat fedeztek fel”.
A felfüggesztést követően Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev utasította Kazahsztán kormányát, hogy dolgozza ki az alternatívszállítási útvonalat. Prioritásként az alábbi útvonal fejlesztését nevezte meg: a kőolaj a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül, azaz Oroszország megkerülésével jut el Európába.
A kazahsztáni elnök egyúttal megbízást adott arra, hogy a kazah kikötőket egy kaszpi-tengeri gyűjtőponttá alakítsák át. „Kazahsztán soha nem volt tengeri ország, ezért nem használta ki a tengeri szállításban rejlő lehetőségeket. Most más időket élünk” – tette hozzá az egy korábbi értekezleten.
Kazahsztán régóta tartályhajókon szállítja a Kaszpi-tengeren a kőolajat, mondja Mihajlo Krutyihin szakértő. A kazah kőolaj az azerbajdzsáni Bakun keresztül Grúzia fekete-tengeri kikötőin át kerül exportálásra.
A szakértők megjegyezték, Kazahsztánnak jelenleg nincs olyan logisztikai kapacitása, hogy rövid időn belül alternatív útvonalat sikerüljön találnia. A Kaszpi-tenger medrében nem épült meg a kőolajvezeték, és nincs elegendő tartályhajója sem.
„Mindemellett az energiapiac nagyon lassan reagál az ilyen helyzetekre, ott évekre előre terveznek, és egy éjszaka alatt nem lehet mindent megváltoztatni. A Novoroszijszkon keresztül vezető útvonal fontos volt Kazahsztán számára. Ez egy optimális útvonal, amelyre nincs alternatíva, és a közeljövőben nem is lesz. Vannak persze más útvonalak is:a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon keresztül, esetleg egy Kínába vezető kőolajvezeték is megoldás lehet. De ezek sokkal drágábbak, és nem olyan jövedelmezőek, mint a Novoroszijszkon keresztüli útvonal” – jegyezte meg a szakértő.
A politológusok is úgy vélik, hogy Kazahsztánra „még sok kellemetlen megrázkódtatás vár”, ezért az országnak el kellene kezdenie egy válságkezelő modell kialakítását. Hangsúlyozzák azt is, hogy a 30 éves függetlenség alatt Kazahsztán olajexportjának 80 százaléka Oroszország akaratától és kívánságától függ. Az Oroszországi Föderáció energetikai nyomásának fel kell gyorsítania és csökkentenie kell Kazahsztán a nyersanyag exporttól való függőségét.
Ebben a helyzetben felmerül egy egyszerű kérdés, hogy van-e Kazahsztánnak befolyása Oroszországgal szemben? Ha folytatódik a Kazahsztán elleni orosz nyomás, akkor az megnehezítheti az orosz vállalatok életét. Szakértők elmondása szerint, ha Kazahsztánt sarokba szorítják, megtilthatja a Rosznaftának, hogy használja az Omszk–Pavlodar–kínai kőolajvezetéket, amelyen keresztül társaság 10 millió tonna kőolajat exportál Kínába Kazahsztánon keresztül. Tehát Kazahsztán ezen az útvonalon saját kőolaját exportálhatná Kínába. Ezenkívül Kazahsztán elzárhatja a gázszállítást az orenburgi kőolajfeldolgozó üzembe.
És az orosz vezetés álláspontját figyelembe véve a legvalószínűbb forgatókönyv – a feszültség növekedése.
Mindezeket figyelembe véve igen erős Kína, és egyre növekszik Törökország, Európa és az USA befolyása Kazahsztánban. Ennek megfelelően, ilyen támogatással a háta mögött Kazahsztán megengedheti magának, hogy megtagadja az Oroszországtól való függőségét.
A szakértők úgy vélik, hogy ebben a szakaszban lehetetlen teljesen „elszakadni” Oroszországtól,„legalábbis minimum azért, mert Kazahsztán integrálódott az eurázsiai térségbe, és meglehetősen magasak az orosz üzletemberek érdekeltségei Kazahsztánban és fordítva”.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök olaj- és gázszállítmányokat helyezett kilátásba az Európai Uniónak.
„Kazahsztán kész szénhidrogén-potenciálját felhasználva stabilizálni a helyzetet a globális és európai piacokon” – idézte a hivatala a kazah államfőt, aki a nap folyamán Charles Michellel, az EU-s tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetést.
Tokejev szerint Kazahsztán egyfajta ütközőzónát alkothat, ami kiegyenlítheti az energiaelosztást kelet és nyugat, illetve észak és dél között. A kazah elnök szorgalmazta azt is, hogy az EU alternatív szállítási folyosókat építsen ki, többek között a Kaszpi-tengeren.
Az ásványi kincsekben gazdag, kemény kézzel vezetett Kazahsztán tagja az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak és a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB). Az utóbbi katonai alakulatokkal támogatta a helyi vezetést az év elején, hogy úrrá tudjon lenni az országban kitört zavargásokon.
De Kazahsztánban aggályok is vannak Moszkva erős befolyásával szemben, sokan például orosz területi igényektől tartanak az ázsiai ország északi részén. Kazahsztán például nem állt ki egyértelműen Oroszország mellett az ukrajnai hadművelet kérdésében. A szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon pedig Tokajev azt mondta, nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. (MTI)
Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált. Azonban az olcsó szénen alapuló áramtermelés nem bírta a növekvő áramigényt és időközben a globális energiapiaci válság miatt a szén olcsósága is megkérdőjeleződött.
Az egyes becslések szerint több mint 87 ezer kriptobánya-gép, ami az országba költözött olyan mértékben terhelte le a hálózatot, hogy az áram adagolására is sor került. Az országon az Oroszországból importált elektromosság segíthet, illetve a kriptobányászok számára emelkedhet az áram ára is.
Problémát jelent az is, hogy a legtöbb kriptobányász nem hivatalosan működik az országban, így az 50 reisztrált bányán kívüli „szürke” bányák felelnek a tevékenységgel kapcsolatos energiafelhasználás 85 százalékáért.
Megoldást jelenthet az atomenergia is, lévén Kazahsztán a világ egyik legnagyobb uránium készletével rendelkezik és a termelés területén is jól áll. Ráadásul 1999-ig üzemelt is atomerőmű is az országban, ám az újraindítás a régi bezárás miatt mindenképpen komoly fejlesztéseket igényel és könnyen lehet, hogy olcsóbb újat építeni.
Mindenesetre az, hogy Közép-Ázsia egyik leginkább energiában gazdag országa hirtelen energiaimportra szorul, kiválóan jelzi, hogy mekkora energiafelhasználással jár a kriptobányászat.
[type] => post [excerpt] => Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1638287460 [modified] => 1638230211 ) [title] => Az atom lenne a megoldás: Energiaválság fenyegeti Kazahsztánt a kriptobányászok miatt [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=17345&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 17345 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 17346 [image] => Array ( [id] => 17346 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg [original_lng] => 205912 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/kriptovaluta-banyaszat.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1638223012:12 [_thumbnail_id] => 17346 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2285 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_9e2f2d6ef50c20644d0567bd22a0bb1b] => [_oembed_time_9e2f2d6ef50c20644d0567bd22a0bb1b] => 1638280618 [_oembed_b52057b79bd6e88ee4ae6cf6ebc2e110] =>
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
