Az ukrán jegybank adatai szerint 2025-ben a forgalomban lévő készpénzállomány 12,6 százalékkal, azaz 103,9 milliárd hrivnyával nőtt, és 2026. január 1-jére elérte a 926,3 milliárd hrivnyát. Ez gyorsabb bővülés, mint 2024-ben, amikor 7,6 százalék volt a növekedés üteme. Az NBU szerint a jelenség mögött nem pusztán a háborús kockázatok állnak.
„A készpénz növekedése részben a gazdasági aktivitás élénkülésével, a bérek és szociális juttatások emelkedésével, valamint a stabil fogyasztói kereslettel magyarázható” – vélekedett az ukrán jegybank. Az infláció 2025-ben éves alapon 8 százalék körül alakult, miközben a készpénzállomány 12,5 százalék feletti ütemben nőtt.
Nő a készpénzhasználat az ukrán lakosság körében
A lakosság oldaláról ugyanakkor más hangsúly jelenik meg. Sokak szerint az áramkimaradások miatt kénytelenek több készpénzt tartani maguknál, ugyanis míg a nagyobb üzletekben többnyire működik a kártyás fizetés, a kisebb boltok áramszünet idején gyakran csak készpénzt fogadnak el.
Az ATM-ek sem mindig elérhetők, ezért biztonságosabbnak érzik a készpénzes fizetést.
A banki korlátozások is hozzájárulnak a bizonytalansághoz. 2025-ben a pénzintézetek havi 100 ezer hrivnyás limitet vezettek be a magánszemélyek közötti átutalásokra, a magasabb kockázatú ügyfelek esetében 50 ezer hrivnyára csökkentve a plafont. A limit feletti tranzakciókhoz jövedelemigazolás szükséges. A szakértők azonban nem tartják ezt döntő tényezőnek.
Az átutalási korlátok hatása minimális. A növekedés fő okai a szezonális kifizetések, prémiumok, osztalékok, valamint az energetikai kockázatok miatti óvatossági készpénztartás – magyarázta Viktorija Mahnonoszova, a Unex Bank operatív igazgatója.
A számok ugyan emelkedést mutatnak, de a teljes gazdasághoz viszonyítva a készpénz súlya nem nő drámaian. Mihajlo Demkiv, az ICU befektetési csoport elemzője szerint a készpénz aránya a GDP-hez mérten történelmi mélypont közelében van: 2023 végén 11,5 százalék, 2024 végén 10,7 százalék, 2025 végére pedig 10,4 százalék volt.
„A nominális növekedés nem jelenti a készpénzes gazdaság visszatérését. A gazdaság bővül, így abszolút értékben természetes az emelkedés” – fogalmazott az elemző. Mihajlo Demkiv előrejelzése szerint 2026 végére a forgalomban lévő készpénz meghaladhatja az ezermilliárd hrivnyát.
Hol érdemes a felhalmozott készpénzt tartani?
Felmerül azonban a kérdés: adott a készpénz, és ha nem a párna alatt, akkor hol érdemes azt tartani? A lakossági bankbetétek kamata jelenleg jellemzően 13–17 százalék éves szinten hrivnyában, a rövidebb futamidejű lekötések gyakran 15 százalék körüli hozamot kínálnak. Dollárban és euróban a kamatszint lényegesen alacsonyabb, mindössze 1–3 százalék közötti.
Az állampapírok – azaz az OVDP-k – pedig még vonzóbb hozamot kínálnak. Az ukrán pénzügyminisztérium 2026 januárjában 14 aukción 46,1 milliárd hrivnyát vont be, az átlagos hozam 16,47 százalék volt. A lakosság állampapír-állománya egy év alatt 44,2 százalékkal nőtt, és már meghaladja a 116,2 milliárd hrivnyát, míg a vállalatok több mint 219,9 milliárd hrivnyát tartanak ilyen papírokban. Összesen több mint 1,9 billió hrivnya értékű államkötvény van forgalomban.
A költségvetési hiány finanszírozása ugyanakkor továbbra is kihívás.
A külföldi támogatások nem fedezik teljes mértékben a deficitet, ezért az állam intenzíven támaszkodik az ukrán kötvénykibocsátásra.
2025-ben mintegy 570 milliárd hrivnyát vontak be OVDP-aukciókon,
2026-ra pedig további 420 milliárd hrivnya bevonását tervezik.
Léteznek hosszabb, akár 3-5 éves futamidejű papírok, és
időnként 10 éves kötvények is megjelennek, de ezek iránt elsősorban intézményi befektetők – bankok, biztosítók – érdeklődnek.
A kereskedelmi bankok birtokolják az állomány 47,66 százalékát,
az NBU 33,37 százalékot,
a lakosság részesedése 5,85 százalék.
„A készpénz nem kamatozik, és infláció mellett folyamatosan veszít értékéből” – figyelmeztetett Mihajlo Demkiv. Ugyanakkor teljesen készpénz nélkül maradni a jelenlegi háborús helyzetben szintén kockázatos. A szakértők többsége kiegyensúlyozott megközelítést javasol: néhány napra elegendő készpénz legyen otthon, a többi megtakarításként bankban vagy hozamtermelő eszközben.
Az is kérdés, milyen devizában érdemes tartani a készpénzt.
A mindennapi kiadásokhoz hrivnya szükséges, de sok háztartás továbbra is dollárban tartja megtakarításai egy részét, fedezetként az árfolyamkockázat ellen.
Ugyanakkor dollárkészpénz esetén nincs kamatbevétel, és az átváltási költségek is csökkentik a hozamot.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi készpénznövekedés inkább pszichológiai és helyzeti reakció, mintsem rendszerszintű fordulat. Az ukrán pénzügyi rendszer egyelőre működőképes, a bankfiókok és ATM-ek többsége rendelkezik tartalék áramforrással, és az állam is aktívan finanszírozza magát a hazai kötvénypiacon.
Dubaj fokozatosan halad afelé, hogy teljesen készpénzmentes várossá váljon, ahol a bankjegyeket és érméket digitális fizetési megoldások váltják fel. Az átállás lépésről lépésre zajlik, és érinti az üzleti szektort, a szolgáltatásokat, valamint a lakosok és turisták mindennapi pénzügyi tranzakcióit. A következő években a digitális fizetések aránya várhatóan tovább növekszik, miközben a készpénz szerepe csökken.
A készpénzmentes rendszer nem a pénz megszűnését jelenti, hanem a pénzügyi műveletek elektronikus formára történő áthelyezését. Banki alkalmazások, mobilpénztárcák és kártyás fizetések már most is meghatározóak, miközben az érintésmentes és mesterséges intelligencián alapuló technológiák gyorsabbá, biztonságosabbá és átláthatóbbá teszik a fizetéseket a vállalkozások és a fogyasztók számára.
A cél az, hogy Dubaj minden üzletében és szolgáltatásában elérhető legyen a készpénz nélküli fizetés. Ez nemcsak a gazdasági növekedést és a tranzakciók átláthatóságát támogatja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a város megerősítse pozícióját mint nemzetközi pénzügyi és digitális központ.
Az Orosz Föderáció Központi Bankja augusztus 13-i állapot szerint 1,3 billió rubelre becsülte a bankszektor likviditási többletét. Az orosz bankrendszerből kiáramló likviditás továbbra is növekszik az oroszok készpénz iránti kereslete a mobilinternet-kimaradásai miatt. A folyamat június eleje óta meghaladta az 500 milliárd rubelt, számolt be a TMT augusztus 14-én, csütörtökön.
Az elmúlt héten további 121 milliárd rubelt vettek ki az orosz bankokból.
„A készpénzhasználat növekedése meghaladja a szezonális kiáramlást” – mondják a szakértők.
A Központi Bank ezt a tendenciát a mobilinternet-szolgáltatás zavarainak tulajdonítja.
„A kereslet valamivel magasabb, mint az előző években. Az eltérés többek között a lakosság és a vállalkozások azon igényének tudható be, hogy készpénztartalékot képezzenek az elszámolásokhoz, tekintettel a befizetések ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályok újításairól, valamint bizonyos régiókban az internet ideiglenes leállásáról szóló hírekre” – jegyezte meg a szabályozó. Az elemzők szerint a bankrendszerben a likviditás egyenetlen eloszlása növekszik, és számos bank, amely már jelentős pénzkiáramlással szembesült, egyre több hitelt kezdett bevonni a Központi Banktól.
A mobilinternet kimaradásai súlyosbították a bankokból való készpénzkiáramlást, amely hagyományosan augusztusban jelentkezik az ünnepi szezon és az oroszok külföldi utazásai miatt, ahol az orosz kártyák nem működnek. Ennek eredményeként a bankrendszer likviditási többlete a múlt héten csökkent az Alfa Bank adatai szerint, de továbbra is 1,3-1,4 billió rubel körüli tartományban marad. A Központi Bank az augusztus 13-i állapot szerint 1,3 billió rubelre becsülte a bankszektor likviditási többletét. A szabályozó arra számít, hogy a bankok az idei évben a strukturális likviditási többletből hiányba kerülnek, és a múlt héten 1,1–1,9 billió rubelre csökkentette a 2025 végére vonatkozó hiánybecslését.
A bankok ezen a héten csökkentették a jegybanki repó iránti keresletet, és fokozatosan elkezdték visszafizetni a nem forgalomképes eszközökhöz kötött hitelek utáni adósságokat. A lakosság és a vállalkozások készpénz iránti keresletének további növekedése azonban felgyorsíthatja a bankok likviditási hiányba való átmenetét – jegyzik meg a szakértők.
A tisztviselők már fontolgatják, hogyan lehetne visszaállítani az oroszok hozzáférését a készpénzmentes fizetésekhez a mobilinternet-korlátozások idején. Komi hatóságai többek között nyilvános Wi-Fi hozzáférési pontok létrehozását tervezik az internetkimaradások miatt.
Az orosz digitális ügyekért felelős minisztérium megállapodott a szolgáltatókkal a mobilinternet-felhasználók szükséges szolgáltatásokhoz való hozzáférésének technikai lehetőségéről a korlátozások alatt. A „fehér lista” tartalmazza majd „az élethez szükséges összes erőforrást”, beleértve a banki alkalmazásokat, piactereket, kézbesítési szolgáltatásokat és taxikat. Az orosz hatóságok azt is tervezik, hogy „ideiglenes időszakokat” vezetnek be a külföldi SIM-kártyák roamingolása esetén, ami lehetővé teszi számukra, hogy korlátozzák a mobilinternet használatát a külföldi drónok irányítására.
A Holland Nemzeti Bank arra kérte az állampolgárokat, hogy tartsanak otthon elegendő készpénzt legalább három napra, arra az esetre, ha rendkívüli helyzet állna elő.
Az erről szóló hivatalos ajánlásokat a jegybank a weboldalán tette közzé.
A holland állampolgároknak azt javasolják, hogy felnőttenként 70 eurót, gyermekenként pedig 30 eurót tartsanak otthon készpénzben arra az esetre, ha az elektronikus fizetési rendszerek leállnának.
A közlemény szerint ez az összeg elegendő kell legyen „az alapvető szükségletekre három napig, mint például ivóvíz, élelmiszer, gyógyszerek és közlekedés”.
A jegybank különösen a kibertámadások veszélyét emelte ki mint olyan tényezőt, amely miatt fontos lehet a készpénz tartalékolása.
A bankok 2024 októberében 1,684 milliárd dollárnyi valuta készpénzt hoztak be Ukrajnába. Ez 29,0%-kal több, mint szeptemberben (1,306 milliárd dollár) – írja az RBK – Ukrajina az Ukrán Nemzeti Bankra (NBU) való hivatkozással.
Ily módon a bankok októberben ez év januárja óta (amikor 1,864 milliárd dollárt hoztak be) a legtöbb valutát importálták Ukrajnába.
Októberben 1,150 milliárd dollár készpénzt hoztak be a bankok, ami 6,9%-kal több, mint szeptemberben (1,075 milliárd dollár).
A készpénz-euró mennyisége 131%-kal 531,7 millió dollárra nőtt (a szeptemberi 229,6 millió után).
Az NBU szerint októberben 134,6 millió dollár értékben vittek ki valutát Ukrajnából.
Ukrajna lakossága 2024 októberében 1,394 milliárd dollárt vásárolt a bankoktól – ez rekord mennyiségű valuta az elmúlt 12 évet tekintve (2012 novemberében 1,523 milliárd dollár volt). Az év eleje óta az ukránok 9,626 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól.
A bankokon kívüli készpénz valuta teljes összege Ukrajnában 116 milliárd dollár, mely összeg állampolgári és vállalkozói megtakarítás – számolt be Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tanácsának tagja a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilisin azt írta: „A háztartások és a vállalkozások pénzeszközeik nagy részét valutában tartják.” A tájékoztatása szerint ez az összeg a 2023. szeptember 1-jei állapotoknak megfelelően 136 milliárd dollárt tett ki készpénzben, valutabankbetétekben és devizakötvényekben.
Ahogy a nemzeti banki tanácsos megjegyezte, a háború alatt 4 százalékponttal nőtt a valutaeszközök aránya a vállalkozások és a lakosság teljes pénzügyi vagyonában. (2022. január 1-től 65 %-ról 2023. szeptember 1-re 69 %-ra). „A valutaeszközök több mint 85 %-a készpénz valuta (116 milliárd dollár)” – mutatott rá a bankszakember, hozzátéve, hogy „ez bankokon kívüli valuta”.
A háztartások és vállalkozások pénzeszközeinek szerkezetében a hrivnya pénzeszközök 31 %-ot tesznek ki, ebből a készpénz hrivnya 31 %, a háztartások lekötött betétei 11 %, az üzleti lekötött betétek 11 %, a folyószámlák 42 % – vázolta Bohdan Danilisin.
Nemrég terjedt el a hír, miszerint az országban teljes mértékben elhagynák a készpénz használatát.
Katerina Rozskova, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője elmondta, hogy a rendszer készen áll a változásra, de bizonyos mennyiségű készpénz forgalomban maradt.
Rosztiszlav Surma, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője pedig arról beszélt, milyen okokból hoznának ilyen döntést.
Elsősorban azért, mert az ukránok kevés adót fizetnek. Ezenkívül hozzátette, hogy a teljes gazdaságot készpénzmentesre állítanák át, mert szerinte az emberek nem fizetnek adót, ez tény. A másik aggasztó ok pedig a korrupció, hiszen a kenőpénzeket is készpénzben fizetik ki.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A beregszászi ügyészség a bűncselekmények során lefoglalt 110 ezer eurót adott át a korrupcióból és más bűncselekményekből származó vagyonokkal foglalkozó nemzeti ügynökségnek (ARMA).
Az információk szerint a fent említett összeget egy ukrán hölgy próbálta meg illegálisan kivinni az országból az asztélyi határátkelőn. A Montenegróba tartó nő hamis okmányokat mutatott fel a vámosoknak, akik lefoglalták a nála lévő pénzt.
A hírt a megyei ügyészség sajtószolgálata közölte.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
A Kárpátaljai megyei közigazgatási hivatal vezetője találkozott a bankok képviselőivel. Jelenleg csak a készpénzben felvehető összeget korlátozták, amire a mesterséges pánikkeltés miatt volt szükség, amit a számlatulajdonosok idéztek elő.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az ukránok több mint egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, egytizede pedig nem is tudja, mennyi készpénzre lenne szüksége, állítják a Research & Branding Group által végzett felmérés adatai.
A megtakarítással rendelkezők 23%-a úgy véli, hogy az csak egy hónapra elég. Ugyanennyien úgy gondolják, hogy akár négy hónapra elegendő megtakarítása van. Csak 7%-uk véli, hogy megtakarítása hat hónapra elegendő és csak 4% azt, hogy megtakarított pénzéből egy évig vagy még tovább is meg tud élni. 10%-uk egyáltalán nem tudta megmondani, hogy megtakarítása elegendő lesz-e legalább egy időre. A pénzügyi megtakarításokkal nem rendelkezők többsége 50 évnél idősebb, vidéki és Ukrajna nyugati régióinak lakosa.
40% amerikai dollárban, 19%-a euróban, 10%-a nemzeti valutában tartja megtakarításait, 12%-a nem bízik a megtakarítások devizában történő tárolásában, 18%-uk pedig nem tudott dönteni a preferenciáiról.
