Az ukrán autóbuszflotta márciusban 247 autóbusszal (beleértve a kisbuszokat is) bővült, ami 21%-kal több, mint tavaly márciusban, számolt be az Ukravtoprom.
Az új technika aránya idén az autóbuszparkban 52%, tavaly ez az arány 34% volt.
Leggyakrabban márciusban az alábbi új buszokat helyezték üzembe:
ISUZU – 29;
FORD – 23;
CITROEN – 15.
Használt járművek:
MERCEDES-BENZ – 57;
VOLKSWAGEN – 10;
VAN HOOL – 9.
Összesen az év eleje óta Ukrajna buszflottája 647 busszal bővült (+6% a 2025-ös év azonos időszakához képest). Ezek közül: új – 319 darab (+10%); használt – 328 darab (+2,5%).
Világszerte nő az érdeklődés az ukrán fegyverek iránt, különösen a Közel-Keleten, de az exportot számos politikai és jogi akadály lassítja – állítja az RBK–Ukrajina. A háborús tapasztalatok miatt az ukrán hadiipar egyre keresettebbé vált, különösen a drónok és az elektronikai hadviselési rendszerek terén.
A konfliktusok hatására több közel-keleti ország – köztük Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – aktívan érdeklődik az ukrán technológiák iránt. A legnagyobb kereslet a pilóta nélküli rendszerek, a drónelhárító megoldások, a rádióelektronikai hadviselés eszközei és a robotizált földi rendszerek iránt mutatkozik. Ezek előnye, hogy valós harctéri körülmények között bizonyítottak, és gyorsan adaptálhatók új fenyegetésekhez.
Az érdeklődés ugyanakkor nem korlátozódik a modern rendszerekre. A hagyományos fegyverek, például az ukrán „Oplot” páncélosok is újra reflektorfénybe kerültek, miután egyes konfliktusokban versenyképesnek bizonyultak. Ez részben rehabilitálta Ukrajna korábbi exportőrként megtépázott hírnevét.
Az export azonban továbbra sem egyszerű. Bár 2026 februárjától hivatalosan is megnyílt a lehetőség exportengedélyek kérelmezésére, a folyamat szigorúan szabályozott és politikailag érzékeny. Az állam elsődleges célja továbbra is a saját hadsereg ellátása, ezért minden üzletet egyedileg mérlegelnek nemzetbiztonsági és diplomáciai szempontból.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes régiókba – különösen a Közel-Keletre – irányuló export lelassult vagy bizonytalanná vált. Ez kiszámíthatatlanságot teremt a gyártók számára, és hátráltatja a hosszú távú megállapodásokat.
Ezzel párhuzamosan azonban komoly befektetői érdeklődés is megjelent. Az Öböl-menti országok nemcsak vásárlóként, hanem partnerként is belépnének az ukrán hadiiparba, közös gyártásban és technológiai együttműködésben gondolkodva. Az ilyen projektek előnye, hogy stabil finanszírozást és piacot biztosíthatnak, miközben csökkentik az exportkorlátozások hatását.
Idén februárban az ukránok 1074 akkumulátoros elektromos járművet vásároltak – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál az Ukravtopromra hivatkozva.
A jelentés szerint az elektromos autók iránti kereslet jelentősen visszaesett. 2025 februárjához képest a regisztrációk száma 76%-kal, 2026 januárjához képest pedig 63%-kal esett vissza. A forgalomba helyezett járművek többsége személygépkocsi volt – 1013 darab. Ezek közül 144 új autó, míg 869 használt volt. Emellett 61 elektromos haszongépjárművet is regisztráltak a hónap során, de ezek közül csak 10 volt új.
Az elektromos járművek iránti kereslet ukrajnai meredek visszaesése 2026 februárjában elsősorban az elektromos autók importjára kivetett áfa 2026. január 1-jétől történő újbóli bevezetésének köszönhető, az adókedvezmények eltörlése után, ami az áruk jelentős emelkedéséhez és a tömeges vásárlások 2025 végére való eltolódásához vezetett. Ezt befolyásolta a díjszabások megugrása is, ami gyengítette a gazdasági vonzerőt.
Rekordszintű adatokat produkált az ukrán elektromos járműpiac: 2025 szeptemberében 12,1 ezer elektromos személygépkocsit regisztráltak, ami 5,9%-kal több, mint augusztusban, és 89,2%-kal magasabb, mint a 2024 szeptemberi mutatók.
Az autóipar piacot kutató Intézet adatai szerint ez új történelmi csúcs a BEV (akkumulátoros elektromos járművek – Battery Electric Vehicles) szegmensében. Az év eleje óta a regisztrált elektromos járművek száma elérte az 55,4 ezret, míg 2024 egészében ez az érték 52,1 ezret tett ki.
A szakértők három fő tényezőt emelnek ki, amelyek ösztönzik a keresletet:
az emelkedő üzemanyagárak;
az elektromos járművek jobb tulajdonságai és alacsonyabb költségei;
a közeledő áfás vámelszámolás, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
A szakértők véleménye szerint ez utóbbi tényező van jelenleg a legnagyobb hatással a vásárlói magatartásra – várhatóan az áfa bevezetése után az elektromos autók ára közel egyharmadával fog emelkedni.
A szegmens szerkezete a múlt havi eredmények alapján a következőképpen alakult:
53,4% (6473 darab) — importált használt elektromos járművek;
29,3% (3552 darab) — belföldi viszonteladások;
17,2% (2088 darab) — új autók.
Ez utóbbi mutató új rekordot lett az ukrán piacon, mivel a regisztrált új elektromos járművek száma először haladta meg a kétezret.
Ukrajna elektromos közlekedési flottája
2025 szeptemberének végén Ukrajnában 193,5 ezer elektromos jármű volt, köztük 3,9 ezer elektromos teherautó és 8 elektromos busz.
A legnépszerűbb márka továbbra is a Tesla (20%), ezt követi a Nissan (18,5%) és a Volkswagen (12,5%).
Az elektromos járművek átlagéletkora Ukrajnában 5,8 év, amivel ez a szegmens a legfiatalabb az összes járműtípus közül.
Sorozatban negyedik hónapja nőtt jelentősen a kínai autóexport Oroszországba júniusban, és így a második negyedévben összesen 35,4%-os ugrás alakult ki az előző év azonos időszakához képest – derült ki az orosz vámhatóság hétfőn ismertetett adataiból.
Az idei első negyedévben a kínai autóexport értéke 30,7 százalékkal, 2,3 milliárd dollárra nőtt, a második negyedévben 38,4 százalékkal, 3,9 dollárra emelkedett. A kettő együtt azt jelenti, hogy az első hathavi kínai export értéke 6,2 milliárd dollárt ért el, ami 35,4%-os ugrást jelent a tavalyi első félévhez képest.
Júniusban 1,36 milliárd dollárért szállított autókat Kína Oroszországba, ami 2 százalékkal múlta felül a májusi adatot, és tavaly november óta a legtöbb volt. Havi összevetésben júniusban már a negyedik egymást követő hónapban nőtt az Oroszországba irányuló kínai autókivitel értéke.
Kína 1,3 milliárd dollárért szállított teherautókat Oroszországba az idei első fél évben, ami 23,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A gépjárműalkatrészek és -tartozékok kivitele Kínából Oroszországba 18,3 százalékkal, csaknem 1,2 milliárd dollárra nőtt az idei első hat hónapban.
[type] => post
[excerpt] => Sorozatban negyedik hónapja nőtt jelentősen a kínai autóexport Oroszországba júniusban, és így a második negyedévben összesen 35,4%-os ugrás alakult ki az előző év azonos időszakához képest – derült ki az orosz vámhatóság hétfőn ismertetett adatai...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721686920
[modified] => 1721682907
)
[title] => Nagyot ugrott a kínai autóexort Oroszországba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51508&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51508
[uk] => 51514
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51509
[image] => Array
(
[id] => 51509
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[original_lng] => 307052
[original_w] => 1500
[original_h] => 843
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[width] => 1500
[height] => 843
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[width] => 1500
[height] => 843
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[width] => 1500
[height] => 843
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1721676492:8
[_thumbnail_id] => 51509
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3452
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Lockheed Martin amerikai üzemében felkészültek a HIMARS rakétarendszer gyártási kapacitásának bővítésére, miután az ukrajnai harctéren elért sikerek miatt más nemzetek részéről is megnőtt a kereslet iránta – közölték a vállalat vezetői.
A HIMARS ma már széles körben elismert fegyver, miután az ukrajnai háborúról készült felvételek bizonyították a rendszer hatékonyságát.
A Lockheed vezetői szerint az elmúlt évben végrehajtott beruházásoknak köszönhetően a cégnek csak néhány fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a megnövekedett gyártási igényeknek – írja a Reuters.
Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint nőtt az ukrán fegyverek iránti kereslet, azonban az ukrajnai kudarcok után az egyre kevesebben szeretnének orosz fegyvereket vásárolni.
Elmondta, hogy már négy ország érdeklődött a Neptun-rakéták iránt, melyek segítségével elsüllyesztették a Moszkva hadihajót.
Aresztovics kifejtette: a fegyvereladás stratégiai befolyást biztosít az eladó országnak, mivel a külföldi fegyverekkel felfegyverzett államok lojálisak maradnak a szállító országhoz.
Az eredeti tervekhez képest a kitermelés fokozását fontolgatja a megemelkedett kereslet miatt az olajkartell és erről is születhet döntés a jövő héten – írja belső forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az OPEC+ (az olajtermelő országokat tömörítő OPEC Oroszországgal kibővített szövetsége) júliusban döntött róla, hogy napi 400 ezer hordóval növeli kitermelését. A Reutersnek szivárogtató források szerint viszont jövő héten arról születhet döntés, hogy ezt a szintet megemelik.
Az olaj iránt a világgazdaság kilábalásával rendkívül megnőtt a kereslet, ami súrlódásokat okozott, hiszen az olajkartell 2020 áprilisában visszafogta a termelést, és a kereslet robbanására lassan reagáltak. Az olaj ára így elszállt, gondot okozva az importőr országoknak.
India például arról panaszkodott, hogy amennyiben nem növelik a termelést a helyzet megoldása érdekében, az gyorsítani fogja az átmenetet a zöld energiafelhasználás irányába. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre.
A Reuters forrása szerint akár 800 ezer hordóval is növelhetik a napi termelést, de azt sem lehet kizárni, hogy a kartell végül az eredeti menetrendhez ragaszkodik. Amennyiben úgy dönt az OPEC+, hogy fokozza a kibocsátást, annak leghamarabb novemberben lehet hatása, az októberi kitermelésről ugyanis már döntöttek.
Az ezüstöt gyakran másodrangúként kezelik az arany mellett, azonban az elmúlt 12 hónapban unciánként 15,5 dollár körüli szintről 74 százalékkal drágult, elérve a 27 dollárt. Mindeközben az aranyár csak 6,4 százalékkal emelkedett – írta a Növekedés.hu alapján a Magyar Nemzet.
Az ezüst fontos összetevője az elektronikai eszközöknek a jó elektromos vezetőképessége és a tartóssága miatt. A Silver Institute adatai azt mutatják, hogy az idén nagyobb a nemesfém világpiaci kereslete, mint a kínálata.
Ole Hanson, a Saxo Bank árupiaci részlegének vezetője a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ezüst iránti kereslet fele összefügg az ipari felhasználással, de a másik felét a befektetők generálják. Ezzel együtt az ipari felhasználás húzta fel az elmúlt időben az árakat. Szintén hatott a folyamatra a zöldtechnológiák terjedése.
Egyes vélemények szerint az ezüst a globális gazdaság újraindulásának nyertese lehet, amint fellendül az ipari termelés és a beruházások.
Max Layton, a Citi Global Markets árupiaci kutató részlegének ügyvezető igazgatója szerint a világjárvány az amerikai reálkamatok jelentős csökkenését eredményezte, ami a vagyonkezelők és a háztartások megtakarításaiból aranyra és ezüstre jutó allokációk eltolódását eredményezte. Ez már most is jócskán ellensúlyozza az ipari fogyasztás gyengeségét. A cégek kereslete a koronavírus-járvány harmadik hullámában visszafogottabb volt, ezért további szélsőséges áremelkedésre egyelőre nem kell számítani az ezüst piacán.
Jelentősen megnőhet idén a kereslet az ezüst iránt, ami a nemesfém árfolyamára is kedvező hatással lenne. Ha beigazolódnak az elemzői jóslatok, akkor az ezüst idén maga mögé szoríthatja az aranyat.
Az ezüst iránti globális kereslet idén 1,025 milliárd unciára bővülhet, ami nyolc éve nem látott csúcsnak számítana. A befektetők és a feldolgozóipar ugyanis egyaránt igényli a nemesfémet – írja a Mining.com a Silver Institute friss jelentése alapján.
A koronavírus-járvány egyébként is az ezüst felé terelte a befektetőket az elmúlt hónapokban, ahogy sokan igyekeztek (legalább részben) nemesfémekbe fektetni. Ezek ugyanis kellően értékőrzők ahhoz, hogy biztonságos menedékekként szolgáljanak a piaci felfordulások idején.
A kereslet növekedése pedig várhatóan idén is kitart majd, írja a jelentés. A fizikai ezüstvásárlás (ezüstrudak és érmék formájában) mértéke 2021-ben hatéves csúcsra, 257 millió unciára emelkedhet. Ezzel párhuzamosan a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) is zsákolták az ezüstöt az elmúlt időszakban. Ennek hatására az ezüst árfolyama február 1-jén elérte az unciánkénti 30,03 dolláros szintet, ami nyolc éve nem látott magasságnak számított.
Az ezüst sajátossága, és egyik legnagyobb piaci előnye az arannyal szemben, hogy számos iparágban használják – beleértve az elektronikát vagy a napelem-panelek gyártását. Ahogy pedig a világgazdaság fokozatosan áll talpra, a termelés pedig erősödik, a feldolgozóipar ezüstigénye is folyamatosan nő majd – írja a kutatás. Az ipari ezüstkereslet várhatóan 9 százalékkal, 510 millió unciára nőhet a 2020-as szinthez képest, ami négyéves csúcsnak felelne meg. Mindeközben az ékszeripar ezüstigénye 174 millió unciára emelkedhet idén, ami viszont még elmaradna a járvány előtt mért szintektől.
A kínálati oldalon a bányák ezüstkitermelése 866 millió unciára bővülhet ebben az évben, ami 2016 óta nem látott szintet jelentene. A kínálati növekedés oka, hogy a bányák kitermelése újraindulhat a járvány miatti lezárásokat követően, de emellett az újrahasznosítás is extra kínálatot biztosít – az utóbbiból adódó kínálat már ötödik éve folyamatosan emelkedik.
A jelentés szerint végső soron némi túlkínálat mutatkozhat az ezüstpiacon, ami már a hatodik egymást követő éves túlkínálatot jelentené. Fontos azonban, hogy a Silver Insitute jelentése nem vizsgálta az ETF-eket, melyek befolyásolhatják az összesített kereslet-kínálat egyensúlyt.
Mindazonáltal a kutatás arra jut, hogy az ezüst árfolyamának idei kilátásai rendkívül kedvezők. Az éves unciánkénti átlagár ennek következtében 46 százalékkal 30 dollárra emelkedhet – teszik hozzá.
Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az ezüst piaca kisebb, mint az aranyé és nagyobb árfolyamkilengéseket képes produkálni, elképzelhető, hogy az ezüst teljesítménye 2021-ben maga mögé szorítja az aranyat.
