A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői megérkeztek Ukrajnába, hogy megkezdjék az ország több milliárd dolláros pénzügyi programjának első hivatalos felülvizsgálatát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Priscilla Tofano, az IMF ukrajnai állandó képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Gavin Gray vezette IMF-misszió megkezdte a találkozókat ukrán tisztviselőkkel és más partnerekkel. Ez az első felülvizsgálata a négyéves kibővített hitelkeretnek (EFF). A program teljes összege 8,1 milliárd dollár.
A tárgyalások két területre fognak összpontosítani: makrogazdasági politika – hogyan kezeli Ukrajna a pénzügyeket, az inflációt és a költségvetést, kulcsfontosságú strukturális reformok – a gazdaságban és a közigazgatásban végrehajtott változások, amelyeket az IMF a finanszírozás feltételeként ír elő.
Ezzel párhuzamosan a misszió konzultációkat folytat az IMF-megállapodások IV. cikkelye alapján – ez egy éves standard eljárás az ország gazdasági állapotának felmérésére. Az EFF az IMF kibővített hitelkerete. Egyszerűen fogalmazva, az alap részletekben biztosít pénzt egy országnak, de csak akkor, ha az megfelel bizonyos követelményeknek. A következő részlet folyósítása előtt az IMF ellenőrzi, hogy az ország betartja-e a megállapodásokat.
Ukrajna és Japán aláírt egy támogatási megállapodást a Sürgősségi helyreállítási program keretében, amelynek részeként Tokió 40 millió dollár vissza nem térítendő támogatást nyújt Kijevnek. A bejelentést Olekszij Kuleba tette közzé a Telegramon.
A támogatást a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség folyósítja a program ötödik szakaszában.
A pénz több kulcsfontosságú területre kerül:
mintegy 15 millió dollár közösségi infrastruktúra helyreállítására és fejlesztésére (például közműcégek eszközei, tengeri infrastruktúra, kritikus létesítmények modernizálása),
több mint 15 millió dollár egészségügyi és rehabilitációs szolgáltatásokra,
a fennmaradó rész pedig mezőgazdasági támogatásra és a közszolgálati média fejlesztésére.
A miniszter szerint jelenleg is több nagy japán finanszírozású projekt fut Ukrajnában az energia, közlekedés, vízellátás, egészségügy, oktatás, humanitárius aknamentesítés és hulladékkezelés területén. A teljes japán támogatási volumen Ukrajna felé már meghaladja a 700 millió dollárt.
A JICA Japán kormányzati fejlesztési ügynökség, amely nemzetközi segély- és fejlesztési programokat valósít meg, Ukrajna egyik kiemelt partnereként.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Facebookon írt bejegyzésében mondott köszönetet Csehországnak a segélyezési kezdeményezésért, amivel az ukrán energiainfrastruktúrát ért orosz támadásokra reagáltak.
A miniszter arról írt, hogy a csehországi „Dárek pro Putina” nevű támogatási kampány keretében néhány nap alatt 80 millió cseh korona (több mint 3,8 millió dollár) gyűlt össze.
A pénzt az áram- és távhőszolgáltatás nélkül maradt kijevieknek szánt generátorokra és akkumulátorokra fordítják.
Szibiha szerint a jövő héten 49 különböző kapacitású generátor érkezik Harkivba a cseh Post Bellum nevű civil szervezet jóvoltából.
A Cseh Köztársaság Közép-Csehországi régiójának támogatásával a felsoroltakon kívül vasárnap 40 akkumulátorállomás és 1500 hosszabbító érkezik Kijev megyébe a megtörhetetlenségi pontok ellátására. A támogatás egy része a kijevi rendőrség kiberbiztonsági osztályához kerül.
„Ez a valódi szolidaritás példája. A Cseh Köztársaság bebizonyítja, hogy Ukrajna támogatása nem pusztán szavakból, hanem konkrét tettekből áll, amelyek életeket mentenek és erősítik ellenálló képességünket” – írta Szibiha.
Üzleti központot létesít Kijevben a brit hadiipari cégeknek a brit kormány az idén. A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint a központ – amelynek működéséhez a brit kormány három évre szóló finanszírozást nyújt – lehetővé teszi, hogy az élenjáró technológiát alkalmazó brit hadiipari és innovációs vállalatok bővíthessék az ukrán fegyveres erők felszerelését célzó tevékenységüket.
A tárca szerint az ukrán fővárosban nyíló üzleti létesítmény Nagy-Britanniában is hozzájárul „jó minőségű munkahelyek” létrehozásához, mivel új piacokat nyit elsősorban a kis és közepes méretű brit hadiipari cégek számára.
„Az Ukrajna elleni brutális orosz invázió realitásai közé tartozik az is, hogy az utazási korlátozások, a biztonsági kockázatok, a biztosítási követelmények és a megfelelő helyszínek hiánya miatt nehezebbé vált a kisebb brit vállalatok ukrajnai működése, de az új üzleti központ elősegíti, hogy a brit cégek e nehézségek közepette is elláthassák Ukrajnát a harchoz szükséges létfontosságú eszközökkel” – közölte a tárca.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a két ország már most is szoros hadiipari együttműködést folytat. Ennek egyik kiemelkedő példájaként említi azt a minapi bejelentést, amely szerint a brit kormány 600 millió font értékben vásárol új, magas technológiájú légvédelmi eszközöket Ukrajnának, emellett még ebben a hónapban megkezdődik az Octopus típusú elfogódrónok gyártása is.
Az ukrán mérnökök által kifejlesztett és Nagy-Britanniában gyártott Octopus képes a Sahíd típusú, Oroszország által is használt drónok megsemmisítésére.
Az erről szóló minapi bejelentésben London hangsúlyozta, hogy olcsó, gyorsan és nagy mennyiségben gyártható eszközről van szó: az Octopus drónok ára nem egészen a tizede a Sahíd drónokénak, amelyek megsemmisítésére az Octopust kifejlesztették. A londoni védelmi minisztérium szerint Nagy-Britannia havonta több ezer Octopus drón gyártására készül Ukrajna számára. A tárca által összeállított legfrissebb részletes kimutatás értelmében a háború kezdete óta Nagy-Britannia eddig 13 milliárd font katonai segítségben részesítette Ukrajnát.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója csütörtök reggel Kijevbe érkezett, hogy magas szintű tárgyalásokat folytasson az ukrán vezetéssel – számolt be az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF vezérigazgatója a tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel, Julija Szviridenko miniszterelnökkel és Andrij Pisnij NBU-elnökkel, valamint az üzleti élet vezetőivel. Georgieva ukrajnai látogatásának részleteit biztonsági okokból szigorúan titokban tartották. Az IMF vezetője legutóbb 2023 februárjában járt Ukrajnában.
Ukrajna és az IMF korábban novemberben előzetes megállapodásra jutott egy négyéves, 8,2 milliárd dolláros hitelprogramról, amely számos intézkedéstől függ, beleértve a költségvetés elfogadását és a donorfinanszírozási garanciák támogatását. Az IMF tisztviselői szerint Ukrajna előrelépést tett, és arra számítanak, hogy az igazgatótanács néhány héten belül megvizsgálja a kérdést.
A finanszírozás jóváhagyása kritikus fontosságú, mivel további külső beruházásokat szabadít fel Ukrajna költségvetési hiányának kezeléséhez, amelyre az IMF becslései szerint 2029-ig körülbelül 136,5 milliárd dollárt kell fordítani.
Georgieva áttekinti Ukrajna előrehaladását számos területen, beleértve a 2026-os költségvetés elfogadását, az adóalap bővítésével a hazai bevételek növelésére irányuló intézkedéseket, valamint a nagyszabású külső donorfinanszírozás támogatásszerű feltételekkel történő megszerzését.
Az új megállapodás bejelentésekor az IMF közölte, hogy az ukrán hatóságokkal abban is megállapodtak, hogy felgyorsítják az adóelkerülés megakadályozására irányuló erőfeszítéseket, beleértve a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelem megadóztatását, az import vámhézagjainak bezárását és az áfa-mentességek eltörlését.
Az IMF arra számít, hogy Ukrajna ezen kezdeményezések egy részét a parlamentben is bemutatja, de a bevételek növekedésére 2027 előtt nem számít. Ukrajna a múlt hónapban fontos mérföldkőhöz ért a finanszírozási hiány áthidalásában, amikor az EU vezetői megállapodtak egy 90 milliárd eurós hitel nyújtásáról két év alatt. Ukrajnának csak akkor kell törlesztenie a hitelt, ha Oroszország a háború befejezése után jóvátételt fizet.
Befejeződött egy 2,6 milliárd dolláros, a gazdasági növekedéshez kötött adósságátütemezés is. Az új IMF-program felváltja a jelenlegi négyéves, 15,5 milliárd dolláros programot, amelyből mintegy 10,6 milliárd dollárt folyósítottak. Az új előzetes megállapodás feltételezi, hogy a háború idén véget ér, de tartalmaz egy „negatív forgatókönyvet”, miszerint a háború csak 2028-ban ér véget.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége megérkezett Kijevbe, amely a következő héten Ukrajnában fog dolgozni, jelentette be Vladiszlav Raskovan, az IMF ukrajnai ügyvezető igazgatóhelyettese.
„Késő este érkeztünk Kijevbe az IMF csapatával, és a délelőtt egy kis részét egy óvóhelyen töltöttük. Készen állunk a munkára. Sok megbeszélést tervezünk” – jegyezte meg.
Elmondása szerint a misszió a következő 7-8 napban Ukrajnában fog dolgozni.
Mint ismeretes, június végén, az EFF kibővített alapprogramjának (EFF) IMF-fel folytatott nyolcadik felülvizsgálatának eredményeit követően döntés született a kilencedik és tizedik felülvizsgálatok összevonásáról. Eredetileg 2025 augusztusának végén és december elején kellett volna megrendezniük őket, de most egyetlen kilencedik felülvizsgálatra kerül sor, amelyet az idei év negyedik negyedévére terveznek.
A háború kezdete óta Kijev városvezetése 170 millió hrivnya értékben nyújtott anyagi segítséget azoknak a fővárosi lakosoknak, akik orosz támadások következtében szenvedtek kárt – számolt be róla Vitalij Klicsko polgármester a Telegram-csatornáján.
Klicsko külön kiemelte, hogy 61 kérelem érkezett a Szvjatosinszkij kerület lakóitól, akiknek az otthonai megrongálódtak az április 24-i légitámadás során. Ezeknek az embereknek fejenként 40 ezer hrivnya támogatást ítéltek meg, amely két hónapra elegendő bérleti díj fedezésére szolgál.
„48 személy már megkapta ezt a segítséget. További kérelmek is érkeznek a válságstábhoz. Már készítjük a Gondoskodás program módosítását is, miszerint a város átvállalná a lakbérköltségeket, amíg az érintett ingatlanok helyreállítása megtörténik” – mondta a polgármester.
Jelentős kiesés történt vasárnap a Visa és a Mastercard működésében. Különösen Kijevben lehetetlen volt kártyával fizetni a szupermarketekben, az ukrán fővárosban nem működtek az ATM-ek sem.
Ukrajnában tömeges hibákat jegyeztek fel a nemzetközi fizetési rendszerek, a Visa és a Mastercard munkájában – számol be a Strana.ua. A felhasználók arra panaszkodtak, hogy Kijev és más városok szupermarketjeiben gondok vannak a vásárlások kifizetésével. Egyes esetekben a fizetési szolgáltatások weboldalainak működésében is zavarok léptek fel.
A Downdetector szolgáltatás szerint, amely a digitális szolgáltatások működésében bekövetkezett zavarokat rögzíti, a panaszok többsége (83 százalék) azzal kapcsolatos, hogy nem lehet kártyával fizetni a vásárlásokért. A felhasználók fennmaradó 17 százaléka a fizetési rendszerek honlapjainak meghibásodásait jegyzi. A mobilalkalmazásokon keresztül történő átutalások azonban továbbra is elérhetőek.
A legtöbb jogsértést Kijevben jegyezték fel. A problémák vasárnap délelőtt kezdődtek, az okokat még nem határozták meg, a fizetési rendszerek hivatalos képviselői nem kommentálták a helyzetet.
Az ukrán repülőterek egyikén – Lembergben vagy Boriszpilben – 2025 január végéig újraindulhatnak a járatok.
Ezt a Marsh McLennan biztosítótársaság vezető partnere, Crispin Ellison nyilatkozta a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumon – írja az Interfax-Ukrajna.
„Úgy gondolom, ha szerencsénk van, januárban öt-hat légitársaságunk lesz, amely Ukrajnából akar repülni” – mondta Ellison.
Szerinte könnyebb lesz biztosítási mechanizmusokat biztosítani a légi közlekedés számára, ha a lembergi repülőtér nyit meg, de Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy előbb meg kell nyitni a Boriszpil nemzetközi repülőteret.
„Az elnök gyűlölni fog, amiért ezt mondom, mert ő Boriszpilre koncentrál, de kezdetben Lemberg a fő fókusz. Hét perc a repülőút Lengyelországból” – mondta a cég vezető partnere, Marsh McLennan.
Megjegyezte, hogy Airbus–320 és Boeing–737 utasszállítóhoz, valamint egy kis utasszállító repülőgéphez legalább háromnegyed milliárd dolláros biztosítást kell kötni.
Ellison szerint a járatokról a végső döntést az Elnöki Hivatalban hozzák meg. Ez a légvédelem munkájától, a biztonsági helyzettől függ majd.
„Folyton azt mondom, hogy Lemberg sokkal biztonságosabb, mint Tel Aviv. Az emberek nem szeretik, ha ezt mondom, de kimondom” – mondta.
Nagy trükkel gyanúsítják Kijevben az orosz medvét. A vádak szerint a Nyugat-Európába futó gázvezetékeken áramló azerbajdzsáni energiahordozó valójában orosz gáz.
Kijevben azt állítják, hogy az Ukrajnán át Nyugat-Európába futó gázvezetékeken azeri származásúnak álcázott orosz gázj áramlik. Moszkva, nyugati forrásokra hivatkozva állítja, hogy földgázszállításai az EU-ba az idei év harmadik negyedévében meghaladták az Egyesült Államokéit. Azaz, amikor Kijevben magas szinten gyanúsítgatások hangzanak el (és Moszkva hallgat), közvetetten a jövőbeni fő patrónust, Brüsszelt vádolják.
Hogy nekimenni az EU-nak a jelenlegi helyzetben Kijev részéről okos lépés-e, amikor Donald Trump elnökválasztási esélycsillaga fényesedik – vitatott kérdés. Az ukrán vezetés a nem nagy példányszámú-olvasottságú, de az elitnek szánt médiumot, a Dzerkalo Tizsdent választotta publikációs eszközként. Az ukrán vezetés vádjainak Ganna Gopko, a Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője, a külügyi bizottság egykori (2014–2019 közti) vezetője adott hangot „Azerbajdzsáni gáz – Oroszország ezt használja takaróként az EU-piacokra való visszatérésben” című, a médium véleményrovatában közölt cikkében. Kifejező és félreérthetetlen a cikk-indító illusztráció is: a 12 csillagos kék EU-embléma közepén gázégő, amelyhez az oroszországi földgázt egy azerbajdzsáni zászlós kéz vezeti, kinyitva a gázcsap nyitó-zárókerekét.
Ukrán vádak
Az ukrán cikk reagálás azokra, a nyugati sajtóban fel-felbukkanó információkra, hogy az Északi Áramlat négy csővezetékéből hármat egy ukrán katonai-titkosszolgálati búvárkommandó robbanthatott fel még 2022 szeptemberében. Továbbá indokként szolgálhat a keletről érkező gáztranzit teljes leállításának – ahogy erre a cikkben Gopko is utal. Azzal érvel, hogy a vezeték nem marad kihasználatlanul mert két funkciója megmarad:
Nyugat-Európa gázkészleteit bespájzolhatják az ukrajnai földalatti gáztárolókba (amelyeket az oroszok folyamatosan bombáznak és rakétáznak), illetve
Ukrajnának van elegendő saját kitermelhető földgáza, amelynek a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet játszhat az alapvetően a nyugati gáztranzit céljaira épített csővezeték-rendszer.
Egy érdekes adat a cikkből: jelenleg a gáztranzit-vezeték mintegy 10 százalékos kapacitáskihasználással működik.
Ha Ukrajna leállítja a keleti tranzitot, évi többmilliárdos tranzitdíjtól esik el – ami a jelenlegi ínséges időkben nagy csapás a megkínzott országnak.
Egyelőre orosz gáz áramlik a vezetéken
A keleti tranzit most még „igazi” oroszországi gázból állhat, mert az oroszországi gáztranzit egyezmény csak 2024 végén jár le. Kijev nem szándékozik ezt meghosszabbítani, ehelyett az azeriekkel tárgyal, jelenti a Bloomberg Zelenszkij elnökre hivatkozva.
Az ukrán lap cikkének lehetséges egy másik olvasata is: azon „keményvonalas nacionalisták” véleményét, Kijevnek szóló figyelmeztetését fogalmazhatja meg, akik szerint Ukrajna jelentős külső segítség nélkül is boldogulhat a háborúban. Ez összefüggésben állhat Zelenszkij legújabb „béketervével” is, amellyel az ukrán vezető gyakorlatilag ultimátumot ad a Nyugatnak: vagy felveszik azonnal Kijevet a NATO-ba, vagy az ukránok nekilátnak saját atomfegyverek kifejlesztéséhez.
Még júniusban jelzések jöttek, hogy az EU illetékesei várják az azerbajdzsáni földgázt.
Azerbajdzsánt az EU illetékesei és a tranzit-országok megkeresték ez ügyben – mondta a Politiconak nyilatkozva Hikmet Hadzsijev, az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev főtanácsadója. Tim McPhie, az Európai Bizottság energiapolitikai szóvivője a lapnak hangsúlyozta, hogy a Bizottság „nagyon szorosan együttműködik az érintett országokkal, hogy alternatív beszerzési forrásokat és szállítási útvonalakat találjanak”. Ezek sorában említi a Politico Magyarországot is.
Elhibázott uniós energiapolitika
Tavaly – jegyzi meg a brüsszeli lap – az Európába szállított mintegy 25 milliárd köbméternyi orosz gáz nagyobbik része – 15 milliárd köbméter – az Ukrajnán átvezető tranzit-csővezetéken érkezett kontinensünkre (Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldáviába). Az elmúlt évben Kijev és Brüsszel is sokkal keményebb hangot ütött meg. Azóta felpuhultak az álláspontok. Ennek okairól viták folynak. Egyesek szerint az EU elhibázott energiapolitikája, a rossz ütemezésű „zöld váltás” (amit Németország kettős hibája: atomerőmű-lezárások plusz az orosz földgáztól való nyilvános elzárkózás csak fokozott) járult hozzá, hogy Brüsszelben megjött a tárgyalási kedv.
Barát, ellenség, vagy micsoda nekünk Azerbajdzsán? – fakadtak ki Kijevben idén augusztus végén, amikor Vlagyimir Putyin bakui látogatása kicsapta az ukrán politikai biztosítékokat.
Baku egy fenékkel két lovat is meg szeretne ülni – írja Volodimir Kravcsenko megfigyelő a zn.ua-n –„Stratégiai partnerségben” áll Ukrajnával, de Oroszországgal is. A Putyin-látogatás azonban azt jelzi, hogy erősen közeledik Moszkvához. Fontos megjegyezni, hogy az azeri-orosz viszony szorosan összefügg Örményország hintapolitikájával.
Amikor Jereván túl közel lendül az USA-hoz, a NATO-hoz (mint jelenleg) Baku a másik oldalhoz közeledik. Aminek az is a jele lehet, hogy Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-be. A térségben ez nem egyedülálló, hiszen Grúzia ugyancsak Moszkva irányába mozdul el. Rossz nyelvek szerint beígérhették neki a szakadár Abháziával és esetleg Dél-Oszétiával a szorosabb kapcsolatokat.
