A brit kormány az Európai Unió egységes belső piacához hasonló szabályozás teljes körű meghonosítását javasolta az EU-nak a kétoldalú áruforgalomban, a BBC brit közszolgálati médiatársaság és más brit médiaorgánumok egybehangzó szombati értesülései szerint azonban az Európai Bizottság egyelőre nem mutat lelkesedést az indítvány iránt.
A BBC-nek nyilatkozó, a javaslatról részletes tudomással bíró ipari források szerint az ügy az EU szkeptikus hozzáállása miatt elakadt.
A Financial Times című londoni üzleti napilap uniós diplomáciai forrásai szerint a brüsszeli bizottság visszautasította a brit kezdeményezést, a javaslat azonban Nagy-Britannia és az EU július közepére tervezett kétoldalú csúcstalálkozóján ismét napirendre kerülhet lehetséges jövőbeni tárgyalási irányként.
A lapnak nyilatkozó EU-illetékesek szerint a brit indítványt az Európai Bizottság csak néhány tagországnak mutatta meg, és azok is kifogásokat emeltek ellene.
A Financial Times által idézett egyik uniós forrás szerint a felmerült aggályok közé tartozik, hogy az indítvány alapján Nagy-Britannia kedvezőbb kereskedelmi helyzetbe kerülhetne az EU piacán, mint az uniós tagállamok. London tervezetében ugyanis nem szerepel a szolgáltatások kereskedelmi szabályozásának hozzáigazítása az EU belső piacának szabályrendszeréhez, és ez így versenyképességi kérdéseket vetne fel, „vagyis lejtene a pálya”.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A 2024 júliusában tartott parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány is többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.
A kormányzó Munkáspárton belül ugyanakkor most már egyre többször hangzanak el olyan felhívások, hogy Nagy-Britanniának vissza kell térnie az EU-ba.
Wes Streeting volt egészségügyi miniszter, aki Keir Starmer miniszterelnök tisztségére pályázik, a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási eljárás minapi nyitórendezvényén „katasztrofális hibának” nevezte a kilépést az EU-ból (Brexit), és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának „egy napon” vissza kell térnie az Európai Unióba.
Nem sokkal korábban Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere egy interjúban közölte, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy véli, hogy akár napokon belül megállapodás születhet az Ukrajnának nyújtandó, akár 100 milliárd font (körülbelül 140 milliárd dollár) értékű, befagyasztott orosz európai vagyon felszabadításáról, mivel a háború lezárásáról szóló tárgyalások „kritikus szakaszba” értek.
A The Times arról számolt be, hogy Starmer hétfőn tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint francia és német kollégájával, hogy megvitassák a legújabb amerikai békejavaslatokat.
Megvitatták egyben Európa erőfeszítéseit is az európai bankszámlákon befagyasztott pénzeszközök felszabadítására, akár Ukrajna folyamatban lévő katonai kampányának finanszírozására, akár az ország újjáépítésének finanszírozására, amennyiben békemegállapodás születik.
„Magas rangú kormányzati források ezután optimizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás közel van, és azt ezen a héten vagy a következőn bejelentik” – írta a kiadvány.
A The Times megjegyezte, hogy a finanszírozást az európaiak és Ukrajna legfontosabb eszközének tekintik, amellyel nyomást gyakorolhatnak Moszkvára a béketárgyalások során. Ez megbízható finanszírozási forrást biztosítana Ukrajna katonai kampányához további két évre.
Ez a pénz az európaiak a béketárgyalásokon meglévő kevés aduászának is tekinthető, amely megakadályozza, hogy Washington gyakorlatilag bármilyen megállapodást ráerőltessen Ukrajnára.
Belgium, ahol az európai eszközök nagy része koncentrálódik, még nem egyezett bele a megállapodásba.
Egy brit kormányszóvivő azonban azt mondta: „Reméljük, hogy a következő héten vagy két héten belül megállapodás születik.”
A G7-ek kanadai csúcstalálkozója alkalmával Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök átfogó kereskedelmi megállapodást kötött, amely kölcsönös vámcsökkentést és az exportkvóták bővítését irányozza elő – jelentette a Bloomberg.
A megállapodás értelmében:
az amerikai vámokat csökkentik a brit gyártmányú autókra és a polgári repülőgépipari termékekre;
az amerikai mezőgazdasági termékek egy része hozzáférést kap a brit piacra.
Konkrétan: június végéig az USA 27,5%-ról 10%-ra csökkenti a brit autókra kivetett vámot, évi 100 000 járműre vonatkozó kvótával. Emellett Trump rendeletben mentesítette a brit repülőgépipart a 10%-os alapvámtól, ami kulcsfontosságú az USA-hoz szorosan kötődő ágazat számára.
Cserébe Nagy-Britannia vállalta, hogy betartja az USA biztonsági követelményeit az acél- és alumíniumellátási láncokra vonatkozóan.
A brit szakértők már a helyszínen dolgoznak az Ukrajnával való légi összeköttetés helyreállításán, amint létrejön a tűzszünet – jelentette ki Keir Starmer brit miniszterelnök, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a brit kormány weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a brit kormányfő nagyon fontosnak tartja a légi közlekedés újraindítását Ukrajnával.
„Időbe fog telni, de hatalmas pillanat lesz az ukrán gazdaság újjáépítésében, a befektetői bizalom növelésében és a háború által szétszakított családok újraegyesítésében” – mondta Keir Starmer a kijevi sajtótájékoztatón az eltökéltek koalíciójának csúcstalálkozóját követően.
Kedden Nagy-Britannia jóváhagyta egy új autópálya-alagút építését a Temzén, Délkelet-Angliában. A projekt költsége körülbelül 10 milliárd font (13 milliárd amerikai dollár) lesz – számolt be a Reuters ügynökség.
Keir Starmer munkáspárti kormánya a választások óta a tavalyi évben a különböző energia- és közlekedési projektek tervezési folyamatainak felgyorsítását tűzte ki célul, mint a gazdasági növekedési program alapját. A kormány támogatja a londoni Heathrow és Gatwick repülőterek bővítését is.
Amikor azt mondtam, hogy támogatom az építőket, nem pedig az akadályozókat, akkor ezt pontosan így értettem
– nyilatkozta Keir Starmer miniszterelnök kedden.
Az új közlekedési átkelő építésének ötlete már 1989-ben felmerült. 2009-ben a munkáspárti kormány által hivatalosan javasolt projekt példát mutat arra, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük az infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósítása során Nagy-Britanniában.
A tervezési folyamat évekig tarthat, számos konzultációval, szigorú környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést igényel, és gyakran a helyi közösség ellenállása is lassítja.
A munkáspárti Keir Starmer azzal az ígérettel került hatalomra, hogy újrarendezi Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatát. A 2025-ös év beköszöntével ez trükkösebbnek tűnik, mint gondolta – írja elemzésében a Politico.
Az új brit miniszterelnök mindent összevetve jól kijön az EU vezetőivel. A fiatalok vízumügyeivel kapcsolatos félreértések, a halászattal kapcsolatos viták és az az „apróság”, hogy az Európai Bizottság bíróság elé állíthatja, fékezik a Brexit utáni kapcsolatok gyors rendezését – írja a brüsszeli lap.
Starmer számos brüsszeli utazást szervezett magának az idei évre, Brexit-ügyi minisztere kéthetente fog találkozni az oktatási, ifjúsági és kulturális biztossal, és tervben van egy nagy EU-brit csúcstalálkozó is 2025 első felére – a két félnek azonban még pontosan meg kell határoznia, mit jelentene a kapcsolatok javítása a gyakorlatban.
Az egyik magas rangú uniós tisztviselő a Politicónak azt mondta, az együttműködés számos területe közül még a tervezett védelmi megállapodás tűnik a legígéretesebbnek.
„Nagy lehetőséget látunk arra, hogy az Egyesült Királysággal együtt haladjunk előre a védelmi megállapodás felé. A február 3-i találkozó jó alkalom arra, hogy ezt megvitassuk. Aztán fel kell mérnünk, hogy mindkét oldalon megvan-e az egyetértés a továbblépéshez”.
Az előrelépés egy olyan területen, ahol London és Brüsszel a leginkább egyetért, segíthet abban, hogy a „reset” más területeken újra sínen legyen – véli a lap.
Az új brit kormány az ősz nagy részét azzal töltötte, hogy válaszokat találjon a fiatalok mobilitására, a témát Brüsszel az újrakezdés szempontjából alapvető fontosságúnak tartja. A munkáspárti kormány aggódik amiatt, hogy az ötlet túlságosan hasonlít az EU-s bevándorlásra, ami érzékeny politikai kérdés Nagy-Britanniában, ezért a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy „nincsenek tervei”.
A személyek szabad mozgásával ellentétben az ifjúsági mobilitási program egyszerűen csak megkönnyítené a brit és európai fiatalok számára, hogy időbeli korlátozással ellátott vízumhoz jussanak, és néhány évre átjuthassanak a Csatorna túloldalára.
Ráadásul a fiatalok mobilitása mellett Brüsszel azt is világossá tette, hogy az európai halászflották kiterjesztett hozzáférését tekinti a tárgyalások belépési árának – ez is egy politikailag érzékeny terület, ami az euroszkeptikusokat ingerli. Talán a közelgő EU-brit csúcstalálkozón eldől, hol kezdődhet érdemi együttműködés a kontinens és az EU-t elhagyó szigetország között.
