A G7-ek kanadai csúcstalálkozója alkalmával Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök átfogó kereskedelmi megállapodást kötött, amely kölcsönös vámcsökkentést és az exportkvóták bővítését irányozza elő – jelentette a Bloomberg.
A megállapodás értelmében:
az amerikai vámokat csökkentik a brit gyártmányú autókra és a polgári repülőgépipari termékekre;
az amerikai mezőgazdasági termékek egy része hozzáférést kap a brit piacra.
Konkrétan: június végéig az USA 27,5%-ról 10%-ra csökkenti a brit autókra kivetett vámot, évi 100 000 járműre vonatkozó kvótával. Emellett Trump rendeletben mentesítette a brit repülőgépipart a 10%-os alapvámtól, ami kulcsfontosságú az USA-hoz szorosan kötődő ágazat számára.
Cserébe Nagy-Britannia vállalta, hogy betartja az USA biztonsági követelményeit az acél- és alumíniumellátási láncokra vonatkozóan.
A brit szakértők már a helyszínen dolgoznak az Ukrajnával való légi összeköttetés helyreállításán, amint létrejön a tűzszünet – jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a brit kormány weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a brit kormányfő nagyon fontosnak tartja a légi közlekedés újraindítását Ukrajnával.
„Időbe fog telni, de hatalmas pillanat lesz az ukrán gazdaság újjáépítésében, a befektetői bizalom növelésében és a háború által szétszakított családok újraegyesítésében” – mondta Keir Starmer a kijevi sajtótájékoztatón az eltökéltek koalíciójának csúcstalálkozóját követően.
Kedden Nagy-Britannia jóváhagyta egy új autópálya-alagút építését a Temzén, Délkelet-Angliában. A projekt költsége körülbelül 10 milliárd font (13 milliárd amerikai dollár) lesz – számolt be a Reuters ügynökség.
Keir Starmer munkáspárti kormánya a választások óta a tavalyi évben a különböző energia- és közlekedési projektek tervezési folyamatainak felgyorsítását tűzte ki célul, mint a gazdasági növekedési program alapját. A kormány támogatja a londoni Heathrow és Gatwick repülőterek bővítését is.
Amikor azt mondtam, hogy támogatom az építőket, nem pedig az akadályozókat, akkor ezt pontosan így értettem
– nyilatkozta Keir Starmer miniszterelnök kedden.
Az új közlekedési átkelő építésének ötlete már 1989-ben felmerült. 2009-ben a munkáspárti kormány által hivatalosan javasolt projekt példát mutat arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük az infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósítása során Nagy-Britanniában.
A tervezési folyamat évekig tarthat, számos konzultációval, szigorú környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést igényel, és gyakran a helyi közösség ellenállása is lassítja.
A munkáspárti Keir Starmer azzal az ígérettel került hatalomra, hogy újrarendezi Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatát. A 2025-ös év beköszöntével ez trükkösebbnek tűnik, mint gondolta – írja elemzésében a Politico.
Az új brit miniszterelnök mindent összevetve jól kijön az EU vezetőivel. A fiatalok vízumügyeivel kapcsolatos félreértések, a halászattal kapcsolatos viták és az az „apróság”, hogy az Európai Bizottság bíróság elé állíthatja, fékezik a Brexit utáni kapcsolatok gyors rendezését – írja a brüsszeli lap.
Starmer számos brüsszeli utazást szervezett magának az idei évre, Brexit-ügyi minisztere kéthetente fog találkozni az oktatási, ifjúsági és kulturális biztossal, és tervben van egy nagy EU-brit csúcstalálkozó is 2025 első felére – a két félnek azonban még pontosan meg kell határoznia, mit jelentene a kapcsolatok javítása a gyakorlatban.
Az egyik magas rangú uniós tisztviselő a Politicónak azt mondta, az együttműködés számos területe közül még a tervezett védelmi megállapodás tűnik a legígéretesebbnek.
„Nagy lehetőséget látunk arra, hogy az Egyesült Királysággal együtt haladjunk előre a védelmi megállapodás felé. A február 3-i találkozó jó alkalom arra, hogy ezt megvitassuk. Aztán fel kell mérnünk, hogy mindkét oldalon megvan-e az egyetértés a továbblépéshez”.
Az előrelépés egy olyan területen, ahol London és Brüsszel a leginkább egyetért, segíthet abban, hogy a „reset” más területeken újra sínen legyen – véli a lap.
Az új brit kormány az ősz nagy részét azzal töltötte, hogy válaszokat találjon a fiatalok mobilitására, a témát Brüsszel az újrakezdés szempontjából alapvető fontosságúnak tartja. A munkáspárti kormány aggódik amiatt, hogy az ötlet túlságosan hasonlít az EU-s bevándorlásra, ami érzékeny politikai kérdés Nagy-Britanniában, ezért a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy „nincsenek tervei”.
A személyek szabad mozgásával ellentétben az ifjúsági mobilitási program egyszerűen csak megkönnyítené a brit és európai fiatalok számára, hogy időbeli korlátozással ellátott vízumhoz jussanak, és néhány évre átjuthassanak a Csatorna túloldalára.
Ráadásul a fiatalok mobilitása mellett Brüsszel azt is világossá tette, hogy az európai halászflották kiterjesztett hozzáférését tekinti a tárgyalások belépési árának – ez is egy politikailag érzékeny terület, ami az euroszkeptikusokat ingerli. Talán a közelgő EU-brit csúcstalálkozón eldől, hol kezdődhet érdemi együttműködés a kontinens és az EU-t elhagyó szigetország között.
