A kazahsztáni tiltakozások eredményeként 180 napos állami szabályozást vezettek be a benzin, a gázolaj és a cseppfolyós gáz árára. Az energiaimporttól függő Ukrajna az üzemanyag jelentős innen kapja. Szakértők a kínálattal kapcsolatos esetleges problémákra, ezáltal az árak emelkedésére figyelmeztetnek.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2021. január–októberben az ukrán energia és az üzemanyag import 66%-a Kazahsztánból érkezett. Az UA-Energy szerint pedig Kazahsztán Ukrajna negyedik legnagyobb kőolajtermék-szállítója Oroszországot, Fehéroroszországot és Litvániát követően.
A fő termék – cseppfolyósított vagy autógáz. Az első tiltakozások Kazahsztánban a hirtelen áremelkedések miatt robbantak ki. És ez teszi ki a kazahsztáni üzemanyagimport oroszlánrészét.
Az A-95 tanácsadó csoport adatai szerint 2021-ben a kazahsztáni beszállítók az ukrán cseppfolyósított gázfogyasztás mintegy 27%-át tették ki, az elmúlt néhány hónapban pedig ez a szám elérte a 33%-ot.
„Kazahsztán volt mindig is Oroszország és Fehéroroszország legfőbb alternatívája, és jelenleg épp a kazah-csatorna lezárása fenyeget, ami felboríthatja az ukrán cseppfolyósított gáz piacának törékeny egyensúlyát” – közölte Artem Kujun, az A-95 elemzője.
A cég szakértői azt tanácsolják a beszállítóknak, hogy mielőbb keressenek alternatívákat, bár elismerik, hogy Oroszország korlátozza szállításait, Fehéroroszország pedig kimerítette lehetőségeit.
„Most a kereskedők kivárnak, a kazahsztáni gázszállítás leállítása vagy csökkentése esetében az árak emelkedése szinte elkerülhetetlen lesz” – jósolta Kujun.
„Ukrajna régóta átállt a piacgazdasági viszonyokra, egy áremelkedés nem válthat ki olyan tragikus forgatókönyvet, mint Kazahsztánban” – mondta Artem Kujun. „A drága alternatíva 1 UAH pluszt jelent literenként, hiány esetében a fogyasztók alternatívája a benzin lesz”.
Egy másik problémás pozíció – a szén. Az állami tulajdonú Centrenergo abban reménykedett, hogy Kazahsztánból importálhat szenet, amikor a fűtési szezon kezdete előtt kiderült, hogy szénhiány van a hőerőművek raktáraiban.
Tavaly októberben Kazahsztán lett a Centrenergo fő importszén szállítója. Oroszország azonban már november közepén korlátozni kezdte a területén keresztül Ukrajnába irányuló kazah szén tranzitját. Kazahsztánban ezt nem blokádnak nevezték, hanem „némi korlátozásnak az orosz fél infrastruktúrája zsúfoltsága miatt”. Később a Centrenergo bejelentette, hogy áttér a kazah szén tengeri szállítására. Amint azonban Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter január 4-én kijelentette, Oroszország a kazah szénnel kapcsolatos „blokádja” folytatódik:
„Nem jön a szén Kazahsztánból. A Centrenergo 660 000 tonna kazah szénre kötött szerződést az őszi-téli időszakra, de az Orosz Föderáció erre vonatkozó intézkedései miatt a szén tranzitja az orosz területen keresztül le van tiltva, és most sem mi, sem a Centrenergo nem lát más lehetőséget arra, hogy fizikailag megkapjuk a szenet” – jelentette ki a tisztviselő.
A vállalat jelenleg tengeri úton – kikötőkön keresztül – importálja a szenet, de nem Kazahsztánból.
Az, hogy mi lesz a további szállításokkal, jelenleg kérdéses, bár megfigyelők úgy vélik, hogy a szerződéseket mindenképpen teljesíteni kell, bárhogy is alakulnak a dolgok Kazahsztánban.
Az állami jegybankon kívül az összes pénzügyi intézet működését felfüggesztették a közép-ázsiai országban.
A jegybank sajtótitkára a TASZSZ hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt írta, a felfüggesztés egyelőre csak január 6-ára, vagyis a mai napra szól, és a pénzügyi intézmények dolgozóinak, illetve ügyfeleinek az életét és egészségét szolgálja.
Ideiglenesen az internetszolgáltatás is akadozik az országban, az intézkedés ezt is figyelembe veszi.
Szerdán egész Kazahsztánban rendkívüli állapotot hirdettek ki az üzemanyagár-emelés következtében kitört erőszakos tüntetések miatt.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az Oroszország által vezetett, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét kérte „az országát fenyegető terrorveszély” ellen, miután lemondott a kazah miniszterelnök, Aszkar Mamin lemondott posztjáról.
Közel 8 százalékkal, 45,25 dollárig emelkedett szerdán az urán jegyzése fontonként a keddi 42-ről a kazahsztáni erőszakos tüntetések hatására – a nukleáris ipar vezető piackutató és elemzővállalata, az amerikai UxC adatai szerint. Az egykor a volt Szovjetunió részét képező közép-ázsiai országban hozzák ugyanis felszínre a világ urántermelésének több mint 40 százalékát.
Mivel pedig a zavargások miatt az erőműveknek nagyobb mértékben kell a Kazahsztánon kívüli beszállítókra támaszkodniuk, a legnagyobb kazah uránbányász cég, a NAC Kazatomprom JSC részvényei Londonban 11 százalékkal zuhantak, az észak-amerikai és ausztrál uránbánya-vállalatok papírjai pedig – a szélesebb piac szerdai esése dacára – az uránnal együtt drágultak.
A szektor vezető ausztrál cégei, úgymint a Paladin Energy, a Bannerman Energy, a Lotus Resources és a Deep Yellow részvénykurzusa csütörtökön rendre 3–5 százalék közötti mértékben erősödött.
