Lengyelország és Észtország költ GDP-arányosan a legtöbbet a térségben védelmi kiadásokra. A NATO keleti tagállamai soha nem látott ütemben fegyverkeznek.
Szlovákia elnöke „érzelmes pillanatnak” nevezte, amikor júliusban leszálltak országában az első újonnan vásárolt F-16-os vadászgépek. Lengyelország védelmi minisztere mérföldkőnek nevezte az amerikai Apache helikopterek megrendelését. Bukarestben óriásplakátok hirdetik büszkén, hogy az amerikai F-35-ösöket „Romániának építik”. A NATO keleti tagállamai soha nem látott mértékben fegyverkeznek.
A NATO keleti szárnyán manapság nincs hiány izgalomban. A 14 tagállam együttesen olyan szintre növelte védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai invázióját követően, amilyenre a kommunizmus bukása óta nem volt példa. Ez csak idén 70 milliárd dollárt tesz ki – számolta ki a Bloomberg.
A katonák még több pénzt akarnak
A repülőgépekre, helikopterekre, harckocsikra és rakétarendszerekre leadott megrendelések azonban rávilágítottak arra, hogy a hidegháború óta legveszélyesebb időszakban milyen sokat kell még tenni ahhoz, hogy felzárkózzanak a NATO-szabványokhoz. Gyakori módszer a blokkban, hogy az Ukrajnába küldött, gyakran még szovjet felszereléseket cserélik le korszerűbb, nyugati technológiákra. Megpróbálják minél gyorsabban kiépíteni a katonai képességeket, amelyeket a legtöbb ország évtizedekig elhanyagolt, mivel a Varsói Szerződés megszűnése és a balkáni háborúk befejeződése után a védelmi kérdések háttérbe szorultak.
Így a régió országai a katonai szövetség legnagyobb pénzköltői gazdaságuk méretéhez képest. Ez azonban még így is csak a töredéke annak, amire szükség lenne – vélik a Bloomberg által megkérdezett katonai vezetők. Ráadásul az új felszerelésekhez megfelelően kiképzett személyzetre is szükség lenne.
Miután húsz évig szinte semmit sem csináltunk ezen a területen, lényegében az első vagy második generációs gépekről egyenesen a negyedik vagy ötödik generációra kell átugrani
– mondta Daniel Zmeko tábornok, a szlovák fegyveres erők vezérkari főnöke. „Ez olyan, mintha egy 386-os processzoros számítógépről a mai legfejlettebb többmagos hálózati megoldásokig kellene eljutnunk” – tette hozzá.
A NATO keleti szárnya költi a legtöbbet
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Európa nyugati része sem jeleskedett a védelmi kiadások növelésében az elmúlt évtizedekben. Donald Trump elnöksége során éles kirohanásokat intézett ezzel kapcsolatban az öreg kontinens vezetőinek címezve.
2021-ben, egy évvel azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin megszállta Ukrajnát, a kontinens legnagyobb gazdaságai közül csak az Egyesült Királyság teljesítette a szövetség által kitűzött, a bruttó hazai termék 2 százalékát kitevő célt. A múlt héten, a NATO új vezetőjeként töltött első napján Mark Rutte is sürgette a tagállamokat, hogy teljesítsék vállalásaikat és fejlesszék tovább katonai képességeiket.
A NATO keleti szárnyát először az ösztönözte a katonai kiadások növelésére, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. A második régiós fegyverkezési hullám az Ukrajna elleni orosz invázió idején következett be.
Észtország az elmúlt 18 hónapban többet költött védelmi célokra, mint a megelőző harminc évben – mondta Magnus-Valdemar Saar, a balti ország védelmi beszerzési ügynökségének vezetője.
Az életszínvonal és az infrastruktúra fontosabb volt
A kritikusok szerint Kelet-Európa csak most hajtja végre azokat a beruházásokat, amelyeknek már akkor meg kellett volna történniük, amikor az első körös NATO-csatlakozás végbement 1999-ben. Ehelyett a nyugati szövetségesekre támaszkodtak, miközben a kormányok a hangsúlyt az életszínvolatat, az infrastruktúrát fejlesztő kiadásokra helyezték át; például a távközlési hálózatok, a közlekedés korszerűsítésére, a lakhatási válság megoldására.
A régiós államok csökkentették védelmi képességeiket, gyakran a töredékére annak, ami a Varsói Szerződés, a NATO kommunista ellenfele idején volt.
Szlovákia például Zmeko szerint mindössze 30 harckocsival rendelkezik, szemben a Csehszlovákiától való 1993-as elszakadáskor meglévő 960 tankkal.
A probléma a kiadások krónikus hiánya – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter. Az Oroszországgal közös határon fekvő ország a GDP 3,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
A probléma az, hogy az elmúlt harminc évben a GDP egy százalékát fordítottuk védelemre, néhány országban még ennél is kevesebbet – mondta az észt miniszter. „Ez pedig azt jelenti, hogy most az adófizetők terhei meredeken megnőnek” – tette hozzá.
Lengyelország az élen
A régión belül Lengyelország az első helyen áll, kiadásai meghaladják a GDP 4 százalékát. Alig egy hónappal az ukrajnai invázió után a parlament törvényt fogadott el arról, hogy növeli a hadiipari költségvetést, és létrehozott egy külön alapot a költséges beszerzések finanszírozására.
A megrendelések között szerepel több tucat vadászrepülőgép, több mint 1300 harckocsi Dél-Koreából és az Egyesült Államokból, valamint 100 AH-64E Apache harci helikopter a Boeingtől, amely 10 milliárd dolláros összegével az ország eddigi legnagyobb katonai beszerzése. Augusztusban a kormány 1,2 milliárd dolláros megállapodást írt alá a Raytheon Technologies vállalattal a Patriot légvédelmi elemek alkatrészeinek gyártásáról.
Grzegorz Potrzuski dandártábornok, a lengyel szárazföldi erők tüzérségének vezetője szerint az új hardverek beáramlása javította a morált. Véleménye szerint a helyzet olyan, mintha egy Fiat 126-os kisautót hasonlítanánk össze egy Mercedes S-osztályúval. Lengyelországban évtizedek óta nem volt ilyen időszak.
Ha a fegyveres erők fejlődését nézzük, akkor az egyik legerősebb hadsereg leszünk – természetesen Európa ezen részén, de a NATO-ban is – tette hozzá.
Ám az új eszközökhöz új raktárakat kell építeni, új személyzetet kell felvenni és kiképezni.
Lengyelország ígéretet tett arra, hogy 2035-ig több mint kétszeresére, 250 ezerre növeli a hivatásos katonák számát.
A hadsereg mintegy 20 ezer fővel bővült, így 2023 végére a létszám 134 ezerre emelkedett.
Romániában erős nyomás nehezedik a hadvezetésre, hogy a mintegy havi 500 eurónak megfelelő kezdő fizetést megemeljék a hadseregben, hogy a katonai pálya vonzó legyen a jól képzett, megfelelő képeségekkel rendelkező fiatalok számára.
„Nehéz megtanítani egy 40-45 évesnek, hogy hogyan kell használni ezeket az új rendszereket” – mondta Daniel Zmeko.
Ideális esetben találsz egy 18 éves fiatalembert, aki már több száz vagy akár több ezer órát töltött a számítógépek használatával
– tette hozzá. A közeljövőben eldől az is, hogy a régiós fegyverkezési hullám hogyan folytatódik, ugyanis a NATO-tagállamoknak az idén közzé kell tenniük új védelmi terveiket, beleértve a 2044-ig szóló kiadási kötelezettségvállalásokat is.
A közvéleményre is szükség van
Zmeko szerint a kormányok elkötelezettsége mellett szükség van arra is, hogy a közvélemény is melléjük álljon. „Az igazi kérdés az, hogy Európában megvan-e az akarat ehhez” – mondta. „Hajlandó lesz-e meghúzni a nadrágszíjat, és megmondani a polgárainak, hogy a következő néhány évben vagy akár egy évtizedben az életszínvonal nem biztos, hogy javulni fog, mert a biztonságunkat kell előtérbe helyeznünk” – tette hozzá.
A Forbes világhírű üzleti magazin amerikai kiadása kijött az idei, globális listával, amelyen 2540-en szerepelnek és a legszegényebbnek is legalább egymilliárd dollárnyi vagyona van – írja szemléjében az Index. Kelet-Közép-Európa ebbe 41 dollármilliárdost adott,
11-11-et az osztrákok és a csehek,
6-6-ot a lengyelek és a románok,
3-at a magyarok (Csányi Sándor, Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc),
2-2-t a bolgárok és a szlovákok.
A listán csak két női nevet találni
Renáta Kellnerová és négy gyermeke a 101. helyet csípte meg a 16,5 milliárd dolláros vagyonnal. Az 55 éves özvegyasszony közel 99 százalékos tulajdonrésszel bír a cseh PPF Group befektetési társaságban, ezzel pedig férje, Petr Kellner 2021-es alaszkai helikopter-balesete után ő vált a leggazdagabb cseh állampolgárrá. 1993–1997 közt maga is részt vett egyébként a cég életében, mint igazgatósági tag, de 2009-től csak a The Kellner Family Foundationben vállalt szerepet; az ösztöndíjalap eddig több mint 25 milliárd forinttal támogatta a cseh oktatást.
Dominika Kulczyk, aki testvérével 2015-ben örökölte meg apja (akkoriban a leggazdagabb lengyel) hatalmas vagyonát, amely a Kulczyk Investments befektetési alapból származott. Dominika 2018-ban szétvált pénzügyileg testvérével, jelenleg az 1,9 milliárd dolláros vagyona az 1575. helyhez elég a világranglistán. A Londonban élő, 2013-ban elvált lengyel exhercegné házasságot kötött az akkori 100. leggazdagabb lengyellel, az egyik legprominensebb főnemesi család, a Lubomirski família egyik tagjával. Több egyéb pozíciója mellett a Kulczyk Foundationt irányítja, amely a női egyenjogúságért küzd szerte a bolygón.
Slavica Ecclestone vagyona 1,2-1,5 milliárd dollár, mégsem szerepel a Forbes-listán. A Formula–1 egykori vezetőjétől, Bernie Ecclestone-tól 2009-ben elvált, rijekai születésű, ám szerb származású exmodell Boszniában nőtt fel, majd az 1982-es monzai nagydíjon, egy Armani-eseményen ismerkedett meg a férjével. A párnak két lánya született, köztük a socialite-ként működő Tamara Ecclestone.
A „szemöldökkirálynőnek” hívott Anastasia Soaré az egyik leggazdagabb román állampolgárnak számít, körülbelül 660 millió dolláros vagyona van, és még ezzel sem jutott az élvonalba. A konstancai születésű, művészettörténetet és építészetet hallgató nő férje hajóskapitány volt, aki egy útja során amerikai menedékjogért folyamodott, de a családja csak a rendszerváltás után tudta követni. Anastasia Los Angelesben először kozmetikusként helyezkedett el, majd felfedezte, hogy a szemöldök egy kiaknázatlan terület, 1997-ben a saját Beverly Hills-i szalonjában már olyan ügyfeleket fogadott így, mint Cindy Crawford, Naomi Campbell vagy Jennifer Lopez. 2000-ben piacra dobta saját sminktermékcsaládját, az Anastasia Beverly Hills mára több mint 2000 üzletben kapható 25 országban, az egyik legsikeresebb független beautymárkává vált, közel 20 millió követővel az Instagramon.
Ugyancsak nincs a listán az üzlettársával szintén a legmódosabb szerbek közt helyet foglaló (közel 1,4 milliárd dollárral) Jadranka Stepanovic, a Mozzart Bet online fogadóiroda és kaszinó társtulajdonos-ügyvezetője. A céget 2001-ben alapították, és ma már Szerbián kívül jelen vannak Horvátországban, Romániában és Észak-Macedóniában is.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
