Miközben az elnök ritkaföldfém-bányákra vadászik, az Egyesült Államok az egyik legnagyobb termelő a világon. Valójában nem a bányászat jelent gondot, hanem a finomítás, ami ma jórészt Kínában történik.
Egy irányba mutat Grönland fenyegetése, Ukrajna zsarolása és a kongói ásványalku: az Egyesült Államok ritkaföldfém-lelőhelyekre vadászik. Ám egyelőre nem világos, hogy hol dolgoznák fel az okostelefonokhoz és a sugárhajtású vadászgépekhez is nélkülözhetetlen ásványokat. Kínába mégsem küldhetik finomításra, hiszen épp a kínai források alternatíváját kutatja Donald Trump. Ahogy azt már demokrata elődje, Biden is tette.
Kína megkerülhetetlen a ritkaföldfémek feldolgozásában
Nagy szükségünk van ritkaföldfémekre – hajtogatja Donald Trump. Ami jól hangzó szlogen, hiszen stratégiai ásványokról van szó, melyek legnagyobb termelője Kína. És az Egyesült Államok elnöki ciklusokon átívelően próbálja csökkenteni kínai kitettségét a kritikus ásványok területén.
Valójában az Egyesült Államok már jelenleg is bőséges ritkaföldfém-készlettel rendelkezik. A globális kínálat 12 százalékát náluk bányásszák. Ám ennek kétharmadát Kínába exportálják. Az ázsiai ország végzi a világ ritkaföldfém-feldolgozásának 85 százalékát.
Nem a bányák hiányoznak, hanem a finomítók.
Az Egyesült Államokban ugyanis leépítették az ásványi anyagok feldolgozására szolgáló kapacitások nagy részét, míg Kína a ritkaföldfémek, a kobalt, a réz és sok más fém meghatározó finomítójává vált a világon.
Az amerikai ritkaföldfém-finomítói kapacitás elvesztése csak egy példa a sok közül. Az Egyesült Államok dezindusztrializációja végső soron geopolitikai riválisának kedvezett. Az Egyesült Államok szinte leállította a kulcsfontosságú termékek, köztük a konténerszállító hajók, bizonyos gyógyszeripari összetevők és jó néhány szerszámgép gyártását, mivel olcsóbb és hatékonyabb a külföldi gyártás. Ennek nyertese elsősorban Kína.
Az 1990-es évekig az Egyesült Államok az ásványok és fémek jelentős finomítója volt. De aztán Kína domináns szereplővé vált, az olcsó munkaerőnek és a lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Utolsó pillanatban mentettek meg egy cinkkohót
Nem a ritkaföldfémek jelentik az egyetlen problémát. Tavalyelőtt került az érdeklődés középpontjába a Wall Streeten egy clarksville-i cinkkohó. Pedig csak egy közepes méretű, viszonylag modern üzemről volt szó Tennessee-ben. Addig nagyjából csak a holland tulajdonosok és Montgomery megye gazdaságfejlesztésért felelős tisztviselői voltak képben abban, miért is stratégiai fontosságúvá az üzem. Nos, az amerikai újságolvasók meglepetten értesültek arról, hogy a holland Nyrstar üzeme az egyetlen olyan ipari létesítmény az Egyesült Államok kontinentális részén, ahol a galliumot és a germániumot ki lehet nyerni az elektronikai gyártásra alkalmas minőségben. Márpedig mindkettő elengedhetetlen az okostelefonok és a radarrendszerek csipjeinek előállításához. Mivel Kína a legnagyobb globális szállító, még a Biden-adminisztrációval harcolva, leállította a gallium- és germániumexportját, jókora hiányt idézett elő az Egyesült Államokban, ezért a kereskedelmi háború egyik fontos csatatere lett Clarksville.
A Trafigura árupiaci óriás tulajdonában lévő Nyrstar helyi üzemében 190 millió dolláros fejlesztés indult, melynek idén kezdhetik az elektronikai minőségű gallium és germánium termelését. A termelés felfutása után évente körülbelül 40 tonna galliumot és 30 tonna germániumot nyerhetnek ki, ami az Egyesült Államok szükségleteinek 80 százalékát kielégítené.
Februárban napi 969 000 hordóra esett vissza a Kínába szállított orosz kőolaj mennyisége – ez a minimális szint 2022 decembere óta. A kínai állami olajtársaságok márciusban csökkentették az orosz kőolaj importját az új amerikai szankciók miatt, számolt be a Reuters március 14-én, pénteken.
Közülük a legnagyobb, a Sinopec teljesen leállította a vásárlásokat, és a Zhenhua Oil is hasonló döntést hozott. Ugyanakkor a PetroChina és a CNOOC csökkentette a szállítás mennyiségét, bár folytatták a tengeri kiszállítást.
Iparág forrásai szerint a Sinopec jelenleg további szankciók betartásának ellenőrzését végzi, és „tiszta képet” vár Oroszország Ukrajna elleni háborújának lehetséges megoldásáról. A vállalat hangsúlyozta, hogy újraindíthatja a vásárlást, ha az Egyesült Államok enyhíti vagy feloldja a szankciókat.
A kínai vállalatok átmenetileg tartózkodnak attól, hogy olyan beszállítóktól vásároljanak, amelyekre az új korlátozások vonatkoznak, mérlegelve a kijátszásuk lehetséges módjait.
A Kpler elemzői szerint az orosz kőolaj Kínába való tengeri szállítása februárban napi 969 000 hordóra esett vissza – ez a minimális szint 2022 decembere óta.
Kínai befektetők titokban vásárolják a részesedéseket Elon Musk által irányított cégeknél, köztük a SpaceX, xAI és Neuralink vállalatokban, miközben rejtve maradnak a nyilvánosság elől. Erről a Financial Times (FT) számolt be, hivatkozva az aktív menedzserekre és befektetőkre, akik részt vettek az ügyletekben.
Három menedzser szerint az elmúlt két évben több mint 30 millió dollár értékben adtak el kínai befektetőknek részvényeket a SpaceX, xAI és Neuralink cégeknél.
A beszélgetés során említést nyert, hogy az invesztálók személyazonosságát rejtve tartó struktúrák segítségével történnek az ügyletek, hogy elkerüljék az amerikai hatóságok figyelmét.
Kijev és Peking megállapodtak a ukrán mezőgazdasági export bővítésében Kínába.
Ukrajna és Kína aláírták a megállapodást, amely bővíti az ukrán mezőgazdasági export termékeit Kínában. Ezt Ukrajna Mezőgazdasági Minisztériuma tette közzé csütörtökön, március 6-án.
A dokumentumok szabályozzák a követelményeket a következő termékek kínai piacra történő szállítására:
halak és tengeri herkentyűk, amelyek természetes vizekben kerültek kifogásra;
borsó.
A becslések szerint ezen megállapodások végrehajtása hozzájárul az export növekedéséhez. A borsótermelés Ukrajnában stabil dinamikát mutat. A 2023/2024-es gazdasági évben 409 ezer tonnát takarítottak be, míg 2024/2025-ben várhatóan 476 ezer tonna lesz.
A főbb piacok továbbra is Törökország, India, Olaszország, Malajzia, az Egyesült Arab Emírségek és Kína, amely magas ütemben növeli vásárlásait.
Az ukrajnai halászat 2024-ben 11,9 ezer tonnát tett ki, ami 6,2%-kal több, mint 2023-ban. A halászati termékek exportértéke egy év alatt 80,3%-kal nőtt, és elérte az 56,3 millió amerikai dollárt.
Kína a tavalyi szinthez hasonlóan az idén is 7,2 százalékkal emeli a védelmi kiadásokat, annak ellenére, hogy a gazdaság növekedése már harmadik éve lassul.
A védelmi kiadások növekedésének üteme ismét meghaladja a gazdaságét, az utóbbit a kormány a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 5 százalék körülire tűzte ki a 14. Országos Népi Gyűlés harmadik ülésének megnyitóján előterjesztett jelentés szerint – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
Elemzők pontosan erre számítottak, mert várható volt, hogy a geopolitikai kihívásokra válaszul Peking tovább folytatja majd a hadsereg modernizálását.
Kína több mint egy évtizede fejleszti gyors ütemben a hadsereget
Hiszi Csin-ping kínai elnök több mint egy évtizedes irányítása alatt a 2013-as 720 milliárdról 1780 milliárd jüanra hízott az ország védelmi költségvetése. (Egy jüan kb. 5,11 hr.) Arányaiban azonban ez nem olyan jelentős, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint tavaly a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki, ami messze elmarad a globális átlagtól.
A Világbank adatai szerint a védelmi költségvetés globális átlaga 2023-ban a GDP 2,4 százaléka volt, az Egyesült Államoké 3,4 százalék.
A 2025-ös pénzügyi évre előirányzott kínai védelmi kiadás 244,99 milliárd dollárnak felel meg, ami a CNBC összehasonlítása szerint eltörpül az amerikaiak 850 milliárd dollárt meghaladó büdzséje, de még az Európai Bizottság által kedden bejelentett 800 milliárd eurós védelmi csomaghoz képest is. Igaz, ez csak a hivatalos kínai védelmi költségvetés, elemzők szerint az ország jóval többet költhet a fegyveres erőkre.
A növekedés azonban valójában két számjegyű, 10–15 százalék között lehet éves összevetésben, mert a védelmi büdzsé nem tartalmazza a katonai kutatást és fejlesztést, a beszerzések egy részét, valamint a félkatonai erőkre és a parti őrségre fordított összegeket sem.
A kínai katonai költségvetés mindenesetre a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké mögött, és máris az ország rendelkezik a leghatalmasabb hadiflottával a földkerekségen – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.
A cél: a hadsereg teljes modernizálása
Hszi célja 2035-re teljesen befejezni a kínai hadsereg modernizálását, ami magában foglalja új rakéták, hadihajók, tengeralattjárók és hírszerzési technológiák fejlesztését, valamint a harckészültség erősítését.
Megfigyelők szerint ez utóbbi azt jelenti, hogy még intenzívebb hadgyakorlatok és bevetések várhatók Tajvan körül és a tágabb délkelet-ázsiai régióban. A kínai haditengerészet februárban már példátlan éleslövészeti gyakorlatot tartott a Tasmán-tengeren, ami miatt át kellett irányítani a légtérből a kereskedelmi repülőgépeket.
A Global Times című kínai lap a költségvetéssel kapcsolatban azokat az eredményeket emelte ki, amelyeket az ország tavaly elért:
májusban megkezdték a harmadik kínai repülőgép-hordozó, az elektromágneses katapultokkal felszerelt Fujian éles tesztelését,
decemberben elkészült a világ első szintén elektromágneses katapultokkal felszerelt kétéltű támadóhajója, a Sichuan 2024 decemberében futott be,
az Airshow China légi bemutatón pedig debütált Kína második lopakodó vadászrepülőgépe, a J-35A.
Kína 15 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból érkező exportra, válaszul a Trump-kormányzat új illetékére, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két legnagyobb gazdaság között. Az amerikai intézkedés hátterében a fentanil terjedő kereskedelme áll – írja a Világgazdaság.
Peking bejelentette, hogy új vámokat vet ki az amerikai árukra, köztük a csirkehúsra és a gyapotra, miután az Egyesült Államok kedden megduplázta az összes kínai exportra kivetett vámot. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a szójabab, a marhahús és a gyümölcs a 10 százalékos vámmal sújtott termékek közé tartozik.
A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy megbízhatatlan listára tesz tíz amerikai céget, amelyek főként védelmi és építési munkákkal foglalkoznak. A minisztérium egy korábbi közleményben tiltakozott a lépés ellen, megfogadva, hogy megteszik az ellenintézkedéseket, és felszólították Washingtont, hogy térjen vissza a párbeszédhez.
A kínai kormány néhány órával azután ütött vissza, hogy Donald Trump elnök aláírta a 20 százalékos emelés végrehajtási rendeletét, mondván, Kína túl keveset tett az illegális fentanil Egyesült Államokba irányuló áramlásának megállítása érdekében.
Justin Trudeau kanadai kormányfő is azt mondta, nem hagyja válasz nélkül ezt a tisztességtelen amerikai döntést és 25 százalékos vámot vet ki 155 milliárd kanadai dollár értékű amerikai árura. A kanadai miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az ellenvámot két ütemben vetik ki: azonnal 30 milliárd dollár értékű árura, 21 nappal később pedig további 125 milliárd dollárnyi termékre vezetik be.
Donald Trump szerint további vámokat az is indokolttá tehet, ha Kína valutájának gyengítésével próbálná ellensúlyozni az amerikai gazdasági intézkedés hatását.
Az amerikai elnök megismételte, hogy a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil kábítószer a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik és részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba.
Vámháború: április az igazi fordulópont
Donald Trump bejelentette, hogy a korábban beharangozott viszonossági alapú vámokat április 2-tól alkalmazza az Egyesült Államok, ami azt jelenti, hogy minden kereskedelmi partnerével szemben pontosan akkora mértékű vámot vezet be, amelyet az az amerikai termékekre alkalmaz.
A vámokat egy gyors és hatékony eszköznek nevezte a kereskedelmi mérleg egyensúlytalanságának kezelésében, ugyanakkor utalt arra, hogy külön kereskedelmi megállapodások formájában léteznek más eszközök is.
Az elnök szintén hétfőn közösségi médiaoldalán az amerikai mezőgazdasági termelőknek szóló üzenetet tett közzé, amiben a termelés felfuttatására ösztönzi őket. „Álljanak készen arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági terméket állítsanak elő az Egyesült Államokon belüli értékesítésre. A vámokat bevezetjük a kívülről érkező termékekre április 2-án” – fogalmazott a Truth Social oldalán Donald Trump.
[type] => post
[excerpt] => Kína 15 százalékos vámot vezetett be az Egyesült Államokból érkező exportra, válaszul a Trump-kormányzat új illetékére, tovább élezve a kereskedelmi konfliktust a két legnagyobb gazdaság között. Az amerikai intézkedés hátterében a fentanil terjedő...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741191420
[modified] => 1741179943
)
[title] => Kína vámokat vet ki az amerikai mezőgazdasági termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57882&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57882
[uk] => 57855
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 57856
[image] => Array
(
[id] => 57856
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13.png
[original_lng] => 3396809
[original_w] => 2160
[original_h] => 1215
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-1536x864.png
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13-2048x1152.png
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-13.png
[width] => 2160
[height] => 1215
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741173078:5
[_thumbnail_id] => 57856
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1016
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
Kína és Kanada válaszintézkedésként vámokat vezettek be amerikai termékekre, miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy kereskedelmi háborút indít legnagyobb partnereivel szemben. Erről a Reuters számolt be március 4-én, kedden.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy 25%-os vámot vezet be az Egyesült Államokból importált, 30 milliárd kanadai dollár értékű termékekre. A vámok érvényben maradnak, amíg az Egyesült Államok vissza nem vonja a Kanadával szembeni vámokat.
A 30 milliárd kanadai dollár része egy átfogó válaszlépésnek, amely az Egyesült Államokból származó 155 milliárd kanadai dollár értékű importot célozza, míg a fennmaradó 125 milliárd kanadai dollár a 21 napos konzultációs időszak után lép életbe.
Kína bejelentette, hogy március 10-től 10-15%-os vámot vezet be egyes amerikai importtermékekre.
Ezen kívül Mexikó is készíti saját válaszlépéseit.
Hongkong panaszt fog benyújtani a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) a városra nemrégiben kivetett amerikai vámok miatt, miután az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Hongkong önálló vámterületi státuszát – közölte a város főtitkára.
Eric Chan, az ázsiai pénzügyi központ főtitkára szerint ez egyáltalán nincs összhangban a WTO szabályaival, mivel Washington teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy Hongkong önálló vámterület.
Hongkong régóta nyitott kereskedelmi csomópontként ismert, de Kína 2020-ban bevezetett átfogó nemzetbiztonsági törvénye bírálatokat váltott ki az Egyesült Államokból, amely ezután megszüntette az egykori brit gyarmat amerikai jog szerinti különleges státuszát. Ezt követően az amerikai kormány előírta, hogy az Egyesült Államokba érkező, Hongkongban gyártott árukat Kínában gyártottként kell megjelölni.
Érdemes megemlíteni: múlt héten az amerikai posta azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Kínából és Hongkongból érkező nemzetközi csomagküldemények kézbesítését, miután Donald Trump elnök lépése magában foglalta a 800 dollárnál kisebb értékű csomagok de minimis vámmentességének megszüntetését is.
Az amerikai posta nem sokkal később visszavonta döntését, mivel több millió kis csomag kézbesítése torpant volna meg. Az amerikai vám- és határvédelem naponta több mint 4 millió kis értékű szállítmányt dolgoz fel. Egy 2023-as kongresszusi különbizottsági jelentés becslése szerint ezeknek a csomagoknak mintegy 30 százalékát a Temu és a Shein küldte.
Kína alternatív finanszírozást kínál azoknak az országoknak, amelyek elveszítették az USAID által finanszírozott programokat, miután Donald Trump döntése nyomán megszűnt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) működése.
A Politico beszámolója szerint kínai tisztviselők már értesítették Nepál kormányát, hogy hajlandóak átvenni az USAID által támogatott fejlesztési projekteket. A kínai kormány ezzel saját projektjeit kívánja elindítani az országban.
A Csendes-óceáni térségben található Cook-szigetek képviselői, élükön Mark Brown miniszterelnökkel, ebben a héten Kínába látogatnak, hogy aláírjanak egy megállapodást a kereskedelmi és gazdasági együttműködés elmélyítéséről, beleértve a kínai beruházások növelését az infrastruktúra fejlesztésében.
Kolumbiában nem kormányzati szervezetek számoltak be arról, hogy Kína érdeklődik az USAID által felfüggesztett programok helyettesítésére. Tavaly Kolumbia körülbelül 385 millió dollárt kapott az USAID-től.
A jelentés szerint Peking cselekvése azt mutatja, hogy Kína kihasználni kívánja a helyzetet, és minél gyorsabban próbálja kiszorítani az Egyesült Államokat azokból az országokból és régiókból, amelyek fontosak számára a saját érdekei előmozdításában.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Az Európai Unió további 25 kínai vállalatot tervez felvenni az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozások megsértése miatt a szankciós listára, tájékoztatott a Liga.net a South China Morning Postra hivatkozva.
Források adatai szerint a kínai anyaországból és Hongkongból származó cégek is szerepelnek majd a listán. Ha az EU tagállamai beleegyeznek a szankciócsomagba, ezeknek a cégeknek megtiltják, hogy árukat vásároljanak az Európai Unióból. A cégeket azzal gyanúsítják, hogy európai termékeket szállítanak a már szankciók hatálya alatt álló orosz struktúráknak.
Szankciók sújtanak egy kínai állampolgárt is, akinek megtiltják az EU-ba való beutazást, a tömb 27 országában lévő vagyonát pedig befagyasztják.
A kínai hatóságok korábban nyomás alá kerültek egy hszincsiangi dróngyár állítólagos működése miatt, amely európai tisztviselők szerint drónokat gyártott az orosz hadsereg számára. Novemberben 15 európai ország, köztük az Egyesült Királyság is hivatalos levelet küldött Kínának az üggyel kapcsolatban. Peking azt állította, hogy „megoldotta a problémát”, ugyanakkor magát a tényt tagadta.
„Kína soha nem szállított halált okozó fegyvereket a konfliktusban részt vevő feleknek, és szigorúan ellenőrzi a katonai és kettős célú drónok exportját” – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Források szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai vezetőket, köztük Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét és Kaja Kallas uniós főképviselőt, hogy kerüljék a Kínával szembeni túlságosan kemény retorikát. Zelenszkij környezete úgy véli, hogy Peking szerepet játszhat a békefolyamatban, és a Kínát ért kemény kritikák megnehezíthetik Ukrajna kapcsolatát a globális dél országaival.
A korábbi szankciók ellenére Kína továbbra is fő szállítója a kettős felhasználású termékeknek Oroszországba. Az EU becslései szerint az orosz hadiipari komplexumba bekerülő technológiai termékek 70%-a Kínából származik.
„Kína továbbra is a legnagyobb megsértője a szankcióknak, és az érzékeny áruk kereskedelme teljes sebességgel folytatódik”, mondta egy magas rangú forrás európai diplomáciai körökben.
