Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyNTk7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 72659
[content] =>
Az EU engedélyezte Ukrajnának, hogy védelmi hitelének egy részét kínai drónalkatrészek vásárlására használja fel. Kijev speciális engedélyt kapott egy 6 milliárd eurós részlet felhasználására – jelentette a Financial Times forrásokra hivatkozva.
A források megjegyezték, hogy a hitel feltételei szerint az EU-s forrásokból vásárolt védelmi termékeknek főként az egységes piacról, Ukrajnából vagy a jóváhagyott partnerektől, például Kanadából kell származniuk.
Más szövetségesek is jogosultak lehetnek a programra, ha biztonsági partnerségi megállapodást írnak alá az EU-val, hozzájárulnak a programhoz, és jelentős támogatást nyújtanak Ukrajnának. Az Egyesült Királyság hétfőn csatlakozott a programhoz. Az ezen jóváhagyott kategóriákon kívüli beszállítók esetében a szerződésben szereplő más országokból származó alkatrészek aránya nem haladhatja meg a 35 százalékot. A szabályozás szerint a fegyverek beszerzései nem lehetnek „ellentétesek az EU biztonsági és védelmi érdekeivel”.
A szabályok azonban kivételt is tartalmaznak. Ha hasonló termékeket nem lehet elég gyorsan beszerezni a kritériumoknak megfelelő országokból, vagy Ukrajna számára szükséges mennyiségben, Kijev kérheti Brüsszeltől, hogy más országokból szerezhesse be az ilyen termékeket.
Ukrán tisztviselők és nyugati elemzők becslései szerint az Ukrajna és Oroszország által használt drónok elektronikájának, motorjainak, kameráinak, antennáinak, repülésirányítóinak és egyéb alkatrészeinek jelentős részét Kínában gyártják. Emiatt az ukrán dróngyártók is hivatalos vagy közvetítő csatornákon keresztül vásárolnak kínai alkatrészeket.
2023-ban Kína nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva exportellenőrzést vezetett be bizonyos drónmodellekre és -alkatrészekre. 2024–2025-ben az EU és az Egyesült Államok kiterjesztette a szankciókat számos kínai vállalattal szemben, amelyek szerintük kettős felhasználású áruk szállításával hozzájárultak az orosz katonai-ipari komplexumhoz.
[type] => post
[excerpt] => Az EU engedélyezte Ukrajnának, hogy védelmi hitelének egy részét kínai drónalkatrészek vásárlására használja fel. Kijev speciális engedélyt kapott egy 6 milliárd eurós részlet felhasználására – jelentette a Financial Times forrásokra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784277300
[modified] => 1784227560
)
[title] => Ukrajna az EU hitelét kínai drónalkatrészek vásárlására is felhasználhatja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72659&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72659
[uk] => 72618
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 72619
[image] => Array
(
[id] => 72619
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0.webp
[original_lng] => 199952
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/440865-european-commission-gettyimages-new-960x500-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1784216761:12
[_thumbnail_id] => 72619
[_edit_last] => 12
[views_count] => 317
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1010825858002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1636037
[1] => 1562845
[2] => 259
[3] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drónalkatrészek
[1] => EU-hitel
[2] => Kína
[3] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 72624
[content] =>
Peking határozottan ellenzi a nemzetközi jogi alapot nélkülöző és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nem jóváhagyott egyoldalú szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesz vállalatai és állampolgárai törvényes jogainak védelmében – jelentette ki Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő azt követően szólalt meg, hogy az Egyesült Államokban olyan új szankciós törvényjavaslat előkészítése zajlik Oroszországgal szemben, amely Donald Trump amerikai elnök támogatását is élvezi. A tervezet szankciókat irányoz elő az orosz politikai és katonai vezetéssel, a bankokkal, az energiaszektor szereplőivel, az Oroszországgal üzleti kapcsolatban álló külföldi szervezetekkel, valamint az orosz kőolajat szállító úgynevezett árnyékflottával szemben.
Emellett akár 100 százalékos vám kivetését is lehetővé tenné az orosz kőolaj és földgáz öt legnagyobb vásárló országára. Az orosz kőolaj legnagyobb vásárlói jelenleg Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán, míg a földgáz esetében Kína, Franciaország, Belgium, Japán és Magyarország tartozik az öt legnagyobb importőr közé.
Lin Csien hangsúlyozta: Peking minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai vállalatok és állampolgárok törvényes jogait és érdekeit. Hozzátette: a kettős mérce alkalmazása és a nyomásgyakorlás végső soron visszaüt arra, aki él ezekkel az eszközökkel.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Peking határozottan ellenzi a nemzetközi jogi alapot nélkülöző és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által nem jóváhagyott egyoldalú szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesz vállalatai és állampolgárai törvényes jogainak védelmében – jelentett...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784125560
[modified] => 1784122092
)
[title] => Kína ellenzi az orosz energiahordozók vásárlóit célzó, tervezett amerikai szankciókat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72624&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72624
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 72625
[image] => Array
(
[id] => 72625
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1.webp
[original_lng] => 278268
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1-300x158.webp
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1-768x403.webp
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1-1024x538.webp
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/hajo-1.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1784111293:12
[_thumbnail_id] => 72625
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 309
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 194501791000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 259
[1] => 1222962
[2] => 247
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kína
[1] => orosz energiahordozók
[2] => szankciók
[3] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 72044
[content] =>
Az EU vezetőinek csütörtökön kellett megvitatniuk, hogy a blokknak szüksége van-e új, erősebb kereskedelmi védőmechanizmusokra a kínai export növekedésének megfékezésére, amelyet Brüsszel egzisztenciális fenyegetésnek tekint az európai iparra és munkahelyekre nézve, jelentette az Agence France-Presse.
Az Európai Unióban egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy túlságosan függ Kínától, és Brüsszel attól tart, hogy ez sebezhetővé teszi az országot a potenciális gazdasági nyomásokkal és a szállítási sokkokkal szemben.
A blokk árukereskedelmi hiánya tavaly elérte a mintegy 360 milliárd eurót (417 milliárd dollárt), ami azt jelenti, hogy a kínai export messze meghaladta az EU-ba irányuló importot.
Kínával való kereskedelmi kapcsolatunk elérte azt a pontot, ahol újra kell kezdeni. Nem konfrontációra, hanem egyensúlyozásra van szükség – mondta Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi vezetője.
Míg az EU fővárosai egyetértenek a Kínával kapcsolatos probléma általános diagnózisában, a megoldással kapcsolatos álláspontjaik eltérnek.
Az EU kereskedelmi eszköztárának megerősítésének egyik módja egy új mechanizmus létrehozása lehetne ágazati vámok kivetésére, például a vegyi anyagokra vagy a „zöld” iparágakra – Donald Trump elnök politikájának mintájára.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban a „301. szakasz európai megfelelőjének” – Trump által széles körű vámok kivetésére használt kereskedelmi eszköznek – az európai megfelelőjét szorgalmazta, mondván, hogy „Európa szuverenitása forog kockán”.
Németország eddig óvatos álláspontot képviselt, mivel gazdasága jobban ki van téve az esetleges megtorlás kockázatának, míg Spanyolország kínai befektetések megszerzésével próbálta elkerülni a feszültségeket.
Ahogy a kiadvány megjegyzi, Berlin úgy tűnik, a francia álláspont felé hajlik.
Egy német tisztviselő kijelentette, hogy Berlin „nyitott” az új eszközökre, ha szükséges, feltéve, hogy azok „nem konkrét kedvezményezettekre irányulnak”.
A kínai dominanciával kapcsolatos aggodalmak nem korlátozódnak az EU-ra.
Nyugaton egyre nagyobb aggodalomra ad okot Pekingnek a szórakoztatóelektronikai iparban használt ritkaföldfémek piaca feletti felügyelete, és Kína kérdése a G7-országok vezetőinek franciaországi találkozóin is felmerült.
Az igazi vészharang az volt, hogy Kína tavaly exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre, ami sokkhullámot váltott ki a globális ellátási láncokban.
[type] => post
[excerpt] => Az EU vezetőinek csütörtökön kellett megvitatniuk, hogy a blokknak szüksége van-e új, erősebb kereskedelmi védőmechanizmusokra a kínai export növekedésének megfékezésére, amelyet Brüsszel egzisztenciális fenyegetésnek tekint az európai iparra és m...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782123840
[modified] => 1782120835
)
[title] => Az EU a kínai export csökkentésének lehetőségeit keresi
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72044&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72044
[uk] => 71988
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71989
[image] => Array
(
[id] => 71989
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large.webp
[original_lng] => 79078
[original_w] => 1440
[original_h] => 909
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large-300x189.webp
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large-768x485.webp
[width] => 768
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large-1024x646.webp
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large.webp
[width] => 1440
[height] => 909
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large.webp
[width] => 1440
[height] => 909
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1776008566-4745-large.webp
[width] => 1440
[height] => 909
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1782110036:12
[_thumbnail_id] => 71989
[_edit_last] => 12
[views_count] => 431
[_algolia_sync] => 148582595000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 259
[2] => 1621290
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Kína
[2] => szaknciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 71747
[content] =>
A Bloomberg tanulmánya szerint, ha az USA és Kína között háború törne ki Tajvanért, az EU gazdasága a legrosszabb esetben az első évben körülbelül 2 billió dolláros veszteséget szenvedne el – írja az Ukrinform.
Bár Tajvan hagyományosan az Egyesült Államokra, és nem az Európai Unióra támaszkodik a Pekinggel szembeni védelem kapcsán, az európai tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök azon vágya, hogy helyreállítsa kapcsolatait Hszi Csin-ping kínai vezetővel, zöld utat adhat Pekingnek a támadáshoz. Idővel ez lehetővé teheti Kína számára, hogy uralja a globális gazdaság egy kritikus részét, és az EU-t a partvonalon hagyja, mivel Tajvan a globális ellátási láncok kulcsfontosságú elemévé vált, a világ legfejlettebb logikai félvezetőinek több mint 60 százalékát gyártva – jegyzi meg a kiadvány.
Jelenleg semmi sem utal arra, hogy Hszi a közeljövőben inváziót tervezne. Egy invázió költségei azonban pusztítóak is lehetnek, és ebből a szempontból az EU nagyobb veszélyben van, mint Peking. Marcin Jerzewski, az Európai Biztonságpolitikai Értékek Központja tajpeji irodájának vezetője szerint Tajvan „veszélyes „vakzóna’” az EU számára.
„Tajvan blokádja még invázió nélkül is komoly európai biztonsági és gazdasági válságot jelentene” – mondta Jerzewski.
A Bloomberg elemzése szerint Németországot fogja a leginkább sújtani a válság, amely gyártásában nagymértékben támaszkodik a tajvani félvezetőkre és a kínai ritkaföldfémekre. Németország gazdasága körülbelül 14%-kal fog csökkeni, ami majdnem kétszerese az Egyesült Államok vagy Kína csökkenésének. Összehasonlításképpen Franciaország GDP-je 6,5%-kal, Olaszországé 8,8%-kal, Spanyolországé pedig 7%-kal csökken.
A globális GDP több mint 8%-kal csökkenne, ami messze meghaladná a 2009-es pénzügyi válság és a Covid-19 világjárvány hatásait. A világ bizonyos áruk súlyos hiányával is szembesülne, amelyek gyártása Tajvanon koncentrálódik, különösen az olyan orvostechnikai eszközök esetében, mint a pacemakerek és az inzulinpumpák.
Az EU-ban, ahol számos kérdésben általában lassan születnek döntések, mivel a 27 tagállamnak meg kell egyeznie, a Tajvannal kapcsolatos álláspont kialakítása az egyik legnehezebb feladat. Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a blokk ragaszkodik a Tajvani-szoros két oldala közötti feszültségek békés, párbeszéd útján történő rendezéséhez. Ha Kína úgy dönt, hogy erőszakkal vagy kényszerrel próbálja megváltoztatni a status quó-t, az EU meg fogja védeni érdekeit – tette hozzá a szóvivő.
Tájékozott források elmondása szerint a tajvani európai stratégiai megbeszéléseket gyakran titokban tartják, és néha csak az egyes tagállamokat érintik. A blokk soros elnöki tisztét a jövő hónapig betöltő Ciprus rendszeresen megvétóz minden Tajvannal folytatott megbeszélést, attól tartva, hogy ez precedenst teremtene, amely hatással lehet saját területi vitájára Törökországgal.
Ezeken a találkozókon a tisztviselők gyakorlatokat végeztek, hogy elemezzék a tajvani légtérbe történő fokozódó behatolások forgatókönyveit. A legutóbbi találkozók egyértelművé tették, hogy Európa mennyire felkészületlen erre, mondják a megbeszéléseket ismerő források.
Például az egyik találkozón szimulációt végeztek arról, hogy mi történne, ha Tajvan félvezető exportja a felére csökkenne. Az európaiak biztosak voltak abban, hogy gazdaságuk kibírna egy ilyen csapást, amíg világossá nem vált, hogy Tajvan teljes mértékben az amerikai katonai támogatástól függ, így az USA kapná meg az összes chipet, és Európa üres kézzel maradna.
A konfliktus komoly eszkalációja esetén Európának mindössze órái lennének a reagálásra, és jelenleg nem áll készen ilyen gyors cselekvésre – mondták a források.
A gyakorlatok résztvevői szerint évek óta az európai válasz a deeszkaláció felhívásáról és az Egyesült Államokhoz fordulásról szólt. Ez azonban megváltozott, mióta Trump visszatért hivatalába a kínai politikával kapcsolatos transzatlanti koordináció általános gyengülése közepette.
A következtetések rávilágítanak Trump iráni csapásának egyik legfontosabb tanulságára: az Egyesült Államok feltételeket diktálhat globális ügyekben, de Európa gyakran magasabb árat fizet – jegyzi meg a kiadvány.
[type] => post
[excerpt] => A Bloomberg tanulmánya szerint, ha az USA és Kína között háború törne ki Tajvanért, az EU gazdasága a legrosszabb esetben az első évben körülbelül 2 billió dolláros veszteséget szenvedne el – írja az Ukrinform.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781027040
[modified] => 1780998415
)
[title] => Kína Tajvanért folytatott háborúja évi 2 billió dollárba kerülne az EU-nak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71747&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71747
[uk] => 71727
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71728
[image] => Array
(
[id] => 71728
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464.jpg
[original_lng] => 127182
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/630-360-1638095829-464.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780987622:12
[_thumbnail_id] => 71728
[_edit_last] => 12
[views_count] => 986
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 939256215002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 33922
[2] => 259
[3] => 218429
[4] => 5757
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => háború
[2] => Kína
[3] => tajvan
[4] => veszteség
)
)
[4] => Array
(
[id] => 71672
[content] =>
Az RBK-Ukraine beszámolója szerint az ukrán védelmi ipar az elmúlt években jelentősen növelte a hazai gyártású alkatrészek arányát, és fokozatosan csökkenti a kínai beszállítóktól a függőségét. Az ágazatban egyre több szerkezeti elem, mechanikai alkatrész, elektronikai modul és szoftver készül helyben.
A lap szerint egyes dróngyártóknál a kínai alkatrészek aránya egy év alatt mintegy 38 százalékra csökkent, miközben több vállalat már 90 százalékos lokalizációt ért el. Ukrajnában már kamerákat és képstabilizáló rendszereket is gyártanak, a legfejlettebb mikroelektronikai alkatrészek esetében azonban továbbra is jelentős az importfüggőség.
A gyártók szerint Kína továbbra is fontos beszállító marad, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak az európai, amerikai, tajvani és dél-koreai beszerzési források.
[type] => post
[excerpt] => Az RBK-Ukraine beszámolója szerint az ukrán védelmi ipar az elmúlt években jelentősen növelte a hazai gyártású alkatrészek arányát, és fokozatosan csökkenti a kínai beszállítóktól a függőségét. Az ágazatban egyre több szerkezeti elem, mechanikai a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780772940
[modified] => 1780750685
)
[title] => Egyre kevésbé függ Ukrajna Kínától a fegyvergyártásban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71672&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71672
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71673
[image] => Array
(
[id] => 71673
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron.jpg
[original_lng] => 45321
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780739885:12
[_thumbnail_id] => 71673
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 689
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 933989879002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 8036
[1] => 259
[2] => 569911
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyvergyártás
[1] => Kína
[2] => ukrán fejlesztés
)
)
[5] => Array
(
[id] => 71480
[content] =>
Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken Ottawában találkozott kanadai hivatali partnerével, Anita Ananddal. A megbeszélésen elmondta, hogy Kanada akár meg is duplázhatja a Kínába irányuló exportját, felülmúlva az eredetileg 2030-ra kitűzött 50 százalékos növekedési célt. A látogatás a két ország közötti kapcsolatok javulásának újabb jele, miközben Kanada igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való gazdasági függőségét.
Vang Ji háromnapos kanadai útja egy évtized után az első kínai külügyminiszteri vizit az országban. A tárcavezető pénteken Mark Carney miniszterelnökkel is találkozott egy zárt ajtók mögötti megbeszélés keretében. Anita Anand a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Kanada a gazdaság növelésére és a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálására összpontosít, aminek keretein belül
akár meg is duplázhatja a Kínába irányuló exportját, felülmúlva az eredetileg 2030-ra kitűzött 50 százalékos növekedési célt.
A közeledés nem előzmények nélküli: Kanada és Kína januárban előzetes kereskedelmi megállapodást kötött az elektromos járművekre és a repcére vonatkozó vámok csökkentéséről. Emellett Carney 2017 óta az első kanadai kormányfőként látogatott Pekingbe.
Kína Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere. Carney a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok nyomán igyekszik lazítani az Egyesült Államokhoz fűződő egyoldalú gazdasági kötődésen. Célul tűzte ki, hogy tíz éven belül megduplázza a más piacokra irányuló kanadai exportot, és ennek érdekében az elmúlt évben több mint húsz gazdasági és biztonsági megállapodást írt alá.
A szorosabb gazdasági együttműködés ugyanakkor nem jelenti a feszültségek teljes feloldását. A HMCS Charlottetown kanadai hadihajó május 23-án rutinszerű áthaladást hajtott végre a Tajvani-szoroson. Peking élesen bírálta a manővert, hangsúlyozva, hogy határozottan ellenez minden olyan lépést, amely a hajózás szabadságának ürügyén sérti Kína szuverenitását. Emellett Michael Chong kanadai ellenzéki képviselő a hónap elején Tajvanra látogatott, ahol a kínai nagykövet korábbi figyelmeztetése ellenére találkozott Laj Csing-tö tajvani elnökkel.
[type] => post
[excerpt] => Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken Ottawában találkozott kanadai hivatali partnerével, Anita Ananddal. A megbeszélésen elmondta, hogy Kanada akár meg is duplázhatja a Kínába irányuló exportját, felülmúlva az eredetileg 2030-ra kitűzött 50 száz...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1780159980
[modified] => 1780149880
)
[title] => Óriási üzlet készülődik Kína és Kanada között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71480
[uk] => 71523
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 71481
[image] => Array
(
[id] => 71481
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada.webp
[original_lng] => 11522
[original_w] => 770
[original_h] => 513
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kina-es-kanada.webp
[width] => 770
[height] => 513
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780319676:2
[_thumbnail_id] => 71481
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1016
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 958571036001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 601
[1] => 1451
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági együttműködés
[1] => Kanada
[2] => Kína
)
)
[6] => Array
(
[id] => 71249
[content] =>
Oroszország, Putyin kínai látogatása előtt az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjére csökkentette a gáz árát Kína számára. Az orosz kormány a költségvetésben további gázárcsökkentést tervez Kínának, számolt be a Reuters, az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 2029-ig terjedő makrogazdasági előrejelzésére hivatkozva.
Egy május 12-én, egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi látogatása előtt közzétett dokumentum szerint jövőre a Kínába irányuló gázszállítmányok ára a „Szibéria Ereje” vezetéken keresztül ezer köbméterenként 223,9 dollár lesz. Ez a legalacsonyabb ár 2021 óta, amikor Kína 145 dollárért vásárolta a gázt.
Az idei évhez képest az ár 14%-kal, azaz 34,9 dollárral csökken, és 34%-kal alacsonyabb lesz, mint a távoli külföldi Gazprom-ügyfelek esetében (336,3 dollár). 2028-ban a kínai ár várhatóan 229,7 dollárra emelkedik ezer köbméterenként, míg 2029-ben 235,6 dollárra. A többi Gazprom-ügyfélhez képest a kedvezmény 30%, illetve 28% lesz.
A Reuters megjegyezte, hogy az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előző szeptemberi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a kínai gáz hároméves ára körülbelül 7%-kal csökkent. A kínai gázszállítás várhatóan 47%-kal, 56 milliárd köbméterre nő 2029-re. További szállítást a Távol-Keleti útvonal (évi 12 milliárd köbméter) és a Szibéria Ereje kapacitásának növelése (6 milliárd köbméter) biztosít.
Eközben a Szibéria Ereje-2 vezeték, amelyet a Kreml több mint 10 éve kínál Pekingnek, az orosz minisztérium előrejelzése szerint csak az évtized végén kezdi meg működését.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország, Putyin kínai látogatása előtt az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjére csökkentette a gáz árát Kína számára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779373380
[modified] => 1779341670
)
[title] => Putyin újabb gázkedvezményt készít elő Kína számára
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71249&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71249
[uk] => 71211
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71212
[image] => Array
(
[id] => 71212
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193.jpg
[original_lng] => 46314
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4436193.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1779330871:12
[_thumbnail_id] => 71212
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1296
[_algolia_sync] => 902690635002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 352
[1] => 259
[2] => 26719
[3] => 3421
)
[tags_name] => Array
(
[0] => árcsökkentés
[1] => Kína
[2] => orosz gáz
[3] => Vlagyimir Putyin
)
)
[7] => Array
(
[id] => 70971
[content] =>
Enyhén emelkedett 2026 első negyedévében az aranyfelvásárlás Kínában, elsősorban az aranyrudak és -érmék iránti erős keresletnek köszönhetően – derült ki a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association) szombaton közzétett adataiból.
Az adatok szerint az országban az aranyfelvásárlás az év első három hónapjában összesen 303,29 tonnát tett ki, ami 4,41 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az aranyrudak és érmék felvásárlása 46,4 százalékkal, 202,06 tonnára emelkedett, míg az aranyékszerek felvásárlása 37,1 százalékkal, 84,62 tonnára csökkent.
Az első negyedévben a tőzsdén jegyzett arany-befektetési alapokba (Exchange Traded Fund, ETF) is jelentős tőkeáramlás volt tapasztalható: az adatok szerint az időszak alatt 50,44 tonnával nőtt a befektetők aranyállománya, ami 114,88 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és március végére az ETF-ek teljes aranyállománya 298,29 tonnára emelkedett.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Enyhén emelkedett 2026 első negyedévében az aranyfelvásárlás Kínában, elsősorban az aranyrudak és -érmék iránti erős keresletnek köszönhetően - derült ki a Kínai Aranyszövetség (China Gold Association) szombaton közzétett adataiból.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1778349660
[modified] => 1778347388
)
[title] => Nőtt az aranyfelvásárlás Kínában az első negyedévben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=70971&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70971
[uk] => 70996
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 9665
[image] => Array
(
[id] => 9665
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3.jpg
[original_lng] => 94033
[original_w] => 1200
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/arany-grafikon-3.jpg
[width] => 1200
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1778409102:8
[_thumbnail_id] => 9665
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 619
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 917997576001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3325
[1] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aranytartalék
[1] => Kína
)
)
[8] => Array
(
[id] => 70178
[content] =>
Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak. Elmondta, hogy az intézkedések közvetlen válaszok lennének Teherán katonai képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy bár bizonyos kapcsolatokat ápol Pekinggel, és kétségei vannak a kínai MANPADS folyamatos szállításával kapcsolatban, bármilyen észlelt jogsértés azonnali gazdasági szankciókhoz vezet.
Trump az 50%-os vámot „kolosszális összegnek” nevezte, amelynek elrettentő erővel kell bírnia minden olyan ország számára, amely támogatja az iráni rezsimet. Ez a kijelentés az Egyesült Államok Hormuzi-szoros teljes blokádjára irányuló erőfeszítéseinek és Irán Washington feltételeinek elfogadására irányuló kísérleteinek hátterében hangzott el. Jelenleg az amerikai kormányzat fokozza a nemzetközi kereskedelmi útvonalak megfigyelését, hogy felderítse a szankciók megkerülésének lehetséges eseteit. A szakértők szerint az ilyen „vámnyomás” politikája Trump tágabb stratégiájának része, amelynek célja az USA ellenfeleinek gazdasági elszigetelése.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776118140
[modified] => 1776105662
)
[title] => Trump vámháborúval fenyegette meg Kínát az Iránba küldött fegyverek miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=70178&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70178
[uk] => 70147
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 70148
[image] => Array
(
[id] => 70148
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1.webp
[original_lng] => 27232
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1751956390-1749810780-trump-1024x576-1.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1776094862:12
[_thumbnail_id] => 70148
[_edit_last] => 12
[views_count] => 931
[_algolia_sync] => 826290404002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 716
[1] => 1550649
[2] => 259
[3] => 246
[4] => 17401
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => irán támogatása
[2] => Kína
[3] => USA
[4] => vámok
)
)
[9] => Array
(
[id] => 69908
[content] =>
Ukrajna engedélyt kapott búzaliszt Kínába történő exportjára. Az Ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat (FÉF) és a Kínai Népköztársaság Vámhivatalának (KNK) honlapja szerint az ellenőrzési, növény-egészségügyi és higiéniai követelményekről szóló jegyzőkönyvet aláírta.
A megállapodás egyértelmű és átlátható követelményeket határoz meg a termelés, az ellenőrzés és az export tekintetében, ami kiszámítható feltételeket teremt az ukrán gyártók munkájához. A kínai fél jelzi, hogy az ukrán termékek megfelelnek a magas színvonalnak.
Az Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat a kínai piacot a világ egyik legnagyobb és „legigényesebb” piacaként írja le. A megállapodás lehetővé teszi hozzáadott értékű termékek szállítását Kínába, és egyúttal diverzifikálja az értékesítési piacokat az ukrán termelők számára.
Minden Kínába küldött liszttételt megfelelően címkéznek, és növény-egészségügyi, valamint nemzetközi bizonyítványokkal kísérik a nem állati eredetű élelmiszerek exportjához.
Korábban Ukrajna és Kína megállapodást kötött a kínai piacra szállított hazai borsóról. Az első két ukrán vállalkozás megkapta az engedélyt a termény tárolására és feldolgozására.
Január végén Ukrajna új piacot nyitott a marha-, bárány- és baromfihús exportja számára – a nyugat-afrikai Elefántcsontparti Köztársaságot. A megállapodás friss, fagyasztott vagy feldolgozott hús, valamint az ezekből készült termékek szállítására vonatkozik – írja az unian.ua.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna engedélyt kapott búzaliszt Kínába történő exportjára. Az Ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat (FÉF) és a Kínai Népköztársaság Vámhivatalának (KNK) honlapja szerint az ellenőrzési, növény-egészségügyi és higiéniai követelm...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775566800
[modified] => 1775558095
)
[title] => Ukrajna búzalisztet szállít Kínának
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69908&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69908
[uk] => 69897
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69909
[image] => Array
(
[id] => 69909
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list.jpg
[original_lng] => 66819
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/list.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1775547343:5
[_thumbnail_id] => 69909
[_edit_last] => 5
[views_count] => 703
[_algolia_sync] => 812934748002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1543310
[1] => 152
[2] => 259
[3] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => búzaliszt
[1] => export
[2] => Kína
[3] => Ukrajna
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Kína (1 Oldal)
